Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-06 / 129. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 6. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Belerohant a szembejövő autóba Lőcse. Magyar autó karambolozott vasárnap délután Lőcse és Görgő (Spišský Hrhov) között, az ütközésben ketten súlyosan, hár­man könnyebben megsérültek. Daniel Džobánik, az Eperjesi Kerü­leti Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint a magyar Seat Cor­doba szabálytalanul, a folyamatos forgalmi sávban próbált meg­előzni egy mentőkocsit, de belerohant a szemben haladó Škoda Fabiába. A kár 600 ezer korona. (SITA) AJÁNLÓ Június 7. (szerda) tárban, melynek címe „Boldo­Szepsi - 18.00: a Biblia gok, akik háborúságot szen- üzenete című előadás-sorozat vednek az igazságért”. Előad soron következő előadását Pásztor Lorenzo teológiai ta- tartják a Szepsi Városi Könyv- nár. (kzs) Még mindig él a fogamzásgátlást tiltó felfogás Támogatott családtervezés KOVÁCS AGNES Rozsnyó. A város 40 ezer koro­nával támogatja a szociálisan hát­rányos helyzetű nők fogamzásgát­lásának megoldását. Ez derült ki azon a találkozáson, amelyet az Univerzus Polgári Társulás rende­zett, amely már hosszabb ideje te­vékenykedik a tudatos családter­vezés területén. A projekt a gya­korlatban úgy valósul meg, hogy a rozsnyói nőgyógyászati klinikán méhen belüli fogamzásgátló esz­közt helyeznek fel azoknak a nők­nek, akik ezt kérik. A módszer költsége 200 és 800 korona között van, de ezt sem kell saját zsebből fizetniük a nőknek, mivel a város egy pályázaton elnyert összegből tudja támogatni 200-250 kérvé­nyező igényét. A projekt hosszú távú, az Univerzus szervezet fo­lyamatosan tájékoztatja nemcsak a nőket, hanem a férjeket is. A ro­ma társadalomban ugyanis még mindig erősen tartja magát a fo­gamzásgátlást tiltó felfogás. A fia­talok körében nagyobb az érdek­lődés, mint a középkorú nőknél. Az európai előírásoknak megfelelőjátszóteret avattak a gyermeknap al­kalmából a rimaszombati járásbeli Abafalán. A község pályázati úton nyert támogatásból és önerőből építette mega Törpe névre keresztelt te­ret. Hanobik Irén polgármester asszony elmondta, máris azon gondol­kodnak, hogyan lehetne a játszóteret bővíteni. (Gál S. Sándor felvétele) A zöldség- és gyümölcstermesztők idén már biztosan lemondhatnak a haszonról Harmadfokú árvízkészültség a Kassa-vidéki járásban A több napja tartó esőzések hatására a máskor békésen folydogáló patak megáradt (TASR-felvétel) Kassa/Nagykürtös. Idén má­sodszor hirdettek harmad­fokú árvízkészültséget a Kassa-kömyéki járás tíz te­lepülésén. A Nagykürtösi já­rásban Nógrádszentpéteren volt szükség árvízvédelmi intézkedésekre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Vasárnap és hétfőn az Olsva mentén alakult ki a legfélelmete­sebb helyzet. A több napja tartó ki­adós esőzések hatására a máskor békésen folydogáló patak meg­áradt, folyása felgyorsult, és szombat délutánra már komoly gondokat okozott a járás északi részén fekvő Kecerfalván, ahol a hétvégén több mint negyvennyolc órára járhatatlanná vált a község­be vezető út. „Mivel a szóban forgó, mintegy hatvanméteres útszakasz két napja le van zárva, tizenöt kilométeres kerülővel tudunk csak eljutni Kas­sára. A falu munkaképes lakossá­gának 65 százaléka a városban dol­gozik, ők hétfőn kénytelenek vol­tak korábban kelni” - tudtuk meg Anna Bombárová kecerfalvai pol­gármestertől. A patak vízállása ugyan valamelyest csökkent a teg­napi nap folyamán, a helyzet azon­ban továbbra is nyugtalanító. A ter­mészeti csapások következményei­nek elhárításáért felelős megyei hi­vatal illetékesei ugyanis jelenleg nem tudják megsaccolni, mikorra sikerül rendbe hozni az említett út­szakaszt. „Előzetes számításaink szerint a legjobb esetben is mintegy tizen­kétmillió koronára lesz szükség ah­hoz, hogy járhatóvá tegyük a Kecerfalváról Kassára vezető köz­utat. Előfordulhat azonban, hogy a költségek a tizenötmillió koronát is elérik. Bár a megyei költségvetés­ben annak idején elkülönítettünk bizonyos összeget az előre nem lát­ható kiadásokra, nehéz megmon­dani, mikor kezdődhet a helyreállí­tás” - mondta lapunknak Zuzana Bobríková, a Kassa megyei hivatal szóvivője, hozzátéve, hogy a mun­kálatokat megelőzően földtani és hidrogeológiai tanulmányokra is szükség lesz, amelyek várhatóan tovább növelik a költségeket. A helyiek szerint a fokozott igénybevétel miatt a szóban forgó útszakasz állapota évek óta nem ki­elégítő, a megáradt pataknak ezért „könnyű dolga volt”. A Kassa— Eperjes között közlekedő gépko­csik, beleértve a kamionokat is, nagy előszeretettel kerülnek Kecer- falva felé az autópályadíjat meg­spórolandó. Garbócbogdány (Bohdanovce) határában információink szerint több gyümölcsöst árasztott el a víz, és mintegy harminc hétvégi ház vált megközelíthetetlenné, négy hónap leforgása alatt már másod­szor, amire az utóbbi húsz évben még nem volt példa. A kertekben jó néhányan eladásra is termesztettek paradicsomot, káposztát és hagy­mát, ők idén már lemondhatnak a tervezett haszonról, mivel a termés alig néhány nappal a betakarítás előtt víz alá került. A Tarca szintén megáradt a hétvégén, a legtöbb kárt Alsómizslye és Hemádcsány környékén okozta, ahol a pincék többségéből még hétfőn délelőtt is szivattyúzni kellett a vizet. A Nagykürtösi járásban egyedül Nógrádszentpéteren volt szükség árvízvédelmi intézkedésekre, ott egyetlen napig volt érvényben har­madfokú készültség a község mel­lett folyó patak áradása miatt. A Nagykürtösi Körzeti Környezetvé­delmi Hivatal elöljárója, Čemý Ti­bor lapunknak elmondta, komo­lyabb beavatkozásokra Nógrád­szentpéteren kívül még nem volt szükség. Az Ipoly összes mellékfo­lyóján, így a Csábi-patakon és a Sztrácini-patakon is magas ugyan a vízállás, de lakott területeket egy­előre nem fenyeget. A termőfölde­ken, különösen az alacsonyabban fekvő, az Ipolyhoz közeli részeken azonban már nagy területeket bo­rít a belvíz. Ipolykér és Rárós- mulyad határában például évtize­dek óta nem volt ilyen nagy mező- gazdasági terület víz alatt június elején. A károk felmérését csak az árhullám levonulása után tudják megkezdeni, annyi biztos, hogy komoly anyagi kárral kell számol­niuk az Ipoly mentén gazdálko­dóknak az idén is. (juk, szászi) A tűzoltók mentették ki őket a folyóból Csónakkal akart átevezni a megáradt Tárcán két férfi, de a folyóba estek. A két epeijesi illető vasárnap délután indult neki a Tárcának, de felborult a csónakjuk, őket pedig elsodorta az ár. A pórul járt pá­ros egy fa ágai között akadt fent Lemeš (Lemešany) közelében. A csapdába esett férfiakat a tűzoltók mentették ki a folyóból, majd mentővel szállították őket kórházba. Szervezetük kihűlt a hideg víz­ben, de komolyabb sérülések nélkül megúszták a kalandot. (SITA) Összefogott két település vezetése, hogy megmentsék a nehéz helyzetbe került nyustyai kórházat Beruházót keresnek a Rima völgyében SZÁSZI ZOLTÁN Nyustya/Tiszolc. Komoly gaz­dasági gondokkal küzd -a Rima- szombati járás északi részét ellátó nyustyai kórház, megmentésének érdekében összefogott a Rima völ­gye két érintett települése, Nyus- tya és Tiszolc polgármestere. Mi­chal Bagačka és Peter Mináč, akik mindketten tagjai a Besztercebá­nyai Kerületi Önkormányzat kép­viselő-testületének, közös megol­dási programon dolgoznak. A kór­ház a transzformáció idején került veszélybe, akkor évente 25 milliós adósságot halmozott fel, ezt az összeget azonban a tavalyi évben már sikerült ötmillióra csökkente­ni. Ez az összeg havonta félmillió koronás többletterhet jelent, és olyannyira megterhelik az önkor­mányzatokat, hogy idén már kény­telenek tőkeerős beruházót keres­ni a nyustyai kórház megmentése érdekében. A kórház jelenleg második kate­góriás, nonprofit szervezetként működik, szakmaüag, felszereltsé­gében megfelelő színvonalú szol­gáltatást tud nyújtani. A két szom­szédos város, Nyustya és Tiszolc polgármestere tárgyalásokat kez­deményeztek a rimaszombati kór­házat működtető pozsonyi székhe­lyű Kórházak és Rendelőintézetek Nonprofit Társulás vezetésével is. Elmondásuk szerint volna is egy el­fogadhatónak tűnő megoldási le­hetőség. Az elképzeléseket a közel­jövőben készíti el a nonprofit tár­sulás. Nyustyára egyébként a járás magyarlakta vidékeiről elég sokan járnak fel kezelésekre, a kórház­ban több magyarul is beszélő, jó szakember gyógyít, így az intéz­mény megmentése az egész járás érdeke volna. Öt évre szóló együttműködési szerződést kötött a megye a vidékfejlesztési ügynökségekkel. Fontos célként jelölték meg az uniós pályázati lehetőségek kihasználását. A működő hálózatra építenek, mindenkinek testhezálló feladata lesz ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Besztercebánya. Az uniós forrá­sok lehető legjobb kihasználása céljából öt évre szóló együttműkö­dési szerződést kötött a Beszterce­bányai Kerületi Önkormányzat és hét, a megye területén működő, ré­giófejlesztéssel foglalkozó intéz­mény. A vidékfejlesztési ügynökségek és eurorégiók képviselőit a megye vezetése kereste meg. Az együtt­működési szerződésben fontos cél­ként jelölték meg, hogy az elkövet­kező uniós pályázati időszakban Szlovákiába érkező mintegy 400 milliárd koronás támogatásokból a Besztercebányai Kerületi Önkor­mányzat a lehető legtöbbet merít­se. A megyében máig komoly gond az infrastrukturális hálózat hiánya, és nem kielégítő a humán erőfor­rások kihasználtsága, ezeknek az állapotoknak a megváltoztatásá­ban fontos szerepet játszhatnak az uniós forrásokból érkező támoga­tások. Ezek elnyeréséhez azonban jól megírt, szakmailag megalapo­zott, kivitelezhető és tartósan mű­ködtethető pályázati munkáknak kell beérkezniük az elbírálókhoz. Egy-egy uniós pályázat megírásá­hoz viszont már nem elég csupán az ötlet, a formai követelményeket is be kell tartani. A Besztercebányai Kerületi Önkormányzat elnöke ezért szólította meg az évek óta ezen a szakterületen dolgozó régió­fejlesztési ügynökségeket és a me­gye területén működő Sajó Euroré- giót és a Neogradiensis Eurorégiót. A déli járásokat a két, már említett eurorégión kívül a nagykürtösi, a losonci és a rimaszombati régiófej­lesztési ügynökség képviseli. Lőrincz Mária, a nagykürtösi Kö- zépső-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója lapunknak elmondta, kellemesen meglepte őket a megye kezdeményezése, a szakmaiság érdekében megtett lé­pésként értékelik a megyeelnök kezdeményezését. Koós István, a Rimaszombati Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója szerint a me­gye számára nagy teher lett volna az elkövetkezendő uniós támogatá­si időszakra kiképezni egy olyan szakembergárdát, amely hatéko­nyan képes a pályázati források megfelelő szintű merítésére. „Az együttműködési szerződés ponto­san megszabja, kinek mi a feladata, negyedévenként értékeljük majd a munkát, előzetes terveket készí­tünk, gazdasági elemzéseket, adat­bázisokat állítunk össze. A szlo­vák-magyar határ menti együtt­működés is kiemelt szerepet ka­pott, emellett feladatunk lesz a la­kosság folyamatos informálása, a kapcsolattartás a helyi civil szerve­ződések, önkormányzatok és a me­gye vezetése között” - mondta Lőrincz Mária, a Középső-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynökség igazgatója, (szászi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom