Új Szó, 2006. június (59. évfolyam, 125-150. szám)

2006-06-03 / 127. szám, szombat

Vélemény és háttér 7 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JÚNIUS 3. TALLÓZÓ Népirtók a vajdaságiak? A népirtás miatt elítélendők közé fognak tartozni Hágá­ban a vajdasági magyarok? Bosznia-Hercegovina 1993- ban indított pert a Nemzetkö­zi Bíróságon az akkori Kis-Ju­goszlávia ellen. A december­ben várható ítélet páratlan lesz a politikai és jogtörténet­ben. Először nyilvánítanák ki egy állam felelősségét népir­tás miatt, benne a vajdasági magyarokkal. A tényleges el­követők, a boszniai szerbek áldozatnak minősülnek - írja legfrissebb számában az Élet és Irodalom. A képtelen íté­letről Várady Tiborral, a Kö­zép-európai Egyetem tanárá­val, aki a hágai perben a most felbomló szövetségi állam, Szerbia és Montenegró jogi képviselője, beszélget Széky János. A jogászprofesszor lé­nyegében a helyzet bonyo­lultságát, helyenként zava­rosságát mutatja be. „Szara­jevót éjyel-nappal bombázták a környező hegyek boszniai szerb állásaiból, normálisan gondolkodó ember pedig aligha szurkol másnak, mint akiket bombáznak. Csakhogy 1995-ben megkötötték a day- toni békét, és a béke- szerződés nyomán azok, akik Szarajevót a hegyekből bom­bázták, most a boszniai Szerb Köztársaságot alapították meg, amely a muzulmánok­kal és a boszniai horvátokkal alkotott közös állam része lett. így a boszniai szerbek, akiket az 1993-ban beadott kereset a fő tettesnek minősít, hirtelen az áldozat oldalára sodródtak, mert részévé váltak annak az ál­lamnak, amely a pert indítot­ta. Ilyen fordulatra nemigen találni példát. Olyan ez, mintha Németország és Len­gyelország egyesült volna, és beperelte volna Ausztriát, amiért segédkezett az ausch­witzi tömeggyilkosságban” - ecseteli a professzor. Az ese­mények teljesen szétzilálták a per körüli helyzetet, a bíróság ezért majd egy évtizeden át hezitált. Kis-Jugoszlávia jog­folytonossága, s így ENSZ- tagsága körül voltak viták, amik megkérdőjelezhették a Nemzetközi Bíróság jogható­ságát. Ezt végül 1996-ban ki­mondták. A koszovói esemé­nyek és az 1999-es háború er­kölcsi és jogi értelemben is még inkább összekuszálták a szálakat. Most Müosevics pe­relte a NATO-tagállamokat népirtásért, ők pedig vitatták a bíróság joghatóságát, egye­bek között azon az alapon, hogy Jugoszlávia nem volt tagja sem az ENSZ-nek, sem a statútumnak, tehát nem is jelenhetett meg a bíróság előtt. Vagyis felhozták azokat az érveket, melyeket a Milo- sevics-kormány képviselői el­mulasztottak. Most egyéb­ként újabb perjogi bonyoda­lom előtt áll az ügy Monte­negró kiválásával. Ha ugyan­is kártérítésről hoznának íté­letet, akkor az Montenegrót is érintené, mint ahogy Ko­szovói is, mert a perlés pilla­natában Szerbia része volt. Ugyanez vonatkozik a vajda­sági magyarokra és Szerbia Szandzsák nevű, muzulmá­nok lakta részére. Ez szinte már abszurd. „Milosevics rengeteg bajt, bűnt és szeren­csétlenséget hozott” - állítja a professzor. (FigyelőNet) HÉTVÉG(R)E Sámson - de lila ötlet Lila köd ereszkedett a HZDS-re, mint a bibliai Sámson agyára. Nagyon ki­toltak most Mečiarral, az érdem Rudolfé, egy 23 éves papnövendéké (ennyit kö­zöltek róla), aki még tízezer koronát is kapott ezért a párttól. Ilyenkor érezzük, az élet mégis szép. HOLOP ZSOLT A HZDS pályázatot hirdetett kabalaállatának elnevezésére, Rudolf Sámsont javasolta és nyert. Zdenka Kramplová párttit­kár nagy okosan bejelentette a po­zsonyi állatkertben, egy óvodai osztály gyűrűjében, hogy azért Sámson, mert ő a bátorság, az erő, az intelligencia(!) és a harc megtestesítője. Nincs értelme idéznünk itt annak a szakiroda- lomnak az áradatát, amely a Bírák könyvével és a Sámson-történe- tekkel foglalkozik, bárki utána nézhet. Abban mindenki egyetért, hogy Sámson az első aszociális elem, akit ilyen pontosan leírtak. Hatalmas erejű, óriási termetű közveszélyes értelmi fogyatékos volt, gyakori dührohamokkal, és csak azért nem esett neki soha egy újságírónak sem, mint Meéiar, mert eggyel sem találkozott. Gyakran volt beszámíthatatlan és az állatok kínzásában lelte örö­mét. A legendák szerint összesen négyezer-harminc filiszteust tett el láb alól, hát kezdeni kellett vele valamit, ezért megvakították. Ak­kor hogy került a bibliai hősök kö­zé? A válasz egyszerű: az ellensé­gem ellensége nekem barátom. Több kutató szerint Sámson maga is filiszteus volt, tehát sajátjaira volt veszélyes. (Nem gyanús, hogy szeretője, Delüa sem zsidó, hanem filiszteus?) A Sámson-tör- ténetek pedig nem egyszerre ke­letkeztek, a későbbi bibliai elbe­szélésekben már úgy maradt fenn, mint a filiszteusokat pusztí­tó roppant erejű hős (igaz, rossz- eszű, hát istenem). Vigyázni kell tehát az ősi legendákkal, mert sok minden rakódik rájuk a századok során. Mindenesetre Rudolfnak, a 23 éves teológushallgatónak ezt tudnia kellene, tehát a névválasz­táshoz gratulálunk. És mivel a HZDS azért választott oroszlánt kabalaállatnak, mert Meéiar eb­ben a jegyben született, akkor nyüván miatta lett Sámson a ne­ve. A kormányba kívánkozó pár­tok meg azzal vannak elfoglalva, ki lenne hajlandó Mečiarral közö­sen, hogy ő már egy fogatlan oroszlán, meg hogy majd levágják a haját és minden rendben lesz, de ne feledjék, hogy Sámsonnak a haja levágása után is volt még egy nagy dobása. A héten Slota is elmélyedt a tör­ténelembe, egy frank püspök munkáját idézi a magyarokról, a forrást nem adta meg, így nem tu­dunk utánanézni, merre járt az a püspök, nem is érdekes. Az MKP mindenesetre hálás lehet neki, annál jobban nem lehet mozgósí­tani a magyar szavazótábort, hogy Slota megesküszik rá, le­mond, ha az MKP megint kor­mányra kerül. Egyébként az SNS- nél sincs minden rendben, kicsit el varrnak havazva, mert lapunk­ban akartak hirdetni szlovák nyel­ven, akár felárral. Szlovákok, sza­vazzatok ránk!, Szlovákok, kér­dezzetek, mit teszünk értetek!, ilyesmiket. Úgy tűnik, valóban van elég pénzük a pártoknak kampányra, akár feleslegesre is, de ettől a hirdetéstől megkímél­tük az SNS által megszólítani kí­vánt szlovák olvasóinkat. Tehát még két hét kampány, a preferenciák hol mozognak, hol meg nem, a választásig még sok minden elhangzik és sok hó lehull a Tátrában. Lassan ki kellene ta­lálni, hogy ha a májusi eső ara­nyat ér, akkor mit ér a júniusi hó, és megszokni a június havi lavina- veszélyt a hegyekben, merthogy néhány helyen kihirdették. A hatalom legfontosabb tényezője a gazdasági erő és a növekedési potenciál Kína 2020-ra az USA vetélytársa lesz MTl-HÁTTÉR Az Egyesült Államok az elkövet­kező másfél évtizedben el fogja ve­szíteni vitathatatlan vezető szere­pét a vüágon, Kína válik jelentős versenytársává - derül ki a német Bertelsmann Alapítvány legújabb tanulmányából. Ä 10 250 külön­böző nemzetiségű személy meg­kérdezése alapján elkészített ta­nulmány szerint a megkérdezet­tek 57 százaléka hiszi azt, hogy 2020-ban az Egyesült Államoké lesz a vezető erő, 55 százalék Kí­nát látja ebben a szerepben. Jelen­leg 81 százalék szerint világhata­lom az Egyesült Államok, Kínát csak a válaszolók 45 százaléka te­kinti annak. A kutatást (Világha­talmak a XXI. században) a Gallup és a TNS Emnid szervezte kilenc országban (Brazília, Kína, Fran­ciaország, Németország, India, Ja­pán, Oroszország, Nagy-Britan- nia, USA) 2005 októbere és de­cembere között; minden ország­ban 1000-1500 interjút készítet­tek. A kutatás eredménye szerint a kínaiak bíznak abban, hogy globá­lis tényezővé válnak: 71 százalé­kuk állítja, hogy országuk világha­talmi szerepet játszik majd 2020- ban; jelenleg 44 százalékuk véli Kínát meghatározónak. Összeha­sonlításképpen: most az amerikai­ak 51 százaléka szerint számít Kí­na globális hatalomnak, 2020-as szerepét is csak 54 százalékuk véli annak. A kutatás szerint India sze­repe is nő: a jelenlegi helyzetben 12 százalék, 2020-at illetően 24 százalék azoknak a válaszolóknak az aránya, akik fontos globális ha­talomnak tartják. Az Egyesült Ál­lamok mellett az elkövetkező 15 évben veszíthet pozíciójából az Egyesült Királyság, Németország és Japán is. Az általános irányzat­tal szemben értékelték államuk helyzetét a francia válaszolók, akik szerint országuk helyzete in­kább erősödni fog: jelenleg 33 szá­zalékuk véli jelentősnek a globális folyamatok francia befolyásolását, 2020-ra már 35 százalékuk számít erre. A világhatalmi szerep legfon­tosabb tényezőjeként a válaszolók a „gazdasági erőt és a növekedési potenciált” emelték ki. Nem volt egyetértés a „hadászati erő” fon­tosságát illetően: Kínában és az Egyesült Államokban minden har­madik válaszoló szerint kulcsfon­tosságú, ám a németeknek csak 7 százaléka, a japán válaszolók 17 százaléka tekinti annak. Különb­ségek voltak abban is, hogyan te­kintik az országok a vüág előtt ál­ló legnagyobb kihívásokat. A ki­lenc ország közül hétben a vála­szolók több mint fele a legfőbb problémák közé sorolta a nemzet­közi terrorizmust. Kínában és Bra­zíliában azonban kevesebb mint egyharmad vélekedett így; Kíná­ban a környezetrombolás és a ter­mészeti erőforrások szűkössége áll a lista élén. Végezetül: csak Kí­nában és Németországban az a népesség többségének a vélemé­nye, hogy a béke és a stabilitás az Egyesült Államok vezetésével ér­hető el leginkább. KOMMENTÁR Felszállt, de még gomolyog LAKNER ZOLTÁN A fehér füst felszállt: a régi-új magyar miniszterelnöknek van már programja és kormánya. Egy ideje szokássá vált, hogy olyan mi­niszterek tűnnek fel, akiknek nincs politikai hátországuk, ezért nem válhatnak a kormányfő ellensúlyává. Most viszont a szocia­listák vezetői szinte egytől egyig miniszterek lesznek. Ez bizonyos tekintetben visszatérés a normalitáshoz. Kiknek kellene helytáll­niuk egy párt választási ígéreteiért, ha nem a pártvezetőknek? Ez­zel Gyurcsány Ferenc eléri, hogy a kormányon kívülről, de az MSZP-n belülről ne érhessék támadások. A lehetséges konkuren­sek ugyanis vele együtt vállalják a döntések felelősségét. Másfelől azonban átalakul a döntéshozatal mechanizmusa. Az Államre­form Bizottság lesz a szakpolitikai stratégiák központja. Az euró­pai uniós támogatások felhasználásáról, a fejlesztésekről a Nem­zeti Fejlesztési Tanács dönt. Ebben a struktúrában a koalíciós pár­tok erős emberei sem lesznek túlságosan erősek. Minden lényeges döntésüket a miniszterelnök által összeállított bizottsággal és/vagy tanáccsal együtt hozzák meg. A miniszterek részesei ma­radnak a döntéshozatalnak, de nem uralják. A miniszterelnöki hatalom még erősebbé válik, de a változásnak valószínűleg nem ez az egyetlen célja. Van racionalitás az „összkormányzati” kor­mányzásban. A cél a közös stratégia végrehajtása, ennek érdeké­ben megpróbálhatják módosítani a széttartó döntéseket eredmé­nyező struktúrát. Á miniszterelnök eddig is kikérhette bárki véle­ményét, ez most intézményesül, de a felelősség az övé marad. Fel­vetődnek persze kérdések. Mennyire lesz a részvevők számára át­látható a folyamat? Ki kezdeményezi a döntést? A bizottság és a tanács minden témában első rangú szakmai véleményt képvisel majd? A kormányba hívott menedzserek üzleti életben szerzett tapasztalata mennyire hasznosítható a közigazgatásban? Az „összkormányzati” szintre emelt reformok kapcsán is vannak ho­mályos pontok. Például a kiemelt témának tartott egészségügy esetében a vizitdíjat csak körülíija a program, a területi egyenlőtlenségek megszüntetésére pedig egyetlen mondatot szán. Az intézmények átalakítása, a regionális és kistérségi elv ér­vényre juttatása hatalmas érdeksérelmekkel jár. Indokolt lehet az óvatosság. De ha még a kormányprogram is az óvatosság jegyé­ben születik, akkor ki és mikor meri kimondani a végső döntése­ket? A kormányzati ciklus sikerének vagy kudarcának alfája az ál­lamháztartási egyensúly, amelyet 2008-ra állítana helyre a kor­mány. A cél, hogy a gyereket nevelők és az idősek reáljövedelme még a stabilizáció közben is emelkedjen, de másoké se csökken­jen. Ha ez nem így lesz, vagy a stabilizáció elhúzódik, az a refor­mok menetére és a kormány támogatottságára döntő hatással le­het. Viszont mivel se a kormányprogram, se más forrás nem szól a megszorítások irányáról, mértékéről, tartalmáról, nem lehet megítélni, mennyire reálisak a kormány célkitűzései. Felszállt a füst, de jócskán van még, amit beborít. A szerző magyarországi politológus JEGYZET Hideg, hideg, langyos JUHÁSZ KATALIN A meteorológusok elnézést kérnek, egyben jelzik, hogy nem őket kell kővel dobálni, ők csupán tájékoztatják az or­szág népét arról, hogy a nyár idén elmarad. Nem tudni, mi­ért. Bizonyára nem érdemel­jük meg. Nem voltunk elég jók. A tél hat hónapig eltar­tott, nyilván megérdemeltük. Aki szandált, miniruhát, ujjat­lan blúzt akart venni, nyugod­tan várhat augusztusig, ha ugyan nem jövő augusztusig, anyagilag tehát jelentős lesz a megtakarítás. Lelkileg viszont egyre elkeserítőbb a helyzet. Azok, akiknek hangulatát az időjárás alakulása nagyban befolyásolja, hónapok óta rosszabbul teljesítenek mun­kahelyükön, üvöltöznek há­zastársukkal, püfölik a gyere­ket, kevesebb zsebpénzt ad­nak neki, félig telt szemetes­vödrök levitelével szekálják; szóval: a szociális jellegű fe­szültségek egyre gyakoribbak, még a házőrző ebek is vadab­bak, mint máskor. Ki-ki úgy védekezik ez ellen, ahogy tud. Králik néni a szomszédból pél­dául minden egyes napsugár­nak külön megörül, kirohan a ház előtti padra, pokróc a fe­nék alá, és máris lehet élvez­kedni mintegy fél órán át, amíg a napocska vissza nem bújik a felhők mögé. Én a mo- sással-teregetéssel vagyok gondban, hosszú napokig szá­radnak a holmik, főleg ha na­ponta kétszer megáznak. Pá­don ücsörgésről, D-vitamin- bevitelről már nem is álmo­dom, elég, ha nem fagyok át napközben és nem felejtem otthon az esernyőt. Ez sokáig így lesz, június közepén vár­ható legközelebb melegebb időszak, amely a meteoroló­gusok szerint akár egy hétig is eltarthat. A turizmusból élő vízparti vállalkozók máris ve­rik a vészharangot a vendég- forgalom várható megcsappa­nása miatt, mindenfélét kita­lálnak, benti programokkal, ingyenkoncertekkel, kedvez­ményekkel igyekeznek mente­ni a menthetőt. Az ország egyik legnagyobb nyári feszti­válja például Poprádról a tát- ralomnici kempingbe költözik a hely forgalmát növelendő. Aki sátorozott már szakadó esőben és félméteres sárban, nyilván sem a fesztiválozókat, sem a szervezőket nem irigyli. A kassai Omega-koncertet szintén fedett helyen kellett végül megrendezni, hogy mi­lyen sikerrel, azt sajnos nem tudom, mert az időjárás meg­akadályozta, hogy eljussak a helyszínre. Ez persze költői túlzás. De nem akkora. Ugyan kinek van kedve a Régi csibé­szekhez tizennégy fokban...?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom