Új Szó, 2006. május (59. évfolyam, 100-124. szám)

2006-05-31 / 124. szám, szerda

30 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. MÁJUS 31. www.ujszo.com A tárlat Andrássy Dénes grófot mutatja be mindeddig kevésbé ismert oldaláról. Megismerhetjük műpártolói tevékenységét, műgyűjteményét A Betléri Kastélymúzeum újabb kiállítása Budapesten Betlér/Budapest. A Betléri Kastélymúzeum ez idő tájt két nívós kiállítással is sze­repel Magyarországon. KOVÁCS ÁGNES Néhány héttel ezelőtt nyitották meg Sárospatakon a Főúri teríté­kek című vándorkiállítást, amely­nek sikerét tapasztalva újabb felké­rés érkezett a betlériekhez. Ezt kö­vetően született meg az a tárlat, amely Andrássy Dénesi, mint mű­kedvelő, művészetpártoló arisztok­ratát mutatja be a Budapesti Törté­neti Múzeumban. Az Andrássyak amellett, hogy Gömörben jóté­konykodásukról voltak nevezete­sek, tehetséges művészek is volt. Andrássy Manó például autodidak­ta festőként vált ismertté, csakúgy, mint unokaöccse, Andrássy Tiva­dar. Országszerte, de Franciaor­szágban is ismert volt az idősebb és fiatalabb gróf Andrássy Gyula mű­gyűjtő szenvedélye. Ilyen törekvés­sel már Dénes gróf édesapjánál, gróf Andrássy Györgynél is talál­kozhatunk. Andrássy György gróf valósította meg a famíliát és a krasznahorkai várat bemutató, az úgynevezett alsó várban létesített családi magánmúzeumot. A buda­pesti kiállítás első része a családot és a helyszínt mutatja be, rövid tör­téneti áttekintést ad az Andrássy- akról, valamint betléri kastélyukról és krasznahorkai várukról. Erre grafikák, fotók szolgálnak, tárgyi dokumentumanyaggal kibővítve. A második rész Andrássy Dénes sze­mélyével foglalkozik, tanulmányai­val, ízlésével, képzettségével. A ki­állított, közel száz rajz, akvareli, festmény, amelyeket Andrássy Dé­nes alkotott, eddig jórészt rejtve volt a hazai látogatók előtt is. A harmadik rész témája a gyűjtés tör­ténete, Andrássy Dénes műpártolói tevékenysége, illetve a gyűjtemény maga, valamint az annak őrzésére felépített krasznahorkaváraljai képtár, a korszak egyetlen ilyen emléke. Andrássy Dénes gróf kül­földi, de főleg müncheni tartózko­dása alatt szerzett festmények és szobrok elhelyezésére építtette a képtárat. A szecessziós stílusú, fel­sővilágítással és vízgőzfűtéssel el­látott épület 1913-ig szolgálta ezt a célt. A gróf végrendeletében a kép­tár anyagát a Szépművészeti Múze­umra hagyta. A kiállításnak ebben a részében láthatjuk Andrássy Dé­nes gróf Róna József által készített mellszobrát. Ő volt a rozsnyói Kos- suth-szobor alkotója is. Miután Dé­nes gróf 1903-ban a vár északnyu­gati részét és bástyáját átrendezte felesége, Franciska grófné ereklye­múzeumává, több mint ötezer da­rabot számláló tárgyat halmozott ott fel, amelyből a kiállítás negye­dik része ad ízelítőt. Az utolsó rész a Krasznahorka vára közelében emelt mauzóleummal foglalkozik, e különleges emlék bemutatásához rendelkezésre állnak az eredeti ter­vek, makettek, rajzok, akvarellek. Nemrég egy terjedelmes katalógus is napvilágot látott. A tárlat augusz­tus 21-ig tekinthető meg. így nézett ki 1913-ig a krasznahorkaváraljai Andrássy-galéria írótábort szerveznek az Ipoly mentén, bordalversenyt is terveznek A bor és az irodalom lesz a téma Közösen lobbiznak a Strasbourg Klub polgármesterei A régiók Európájáért JUHÁSZ KATALIN Erős partneri viszonyok Kapocs a települések és a megye közt Fülek/Besztercebánya. A Besztercebányai Kerületi Önkor­mányzat melíett megalakított, a megyei és a helyi önkormányza­tok munkáját összehangoló ta­nácsadó testületbe kapott kine­vezést Milan Murgaš megyei el­nöktől Agócs József, Fülek pol­gármestere, aki a Losonci járást fogja képviselni. Áz újonnan megalakított ta­nácsadó testület, melybe a me­gye mindegyik járásából hívtak szakembereket, május 29-én tartja első ülését Besztercebá­nyán. Agócs József szerint egy­fajta nyitásként, építő szándékú gesztusként is értékelhető a me­gye részéről az az elhatározás, hogy a helyi önkormányzatok­ban évtizedek óta dolgozó szak­emberekből olyan tanácsadói testületet hozzon létre, amely fontos szerepet játszhat a térség fejlődésében. A polgármester szerint fontos, hogy az önkorT mányzatok közötti együttműkö­dés terén előrelépés történjen. A tanács egyik kiemelt feladata lesz a megyei önkormányzatban meghozandó döntések előkészí­tésekor felhívni az esetleges problémákra az önkormányzat figyelmét. „Semmiképpen nem akarjuk befolyásolni a megyei képviselők munkáját. A megyeel­nök felkérését megtisztelőnek tartom, 1990 óta dolgozom az önkormányzatban, a tanács tag­jainak pedig éppen ezen a szak­területen kell tapasztalatokkal rendelkezniük. Módomban lesz ráirányítani a figyelmet a megyei döntéshozatalok előkészítésekor azokra a problémákra és hiá­nyosságokra, amelyek a Losonci járásban előfordulnak” - mondta lapunknak Agócs József, Fülek polgármestere, (száz) SZÁSZI ZOLTÁN Lukanénye. Július végén Luka- nénye ad otthont a Szlovákiai Ma­gyar írók Társasága nyári írótábo­rának. A nyári írótábor 2006-ban a bor és az irodalom kapcsolatát fog­ja elemezni. A tervek szerint fordí­táselméleti, irodalomtörténeti elő­adások, bordalverseny, a vidék iro­dalmi, történelmi és néprajzi ha­gyományait bemutató kirándulás, magyarországi és lukanényei pin­cészetek meglátogatása, a luka­nényei citerazenekar koncertje és filmvetítés teszi majd hangulatossá az eseményt. A Szlovákiai Magyar írók Társaságának elnöke, Hodossy Gyula szerint a bor és az irodalom témájához keresve sem lehetett volna Lukanényénél jobb helyszínt találni. A község tulajdonában lévő kastély apartmanjaiban színvona­las szálláslehetőség, az alapiskola éttermében jó konyha, a Botrány­hegyi pincesoron pedig Nozdro- viczky István pincéje vátja a tábo- rozókat. Számos neves magyaror­szági, romániai és szlovákiai írót és A bor és az irodalom té­májához keresve sem le­hetett volna Lukanényénél jobb hely­színt találni. költőt várnak az írótáborba, többek között a budapesti székhelyű Szép­írók Társaságának tagjait, valamint a Nagyváradon megjelenő Várad című folyóirat munkatársait., A he­lyiek vendégszeretete példamuta­tó, Lukanénye községben minden lehetőség adva van ahhoz, hogy ki­váló és jó hangulatú tábort szervez­zünk, amihez remélhetőleg meg­kapjuk a pályázati támogatásokat is” - mondat Hodossy Gyula. Kuz­ma Zoltán, Lukanénye polgármes­tere lapunknak elmondta, a község számára kitüntetés, hogy az idei nyári írótábornak helyet adhat. „Ügy érezzük, ez a rendezvény újabb lehetőség a falu számára megmutatni a vidék szépségeit, öregbítem a hontiak, nógrádiak vendégszeretetének jó hírét” - mondta Kuzma Zoltán. Az írótá­borba a jelentkezéseket a Szlováki­ai Magyar írók Társaságának iroda­címére, az Alžbetínske nám. 1203/1, 929 01, Dunajská Streda címre várják a szervezők. Kassa. „Most, amikor az Európai Unió a Lisszaboni Stratégia revízió­ját tervezi, mi, a Strasbourgi Klub polgármesterei hangot adunk aktív részvételi szándékunknak a doku­mentumban foglalt célok sikeres megvalósításában, valamint a gaz­dasági, szociális és enviromentális lehetőségeket figyelembe vevő fej­lesztési modell támogatásában” - áll abban a szándéknyilatkozatban, amelyet Kassán írtak alá az uniós tagállamok, illetve a csatlakozni kí­vánó országok városainak polgár- mesterei. Az úgynevezett Stras­bourgi Klubba tömörülő városveze­tők negyedszer intéztek levelet az unió döntéshozó szervéhez. Fran­tišek Knapík kassai főpolgármester úgy véli, a „polgármesteri kerék­asztal” eddigi legnagyobb hozadé- ka a környezetvédelmi aktivitás fontosságának közös deklarálása és a tudományos kutatás fejlesztését, MOKCSAKERÉSZ­MOGYORÓS Az egykor önálló három köz­ség az egyesítés óta viseli a Krišovská Liesková nevet. Koráb­ban, 1920-ban a Mokča-Krišov, majd 1927-ben a Mokča-Krisov nevet kapta. MOKCSA Már 1330-ban Mokcha néven ismerték, ugyancsak ebben a for­mában ismert az 1427-es birtok­összeírásban, majd pedig a Mok- csa név maradt meg. Eredete a bir­tokos személynévben keresendő. valamint a magasabban kvalifikált munkahelyek létrehozásának fon­tosságát sürgető kitételek. A pol­gármesterek abban is egyetérte­nek, hogy a fővárosoktól távolabb­ra eső, az egyes régiók fejlődése szempontjából kulcsfontosságú nagyvárosokat színvonalas közúti hálózattal kell összekötni, hogy a potenciális befektetők hamarabb „odataláljanak” a ma még félreeső­nek számító területekre. A közös nyilatkozat aláírói ily módon sze­retnének hatni az EU döntéshozó szerveire, az említett lisszaboni program célkitűzéseire hivatkozva. A program a foglalkoztatást, a tech­nológiai innovációt és a befektetők számára vonzó üzleti légkör kiala­kítását tűzte lti célul. Nagy súlyt kí­ván helyezni az ifjúsági munkanél­küliség, a munkaerő szabad moz­gását nehezítő akadályok felszá­molására, valamint az EU struktu­rális, illetve kohéziós alapjainak megreformálására. A 14. század elején az erre járó dézsmaszedők a Kerez, Keris, majd 1427-ben a Kyryz névalakot jegy­zeték le. A Kérész forma ezek után honosodott meg. Eredete kétféle le­het: A közeli folyók kérészei (tisza­virág), vagy a kereszt valamely névalakja MOGYORÓS Valószínűleg ez a legfiatalabb társközség, hisz csak 1375-ből is­mert a Monyoros megnevezés, ami 1427-ben a Monoros formában volt ismert. Még 1920-ban is Modo­rosként jegyezték. Neve a mogyo­rós, bokros területekre utal. Pinceszemlén a vendéglátókkal (Szekeres Éva felvétele) A községek neve egyértelműen magyar eredetű Történelmi helységnevek BOGOLY JÁNOS KÉRÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom