Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)

2006-01-10 / 7. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 10. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ CENA Több mint 2700 személy mondott le tavaly román ál­lampolgárságáról. Ez a szám mintegy ezerrel nagyobb, mint a román állampolgársá­got kérőké. A kormány egy ta­valy elfogadott határozatban jóváhagyta, hogy lemondjon román állampolgárságáról 2751 személy, mivel idegen állampolgárságot kaptak. Az állampolgárságról lemondok többsége Erdélyben vagy a Bánságban született, jelenleg Németországban vagy Auszt­riában élnek. A kormány ugyanakkor tavaly 1678 ál­lampolgársági kérelmet ha­gyottjóvá, melyek többsége a Moldovai Köztársaságból ér­kezett. SONNTAGSBLICK Egy, állítólag a svájci tit­kosszolgálat által elfogott faxüzenet a bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok hír­szerző ügynöksége titkos fog­dákat tartott fenn Európában - állítja egy svájci hetilap. A zürichi SonntagsBlick vasár­nap megjelent száma szerint a svájci hírszerzés berni le­hallgató központjában elfog­ták tavaly november 15-én azt a faxüzenetet, amelyet Ahmed Abul Geit egyiptomi külügyminiszternek küldött hazája londoni nagykövetsé­ge. Az üzenetben egyebek kö­zött az állt: a diplomáciai kép­viselet „saját forrásokból úgy értesült, hogy csakugyan ki­hallgattak 23 iraki és afgán állampolgárt a (romániai) Constanca város mellett talál­ható Mihail Kogalniceanu tá­maszponton”. Hasonló kihall­gató központok működnek Ukrajnában, Koszovóban, Macedóniában és Bulgáriá­ban - áll a faxüzenetben. MNP Politikai elemzők szerint a szerbiai kormány annak kö­szönheti parlamenti többsé­gét, hogy a képviselőház ad­minisztratív bizottsága tör­vényszegéseket követ el, vagyis elveszi az ellenzéki honatyák mandátumát. Má­sokat viszont szintén tör­vénytelenül képviselőnek ne­vez ki, akik aztán a kormány- többséggel szavaznak. Vladi­mir Goati, neves szerbiai po­litikai elemző az újvidéki Gradanski Listnek elmondta, hogy a kormánynak decem­berben, a költségvetés meg­szavazásakor nem volt meg a többsége, hiszen a büdzsére voksoló 130 honatya közül 5 jogilag csupán egyszerű pol­gár volt. NOL Távozik a Magyar ATV szakmai vezetője, Szabó Stein Imre. A társaság alig három hónapja kinevezett vezérigaz­gató-helyettesének feladata volt a képernyőn mától látha­tó új arculat kialakítása. A végeredményt az ATV veze­tősége nem várta meg, szom­baton bejelentették, hogy Szabó Stein szerződése janu­ár 3-án lejárt, és azt nem hosszabbítják meg. A társaság MTI-hez továbbított közlemé­nyében egyúttal köszönetét mondtak neki a csatorna megújult arculatának és janu­ár 9-től jelentkező új műsora­inak előkészítésében végzett munkájáért.- Segítene az én tányéromat is beindítani? (Kiss Tibor rajza) A kölcsönös függőség miatt kiegyenlítődnek a politikai tendenciák a világban Globális kiegyenlítődés A globalizáció teremtette kölcsönös függőség politi­kai hatásai a közeljövőben ki fogják egyenlíteni a világ­ban egyoldalúnak mutatko­zó politikai tendenciákat, s a jelenleg valószínűsíthető politikai katasztrófák elke­rülhetőek lesznek, véli Ale­xandre Adler francia polito­lógus a Le Nouvel Observa- teur című párizsi folyóirat­nak adott nyilatkozatában. MTl-HÁTTÉR A közelmúltban jelent meg Pá­rizsban 25 külpolitikai szakértő kétéves közös munkájának kö­szönhetően Alexandre Adler szer­kesztésében A CIA jelenti: Milyen lesz a vüág 2020-ban? (Le Rap­port de la CIA : Comment sera le monde en 2020?) című kötet, amely a közeljövő külpolitikájá­nak lehetséges forgatókönyveit vázolja fel. A megjelenés kapcsán a francia politológus az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) békés, ületve katasztrófá­kat jósoló forgatókönyveit kom­mentálta a párizsi folyóiratban. A békés vüágot remélő elképze­lés szerint a közeljövőben folyta­tódik a 90-es években kialakult vi­lághelyzet: a szovjet birodalom széthullása következtében létre­jött úgynevezett pax americana a japán recesszióval, Kína politikai nehézségeivel, a radikális iszlám térvesztésével. E forgatókönyv szerint az „Egyesült Államok me­teorként száguld tovább, míg a többi ország nem tér magához kínjaiból” - mondta el Adler, aki szerint ennek megvalósulására nem sok esély van. A „félelem ciklusának” neve­zett, katasztrófákat felvázoló „rémálom” értelmében a demok­rácia térnyerését meggátolandó a kommunizmust nacionalizmussal felváltó kínai hatalomnak Putyin Oroszországával, Iránnal és a Hu­go Chávez képviselte latin-ameri­kai országokkal összefogva sike­rül koalíciót létrehoznia az ügyet­len Egyesült Államok ellen. Min­dezt betetézné a Közép-Kelet or­szágaiban a radikális iszlám tér­hódítása a nukleáris proliferáció- val és az olaj 100 dolláros hordón­kénti árával. Ez utóbbi forgatókönyvet az or­szágok között a globalizáció te­remtette kölcsönös függőség mi­att nem tartja valószínűnek Adler. Véleménye szerint Kína az ameri­kai piacból él, tehát politikai ön- gyilkosság lenne részéről az Egye­sült Államok ellen fordulni. Szovjetunió és a kelet-európai országok nacionalizmusa az euró­pai integrációval fokozatosan meg fog szűnni. A politológus ál­tal a „Davos szerinti világnak” ne­vezett berendezkedésben a szi­lárd gazdasági növekedés egyre inkább kevésbé nyugatias képet fog kölcsönözni a globalizáció fo­lyamatának, mert az ázsiai óriá­sok belső piacai kerülnek a világ technológiájának és kereskedel­mének központjába. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartja a politológus a muzulmán országok ideológiai támadását, amely legyőzheti a nyugati világ ellenőrzése alatt tartott hagyomá­nyos rendszereket, s a szaúdi olaj­ra, a pakisztáni nukleáris energiá­ra és a muzulmán országok de­mográfiai potenciáljára támasz­kodva egységet teremthet az isz­lám világban. A Nyugat által megalázott mu­zulmán világ reformok hiányától szenved, határtalan a korrupció, ráadásul ezen államok közül egyedül Törökország rendelkezik demokratikus tapasztalattal - hívja fel a figyelmet Adler. Ä francia politológus szerint az Egyesült Államoknak az általa je­lenleg elutasított többpólusú vi­lágrendet kellene támogatnia a radikális iszlámot képviselő or­szágok visszaszorítása érdekében, s a világ nagyhatalmaival össze­fogva kellene lecsapnia a terroris­tákra és az őket támogató álla­mokra. Kétszáz erőd és hétezer kisebb bunker vár új gazdára nyugati szomszédunknál Erődítményeket adnak ajándékba KOKES JÁNOS Elajándékozza a cseh hadsereg a második világháború előtt a ha­tár mentén épített katonai erődít­ményeket, mert eladásuk nem lenne kifizetődő. „Eredetileg azt terveztük, hogy eladjuk őket. Kiderült azonban, hogy ez hatalmas adminisztratív munkába, sok pénzbe kerülne, s nem igen lenne nyereség. Minden erődítmény értékét például szak­értőkkel kellene felbecsültetnünk, ami nem olcsó. Minden objektu­mot a kataszteri hivatalban is be kellene jegyeztetnünk, hiszen ed­dig titkosak voltak, s nem voltak hivatalosan nyilvántartva. így az a döntés született, hogy az erődít­ményeket inkább elajándékozzuk az érdeklődőknek” - közölte a hét végén Karel Kühnl, cseh védelmi miniszter. Csehország nyugati, északi és déli határa mentén jelenleg mint­egy kétszáz kisebb-nagyobb erődít­mény és mintegy hétezer egy­szerűbb vasbeton bunker van. Áz erődítményeket és a bunkereket a múlt század harmincas éveiben az akkori csehszlovák kormány épít­tette védekezésül a hitleri Német­ország várható támadása ellen. Az 1935-ben elfogadott terv szerint tíz év alatt 1276 nagyobb és 15 ezer 463 kisebb erődítményt kellett volna felépíteni. A határ menti szudétanémet területek Né­metországhoz való csatolása az 1938. szeptemberi müncheni döntés alapján azonban meghiú­sította a terv befejezését. Az erődítmények és bunkerek több­sége végül is egyetlen lövés nélkül került a náci Németország kezé­be. A cseh hadsereg jelenleg csak né­hány objektumot használ, elsősor­ban lőszerek és más hadianyagok raktározására. Az építmények egy részét nyüván le kell majd rombol­ni, mert már nagyon rossz állapot­ban vannak, mások nehezen meg­közelíthető helyen épültek. A jó állapotban lévő és könnyen elérhető erődítmények iránt azonban nagy az érdeklődés. A dél-morvaországi Mikulov városa például már meg is kezdte a tárgyalást a hadsereggel három bunker és egy kisebb megerősített szálláshely átvételéről. Az egyik kis bunkert le kívánják bontani, mert helyére ipartelepet tervez­nek, de a többit a helyi veterán egyesület kívánja üzemeltetni klubként és múzeumként. A helyi hivatalok, a veterán klu­bok és katonai egyesületek más régiókban is a legkomolyabb ér­deklődők közé tartoznak. Az ed­digi tapasztalatok azt mutatják, hogy a turisták nagyon ér­deklődnek a titkos katonai épít­K0MMENTÁR Békekoma JARÁB1K BALÁZS Csak a világ latolgatja, képes lesz-e visszatérni Arial Sáron a minisz­terelnöki posztra. Izrael nem. Csak a világ latolgatja, lesz-e folytatá­sa a békefolyamatnak. Izrael nem. Legyünk egy kicsit mi is optimis­tábbak. Maga Ariel Sáron egész életpályája arról szól, hogy a béké­nek a Közel-Keleten nemigen van alternatívája. Sáron politikai pá­lyája ott kezdődött, ahol a katonai befejeződött: Libanonban. Pon­tosabban Sabrában és Satilában, a két Bejrút melletti menekülttá­borban, ahol Izrael-barát keresztény milíciák palesztinokat mészá­roltak le, miután Izrael 1982-ben lerohanta Libanont. Az izraeli erők parancsnoka Sáron volt. A mészárlásért egy független izraeli bíróság vonta felelősségre, ami után nem folytathatta katonai pá­lyáját. Nem volt nála gyűlöltebb ember sem Izraelben, sem az arab világban. Politikus lett. Nem is akármilyen. Sem katonaként, sem politikusként nem szerette a kompromisszumokat. Mind a saját jobboldali pártjára (Likud), mind az arabokra rá tudta kényszeríte­ni saját feltételeit. Bár a Likudban Nagy-Izrael támogatójaként kezdte, ő volt az, aki felismerte, hogy Nagy-Izraelben már több len­ne az arab, mint a zsidó. Jó stratéga volt, tudta, hogy a demográfia ellen nem lehet fegyverrel harcolni. Történelemírással kell. Képes volt túllépni az egyik legfontosabb doktrínán, amely az izraeli poli­tikában uralkodó, és véghezvitte Gáza kiürítését. A béke komája lett. Frissiben alapított pártjával, a Kadimával pedig éppen az izrae­li politikát hosszú évtizedek óta meghatározó Likud-Munkapárt „szimbiózist” verte volna szét. A márciusi általános választások előtt a Kadima 28%-kal vezette a közvélemény-kutatást, noha Saro- non kívül alig volt meghatározó politikusa. Nem véletlenül nyerte meg magának a baloldal és a békepártiak nyolcvankét éves csatalo­vát, Simon Pereszt harcostársul. És épp itt van a bökkenő: kiválásá­val egyelőre betölthetetlen űrt hagy az izraeli politikában. Peresz túl öreg, eddigi jobbkeze, a volt jeruzsálemi polgármester, Ehud Ói­mért túl szürke, népszerű igazságügyi minisztere, Tzipi Livni túl fi­atal, a volt katonai csapatfőnök, Saoud Muffaz pedig túl járatlan a nagypolitikában. Sáron hiányában a békefolyamat lelassul ugyan, de kómába nem esik. Egy új Sáron megszületését szinte megjöven­döli eddigi élete. Közben a palesztinok bizonyíthatják az aprócska Gáza sikeres kormányzásával, hogy Ciszjordániával is elboldogul­nak. A jelek szerint azonban erre még várni kell egy kicsit. Ezalatt akár az új Ariel is felbukkanhat. JEGYZET Zűr az űrben RÁCZ VINCE Noha nem különösebben fontos az univerzum szempontjából, azért csak felhívnám figyelmü­ket egy napokban felröppent hír­re, mely arról tájékoztatott, hogy belátható időn belül, vél­hetőleg még idén feloldják az al­koholtilalmat az égben. Mivel az istenek italozási szokásaira egy földi intézkedés nem vonatkoz­hat, nem is rájuk gondolok, ha­nem a Föld körül, átlagosan mintegy négyszáz kilométer ma­gasságban keringő nemzetközi űrállomás legénységére. Mon­dom, nem kell, hogy a hír felbor­zolja minden idegszálukat, pár sort azonban megér. Alkoholra a jelek szerint nem csupán az át­lagembereknek van szüksége, időnként az űrhajósok szerveze­te is megköveteli. Az űrprogram­ban részt vevő orvosok állítják, egy kupica az űrben is csodát te­het. Napjaink Jedy lovagjai egy- egy kimerítő űrséta alkalmával vagy más komolyabb feladat el­végzése után akár néhány kilót is fogyhatnak. Ilyenkor némi szeszes ital hozzásegítheti őket, hogy visszanyerjék korábbi ere­jüket. Persze nehogy azt higgyük, az űrhajósok betartják a még érvényben lévő szesztilal­mat. Egyébként is, legendák szólnak arról, hogy a szépem­lékű, egykori szovjet űrállomás, a MIR (Apropó, ugye ismerik: - Te, hogy mondják oroszul az űrállomást? - Mír. - Hát csak úgy kérdeztem.), szóval a MIR fedélzetén milyen iszogatások folytak. Farkas Bertalan, a mindmáig egyetlen űrmagyar is utalást tett rá egy tévéinterjú­ban: naná, hogy volt mit annak idején a Szojuz 36 fedélzetén kortyolgatnia Valerij Kubaszov- val, és hát persze, hogy nem Pl vizet. A tubusos töltött káposzta mellett ugyanis a jóféle kisüsti is megfért szkafandere mély zse­bében, persze csak stikában. Egy biztos, attól nem kell tarta­nunk, hogy a kozmosz tivornyá- zó űrturistáktól lesz hangos, ugyanis, mint ahogy arra még az iskolából emlékszünk, a hang nem terjed odafent. És hogy a kelleténél jobban imbolyog majd az űrállomás, annyi baj le­gyen! Most már csak az lesz hát­ra, hogy az alkohol mellett en­gedélyezzék a dohányzást is, és akkor időnként mondjuk egy Marsra is rágyújthatnának aszt­ronautáink. FIGYELŐ ÚJ MAGYAR SZÓ A 2000-ben másodszor is megözvegyült Ariel Sáron izraeli miniszterelnök mindkét felesége brassói származású volt, ráadá­sul testvérek - írja az Új Magyar Szó. A bukaresti napilap brassói tudósítója, Bartha Réka szerint Sáron hadvezéri pályafutásának egyik rövid mozzanata Brassó­hoz kapcsolódik. A miniszterel­nök mindkét felesége brassói származású volt, ráadásul test­vérek. Margalit Zimmermannt 1953-ban vette nőül, röviddel az­után, hogy annak családja Bras­sóból Izraelbe emigrált. Kilenc évig tartó együttlét után Marga­lit autóbalesetben meghalt, az özvegy Sáron pedig egy évre rá újranősült. Lili Zimmermannal, néhai első felesége húgával kö­tött házasságot 1963-ban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom