Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)
2005-12-06 / 281. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2005. DECEMBER 6. Fókuszban: az építőipar 3 Az ágazatban az elmúlt évben 8500 fővel nőtt a dolgozók száma, mára így 205 ezer embert foglalkoztatnak Több befektető, több munka 205 ezer ember dolgozik az építőiparban (TASR-felvétel) A lakásfelújítás egyre gyorsuló ütemben bővül Pozitív uniós kilátások Pozsony. A korábban stagnáló hazai építőiparnak az elmúlt években jelentős lökést adtak a nyugati beruházások. Az építésügyi tárca arra számít, hogy idén 109-116 milliárd korona fordul meg az ágazatban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legnagyobb változásokat Nyugat-Szlovákiában figyelhetjük meg. Pozsonyban a régi gyárépületeket egyre jobban kiszorítják az új adminisztratív központok. Ezek építése több munkát nyújt a hazai építőipari cégeknek is, attól azonban, hogy ez utóbbiak teljes mértékben elégedettek legyenek, még messze vagyunk. Van még kapacitás A hazai építőiparban az elmúlt időszakban jelentős mértékben javult a helyzet, az ágazat kapacitásai azonban még távolról sincsenek teljes mértékben kihasználva - állítja Ján Majerský, a Szlovákiai Építőipari Vállalkozók Szövetségének az elnöke. Szerinte elsősorban az ország középső és keleti régióiban maradt le az ágazat, amely most csak arra számíthat, hogy a kormány befektetésösztönző programja ezekben a járásokban is meghozza a várva várt növekedést. Majerský szerint a beruházásoknak köszönhetően az építőipari növekedés az elkövetkező időszakban is emelkedni fog. Mindez meglátszik a foglalkoztatottságon is. Az építőipari szak- szervezetek számításai szerint az ágazatban az elmúlt évben 8500- zal nőtt az alkalmazottak száma. Az idei második negyedévben a Statisztikai Hivatal elemzése 205 ezer építőipari alkalmazottról adott számot. Ezzel együtt nőtt az ágazat teljesítménye is. Éves összehasonlításban ez néhány hónapban elérte a 20 százalékot is. Az ágazati felmérések szerint elsősorban a lakásépítés az, ami a vállalatok többségének munkát ad. Idén erre a célra a befektetők nagyjából 50 milliárd koronát fordítanak. Ez az építőipar össztermelésének a fele. Az állam is beszáll Nem tétlenkedik azonban az állam sem. Az ágazati beruházásokhoz elsősorban az autópálya-építéssel és a vasút modernizációjával járul hozzá. Több mint 25 milliárd koronát fordítanak a beruházók azonban a saját vállalataik építésére is. A markáns növekedés ellenére azonban az Európai Unió tagországai közül Szlovákia építőipara még mindig a leggyengébbnek számít. Az ágazat termelése egy lakosra számítva csupán 490 euró, míg Csehországban ez ezer euró, Dániában pedig nagyjából 6 ezer euró. Az elmúlt időszakban megváltozott az építkezések struktúrája is. Míg korábban elsősorban a gyorsabban felhúzható szupermarketek és egyéb üzletházak épültek, ma elsősorban a lakás- és útépítés adja a legtöbb munkát. Példaként a nagy autóipari beruházások említhetők. A zsolnai Kia gyár építése például 5 ezer új lakás építését teszi szükségessé. Az építőipari elemzők szerint jövőre tovább nőhet az ágazat termelése. Mindezt arra alapozzák, hogy hamarosan az autópályaépítésben is megjelenhetnek a külföldi beruházók. Pozitív változásnak számít az is, hogy Pozsonyt követően most már a nagyobb vidéki városokban is egyre több munkájuk van az építőipari cégeknek. Ezekben azonban a legnagyobb befektetőnek továbbra is az állam számít, míg Pozsonyban már a magánberuházók viszik a prímet. Előnyök és hátrányok az EU-ban Jelentős előrelépést jelentett az ágazat számára az európai uniós csatlakozás is. Ha beigazolódnak a szakemberek várakozásai, az építőipar lehet az egyik uniós sikerágazat: lendületet kapnak az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások, beindul a közút- és vasútfejlesztés, szaporodnak a vállalkozások és intézmények fejlesztési igényei. Az európai uniós csatlakozás azonban nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is hordoz magában. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek megfelelni a szigorodó pénzügyi és munkavédelmi feltételeknek, amelyeknél bevett gyakorlat a fekete foglalkoztatás és az engedély nélküli építkezés, nehéz helyzetbe kerülnek. További kihívást jelent az európai építőipari cégek pénzügyi és műszaki fölénye, a magasabb műszaki és minőségi követelmények pedig tovább élezik majd a hazai és uniós cégek közötti versenyt. Éppen ezért a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése fontos feladat, ám a modernizáció csak részben jelent technológiai és műszaki fejlesztéseket, hasonló jelentőséggel bír a humán erőforrás, a szolgáltatások minőségének fejlesztése, a működési és szervezeti korszerűsítés. Nemcsak az uniós, de a helyi piacokon működő cégeknek is szembe kell nézniük az EU fogyasztóvédelmi, versenyszabályozási, munkavédelmi, környezet- védelmi normáinak átvételével és gyakorlati alkalmazásával. A műszaki eszközállomány korszerűsítése, a humán erőforrás fejlesztése, a vállalkozás szervezeti korszerűsítése, a vállalkozók menedzsment ismereteinek naprakésszé tétele, a piaci és marketingtevékenység erősítése, a számítógép-használat általánossá tétele, a megfelelő nyelvismeret, a különböző kommunikációs rendszerek széles körű használata mind olyan feltételek, amelyek hosszú távra meghatározzák a vállalkozások versenyképességét az egységes piacon, (mi, rf) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az EU építőipara 11,5 millió embert foglalkoztat, és 9,9%-át termeli a GDP-nek. Az uniós építőiparban összesen 1,9 millió vállalkozás működik, és további 26 millió munkavállaló kötődik az iparághoz. Az ágazat az EU gazdaságának fontos részét képezi, jelentős multiplikáló hatással rendelkezik, egy építőipari munkahely létrehozása közvetve további két munkahely létesülését garantálja. Az Euro- construct - az építőipar elemzésével foglalkozó páneurópai szervezet - előrejelzése szerint az unióban már tavaly beindult a fellendülés az ágazatban, a világgazdaság és ezen belül az európai gazdaság élénkülésével. Az építési konjunktúra azonban meglehetősen visszafogott, 2004 végéig 1%-os, az idei évre pedig 1,5%-os ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minél távolabb megyünk Pozsonytól, annál kevesebb az építkezés, ráadásul ezek nagy részét is a kerületi székhelyek viszik el. Besztercebányán például 40 városi bérlakás és egy 1,6 milliárd koronás üzletközpont épül. Ez jelenleg 800 embernek nyújt munkalehetőséget. Építőmunkásként ezeken kívül már csak a magánépítkezéseken találhatunk munkát. A pozsonyihoz hasonló új adminisztratív központokról azonban itt nem is álmodnak. Besztercebányán idén 211 építési engedélyt adtak ki. Az elmúlt három évben 200 bérlakás, pár száz magánlakás, a város szélén hipermarketek és autószalonok épültek. Mindez nem mondható el a Besztercebánya környéki falvakról ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az építőipari cégek számára Pozsony jelenti a legtöbb lehetőséget. Az elmúlt időszakban a központhoz közeli városrészekben tömegesen számolják fel a régi raktárépületeket és gyárakat, helyet biztosítva az irodaházaknak. Ezek azonban manapság már nem képzelhetők el üzletek, éttermek, mozik nélkül, hiszen ha a beruházók azt szeretnék, hogy ezekben este hat után is legyen élet. Jelentős beruházások mennek azonban az autópályák építésére is. Épp a hétvégén adtak át egy újabb négy kilométeres szakaszt, jövőre pedig egy kétteljesítménybővüléssel számoltak. A lakásfelújítás viszont az előrejelzések szerint egyre gyorsuló ütemben bővül. Ennek oka, hogy a nyugat-európai gazdaságpolitikák az új építéseknek viszonylag hátrányos helyzetet teremtve, a már meglévő ingatlanok vásárlását és felújítását ösztönzik. Az egyéb magas- és a mélyépítés fejlődési pályája nagyon hasonlít egymáshoz: 2002 és 2005 között ezek számítanak az építőipar legdinamikusabban fejlődő ágainak. A visegrádi országokban 2002-2003-ban is csökkent az új lakásépítés, csakúgy, mint az unió egészében. A fellendülés ennek az országcsoportnak az esetében hamarabb kezdődött és jóval erőteljesebb, mint a kontinens nyugati felén. A lakásfelújítások a 2002-2005 közötti időszakban egyenletes ütemben nőttek, illetve nőnek, (m) és városokról, ahol az elmúlt években szinte egyetlen új utca sem épült. Nincs sokkal jobb helyzetben Kassa sem. A város legnagyobb beruházása a téli stadion, az állam pedig még egy kétmilliárd koronás útkereszteződést is épített. Ezeken kívül csak benzinkutak, szupermarketek és autószalonok épülnek. Mindez annak a számlájára írható, hogy - Pozsonnyal ellentétben - Kassára továbbra sem tolakodnak a befektetők. Az elkövetkező időszak legnagyobb beruházása az Aupark üzletközpont lesz. Ennek az építése azonban enyhén csúszik. A városnak ugyanakkor nincs pénze a bérlakások építésére. A város és a repülőtér között ugyan felépülhet az ipari park, ehhez azonban még mindig hiányzik a befektető, (rf, mi) sávos, másfél küométeres alagút átadását tervezik. A gyárakat igyekeznek Szene és Malacka környékére telepíteni. Pozsony azonban már nem csak a legalacsonyabb minőségi kategóriák iránt érdeklődőket elégíti ki. Pozsonyszőlősön (Vajnory) már épül az a műszaki park, amely a legigényesebb cégek igényeit is figyelembe veszi, és amely hasonlít a stockholmi és brémai műszaki parkokhoz. A keleti országrészekkel ellentétben, a Pozsonyhoz közeli falvakban is egyre több az építkezés. Elsősorban a csendesebb vidéki lakásra vágyó pozsonyiak költöznek ide, egész utcákat építve, (rf, mi) A szlovák építőipar (bevételek milliárd Sk-ban, folyó árakon) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 II 12 Az elmúlt években szinte egyetlen új utca sem épült Leszakadó keleti régió Tömegesen számolják fel az öregebb gyárépületeket Szárnyal a főváros VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORÚS ÉG, SOK CSAPADÉK; 0 - 5 FOK ELŐREJELZÉS A Nap kel 07.29-kor - nyugszik 15.57-kor A Hold kel 11.52-kor - nyugszik 21.21-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: 90, apad; Komárom: 95, apad; Párkány: 35, apad. Egész nap felhős marad az ég, és sok helyütt esni is fog, délután az eső fokozatosan havazásba mehet át. A legmagasabb nappali hőmérséklet 1 és 5 fok között váltakozik. Szeles lesz az idő, helyenként erősebb szélrohamok is előfordulhatnak. A hegyekben fagypont körül mozog majd a hőmérséklet, éjszaka - 3 és -1 fok közé hűl le a levegő. Az időjárásban holnap sem áll be számottevő változás, sok csapadékkal számolhatunk. 0RV0SMETE0R0L0GIA Főként a reumás eredetű mozgásszervi betegségekkel küszködök számíthatnak nehéz napra. Gyakrabban jelentkezhet fejfájás, ízületi és a képzelt fájdalmak. Csökken a szervezet teherbírása, gyakrabban léphet fel idegességre, depresszióra, fáradtságra való hajlam. Több problémával számolhatnak a szív- és érrendszeri, valamint a légzési nehézségekkel küszködök, az emésztési problémák kiújulására is számítani lehet.
