Új Szó, 2005. december (58. évfolyam, 277-301. szám)

2005-12-28 / 298. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZŐ 2005. DECEMBER 28. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Felgyújtotta a saját házát Mecenzéf (Medzev). Saját családi házát gyújtotta fel egy 47 éves férfi vasárnap este. A büntetett előéletű gyújtogató a konyhában rakott tüzet, de a szomszédok még időben megfékezték a lángokat. Ja­na Demjanovičová, a Kassai Kerületi Rendőr-főkapitány­ság szóvivője közölte, szemé­lyi sérülés nem történt, a kár négyezer korona. A férfi ellen eljárás indult, (ú) Cigizés miatt halt meg? Kassa. Gyanús körülmé­nyek között vesztette életét a kassai 47 éves Arpád G. A fér­fi hétfőre virradó éjszaka halt meg, és a rendőrség minded­dig nem pontosította a halál okát. Az illető korábban a gáztűzhelyen akarta meg­gyújtani a cigarettáját, de a ruhája lángot fogott. A rend­őrség kizárta az idegenkezű­ség lehetőségét, és boncolást rendelt el. (ú) Átgázolt az úton fekvő férfin Bernátfalva (Valaliky). Úton heverő férfit gázolt el egy Škoda Octavia szombat este a Kassához közeli község határában. Az illető egy rosz- szul belátható kanyarban fe­küdt, így a kocsi 23 éves so- főije nem tudta időben meg­állítani a járművet. A 31 éves férfi a helyszínen életét vesz­tette. A sofőr vérében nem ta­láltak alkoholt, (ú) Lyukat vágott a széfbe Védfalu (Vydrník). Mint­egy 30 ezer korona tűnt el egy magáncég széfjéből a Poprádi járásban lévő falu­ban. A tolvaj a karácsonyi ünnepek alatt jutott be az épületbe egy bezáratlanul hagyott ablakon keresztül, majd egy elektromos köszö­rűvel lyukat vágott a széfbe. A rendőrség vizsgálatot indí­tott. (ú) Lefizette volna a rendőröket Homonna. Sikertelenül próbálta meg lefizetni az őt igazoltató rendőröket egy 30 éves udvai (Udavské) sofőr. Kocsiját közúti ellenőrzés so­rán állították le az egyenru­hások. A férfi vérében 0,5 ez­relék alkoholt mutatott ki a szonda. Az illető háromezer koronát ajánlott fel a rend­őröknek, ha szemet hunynak az eset fölött, azok azonban jelentették a megvesztegetési kísérletet, (ú) Heroint árult karácsonyra Besztercebánya. Kará­csony első ünnepén is drogot árult egy 27 éves férfi - vesz­tére, mert igazoltatták a rendőrök. Az illető zsebeiből 18, ismeretlen anyaggal teli papírzacskó került elő. Szak­értők megállapították, hogy a tasakokban heroin van - tájé­koztatott Mária Faltániová besztercebányai kerületi rendőrségi szóvivő. A férfi el­len eljárás indult, (ú) A szociális terepmunkások is a kassai városrész lakótelepén jutnak otthonhoz Luník IX. új esélyt kapott Kassa. Új tervezettel állt elő a város vezetése a roma etnikum lakáskö­rülményeinek javítása ér­dekében. JUHÁSZ KATALIN ,Adagon felüli erőfeszítéseket teszünk a Luník IX. városrészben élők érdekében. Szeretnénk, ha a lakbért rendszeresen fizető lakók jobb körülmények között élhetné­nek, mint az adóssághalmozók, hogy maguk is érezzék a különb­séget’ - mondta lapunk­nak Zuzana Bobrlková, a városi hivatal szóvivője az új kezdeményezésről. A projekt keretében je­lenleg állagmegőrző mun­kálatokat végeznek a Herlianska utcai lakótömbökön, és a padlásteret is beépítették. Az így létesült lakásokat azok a csalá­dok bérelhetik, amelyek hosszabb ideje élnek a lakótelepen szűkös anyagi körülmények között, ám nincs lakbértartozásuk, rendsze­resen fizetik a számlákat. Az emlí­tett tömbházak sok lakásában nyolcan-tízen osztoznak két-há- rom szobán, és a fiataloknak esé­lyük sincs arra, hogy más városré­szekben otthonhoz jussanak. „So­kan nem is akarnak elköltözni a Luník-lakótelepről, szeretnének rokonaik közelében lakni, mivel így jobban tudják segítem, támo­gatni egymást. Ezek a családok rendkívül összetartóak. Ez abból is látszik, hogy azok sem költöz­nek el a városrészből, akik megte­hetnék” - állítja a szóvivő. A Luník IX. városrészt eredeti­leg legfeljebb négyezer lakosra tervezték, húsz év alatt azonban hatezer főre duzzadt a lakosság száma. Az említett kezdeménye­zés egy úgynevezett püótaprojekt, amelybe szociális terepmunkáso­kat is bevontak. Országos viszony­latban is egyedülálló ötletnek szá­mít, hogy a szociális munkások szintén a padlástérben kapnak la­kásokat, azaz állandó jelleggel a városrészbe költöznek. Sokak sze­rint ez a tény legalább olyan mér­tékű pozitív változásokat hoz a la­kótelep életében, mint korábban a helyi romákból szervezett rend- fenntartó egység létrehozása. Az első fázisban tizenegy kor­szerű lakást adnak át; egy tömb­ház felújítási költségei elérik a 14 millió koronát. A pénzt a város költségvetéséből és a lakáshivatal tartalékaiból adják előlegként, a későbbiekben azonban európai uniós forrásokból is számítanak támogatásra. Bobríková szerint jó esélyük van a társfinanszírozásra, mivel más országok hasonló kez­deményezései az elmúlt években jelentős uniós segítséget kaptak a társadalom peremén élő rétegek lakáskörülményeinek javítására. Azt, hogy mely családok költöz­hetnek a luníki viszonylatban lu­xuslakásoknak számító új bérle­ményekbe, szigorú kritériumok alapján dönti el a kassai lakáshiva­tal. Csak olyan megbízható pályá­zók jöhetnek számításba, akik ed­dig rendszeresen fizették a lakbért és a számlákat. A terepmunkások az álláskeresésben is segítenek a tartós munkanélkülieknek, vala­mint tájékoztatják őket az átkép­zési lehetőségekről. Külön szabad­idős programok indulnak az alap­iskolás korosztály számára, a fia­tal családanyák pedig új recepte­ket, hasznos háztartási tudnivaló­kat sajátíthatnak el. A kezdemé­nyezés lényege, hogy az együtt­működni kész roma polgárok szá­mára jobb esélyt biztosítsanak a boldogulásra, a tehetséges fiata­lok pedig ne kallódjanak el. „Szeretnénk, ha a fizetők jobb körülmények között élhetnének.” Etelka nénit Királyhelmec polgármestere, Nagy Dezső isfelköszöntötte (Szabó Bernadett felvétele) A nyugdíjasotthonban élő hölgy fodrászhoz jár, és naponta iszik egy deci fehérbort Korn Etelka néni századik életévébe lépett LECZO ZOLTÁN Királyhelmec/Nagykapos. A vá­ros legidősebb polgárának, Kom Etelka néninek 99. születésnapja alkalmából jókívánságait fejezte ki a napokban Nagy Dezső, Király­helmec polgármestere. A helyi nyugdíjasotthonban tartott szüle­tésnapi rendezvényen az ünnepek­nek Királyhelmec első embere ki­sebb ajándékkal is kedveskedett. Etuska néni a Bereg megyei Nagydobronyban született 1906. november 1-jén. Édesapja a helyi iskolában kántortanító volt. A csa­lád öt leánygyermeke közül ő a legidősebb, a legfiatalabb húga - aki már betöltötte a 90. életévét - a közeli Nagykaposon él. Etuska néni 1925-ben ment férjhez, élete párjával 52 évig élt boldog házas­ságban. Mint mondta, félje soha­sem engedte, hogy munkát vállal­jon, ugyanis meggyőződése volt: a családfő kötelessége annyi pénzt keresni, amennyiből tisztessége­sen eltarthatja a feleségét. Etuska néni 1976-ig Ungváron élt, majd félje halála után Kassára költö­zött. 1999-ben egyetlen leány- gyermeke 58 éves korában el­hunyt, így ő a bodrogközi Őrös községben telepedett le. Korn Etelka évek óta a királyhelmeci nyugdíjasotthon lakója; az intéz­mény alkalmazottainak elmondá­sa szerint az idős hölgynek nagyon jó természete van. Bár általában kerüli a konfliktusokat, vélemé­nyét - ha szükségesnek tartja - mindenkinek elmondja. Mivel hal­lása és látása az utóbbi években megromlott, televíziót nem néz, és könyveket sem tud már olvasni. Villásreggelit csak ritkán fogyaszt, ám ebéd után mindennap meg­iszik egy pohár fehérbort. Rend­szeresen jár fodrászhoz, időnként a helyi temetőbe visz virágot, és ha egészsége engedi, rokonait is meglátogatja. A nyugdíjasotthon dolgozói egy szinte hihetetlen esetről is beszámoltak. Etuska né­ni néhány évvel ezelőtt egy hetve­nes éveiben járó, magatehetetlen sorstársa gondozását is vállalta. A hölgy állapota a gondos ápolás kö­vetkeztében jelentősen javult, ma már szinte teljesen felgyógyult be­tegségéből. Nagykapos legidősebb polgára, Végső Barbara idén ünnepelte 100. születésnapját. Végső Barba­ra 1905. június 26-án született Mokcsán. Férjét korán elvesztette; a szovjetek a második világháború után munkaszolgálatra hurcolták, s onnan már nem tért vissza. Négy fiúgyermekét egyedül nevelte fel, hét unokája, tíz déd- és hat ükuno­kája született. Barbara néni né­hány éve - egy baleset következté­ben - mozgásképtelenné vált, ám a családtagok elmondása szerint életkedvét nem vesztette el, és mind a mai napig kiváló egészség­nek örvend. Április 30-án pontonhíd helyett csónakon keltek át az Ipolyon a Petőpuszta és Pösténypuszta közti híd alapkőletételén részt vevő politikusok (Szekeres Éva felvétele) VISSZAPILLANTÁS AZ IDEI ÉVRE Hídépítési program indult a Középső-Ipoly mentén SZÁSZI ZOLTÁN Nagykürtös/Losonc. A Közép- ső-Ipoly mentén 2005 legfonto­sabb eseményei közé tartozik az Ipoly-hidak építési programjának elindítása. A második világháború előtt mintegy félszáz híd ívelt át az Ipolyon, ám mára ezek közül a Nagykürtösi járásban mindössze csak a Szlovákgyarmat és Balas­sagyarmat közötti határátkelő hídja használatos. A régió gazda­sági fejlődésének egyik alapköve­telményét, az Ipoly-hidak újjáépí­tésének tervét az Ipoly-hidak Új­jáépítéséért Polgári Társulás ve­tette fel és dolgozta ki sikeresen az elmúlt években. Idén többéves munkájuk gyümölcsei beértek, ugyanis április 30-án az elsőként újjáépítendő, Petőpuszta és Pös- ténypuszta közti hídnak ünnepé­lyesen elhelyezték az alapkövét. Á szlovák-magyar szakmai ve­gyes bizottságként működő pol­gári társulás 2005-ben is havi rendszerességgel találkozott; több alkalommal Szécsényben, Budapesten és Balassagyarma­ton, éves tevékenységét pedig Balatonfenyvesen értékelte. To­vábbi komoly siker, hogy Beszter­cebánya megye önkormányzata éves költségvetéséből nyolcmillió koronát különített el az Ipoly-hi­dak újjáépítésével kapcsolatos tervek elkészítésére. Ebből az összegből a Rárós és Rárós- puszta, a Petőpuszta és Pöstény- puszta, a Szécsénykovácsi és Hu- gyag, valamint a Kővár és Újkó- vár közti hidak tervdokumentáci­óját lehet elkészíttetni (kettő ese­tében ez már meg is történt). Az Interreg programból a Bússá és Nógrádszakál, valamint az Ipoly- varbó és Őrhalom közti hidak tervdokumentációira sikerült pá­lyázati úton pénzt szerezni. A legújabb tárgyalások nyomán újabb hidak megépítésének előké­szítése is elindult, így Ipolyhídvég és Drégelypalánk, Helemba és Ipolydamásd, valamint Ipolysza- kállos és Vámosmikola között. A pályázatok kidolgozásában a pol­gári társulás és a Középső-Ipoly Mente Régiófejlesztési Ügynök­ség szakemberei vállalták az oroszlánrészt a szlovákiai olda­lon. Molnár Katalin magánvál­lalkozó, Besztercebánya megye most leköszönt közgyűlésének tagja szerint a schengeni határok létrejöttének idejére valószínűleg néhány új híd el is készül. A ter­vezést a Szlovák Műszaki Egye­tem jeles szakemberei végzik an­nak az Agócs Zoltánnak a vezeté­sével, aki a Párkányt Esztergom­mal összekötő Mária Valéria híd tervezését is irányította. „Az álla­mi költségvetésből is tekintélyes összeget, 40 milliót hagytak jóvá 2006-ra az Ipolyon építendő hi­dak munkálataira. A hatástanul­mányok szerint a megnövekedő forgalom, a szabad átjárás és ma­ga a hídépítés serkentően fognak hatni a régió gazdasági életére. A hidak munkalehetőségek köny- nyebb elérését, a turizmus és a kereskedelem fellendülését, a kis- és középvállalkozások beindulá­sát hozza majd magával” - véli Molnár Katalin. LEPESEK AZ IPOLY-HIDAKERT 2004: megalkult az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás. 2004 vége: a Besztercebányai Kerületi Önkormányzat nyolcmillió koronát hagyott jóvá a hídfelújítási tervdokumentáció kidolgozására. 2005 folyamán: havi rendszerességgel ülésezik a hídépítést koor­dináló polgári társulás és a hídépítési, tervezési, régiófejlesztési szak­emberekből álló szakbizottság. Április 30.: elhelyezték a Petőpuszta és Pösténypuszta közötti híd alapkövét. 2005 nyara: elkészült az az Interreg-pályázat, amelynek köszön­hetően két újabb híd (a Bússá és Nógrádszakál, valamint az Ipolyvarbó és Őrhalom közti) tervdokumentációjára szereztek támo­gatást. November és december: készülnek a bussai és az ipolyvaibói híd­ra vonatkozó kivitelezési tervek. December 29.: az Ipoly-hidak újjáépítési programban részt vevők évzáró értekezlete Balatonfenyvesen. (szászi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom