Új Szó, 2005. november (58. évfolyam, 253-276. szám)

2005-11-09 / 259. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. NOVEMBER 9. Szülőföldünk 31 Atilla, az Isten ostoraként rettegett hódító állítólag szláv törzsek lányaiból választott feleséget a fiainak A lakosok segítségét kérik a galántai rendőrök Izgalmas történelmi előadás Pavel Dvorak sok érdeklődőnek dedikálta könyvét (Szőcs Hajnalka felvétele) Használjuk az SOS postaládát! Galánta. A magyarok bejö­vetele nem történt olyan véres hódító harcok köze­pette, ahogyan azt sokan leírják. A mostani Szlová­kia területére érkező ma­gyarok az itteni szláv nem­zetekkel egyezséget kötöt­tek, és jól megvoltak egy­mással, sőt Lech mezején egymás oldalán harcoltak. GAÁL LÁSZLÓ Ilyen megvilágításban is hall­hattak az érdeklődők a honfogla­láskori történelemről azon a be­szélgetésen, amelynek vendége a neves szlovák történész, író és könyvkiadó, Pavel Dvorák volt. A Galántai Könyvtár szervezésében október 26-án a galántai rene­szánsz kastélyban megtartott elő­adáson a szerző elsősorban leg­újabb könyvét, a „Stopy dávnej mi­nulosti - Slovensko v Uhorskom kráľovstve” (A régmúlt nyomai - Szlovákia a Magyar Királyságban) mutatta be, de az érdeklődők szá­mos kérdésére is válaszolt. Egye­bek mellett olyan nézet is elhang­zott, hogy a szlávokkal való jó együttműködés nem is Árpád be­jövetelével, hanem jóval előbb, még Atilla hódításai idején kezdő­dött. Az Isten ostoraként rettegett hódító állítólag a mai Lengyelor­szág és Szlovákia területén élő szláv törzsek lányaiból választott feleséget a fiainak, ezzel alapozva meg a szövetséget. Az 1937-ben Csehországban született, de a még gyermekkorában Szlovákiába ke­rült Pavel Dvorák már a hatvanas évektől publikált, elsősorban tör­ténelmi írásokat közölt, a szlovák iskolákban ma is használt történe­lemkönyvek társszerzője, és az utóbbi években a saját könyvki­adójában adja ki könyveit. Saját elmondása szerint elsősorban a szlovák nemzet történetével fog­lalkozik, az őskortól a középkoron keresztül egészen a legújabb tör­ténelemig. Eddig két nagyobb könyvet jelentetett meg ebben a témában, az egyikben a szlovák nemzet keletkezésével, a másik­ban a szlovákoknak a Szent Istvá- ni-i Magyar Királyságba való beil­leszkedésével foglalkozik. Ez utóbbi, most bemutatott könyv­ben II. András uralkodásáig jutott a szerző, aki szerint II. András az egyik levelében már név szerint is említi a szlovák nemzetet. Dvorák elárulta, következő könyvében II. András uralkodásától a XIII. szá­zad végéig öleli majd fel a szlovák­ság történelmét. Kontár Judit, a Galántai Könyvtár munkatársa la­punknak elmondta, Dvorák művei rendkívül népszerűek az olvasóik körében, éppen ezért szervezték ezt a találkozót. A könyvtáros sza­vait a rendezvényen való részvétel is igazolta, hiszen a reneszánsz kastély díszterme az utolsó helyig megtelt, és a résztvevők nemcsak hallgatták az előadást, hanem sű­rűn kérdeztek is, és sokan kihasz­nálták a lehetőséget, hogy a szer­zővel dedikáltassák a könyvüket. GAÁL LÁSZLÓ Galánta. A járási rendőrkapi­tányság újból figyelmezteti a la­kosokat, hogy használják ki az ún. SOS-postaládák nyújtotta lehető­séget, és járuljanak hozzá a tör­vényellenes cselekedetek megelő­zéséhez és felderítéséhez. Szere­den 2001. május 1-je, Galátán 2003. szeptember 1-je óta műkö­dik együtt a járási kapitányság és a városi hivatal az „SOS-postalá- da” elnevezésű projekten. A város középületeiben bárki számára hozzáférhető helyen olyan posta­ládákat helyeztek el, amelyekbe a lakosok akár név nélkül is bedob­hatják leveleiket, s az elkövetett vagy előkészületben lévő bűncse­lekményekkel, törvénysértésekkel kapcsolatos információikat közöl­hetnek a rend őreivel. Az informá­ció vonatkozhat a bűncselekmé­nyek elkövetésével gyanúsítható vagy azt tervező személyekre, helyszínre, bűncselekményből származó vagy az elkövetésre használt tárgyakra, kábítószer­használattal vagy -terjesztéssel kapcsolatos ismeretekre. A pro­jekt célja elsősorban a rendőrség­gel szembeni bizalom erősítése, a nyomozás segítése és főleg a kábí­tószeres bűncselekmények meg­akadályozása. A SOS-postaládá- kat a polgárok a következő helye­ken találják meg: Galántán a vá­rosi hivatalban, a kórházban, a já­rási hivatalban, a munkaügyi hi­vatalban, az adóhivatalban, a ma­gyar és a szlovák gimnázium épü­letében, a Kodály utcai szakkö­zépiskolában, az Esterházy utcai mezőgazdasági szakközépiskolá­ban, a Šafárik utcai alapiskolá­ban, a Gejza Dusík Alapiskolában, az M. R. Štefánik Alapiskolában, a Kodály Zoltán Alaiskolában Sze­reden a Mládežnícka utcai keres­kedelmi akadémia épületében, a Fándly utcai alapiskolában, a spe­ciális alapiskolában, a gimnázi­umban, a Kostolná utcai alapisko­lában, a Komenský utcai alapisko­lában, a Hviezdoslav alapiskolá­ban, az egyházi alapiskolában, a Garbiarska utcai alapiskolában, a városi hivatalban, a szociális ügyi hivatalban, az adóhivatalban, a munkaügyi hivatalban, a városi poliklinika épületében, a körzeti rendőrparancsnokságon, városi rendőrségen. Köbölkúton a jeltelen sírban fekvő, 1919-ben hősi halált halt magyar katonákra emlékeztek A magyar életfa gyökerei nem szenvedtek kárt Ingyenes képzésre várják a jelentkezőket Tanuló tanárok SZÁZ ILDIKÓ Köbölkút. Gyászmisét tartot­tak az 1919-ben hősi halált halt magyar katonák emlékére a ró­mai katolikus templomban. A tiszteletükre állított emlékoszlo­pot, Smidt Róbert szőgyéni ipar­művész alkotását Lakner Ede ez­redes, a Magyar Köztársaság fő­konzulátusának katonai attaséja leplezte le a helyi temetőben, és Szabó Miklós római katolikus plé­bános áldotta meg. Az emlékezé­sen jelen volt Szigeti László okta­ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Vágsellye. A vágsellyei kórház­ban két vonalon kíván fejleszteni az új vezetés: még jobban kiépíte­nék az eddig is jó hírnevű szülésze­ti és nőgyógyászati osztályt, vala­mint a régi kórház épületében nyugdíjasotthont kíván üzemeltet­ni a kórházat bérlő FORLIFE köz­hasznú társaság. Minderről a kór­házigazgatói posztot október eleje óta betöltő Tirinda Sándor tájékoz­tatta lapunkat. „Kórházunkban évente hatszáz szülést vezetnek le, ami ilyen kis kórház esetében meg­lehetősen magas szám - tájékozta­tott az igazgató - sok külső orvos­sal működünk együtt, a Dunaszer- dahelyi és a Galántai járásból is vannak olyan orvosok, akik a mi kórházunkba jönnek elvégezni az operációt.” Az igazgató elárulta, a Nyitrai Megyei Önkormányzat elég jelentős összegű támogatást hagyott jóvá a vágsellyei kórház műszerellátásának javítására, és ebből a nőgyógyászati és szülészeti osztály felszereltségét is javítani szeretnék. Nemcsak a műszaki fel­szereltség, hanem a szakértelem terén is fejlesztéssel dicsekedhet a kórház, októberben ugyanis ide szerződött Gindl doktor, az orszá­tásügyi államtitkár, Farkas Iván parlamenti képviselő és Farkas Ti­bor, Nyitra megye önkormányzati képviselője. Kovács Ferenc hely- történész, a Csemadok helyi alap­szervezetének elnöke ünnepi be­szédében felidézte az akkori ese­ményeket, amikor a 7. cseh légió harmadik zászlóalja 1919. január­jában Érsekújvár és Párkány terü­letére érkezett, és mindkét várost elfoglalta. „A vörös hadsereg ma­gyar katonái májusban, Párkány­ban éjjel átkeltek a Dunán, sikeres támadást indítottak a cseh légió gos viszonylatban is elismert nő­gyógyász és mammológus szakem­ber, aki azelőtt a galántai kórház nőgyógyászati főorvosa volt, jelen­leg pedig röntgenológus feleségé­vel együtt a vágsellyei kórházban végeznek majd emlőrák-megelőző szűrővizsgálatokat. Az igazgató re­ményei szerint ez is növeli majd a vágsellyei kórház vonzerejét. Ter­vezik azt is, hogy standard feletti szülőszobákat és szülőágyakat biz­ellen, és június elsején visszafog­lalták Érsekújvárt. Támadásuk itt elakadt, Érsekújvárt újra elfoglal­ták a csehek, június 19. és 22. kö­zött súlyos harcok folytak e vidé­ken. Az akkori köbölkúti vásártér területén felállított ágyúkkal lőtte a magyar sereg a légió Kürtre ér­kezett páncélvonatát. Ezekben a súlyos harcokban halt hősi halált az a nyolc magyar katona, akiket a köbölkúti temetőben helyeztek végső nyugalomra” - emlékezett Kovács Ferenc az akkori történé­sekre. A zűrzavaros időket jellem­tosítanának az igényesebb kisma­mák számára. A másik hír, hogy ha minden jól megy, a napokban mint szociális szolgáltatást riyújtó intéz­ményt is hivatalosan bejegyzik a vágsellyei kórházat. A régi kórház jelenleg használaton kívül levő két pavilonjának egyikében 35 ágyas nyugdíjasotthont terveznek beren­dezni. Ez mintegy 20 új munkahe­lyet is jelent, elsősorban nővérekre és ápolókra lesz szükség, és az zi, hogy a nyolc katona nevét sem a községi hivatal anyakönyvében, sem a plébániahivatalban nem je­gyezték fel. A Csemadok köbölkú­ti alapszervezete a település ön- kormányzatától és a Nyitrai Kerü­leti Önkormányzattól kapott tá­mogatást az emlékoszlop elkészí­téséhez. A fejfa felső részét a ma­gyar életfa díszíti, amelyet Smidt Róbert szerint az akkori viharok téptek és csonkoltak ugyan, de gyökereiben nem tudtak kárt ten­ni, mert azok az igaz hazafiak szí­véből és emlékéből táplálkoztak. igazgató kijelentette, igyekeznek olyan munkatársakat alkalmazni, akiknek idős emberek gondozásá­ban és az egészségügyben is van tapasztalatuk. „Felveszünk fekvő betegeket vagy egészségügyi prob­lémákkal küszködő idős embere­ket is. - tájékoztatott Tirinda. Az ápoltaknak természetesen fizetni­ük kell majd az ellátásért, az előze­tes kalkuláció szerint az elhelye­zéstől függően - egy-, két-, három­vagy négyágyas szobákban más­más díjat kell majd fizetni - havi 8-13 ezer korona lesz az ellátás dí­ja. Ebben az étkeztetéstől a mosá­son keresztül a betegápolásig min­den benne lesz, kivéve a szükséges gyógyszerek árát. Építészeti átala­kításra nincs szükség, új bútorra, berendezésre a megyétől igyekez­nek megszerezni egyfajta startcso­magot. Az igazgató elárulta, de­cembertől már működhetne is a nyugdíjasotthon, amint legalább tíz jelentkező akad, meg is nyitják. Ha pedig a jövőben igény lenne a kapacitás növelésére, a szomszé­dos pavüon is hasonlóan átalakít­ható. „A kórház közelsége a lakók­nak csak pluszt jelent, hiszen ha kórházi ellátásra lenne szükségük, az is itt lenne helyben” - véli Tirinda Sándor, (gl) JÓZAN MÓNIKA Dunaszerdahely. Újabb ingye­nes pedagógusképzést indít a Közművelődési Akadémia duna- szerdahelyi részlege. Alap- és kö­zépiskolai tanárok jelentkezését várják számítástechnika és mene­dzsertanfolyamra, melynek végén az Oktatásügyi Minisztérium által elismert oklevélhez juthatnak a résztvevők. A hetven- és nyolcvanórás kur­zust az Európai Unió szociális alapjánál nyert pályázati összeg­ből szervezte az akadémia, a résztvevőknek térítik az utazási költségeket is. „Ez a harmadik pályázatunk pedagógusok szá­mára. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekeinkkel foglalkozó taní­tók és tanárok tájékozottak és naprakészek legyenek” - mondta Habán Dana, a Közművelődési Akadémia dunaszerdahelyi igaz­gatója. A számítógépes tanfo­lyam indítását a Nagyszombat megyei Kerületi Tanügyi Hivatal azon statisztikája támasztotta alá, mely szerint még mindig vannak hiányosságok a pedagó­gusok informatikatudásában. A menedzserképzést kimondottan az iskolák vezetőinek ajánlják ab­ból a meggondolásból, hogy nap­jainkban egyre több az iskola működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos teendőjük. A Dunaszerdahelyi járás összes oktatási intézményébe postázták a jelentkezési lapokat. A szerve­zők kérik, hogy november 25-ig jelezzék érdeklődésüket azok, akik úgy vélik, hogy decembertől heti egy alkalommal három órát tudnak szakítani a képzésre. A számítógépkurzusra 40, a mene­dzserképzésre 36 személyt vesz­nek fel. Ha túljelentkezés lesz, előnyben részesítik azokat, akik még nem vettek részt hasonló képzésen, valamint a döntésnél konzultálnak az intézmények igazgatóival és a tanügyi hivatal­lal. További információka a 031/ 552 25 09-es vagy 550 92 01-es számokon, illetve az akademi- ads@stonline.sk címen kérhető. A Nyitrai Archeológiái Intézet munkatársai ásatásokat folytat­nak Majtényban (Majcichov). A régészek egy, a 9-10. századból, a Nagy-Morva Birodalom idejéből származó erődítmény nyoma­ira bukkantak. (TASR-felvétel) Nyugdíjasotthon és még korszerűbb szülészet és nőgyógyászat működik mostantól az intézményben Fejlesztési tervek a vágsellyei kórházban A szülészeti részleget is átalakítják (Szőcs Hajnalka felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom