Új Szó, 2005. augusztus (58. évfolyam, 177-202. szám)
2005-08-10 / 185. szám, szerda
r/i SZÜLŐFÖLDÜNK 2005. augusztus 10., szerda 2. évfolyam, 32. szám A rozsnyói katedrálisban 1945 óta most először hangzott fel a magyar himnusz, de ezúttal az ősi, kuruc kori fúvós hangszer bús hangján Tárogató búra, vigalomra Négyévenként rendezik meg a Tárogatósok Világtalálkozóját, amelynek során a világ számos országából érkező tárogatóművészek bejárják a Kárpát-medence több városát. Rozsnyót és Lucskát már harmadik alkalommal ejtik útba. KOVÁCS ÁGNES Rákóczi emlékét hűen őrző városban a tárogatónak, ennek az ősi, kuruc kori hangszernek külön létjogosultsága van, hiszen 1706-1707 között a városban időzött a nagyságos fejedelem. Volt már, hogy a krasznahorkai vár ormáról szállt messze a széllel Nagy Csaba játéka, aki egyébként a csapat vezetője, s a világtalálkozó létrehozója. Ám valahányszor errefeléjártak, nem hagyhatták ki a rozsnyói Őrtoronyot, amely annak a térnek a kellős közepén ágaskodik, amelyet valaha Rákóczi térnek neveztek. Ezúttal is innen hívták tárogatós koncertre a város lakóit a pár száz méterrel arrébb lévő gótikus katedrálisba. Ritkaságszámba megy, hogy ez a templom magyar rendezvénynek adjon otthont. Éppen ezt az alkalmat ragadta meg számos néző. Hiszen Szent István freskója alatt 1945-ben csendülhetett fel utoljára a magyar himnusz, de most a tárogató bús hangján ismét felhangzott. S nemcsak a nemzeti himnusz, hanem egyéb himnuszok sorozata, a székely, a régi, eredeti magyar himnusz, a Boldogaszszony anyánk, a magyarok világhimnusza, de Szedlacsek Lajos előadásában még a bányászhimnusz is felcsendült. Nem maradhatott el a Krasznahorka büszke vára kezdetű bús, Rákóczi-dal, és sorra játszőtték a kuruc korból ismert vidám vagy szomorú nótákat, a Tyukodi pajtást, a Csínom Palkót vagy a Hej, Rákóczi, Bercsényit. A hangszer feltámasztói Egy Szabolcs megyei kis községben, Vaján, amely kuruc emlékeket őrző település, megalakult a Rákóczi Tárogató Egyesület. Ez hivatott arra, hogy összefogja a Magyarországon és külföldön élő tárogatósokat. Ez az egyesület évente országos találkozót, négyévente pedig világtalálkozót rendez, idén sorrendben már a harmadikat. Erre az eseményre Európa szinte minden országából érkeznek tárogatósok, Norvégiából, Dániából, Hollandiából, Németországból, Svájcból, Franciaországból, de jönnek a tengerentúlról is, Amerikából, Oregonból, Chicagóból, Clevelendből, Kanadából, és tagjaik között számon tartanak tárogatósokat Auszt-Nagy Csaba tárogatóművész, a világtalálkozó főszervezője A kuruc időket idézi ez a hanszerO ráliában is. Legtávolabbról, Oregonból érkezett egy művész. Volt, aki Angliából érkezett, a németországi, de skót származású művész pedig azóta, hogy tárogatózik, magyarul is tanul. Az egyesület fórumot biztosít számukra, ahol szakmai programokban és koncerteken vehetnek részt. így történt ez most is, s a világtalálkozó során megalakult egy nemzetközi tárogatóegyüttes, amely előbb Aggteleken a cseppkőbarlangban, majd Rozsnyón és Lucskán lépett fel. A turné pedig folytatódott tovább az egri Dobó István várban, majd a gyöngyöspatai katolikus templomban, a Balaton-felvidéken, Sümegen, Balatonföldváron, Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban, Szentendrén a Skanzenben, végül Veresegyházon. A helyszínek minden világtalálkozó alkalmával változnak, de előfordul, hogy kérik négy év múlva a visszatérést. így történt ez Lucskán is. A romtemplom vonzóereje „Lucskára öt év múltán visszatértünk, és ismét jól éreztük magunkat. Bízom benne, hogy a közönség is úgy érezte, valami olyasmit kapott, ami a tárogató révén az ő magyarságát, az ő tárogatóhoz való kötődését megerősítette” - mondta Nagy Csaba. Hozzátette, a külföldi zenészek között egyetlen magyar származású sincs. Az esetek kilencven százalékában mindössze a hangszer köti őket Magyarországhoz. „Van egy olyan sajátos hangszíne, amely megfogta őket, és úgy gondolták, hogy szeretnének ezen a hangszeren játszani. Ez a hangszer a klarinét, az oboa, a fagott sajátos hangszínkeveréke, és talán az emberi hanghoz ez áll a legközelebb. Nem véletlen talán, hogy Wagner Tristán és Izoldájában éppen a tárogató szólal meg. Én úgy gondolom, ennek a hangszernek nagyon szép múltja volt, jelene van, és ennek az egyesületnek köszönhetően lesz egy szép jövője is” - összegezte Nagy Csaba. Kocsmáros László a lucskaiak nevében köszöntötte a romtemplom boltívei alatt összegyűlt közönséget. Mint mondta, ez az Árpád-kori múltjáról ismert hely egyfajta fókusz, erőtér. Nagy élményben lehetett része mindenkinek, aki ellátogatott a koncertre, és élvezte a lucskaiak vendégszeretetét. A 40 személyes motoros hajó a folyó jobb partjánál lévő kikötőből indul bármikor, az érdeklődés szerint, feltéve, ha legalább 25 utas összegyűlik A WAG-gal a Vágón GAÁL LÁSZLÓ Vágsellye. Új kínálattal bővült a vágsellyei idegenforgalmi szolgáltatások palettája - kirándulóhajó jár a Vág folyón. A BLM-WAG névre keresztelt, 40 személyes motoros hajó a vágsellyei hídtól pár száz méterrel lejjebb, a folyó jobb partjánál lévő kikötőből indul bármikor, az érdeklődés szerint, feltéve, ha legalább 25 utas összegyűlik. „A kikötői pontonon üzemelő bárban lehet majd feliratkozni a hajóútra megbeszélt időre - tájékoztatott a hajó kapitánya és tulajdonosa, Miroslav Majer”. A kapitány szerint, ha van elég érdeklődő, bármikor, akár sötét éjszaka is lehet hajókázni. A felnőttek 90, a gyerekek 60 koronát fizetnek egy egyórás hajóútért, ha külön csoportok, iskolák, gyerektáborok, társaságok bérlik ki a hajót, nekik 3000 korona plusz áfa az utazás egy órára. Bővebb információkat közvetlenül a tulajdonostól, a 0903/159 550-es telefonszámon kaphatnak. Igény szerint másfél órás is lehet az út a folyón felfelé, a vágkirályfai vízi erőműig, vagy háromórás hajókázás a másik irányban, a sókszelőcei vízlépcsőig és vissza. A hajózok gyönyörködhetnek a természet szépségében, ami egészen másképpen fest innen, vízközelből. Nemrég a szomszédos vághosszúfalui kisiskolások és óvodások vettek részt egy közös hajókiránduláson. Majer kapitány a kikötőtől felfelé, a víztározó felé vette az irányt. Tapasztalt hajós a kapitány, aki a tengerésziskola elvégzése, 1971 óta a Csehszlovák Dunai Hajózási Vállalat alkalmazottjaként hajózott Európa folyóin, és a hajósinasságtól egészen a vállalat igazgatóhelyettesi posztjáig ívelt a karrierje, most pedig magánvállalkozóként vágott bele a kirándulóhajó üzemeltetésébe. A sellyei híd alá érve félbeszakítjuk a társalgást, itt a manőverezésre kell összpontosítania, mert ezen a szakaszon az egykori vashíd víz alatti maradványai fenyegetik a hajót. Ezúttal nem mentünk egészen a víztározóig, Vághosszófalu felett fordult a hajó, majd folyásirányban a tornóci vasúti hidat megkerülve fordult visszafelé a kikötőbe. A gyerekek új élménnyel lettek gazdagabbak, mert bár néhányuk valószínűleg csónakkal vagy kenuval is volt már a Vágón, de egy igazi hajó azért mégiscsak más. (Szőcs Hajnalka felvétele) A vághosszúfalui kisiskolások igencsak élvezték a hajókázást A zömmel külföldi zenészek egyetlen kötődése Magyarországhoz a tárogató (Szabó Ottó felvételei)
