Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)

2005-07-27 / 173. szám, szerda

Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 27. Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napok - Járási Dal- és Táncünnepéllyel kiegészítve. A tiszta forrásból fakadó népművészet bemutatása volt a szervezők célja. Csak a mangalica járt rosszul Csicsó. A hagyományápo­lás, a képzőművészet, a népdal és a néptánc jegyé­ben zajlott az elmúlt hét­vége a komáromi járásbeli községben. V. KRASZNICA MELITTA A Csallóköz, Csilizköz, Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társaság másodízben rendezte meg a Csicsói Művészeti és Hagyományőrző Napokat, és idén először e község adott otthont a Csemadok Komáromi Területi Vá­lasztmánya által szervezett Járási Dal- és Táncünnepélynek is. Tíz különböző helyszínen nyílt kiállítás fafaragók, fotográfusok, festők és egy fémszobrász munkáiból, majd Duray Miklós „Ne félj, csak higgy!” című könyvét a szerző jelenlétében Gáspár Tibor tanár mutatta be. Turistacsalogatónak is szánják Nagy volt a nyüzsgés a parlagi dűlőn, ahol őshonos magyar házi­állatokat - mangalica malacot, rac- kajuhot, magyar szürkemarhát - láthattak az érdeklődők, majd egy hagyományos mangalicadisznó­ölés mozzanatait kísérhétték figye­lemmel, a szalmapörzsöléstől kezdve a kolbásztöltésig. A manga­lica egyébként koleszterinmentes húsával megállja a helyét bármely korszerű táplálkozást hirdető re­formétrendben is. Míg a hentesek az ártány feldarabolásán fáradoz­tak, csicsói és kulcsodi aratók ka­szával vágták a rendet az őshonos tönkölybúzában, az asszonyok kö­tőt készítettek és szedték a markot. Délután kemencében sütötték a ke­nyeret, persze, még tavalyi aratású tönkölybúzából. „Célunk, hogy megmutassuk a fiataloknak, hogy miként dolgoztak és éltek eleink, milyen összehangolt, kemény fizi­kai munkát igényelt az egész éves kenyémekvaló előteremtése - mondta Nagy Géza, a Magyar Kul­túra Lovagja, a Csallóköz, Csiliz­köz, Csicsó Hagyományaiért és Kultúrájáért Közhasznú Társaság elnöke. - Nem titok: az elkövetkező évek során, ha reményeink szerint távolabbra is eljut a hírünk, turista­csalogató látványosságként is szol­gálnának ezek a napok.” Tiszta forrásból A Gáspár Sámuel Alapiskola ud­vara volt az események fő színhe­lye: a kézművesek fogadták a láto­gatókat, majd a színpad elevene­dett meg: itt tartották a 43. Járási Dal- és Táncünnepélyt. Dékány György, a Csemadok Komáromi TV elnöke beszédében rámuta­tott: a több évtizedes hagyomány­ra visszatekintő ünnepély, amely­nek egy esztendő kivételével min­dig a szomszédos Kolozsnéma adott otthon, az utóbbi időben kezdett ellaposodni. „Megszokot­tá váltak a csoportok fellépései, emellett pedig sorra jöttek a kéré­sek, hogy a televízióból ismert kultúrát hozzuk ún. húzószámnak - mondta. - A Csemadoknak azonban nem ez a törekvése. Fel­adata, hogy a tiszta forrásból faka­dó népművészetet és a magyar történelemmel összeegyeztethető kultúrát ápolja és támogassa. A te­rületi választmány ennek tudatá­ban változtatta meg a Járási Dal- és Táncünnepély helyszínét, mert úgy gondolta, a helyi szervezők támogatásával ezt a célt sikerül el­érni.” A programot látva igazat adhatunk nekik. Földes Csaba, Csicsó polgármestere elsősorban a fiatal csoportok szerepvállalását méltatta, és abbéli örömének adott hangot, hogy újra és újra akadnak pedagógusok, zenészek, akik szépre és jóra tanítják a fiata­lokat. „Akkor, amikor egy ma­gyarországi felmérés szerint a sportegyesületektől kezdve a cserkészeken át az egyházközös­ségekig a fiataloknak mindössze 5 százaléka vesz részt valamilyen szervezett szabadidős tevékeny­ségben, minden értékteremtő kö­zösségre oda kell figyelni” - tette hozzá. Az estébe nyúló program során fellépett Dinnyés József daltulajdonos, aki a hétvégén több templomi koncertet is adott a környező településeken. A há­rom nap méltó befejezése volt Varga Miklós koncertje. A bemutatott kézművesmesterségek között a rongyszövés alapjai­val is megismerkedhettek az érdeklődők (Vas Gyula felvételei) Hentesek gyűrűjében. A háromnapos rendezvény egyedüli vesztese ez a mangalica ártány volt. Nagy sikert aratott a zselízi Kincső gyermek-néptáncegyüttes műsora Tizenhárom képzőművész százharminc műalkotása ad keresztmetszetet Léva képzőművészetéről Amatőr alkotók a Nécsey József Galériában Záhorský László: Látkép a kálváriáról (A szerző felvétele) Tetőszerkezetek és vízvezetékek szorulnak javításra Negyedmillió korona kell FORGÁCS MIKLÓS Léva. A Barsi Múzeumhoz tarto­zó Nécsey József Galéria megala­kulásától fogva kötelességének ér­zi a helyi tehetségek, a város és a régió műkedvelő alkotóinak bemu­tatását. Színek mágiája címmel szeptember negyedikéig látható az a kiállítás, melyen tizenhárom képzőművész ad keresztmetszetet Léva amatőr képzőművészeti éle­téből. Magyar és szlovák nemzeti­ségű alkotók, évtizedek óta je­lenlévők vagy nagyon fiatalok egy­aránt helyet kaptak ezen a tárla­ton. A falakra ötvenhat kép került, ezek zömében olajfestmények. A látogatót jobb és bal oldalt egy-egy vitrinben Mirka Košúthová kerá­miái és Tunák Zoltán kerámia kis­plasztikái fogadják. A festők közül két képzőmű­vésszel ismerkedhet meg a látoga­tó, Balázs Évával és Herczeg Ist­vánnal. Képeiket szívesen vásárol­ják a tájképeket, emberalakokat a mesevilág megszépítő aranyesőjé­be burkoló művészet kedvelői. Herczegtől látható olyan alkotás, amely a kultúrházak hajdani fal­festményeit idézi, Balázs Éva a tet­szetős tájaktól a dekoratív geomet­ria felé mozdult el. Szívesen hasz­nálja a színek közül a harsány, vad aranyat, a narancssárgát. Gabriela Frečková olaj- és szárazpasztelljei, fái, madarai, nőalakjai, virág és gyümölcscsendéletei sajátos meg­közelítései a műfaj adta lehetősé­geknek. Záhorský László már több évtizede festi Lévát makacsul és hűségesen. Képei egyszerre meg- veszekedetten ragaszkodnak a lát­vány valóságához, de egyszerre idealizálják is az ábrázolt városré­szeket, megszépítik a gyakran le­hangolóbb realitást. Nyolc olajké­pén különböző oldalairól a várat, a város sétáló utcáját, a lakótelepek közé épített új katolikus templo­mot és rendhagyó szögből a ba­rokk templomot láthatjuk. Doku­mentum értékűek ezek a képek, helytörténészek, nosztalgiázok biz­tosan hasznukat veszik majd né­hány évtized múltán. Daru Matica ceruza- és tusrajzai inkább tanul­mányok, vázlatok, egy leendő alko­tás kiindulópontjai, mint kész mű­alkotások. Jaroslav Malik szobrai a fába rejtett szépséget keresik, a női test titkainak, egy falusi asszony ar­cának és Jézus alakjának fürkészé- se egyaránt fontos az alkotónak. Petra Kissová festményei szimboli­kusan, vagy a realizmus kissé sajá­tosan értelmezett eszközeivel ját­szik. Helena Neviďanská tempera- és akrilképei a természetnek adóz­nak hódolattal. Kosztolányi Sándor is a hely szépségeit keresi Léván, Horvátországban és a Garam-par- ton, vagy éppen Levitan erdei sétá­ját megidézve. Turay Péter még a nyolcvanas években készült mak­raméival és tűzzománcot idéző lát- ványvilágú, népi motívumokból ki­induló két kisméretű olajképével van jelen sajátos színfoltként a kiál­lításon. Érdekessége a tárlatnak Pleva Péter huszonhét miniatúrája, melyek nagy mesterek képeit má­solják, vagy saját témákat szoríta­nak bele a néhány négyzetcentimé­teres felületekbe. ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Megszavazta a vá­ros területén működő civil szerve­zetek évi támogatásával kapcsola­tos összeget a helyi képviselő-tes­tület a nyári szünet előtti utolsó ülésén. A Mozgássérültek Szlovákiai Szervezetének érsekújvári klubja 45 ezer, a Szlovák Vöröskereszt vá­rosi szervezete 25 ezer koronás tá­mogatást kapott. A sztómások helyi önsegélyező csoportja és az emlő­rákosokat tömörítő írisz klub 15-15 ezer korona támogatásban része­sült. A vakok és gyengén látók helyi szervezete, továbbá a civilizációs betegséggel sújtottak helyi szerve­zete 5-5 ezer koronás támogatás­ban részesült. A városi költségvetés tartalékalapjából idén 270 ezer ko­ronát fordítanak a balesetveszélyes épületek, vízvezetékek és berende­zések helyrehozatalára. A képvise­lők 220 ezer koronával támogatják a Nyitrapart-lakótelep alapiskolá­ján a tetőszerkezet és 20 ezer koro­nával a vízvezeték megjavítását. A Šoltés utcai alapiskolában 50 ezer koronába kerül majd a fenntartó­nak a kiszolgált edénymosó lecse­rélése. A városközponti Béke házán a megrongálódott burkolat lecseré­lése 687 ezer koronájába kerül majd a városnak, (száz) AJÁNLÓ Július 29-31. (péntek-vasárnap) Pográny- Generációk Találko­zása - nemzetközi kulturális fesztivál, melyen megrendezik a IV. Zoboralji Rockfesztivált. Péntek 15.00: gyermekprog­ramok, játszóház, táncház, színi­előadás, karaoke show a szabad­téri színpadon a hársfa alatt; 18.30: a Felvidéki Rockszínpad előadása; 19.30: nosztalgiabuli; 21.00: Vikidál Gyula koncertje. Szombat 15.00: szlovákiai magyar rockzenekarok verse­nye, fellép az Előtag (Galánta), a Kerecsen (Komárom), Phoe­nix (Csallóközcsütörtök), Roxx Tedy (Dunaszerdahely), Sas- szemvacka (Felsőszeli), vala­mint a SÍD, Trrr... és az Uni- cum; 20.00: Bikini- koncert; 22.00: Beatrice nosztalgiabuli hajnalig. Vasárnap 9.00: túra a Zobor- hegyre, túravezető Schuster Ló­ránt; 13.00: szabadtéri istentisz­telet; 15.00: Zoboralja hagyo­mányőrző csoportjainak fellépé­se, melyre a magyarországi test­vértelepülésekről is érkeznek vendégcsoportok; a gálaműsort gulyásfőző verseny előzi meg. A jelentkezőket a pogrányi sport­pályán várják 14.30-tól. Hozzá­valókról a csapat gondoskodik, a győztesek értékes jutalmakat nyerhetnek. Nevezés: a pogrányi községi hivatalban Pindes Lász­lónál a 037/7871 203-as telefon­számon és a Zoboralji Kulturális és Információs Központban Paulisz Katalinnál a 037/741 38 52-es telefonszámon. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom