Új Szó, 2005. július (58. évfolyam, 152-175. szám)
2005-07-27 / 173. szám, szerda
8 ÚJ SZÓ 2005. JÚLIUS 27. Kultúra X. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál Idén is gazdag és színvonalas kínálat várható a Sziget Fesztivál világzenei nagyszínpadán Mexikóiak, svédek, törökök SZÁSZI ZOLTÁN Tizenhárom határon inneni és túli helyszínen, több mint húsz csoport részvételével rendezik meg idén a már tizedik évfolyamához érkezett Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivált. A hagyományokhoz híven idén is várjátékokkal és europiknikkel kezdődik a fesztivál a Somoskő vára alatti téren ma délután 16 órakor. Több meghívott együttes fellépése is igazán egzotikus folklórcsemegének ígérkezik, a Mexikóból érkezett Mexico Folklorico csoport műsora iránt például máris hatalmas az érdeklődés. Persze a leghangsúlyosabban mégiscsak az európai folklór lesz jelen a palócföldön. Az öreg kontinens ugyanis rendkívül gazdag kínálattal jelenik meg Nógrád- ban: Lengyelország* Horvátország, Bulgária, Németország és Svédország mellett még Törökország is képviselteti magát a mára már nemzetközi szinten is igen rangos rendezvényként számon tartott folklórfesztiválon. És akkor a hazaiakról, vagyis a jobbnál jobb magyarországi és szlovákiai együttesekről még nem is beszéltünk. Az első szlovákiai színhely Ragyolc község, ahol a helyi Nógrád Táncegyüttes vendégeiként a török folklórt bemutató Uskudar Halk és a svéd Gyttorps együttes lép fel holnap 19 órai kezdettel. Losoncon július 29-én 16.30- kor a római katolikus templomban a kassai Železiar együttes ruszin népi egyházi énekekből összeállított műsorát hallgathatják meg az érdeklődők, majd a szabadtéri színpadon kerül sor a Nógrád Európában - Európa Nógrádban című gálaműsorra, melyen minden meghívott együttes bemutatja programját. Július 30-án Divényben, a vár alatti téren a már említett Mexico Folklorico, a lengyel Wisla és a magyarországi palócközség, Kazár Zsivajgó Néptáncegyüttese mutatkozik be 17 órai kezdettel. Ugyanezen a napon Fülek városa és a helyi Rakonca Néptáncegyüttes a vár alatt felépített szabadtéri színpadon a mexikóiakat, a horvátországi Sveti Juraj együttest és a németországi Thüringer folklóregyüttest fogadja. Magyarországon Salgótarjánban, Szügyön, Balassagyarmaton, Kazárban, Bánkon, Hollókőn és Szécsényben lehet majd megtekinteni a X. Nógrádi Nemzetközi Folklór Fesztivál programjait. Sátrunkba jön az egész világ Dzsesszmuzsikusok az At Home Galleryben Nyári Zenei Est MISLAY EDIT Somorja. Neves hazai és magyarországi dzsesszmuzsikusok adnak koncertet szombaton 18.30- tól a Művészetek Háza kertjének szabadtéri színpadán. Az At Home Gallery több éves hagyományra visszatekintő, Nyári Zenei Est elnevezésű rendezvénysorozata a közönség körében is rendkívül közkedvelt. A népszerűség titka egyszerű: nem kell hozzá más, mint egy derűs nyári este és néhány kiváló muzsikus, akik gondoskodnak arról, hogy a hangulat is felhőtlen legyen. A fellépők névsora az utóbbira ezúttal is garancia. A magyarországi Kaltenecker Trió szombaton a névadó Kaltenecker Zsolt, Papesch Péter és a fiatal „doboszseni”, Borlai Gergő felállásban zenél Somorján. A trió egyéni, összetéveszthetetlen hang- zásvüágát modern improvizációs technikák határozzák meg. Zenéjük egyszerre world music, dzsessz, pop, rock és new age. Jellegzetes stílusukkal nemcsak otthon, hanem külföldön is elismerést vívtak ki a fiatal muzsikusok. The Hermit and The Ferrymen néven Oskar Rózsa és Lubor Priehradník, valamint vendégeik lépnek színpadra. Ugyancsak emlékezetes zenei élményt ígér Erich „Boboš” Pro- cházka és a Dusty Frost Band - azaz Lengyel István és Malinák Loránd - koncertje. Az Over4Tea is a szlovák színeket képviseli. A Martin Burlas, J. B. Kladivo és Dániel Matej alkotta formációval az angyalok után kutathat a közönség, műsoruk címe ugyanis Lost Angeles. Az est egyik zenei különlegessége minden bizonnyal Peter Par- niéan performansza lesz: ő a jellegzetes szlovák népi hangszert, a fujarát szólaltatja meg. Fellép egy fiatal hazai tehetség, a nagybőgős Németh Mátyás is, A koncert előtt a látogatók időt szakíthatnak a zsinagógában látható „If You See Something Say Something (Ha látsz valamit, mondj valamit) című kiállításra is, amely öt párizsi képzőművész, név szerint Cécile Paris, Francois Paire, Olivier Dollinger, Fanny Adler és Frank Lamy közös alkotása. Még tizennégyet kell aludni az idei Sziget Fesztiválig, amelynek programját ilyen terjedelemben ismertetni lehetetlen. Ezért most csupán egy érdekes színfoltot, a világzenei kínálatot részletezzük abban a reményben, hogy a törzslátogatók zöme már felfedezte magának a legtávolabbi csücsökben felállított Világzenei Nagyszínpadot, és augusztus 10-én ismerősként táborozik le a közelben. JUHÁSZ KATALIN A szervezők szerint a beetetés korszakának vége, most már nincs olyan nagy jelentőségű, karizmatikus előadója a műfajnak, aki ne lépett volna fel Magyarországon. Tízéves koncertszervezési lemaradást kellett pótolni, hiszen a másutt világsztárnak számító előadókat mifelénk kevesen ismerték. Ezért a lehető legszélesebb stiláris körből és földrajzi területről válogattak a szervezők - illetve főleg egyetlen szakember -, és ráadásul körülbelül akkora kanállal, mintha a bolygó összes fontos gasztronómiai irányzatát egyszerre akarnák bemutatni nekünk'. És mivel Szlovákiában - és sajnos korántOskar Rózsa és Ľubor Priehradník visszatérő vendégek. 2003 nyarán a The Barflies együttessel (további tagjai Skuta Miklós és Robo Rist) léptek fel Somorján (Somogyi Tibor felvétele) Aki szeretné megtudni, milyen a valódi rai, az hallgassa meg az algériai műfaj legnagyobb énekesnőjét, Cheikha Rimittit sem csak nálunk - még most is sokan hiszik azt, hogy a world music egyenlő a boltokban kapható, zászlócskákkal ellátott nemzeti besztofokkal, elismerésünk kétszeres, ha nem háromszoros. De nézzük, mit kapunk idén. Youssou N’Dour neve remélhetőleg mond valamit a nyitottabb hazai zenefogyasztóknak, ha más nem, a Seven Seconds című dal mindenkinek beugrik. A Live 8 koncerten szabályosan leénekelte a színpadról Didót, egyetlen afrikai előadóként olyan show-t csinált, mint kevés fehér ember. Mory Kante neve egybeforrt a Yeke Yeke című dallal, egy régi nyár csapból folyó slágerével, amitől tud azért jobbat is a derék szenegáli. 2002-ben járt utoljára a Szigeten, azóta átszervezte zenekarát, és az ígéretek szerint idén egy merőben más, tisztán akusztikus programmal érkezik. Személyes vallomás következik: volt egy időszak az életemben, amikor egy hétig sem tudtam meglenni a Zap Mama zenéje nélkül. Ezek a Belgiumban élő suri- nami hölgyek hip-hoppal keverik az afropopot, és bár nem tudok franciául, valamely rejtélyes csatornán át mégis eljutott hozzám, amit mondani akartak nekem. Zap Mama - a Belgiumban élő surinami hölgyek hip-hoppal keverik az afropopot Akinek tetszett tavaly Rashid Taha, és azt hiszi, az ő általa művelt zene a valódi rai, az hallgassa meg az algériai műfaj legnagyobb énekesnőjét, Cheikha Rimittit. A hölgy nyolcvanegy éves, és bizony maga a nagy Rashid sem tudna köpni-nyelni, ha egyszer találkoznának a színpadon. Ha a sziget első napján rákattannak erre a zenére, az utolsó napon ne hagyják ki egy másik legenda, Khaled koncertjét, akit hazájában a rai királyaként emlegetnek, Európában pedig egzotikus csodaként imádnak. Persze Szlovákia megint csak kivétel, nálunk akár az utcán is sétálgathatna Khaled, legfeljebb romának néznék és kikergetnék a jobb éttermekből, ugyanúgy, mint a híres-nevezetes havannai Buena Vista Social Clubról készült nagy sikerű film trombitását, Manuel Guajiro Mirabalt. A kelet-európai népzeneimádók londoni sztárzenekara, az Oi Va Voi tavaly hatalmas beharangozást követően lépett fel a szigeten. Nem csak a szakma tudta róluk, hogy addigi egyetlen lemezük elnyerte a legjobb world music albumnak járó díjat a műfaj legkomolyabb értékelésén. Valóban figyelemre méltó, folk alapokon nyugvó, elektronikával meg- bolondított zenét hallhattunk, és igazi színpadi hangulatcsinálókat ismerhettünk meg. Gondolom, senki nem bánja, ha újból átéli mindezt. Akinek annak idején bejött a Sixteen Horsepower zenekar, az velem együtt keresse ki a műsorfüzetben a Woven Hand koncertjét, mert nem mást hallhat énekelni, mint David Eugene Ed- wartst, a „Lóerő” karizmatikus, pokolian dekadens hangú frontemberét. Az új bandát még nem hallottam, de David neve garancia. A másik amerikai zenekar, a Radio Mundial teljesen mást művel: reggae-vel és rockkal átszőtt latin tánczenét. Állítólag élőben jobbak, mint lemezen, és mivel lemezen nagyon jók, ez a koncert is tuti tippnek ígérkezik. Franciaországban nagy a nyüzsgés, mindenféle náció francia zeneként akarja eladni saját muzsikáját, ami nyilvánvalóan nem csupán a szigorú rádiótörvény miatt van így, hanem talán azért is, mert otthon érzik magukat az országban. Miért is ne, hiszen a fehérek tátott szájjal bámulják, amit a technoval és az elektronikus tánczenével művelnek. Itt van például a Watcha Clan, akik a dubot és a drum and basst vegyítik a cigányzenével, valamint különböző észak-afrikai hatásokkal. Rokonzenekaruk, a Tarace Boulba a reg- gae-t és a funkyt ötvözi a New Or- leans-i rezesbandák hagyományaival, míg a Magyarországon nem először koncertező Les Hurle- ments D’Leo a sanzon és a költészet emelkedettségébe „rondít bele” punkos vehemenciával. Kelet-Európát a világ állítólag egyik* legjobb klarinétosa, a bolgár Ivó Papasov képviseli, ő arról híres, hogy miközben „szabályos” etnodzsesszt művel, zenéjébe belekeveri azt a balkáni lakodalmas muzsikát, amelyet Bo- ban Markovičék jóvoltából annyira megszerettünk. És el ne feledkezzünk a cseh Neočakávaný Dychánekről, akiket még saját hazájukban is csak a beavatottak ismernek, és valóban váratlan élménnyel szolgálhatnak, főleg a balkáni dallamok és a klezmer kedvelőinek. Apropó klezmer: ismét fellép a szigeten, immár ki tudja, hányadszor, a New York-i Klezmatics, akik - csodák csodája - idén a trencséni Pohodára is eljutottak végre. Róluk megint csak elfogultan írnék, ha lenne rá helyem. A magyar mezőny sem akármilyen, a Nagyszínpadról ideszorult Ladánybene 27 például Bob Marky születésének hatvanadik évfordulójáról emlékezik meg, a tíz év kihagyás után újjáalakult Barbara pedig állítólag súlyosabb etno- rockot játszik, mint valaha. Lesz még régi vágású erdélyi parasztmuzsika a Csík zenekar jóvoltából, cigányzene az Ando Drom utánpótlásának tekinthető, tavaly nagyot domborító Parno Graszttól, és még sok más nyalánkság. Egy szó, mint száz: aki idén el sem mozdul a világzenei nagyszínpad mellől, annak szinte a sátrába jön az egész világ. A sziget ezen irányú kínálata a legrangosabb európai szaklapok szerint is figyelemreméltó. Talán csak a WOMAD fesztiválon adják egymásnak a kilincset ekkora kaliberű „ismeretlen világsztárok”. Az Oi Va Voi egyik lemeze elnyerte a legjobb world music albumnak járó díjat ... (Fotók: Képarchívum)
