Új Szó, 2005. június (58. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-27 / 148. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2005. JÚNIUS 27. Elhunyt Jirí (ČTK-felvétel) Hosszú súlyos betegség után hatvanhét éves korában szombaton Prágában elhunyt a cseh színház- és filmművészet legendás alakja, Jirí Kodét, akit hazájában színészarisztokratá- nak neveztek. A magyar nézők a korai Jirí Menzel-filmekből ismerhetik, de „udvari” színéKodét sze volt Vera Chytilovának is: játszott az Éva és Vera, a Játék az almáért, a Panelsztori, A bolond és a királynő című filmjeiben.-A fiatalabb nemzedék is sokat foglalkoztatta. Német orvost játszott Jan Hŕebejk Élet mindenáron című, a második világháború idején játszódó mozijában, de Hŕebejk egy másik, a hatvanas évek idejét visszaidéző filmszatírájában, a Kuckókban is megcsodálhattuk sziporkázó tehetségét. Az idős színészt Petr Zelenka is meghívta Gombdili című komédiájába. Színpadon is sokat dolgozott: szerepelt a prágai Nemzeti Színházban Eszenyi Enikő rendezéseiben, a Sok hűhó semmiért, a Vízkereszt, vagy amit akartok, valamint a Tévedések vígjátéka című Shakes- peare-darabokban. A Gombdiliben, valamint a Kuckókban nyújtott alakításaiért Cseh Oroszlán díjjal jutalmazták. (tébé) Véget ért a trencsénteplici filmfesztivál Az ArtFilm Kék Angyalai ÚJ SZÓ-HÍR Szombaton kiosztottál a 13. trencsénteplici ArtFilm fesztivál díjait, a Kék Angyal díjakat. A legjobb rendezés díját Vinko Mödern- dorfer kapta az Előváros című szlovén filmért, amely a nacionalizmus forrásait kutatja. A legjobb kamera díját Medvigy Gábornak ítélték oda a Másnap című film operatőri munkájáért. A színészi alakítás díját, a Kék Angyal Grand Prix-t Barbora Bobulovának juttatták a La spettatrice című olasz filmben nyújtott alakításáért. Bobulová, aki az idén megkapta a legnagyobb olasz filmes elismerést, a David di Donatello-díjat Ferzan Ozpetek legújabb, Cuore sacro című filmjének női főszerepéért, az ArtFilm díszvendége volt. A turóc- szentmártoni születésű, több éve Olaszországban élő, és olaszhonban is sikeres színésznőnek a szemle másik ismert vendége, Nastassja Kinski adta át a díjat. Trencsén- teplic vendége volt Jancsó Miklós is, akit Arany Kamera díjjal tüntettek ki. A fesztiváligazgató különdí- jat adományozott a La spettatrice című produkciónak, (tb) Jancsó Miklósnak az Arany Kamerát az ArtFilm művészeti igazgatója, Peter Hledík adta át (TA SR-felvétel) RÖVIDEN A Ghymes együttes koncertje Győr. A Győri nyár rendezvénysorozat holnapi programján a Ghymes együttes koncertje szerepel. Az Ghymes tagjai győri műsorukban népzenét adnak elő, népi hangszereket mutatnak be, megismertetik a magyar népzene alapjait a gyerekekkel, és együtt énekelnek velük. A koncert kezdésének időpontja 18 óra, helyszíne pedig a Richter Terem (Aradi vértanúk útja 16.) (ú) A porcelánbaba díja Moszkvában Moszkva. Az orosz filmkritikusok zsűrijének elismerő oklevelét kapta Gárdos Péter a Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon A porcelánbaba című filmjéért. Gárdos a Moziházban lévő sajtóközpontban vette át az oklevelet, amely a fesztivál „legköltőibb és legtitokzatosabb” filmjének minősíti A porcelánbabát „a lét elviselhetetlen törékenységéről”. (MTI) „Azért választottuk a Vértestvéreket, mert értékes produkciót akartunk létrehozni...” Az egyik ördög, a másik angyal Mickey (Hermann Sándor), Linda (Rák Viki) és Eddie (Bernáth Tamás) (Milan Drozd felvétele) A komáromi Jókai Színházi Társaság Vértestvérek című musicaljének bemutatója július 2-án szombaton 19 órai kezdettel lesz a komáromi Jókai Színházban. A produkciót másnap, július 3-án 15 órától ugyanott láthatja a közönség. BÁRÁNY JÁNOS Eddie és Mickey ikrek, de nem tudnak egymásról. Takarítónő édesanyjuk még csecsemőként eladja Eddie-t egy gazdag nőnek. A sors azonban közbeszól. A hétéves fiúk játék közben megismerkednek, és vértestvérré fogadják egymást. Azután az egyikből mágnás lesz, a másikból drogos. Az egyik ördög, a másik angyal. Ráadásul egy lányba szerelmes mindkettő. A végén Mickey a testvére ellen fordul. Nem akarja, mégis megöli. Azután ő is meghal. Mrs. Johnston egyszerre veszíti el mindkét fiát. A Vértestvérek története tehát meglehetősen komor. „Azért választottuk a Vértestvéreket és azért kértük fel Szegvári Menyhért rendezőt, Pavlovié Petra koreográfust, szóval azért igyekeztünk profi hátteret biztosítani, mert értékes produkciót akartunk létrehozni, olyat, amely akár hosszabb ideig is műsoron maradhat” - mondta Pőthe István színművész, a komáromi Jókai Színházi Társaság producere, aki maga is szerepel az előadásban. Eddie, a gazdag fiú szerepét kettős szereposztásban próbálják: egyszer egy komáromi színész, Bernáth Tamás, máskor pedig Jászberényi Gábor, a székes- fehérvári társulat tagja alakítja majd. Jászberényi Gábor a Szentivánéji álom, a Nyolcvan nap alatt a föld körül, a Hair és az Árva Lázár című darabok után került vendégként a komáromi Jókai Színházi Társasághoz a Mickeyt alakító Hermann Sándorral. A Vértestvérek egyik szereposztásában ők játsszák a főszerepeket. „Már csak napok vannak hátra a premierig. Most már erre mennek rá az éjszakáink is. Otthon kell felejtenünk a gondokat, és csak erre szabad összpontosítanunk, hiszen ez egy gyönyörű szerep, szép feladat” - vélekedik a huszonkét éves székesfehérvári színész, majd hozzáteszi: „Bernáth Tamással egyébként egy helyen végeztünk, a Goór Nagy Mária Színitanodában, bár mindketten más időszakban jártunk oda.” „Ez egy jó történet, jó zenékkel. Nagyon szép a két anya duettje és a fiúk szólószámai is” - fűzi hozzá Bernáth Tamás, a másik Eddie. Mrs. Lyons gazdag asszony. Minden teljesül, amit csak kíván. Csak gyermeke nem lehet. Hát vesz egyet. „Számomra nagy megmérettetés ez a szerep - vallotta be a Mrs. Lyons-t alakító Benes Ildikó. - A próbák során- rá kellett döbbennem, hogy én is öregszem. Inkább valók már nekem az anyaszerepek, mint az eddig játszott fiatal nők.” A színésznő lánya, Boros Anna éppen a gyermekei miatt nem vállalta Linda szerepét. „Jó lett volna egy színpadon játszani, mégis örülök, hogy a gyermekeivel maradt, akik igénylik az anyjukat. Pedig tudom, hogy hiányzik neki a színpad” - mondta Benes Ildikó. Lindát - aki miatt Eddie és Mickey összeveszik - szintén ketten alakítják a komáromi Vértestvérekben. Rák Viki és egy szimpatikus végzős gimnazista, Horváth Marika. „Negyedik éve tanulok énekelni Balogh Rozália énektanárnőnél. Sajnos, az első évben hamar elfáradtak a hangszálaim, de az orvos azt mondta, minden rendben van, folytassam. Harmadikra megtanultam, hogy ezt ésszel kell csinálni. Most már érzem az éneklést, és azt is, hogy javulok” - árulta el az ifjú csalló- közcsütörtöki énekesnő, aki azért választotta a komáromi Selye János Gimnáziumot, hogy a GIMISZ Diákszínpad tagja lehessen. Milyen a gyermekét eladó anya szerepe? - faggattuk Cs. Tóth Erzsébetet, a kassai Thália Színház művészét, Mrs. Johnston megfor- málóját, aki Szegvári Menyhért rendező valamennyi komáromi és kassai rendezésében szerepelt. „Gyönyörű és nagyon hálás, de nehéz szerep. Szegvári Menyhért pedig igényes rendező. Nem szeretné, ha ennek a nyári produkciónak hakni-illata lenne. Tisztességes, profi munkát követel. Igyekszünk, mert az alapanyag is olyan nemes, hogy meg kell felelnünk az elvárásoknak. Nem engedhetünk meg magunknak semmi könnyelműséget. Ez korántsem egy afféle habkönnyű musical, de mivel annyira érinti mostani mindennapjainkat, bízom benne, hogy a közönség nagyon fogja szeretni” - vélekedik a szín- művésznő. A komáromi premier után hol látható még a produkció? - kíváncsiskodtunk végül a producernél. „Július utolsó szombatján ott leszünk a Váci Vigalomban, és más helyszínekről is tárgyalunk... Szeretném hangsúlyozni, hogy mi nem kívánunk konkurálni a Jókai Színházzal. Közös törekvésünk a színházzal az, hogy ne gátoljuk egymás munkáját, és hogy segítsük egymást. A kulturális paletta színesítésére fektetjük tehát a hangsúlyt - mondta Pőthe István. „Közös törekvésünk a színházzal, hogy ne gátoljuk egymás munkáját.” OTTHONUNK A NYELV Beijing - Bejing - Pei-csing - Peking... SZABÓMIHÁLY GIZELLA Néhány évvel ezelőtt már írtam a kínai nevek és szavak átírásával kapcsolatos problémáktól, akkor az apropót az adta, hogy egy lapunk beijingi kutatók eredményeiről számolt be. Néhány nappal ezelőtt megint felbukkant ez a tulajdonnév, mégpedig Bejing formában. Egy medvét ábrázoló kép alatt az alábbi szöveg volt olvasható: ,A bejingi állatkertben tegnap még az állatok is szenvedtek a nagy hőségtől, ez a medve is tikkadva issza a művízesés vizét. Bejingben tegnap 42 fokot mértek árnyékban, mindenki menekült a légkondicionálóval felszerelt épületekbe. ” Amint annak idején rámutattam, Beijinget mi a Peking név alatt ismerjük, s a Beijing, Bejing, valamint a Pei-csing szó is a kínai főváros megnevezésére szolgál. Honnan ered ez a nagyfokú változatosság? A válasz a kínai nyelv és írás jellegzetességeiben keresendő. A kínai ún. egytagú-elszigetelő nyelv: legkisebb jelentéshordozó egysége a szótag. A kínai írás az európai betűírásoktól eltérően írásjegyekből áll, amelyekhez egy-egy szótag tartozik. Az adott szótagot (írásjegyet) azonban régiónként másképp ejtik; bár a kínai nyelv variánsait hagyományosan nyelvjárásoknak tekintik, ezek olyan mértékben térnek el egymástól, mint például az újlatin nyelvek csoportjában az olasz a spanyoltól vagy a franciától. A köznyelvi változat az ún. putunghua („mandarin kínaiként” is ismert) a pekingi kiejtésen alapul. A Kínával kapcsolatban álló európaiak már régóta próbálták a saját nyelvük betűivel leírni a kínai írásjegyeket, így a latin betűs átírásra is számos rendszert dolgoztak ki. Maguk a kínaiak 1958- ban egy 58 jelből álló, latin alapú írásrendszert fejlesztettek ki, 1979 óta a Kínában megjelenő idegen nyelvű kiadványokban kötelezően ez használatos. Ez az írás saját átírásában pinyinként ismert, a magyar átírásban pinjin, illetve p’in jin formájú. A magyarban ugyanis megkülönböztetünk egyrészt egy ún. népszerű, egyszerűsített és egy tudományos átírást, ez utóbbi például a heheze- tes betűket aposztróffal jelöli. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, néhány tulajdonnév esetében az Európa többi országában is használatos, a magyar átírási szabályoktól eltérő alak honosodott meg: ilyen például Peking (szabályos magyar átírásban: Pei- csing) és Nanking (szabályosan: Nancsing) városok neve. Ami a kínai főváros nevét illeti, Európában inkább a hagyományos forma használatos, így a szlovákban, a németben, a finnben, a spanyolban stb. is a Peking, a franciában a Pékin, de mellettük egyre gyakoribb a hivatalos kínai átírású Beijing. Ez utóbbi terjedését az is elősegíti, hogy az angolban is így írják a kínai főváros nevét. Az átírási nehézségek miatt a magyarban külön kiadvány foglalkozik ezzel a kérdéssel: A kínai nevek és szavak magyar átírása (Akadémiai Kiadó, 1993). Ebben egyrészt rövid áttekintés olvasható az egyes átírási rendszerekről, majd több mint négyszáz kínai szótag többféle (pinjin, nemzetközi fonetikai, magyar népszerű és tudományos, angol, francia, német, orosz) átírását közük a szerzők. Nem szakemberek számára elegendő tájékoztatást nyújt az Osiris Kiadónál tavaly megjelent Helyesírás című kiadvány, amely az Átírás idegen írás- rendszerű nyelvekből című fejezetben tárgyalja ezt a kérdést, bemutatva a pinyin (magyar átírásban pinjin), a magyar népszerű és a magyar tudományos átírás különbségeit, valamint felsorolja azokat a szavakat is, amelyeket az átírási szabályoktól eltérően, azaz hagyományos alakban használunk. A már említett Peking és Nanking mellett ide tartoznak még ezek a közismert tulajdonnevek is: Csang Kaj-sek, Honkong, Kanton, Mao Ce-tung, Jangce-kiang.
