Új Szó, 2005. május (58. évfolyam, 100-125. szám)

2005-05-25 / 120 szám, szerda

ÚJ SZÓ 2005. MÁJUS 25. A jánosújfalui kastélyban fenntartási gondokkal küszködő tüdőszanatórium működk gyermekek számára 32 Szülőföldünk ____________________________________________ Lé gúti betegségeket gyógyítanak Jánosújfalu. Az ország leg­alacsonyabban, mindössze 199 méterrel a tengerszint felett fekvő tüdőszanatóri­umát a Tőkésújfaluhoz tar­tozó Jánosújfaluban (Par- tizánskei járás) kevesen is­merik, pedig a szocializ­mus idején évente három­száz légúti megbetegedé­sekre hajlamos gyermeket kezeltek itt. VRABEC MÁRIA betegek, hiszen például krónikus asztma vagy légcsőhurut esetében évente két kezelés ajánlott, de az utóbbi két évben nagyon visszae­sett az érdeklődés” - mondja Šilhar doktor. - A szülők sokallják a napi ötven korona kórházi díjat, ezért most már nem is szedem be a felvé­telkor, hanem postai utalványt kül­dök neki - aztán befizetik, amikor tudják, ha egyáltalán befizetik. Gond van a biztosítókkal is, és az is igaz, hogy sok orvos inkább egy­más után írja elő az antibiotikumo­kat, ahelyett, hogy kezelésre külde­né a gyermeket. Pedig az itteni klí­ma a környékbeli erdőknek és a kastély előtti három tónak köszön­hetően ugyanolyan, mint a tátrai, csak a levegő nem annyira ritka és ezért jöhetnek hozzánk szívbete­gek is.” Mi lesz a műemlék sorsa? A háromhetes kezelés alatt inha- lációkkal, a tüdő kapacitását nö­velő légzésgyakorlatokkal, erdei sétákkal telnek a kis páciensek napjai, és a tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az a gyermek, aki há­rom hetet itt tölt, legalább fél évig panaszmentes. A hely érdekessé­ge, hogy az egyik tó vize még a leg­nagyobb hidegben sem fagy be; Nyilván termálforrás táplálja, de geológiai kutatásokra soha nem volt pénz. A gyógyászati eredmé­nyek azonban bizonyítottak, mégis csak nyáron, a szünidő idején van a szanatóriumban teltház. Pedig az óvodáskorú gyermekekkel dé­lelőttönként képzett óvónők fog­lalkoznak, és a legkisebbeket ma már az édesanyák is elkísérhetik a háromhetes kezelésre. Šilhar doktor nem fizet a tőkés­újfalui önkormányzatnak béried díjat, de a kastély karbantartását és részleges felújítását a szerződés alapján maga finanszírozza. Öt év alatt teljesen rendbehozta a belső helyiségeket, de a műemlék épület homlokzatának tatarozásához és a park értékes fáinak kezeléséhez állami támogatásra is szüksége lenne. Iveta Randziaková tőkésújfalui polgármester szintén úgy véli, az államnak részt kellene vállalnia a kastély felújításából. „A jelenlegi bérlő nem rendelkezik akkora be­vétellel, hogy mindent maga álljon, a mostani körülmények között még az is félő, hogy a tizenöt év letelte előtt szerződést bont” - mondta a polgármester asszony. „Érdeklődő biztos akadna, de nagyon sajnál­nám, ha ilyen természeti adottsá­gok mellett nem a betegeket szol­gálná az épület, hanem mondjuk panzió működne benne.” A gyermekekkel délelőttönként képzett óvónők foglalkoznak, és a legkisebbeket ma már az édesa­nyák is elkísérhetik a háromhetes kezelésre (Jana Beňová felvételei) Az épületben 1967 óta van szanatórium Azóta az intézmény magánkéz­be került, a megelőző kezelésekre egyre kevesebb pénz jut, és a kas­télyszanatórium jelenlegi bérlője hétről hétre a fennmaradásért küzd. Pedig az eredmények máig is azokat igazolják, akik negyven év­vel ezelőtt úgy döntöttek, a jó klí- májú környezetben érdemes meg­próbálkozni a gyógyítással. számláló Sádok település is. Legfőbb érdekessége a falu feletti dombon álló román templom, amely a 13. században katonai erődítményként is szolgált. A Bol- dogságos Szűz Máriának szentelt templomot később gótikus stílus­ban átépítették, a reformáció ide­jén pedig az akkori földesurak, a Gosztonyiak az „akié a föld, azé a vallás” jegyében az evangélikus hitközségnek adományozták. A luteránusoktól 1674-ben újra a ka­tolikusok vették át az egyházköz­séget. Ma a templom az evangéli­kusoké, de a katolikus miséket is itt tartják. A gazdag Haupt:Stummer csa­lád nagystílű életmódjának, az arisztokraták és az egész monar­chiából érkező kereskedők fogadá­sának már nem felelt meg a régi tőkésújfalui kastély, ezért Stummer vadászott a környéken, az ott termő növények főzeteivel gyógyí­totta pácienseit. A szegényektől so­ha nem kért pénzt a kezelésekért, ennek köszönhette, hogy a máso­dik világháború után családjával a kastélyban maradhatott. A Szlovák Tudományos Akadémia megbízá­sából különböző kísérleteket végzett, egészen 1959-ben hirtelen bekövetkezett haláláig. Megözve­gyült felesége Ausztriába költözött Judit lányához, és a kastélyt az ál­lamnak ajándékozta. Nincs pénz az utókezelésekre Az épületben 1967 óta működött szanatórium - az egész Nyugat­szlovákiai kerületből ide küldték utókezelésre azokat a 3-7 éves asztmás és légcsőhurutos gyerme­keket, akiknek a tátrai levegőt nem ajánlották az orvosok. A Nessner utódok a rendszerváltás után sem tartottak igényt az épületre, de az­zal a feltétellel hagyták az állam tu­lajdonában, hogy egészségügyi cé­lokra fogja használni. Később ugyanezzel a feltétellel a Nemzeti Vagyonalap átruházta az ingatlant a tőkésújfalui önkormányzatra, amely 1999-ben tizenöt évre bérbe adta a Pulmed Kft.-nek. A bérlő, Pavel Šilhar pneumológus azóta is működteti a gyermekszanatóriu­mot, de - mint elmondta - egyre nehezebben, mert a negyven férőhelynek általában csak a fele foglalt. „Négy-öt éve már felfutó­ban voltunk, kezdtek visszajárni a Stummer Lipót birodalma Az egész uradalmat 1870-ben vásárolta meg a Langhammer csa­ládtól Haupt-Stummer Lipót, aki a gazdálkodásban elért sikereiért 1884-ben kapott a császártól bárói címet. A gazdag bécsi kereskedő számos pusztulófélben lévő, elha­nyagolt nemesi birtokot vett meg, és tett jövedelmezővé a Felvidé­ken; 1887-ben ők alapították a mai Továrniky cukorgyárát is. Ha- upt-Stummer báró birtoka csakha­mar elérte az 1700 hektárt, a cu­korrépán és gabonán kívül főként gyümölcsöt termesztett, de lótenyésztéssel is fog­lalkozott. Jánosújfaluban ő kezdte meg a kőfejtést, és saját fűrésztelepe volt, amelyről kisvasút szállí­totta a fát Nagytapol- csányba - a gőzmozdonyokat há­rom lányáról Gertrúdnak, Karolá­nak és Editnek nevezte el. A virág­zó Stummer-gazdaság évtizedekig több száz embernek adott mun­kát, Auguszta bárónőnek köszön­hetően pedig a faluban 1902-ben óvoda létesült, amelyet szintén a család tartott fenn. Az uradalom része volt, ma pedig Tőkésújfalu­hoz tartozik a mindössze 21 lakost Az intézmény negyven férőhelyének általában csak a fele foglalt. báró 1892-ben átépíttette. Neoba­rokk stílusú télikertet és udvarhá­zat csatolt hozzá, az addigi kert he­lyére pazar parkot telepíttetett. A másik, jánosújfalui kastélyt - ahol ma a szanatórium működik - 1906-ban építtette a báró, és ezt adta nászajándékul legidősebb lá­nyának, Gertrúdnak, amikor az há­zasságot kötött Nessner Ödön aradi orvossal. Nessner, aki gyakran Jókai Mór író nevét viseli a Béke utcai alapiskola Szellemisége az övéké is V. KRASZNICA MELITTA Komárom. A város híres szülöt­te, a nagy mesélő, Jókai Mór nevét vette fel a Béke utcai magyar alapis­kola. A május 20-i névadó ünnep­ségen - amelyen jelen voltak a ba­ráti és testvériskolák képviselői, az egykori tanárok és diákok - az új név viselésére jogosító okiratokat Szigeti László oktatási államtitkár nyújtotta át Vörös Éva igazgatónak. Az iskola előcsarnokában a város két alpolgármestere, Hortai Éva és Szabó Béla leleplezte Jókai Mór márványtáblába helyezett bronz arcképét, Szilva Emőke alkotását. Megnyílt a Jókai-emlékszoba is, amelybe az író műveit, három port­réját - a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumának ajándéka-, és a Jókai életével összefüggő doku­mentumokat állítottak ki. A gyűjte­ményt bővíteni kívánják, ennek ér­dekében magyarországi múzeu­mokkal is tárgyalnak. Kaszás Attila színművész, az iskola egykori diák­ja az 1976-os Jókai Napok emlék­plakettjét ajándékozta volt alma materének. A névválasztás nem volt vélet­lenszerű: az emléktábla leleplezése során elhangzott, az iskola Jókai szellemiségét érzi magához a legközelebbinek. „Az anyanyelv ápolása, az író munkabírása, sze­rénysége, végtelen emberszeretete, a jóság iránti elkötelezettsége mind-mind olyan érték, amelyeket munkánk során már eddig is igye­keztünk magunkévá tenni - nyilat­kozta lapunknak Vörös Éva. - A név kötelez, tehát a jövőben még in­kább próbálunk megfelelni ezek­nek az elvárásoknak.” A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségé­vel közösen idén először rendezte meg az iskola a „Jókai és kora” mű-' veltségi vetélkedőt, amelyet ezen­túl évente más-más, Jókaihoz kötő­dő témában hirdetnek majd meg. A névadásra az intézmény életé­nek egy fontos évfordulóján került sor: az iskola kapui 50 évvel ez­előtt, 1955 szeptemberében nyíltak meg először a diákok előtt. Ebből az alkalomból fényképkiállítást is rendeztek, amely felöleli az iskola elmúlt 50 évét. A névadó ünnepség a városi művelődési központban az egykori diákok által elődadott szín­vonalas gálaműsorral ért véget. Az iskola előcsarnokában leleplezték Jókai márványtáblába helye­zett bronz arcképét, Szilva Emőke alkotását (Vas Gyula felvétele) Szlovákiában élő olasz alkotó kiállítása Galántán Marco Gerbi műkönnyei GAÁL LÁSZLÓ Galánta. L. ART.L.acrime ART. Ificiali - Műkönnyek címmel nyílt kiállítása Marco Gerbi olasz alkotó­nak a reneszánsz kastélyban. A fi­renzei származású, öt éve Szlováki­ában élő autodidakta művésznek több olaszországi csoportos kiállí­tás után ez a harmadik önálló be­mutatkozása. A május 12-én tartott megnyitón Kolek János, a városi művelődési központ vezetője a vendégek között üdvözölte Olasz­ország pozsonyi kultúrattaséját, a Pozsonyi Olasz Intézet igazgatóját, Niccolina Ciodi asszonyt is. Jaros­lav Formanek, a kiállítás kurátora a 60-as évek pop art irányzatához hasonlította Marco Gerbi stílusát, aki a képek megalkotásához a foto- montázs, a kollázs, a monotypia és egyéb „alkimista” eljárásokat is al­kalmaz. A művekben a szex, a sci- fi, a szupermarketek világa tük­röződik sajátosan, de a legtöbb kép központi motívuma a nő. A kiállítás június 15-ig tekinthető meg. Marco Gerbi a galántai reneszánsz kastélyban, a kiállítás meg­nyitóján (Szőcs Hajnalka felvétele) SZÜLŐFÖLDÜNK A melléklet nyugat-szlovákiai kiadását szerkeszti: Korpás Árpád Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 436, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com í i i í í í i i í i í í ( i í í i í

Next

/
Oldalképek
Tartalom