Új Szó, 2005. április (58. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-15 / 86. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2005. ÁPRILIS 15 RENDŐRSÉGI NAPLÓ A zebrán gázolta el Homonna/Minyevágása (Miňovce). A gyalogos átke­lőn gázoltak halálra egy 63 éves homonnai asszonyt. A szerencsétlenül járt nőt elgá­zoló 72 éves sofőr ellen halált okozó testi sértés miatt indult eljárás. A sztropkói járásbeli Minyevágásán egy 55 éves em­ber halt meg közlekedési bal­esetben, aki Felicia Combijával megcsúszott, és a szemközti sávba csapódva egy Tátrával ütközött össze. (SITA) Nem akadtak a nyomára Alsóhalas (Nižná Rybni- ca). Sikertelennek bizonyult az a keresési akció a szobránci járásbeli településen, amelyet a 63 éves Milan M. után foly­tattak. A nyugdíjas férfinak április 5-én veszett nyoma, az­óta senki nem látta, és nem is hallott felőle. (SITA) Megtámadta a taxisofőrt Sókút (Sót). Fizetés he­lyett kövekkel támadtak egy taxisofőrre a varannói járás­beli községben. Az 50 éves so­főrre egy 20 éves bártfai férfi támadt rá. Dulakodni kezd­tek, majd a támadó többször arcul ütötte a sofőrt, zsebéből kihulló pénztárcáját pedig el­lopta. A sértett anyagi kára 2500 korona, sérüléseiből tíz napon belül gyógyul fel. A tá­madót előzetes letartóztatás­ba helyezték. (SITA) Autótolvajok után nyomoznak Besztercebánya. Keresi a rendőrség azokat a tolvajo­kat, akik szerdára virradó éj­szaka két személyautót lop­tak el a Besztercebányai kerü­letben. Garamszentkereszten egy pozsonyi cég tulajdoná­ban lévő Škoda Octavia tűnt el; a kár 400 ezer korona. A Besztercebánya egyik utcájá­ról elkötött Octavia 250 ezer koronás veszteséget okozott tulajdonosának. (TASR) Új képzési lehetőség Könyvelés és adóügyek Rozsnyó. A Fórum Információs Központ és a Gömöri Ifjúsági Társa­ság könyvelői és adózási képzést in­dít április 27-én Rozsnyón kezdő és haladó nonprofit intézményeknek. A két párhuzamos képzés fő célja, hogy a kisebb vagy kezdő szerveze­tek számára alapvető információ­kat nyújtson, a haladó vagy na­gyobb szervezeteknél pedig segít­sen megoldani a konkrét és specifi­kus problémákat. A képzéseket fel­készült, nagy gyakorlattal rendel­kező szakemberek vezetik, akik sa­ját tapasztalataikkal is tudják segí­teni a hozzájuk fordulókat. A szer­vezők a gömöri régióból és a Kassa- vidéki járásból várják a jelentkező­ket. A kezdő szervezetek könyvelői­nek képzése magyar, a haladóké pedig szlovák nyelven folyik majd. Az érdeklődők munkanapokon 9 és 17 óra között a GIT irodájában kap­hatnak bővebb tájékoztatást a 058/732 99 35-ös telefonszámon vagy a rozsnyo@pobox.sk inter­netes címen. (FIC-GIT) A régi posta a Fő utcán hosszú évek óta üresen áll, az ingatlan állapota siralmas Nem törődnek az ingatlanokkal a bérlők, illetve a tulajdonosok Romok úton-útfélen Királyhelmec. A Bolyi úton található, alig néhány hete lezárt régi benzinkút épü­lete katasztrofális állapot­ban van. LECZO ZOLTÁN A töltőállomás ajtajait és abla­kait keretestül kiszedték. Belső berendezését, illetve a környeze­tében lévő valamennyi mozdítha­tó felszerelési tárgyat elvitték in­nen, beleértve a több méter mély üzemanyagtartályok fedeleit is. így a Királyhelmec egyik legfor­galmasabb kereszteződésében ál­ló épület nemcsak a városképet csúfítja, hanem balesetveszélyes is. Nagy Dezső polgármester ezért levélben szólította fel a Slovnaft vállalatot, hogy haladéktalanul bontsák le az objektumot, és 30 napon belül végezzék el a terep- rendezései munkálatokat. A cég válaszlevelében közölte, a meg­adott határidőn belül nem képes eleget tenni a kérésnek, a bontást viszont valószínűleg még ez év jú­niusában elvégzik. A tájékoztató szerint egyébként sincs tudomá­suk arról, hogy a kút környékén rendetlenség lenne, ők az ingat­lant, miután használaton kívül helyezték, megfelelő módon le­zárták. Királyhelmecen nem ez az egyetlen olyan épület, amely a vá­A benzinkút épületét, legalábbis a tulajdonos szerint, megfelelő módon lezárták (Szabó Bernadett felvételei) rosképet rontja. A régi posta, amely a Fő utcán található, évti­zedek óta romos állapotban van. Kedvező fekvése miatt szinte bár­milyen célra felhasználható len­ne, mégis hosszú ideje üresen áll. A város vezetése tehetetlen az ügyben, ugyanis az épület ma­gántulajdonban van. Az ingat­lant a múlt évben egy magyaror­szági vállalkozó vásárolta meg, aki állítólag üzletközpontot sze­retne itt működtetni. A polgár- mester őt is felszólította, hogy minél előbb kezdje meg a tataro- zási munkálatokat. A régi alapiskola és a szomszéd­ságában található lakásgazdálko­dási vállalat egykori irodaépületét régebben bérbe vették. A bérlők szociális otthont szerettek volna itt kialakítani, ám a munkálatok máig nem kezdődtek meg. Az ob­jektumokat ismeretlen tettesek folyamatosan rongálják, őrzésük komoly gondot jelent a városi rendőrségnek. Az önkormányzat a bérlőket ugyancsak felszólította, hogy 15 napon belül oldják meg az épületek őrzését, és tájékoztas­sák őket a további elképzeléseik­ről. Ellenkező esetben a szerző­dést átértékelik, és a keletkezett kárt velük fizettetik meg. Sikerült mindenki számára elfogadható megoldást találni Tízezer embert érintett volna SZÁSZI ZOLTÁN Losonc. Losoncon, az Ortvány lakótelepen élő csaknem tízezer lakos egészségügyi ellátását szol­gáló rendelőintézet sorsáról is döntött a hónap elején a megye­gyűlés. Korábban olyan hírek ter­jedtek el, hogy a megyei fennha- tóságú rendelőintézetben lénye­gesen megemelkedett volna a rendelők bérleti díja, ennek hatá­sára az ott rendelő magánorvo­sok már az elköltözést fontolgat­ták. Ezzel azonban senki sem járt volna jól, a megyei tulajdonban lévő rendelőintézet elveszítette volna eredeti küldetését, a lako­sok pedig arra kényszerültek vol­na, hogy rendelőről rendelőre futkossanak. A Magánorvosok Szövetsége, a megyei képviselők és a kórházat, valamint a rende­lőintézetet felügyelő vezetés vé­gül mindenki számára megfelelő megoldást talált. A rendelőinté­zet épületére már korábban érke­zett igénylés, egy magángyógy­szerész szerette volna megvásá­rolni. A magánorvosok ezt az el­képzelést támogatták, aláírtak egy nyilatkozatot is, melyben az elfogadható bérleti feltételek mellett további tíz évre bérbe ve­szik a rendelőiket, ha az épület magánkézbe kerül. A Besztercebányai Megyei Ön- kormányzat végül is legutóbbi ülésén elfogadta az eladásról szó­ló javaslatot. Az épület több mint 15 millió koronáért kerül magán- tulajdonba, a továbbiakban is ere­deti céljait fogja szolgálni. Csúsz Péter szerint minden szempont­ból a lehető legjobb megoldás született. A rendelőintézet mű­ködtetése biztosított marad. A magánorvosok rendelői helyben maradnak, a megye pedig meg­kapja az amúgy is eladásra szánt objektumért annak teljes értékét. Juraj Kollár, a losonci Magánor­vosok Szövetségének elnöke sze­rint rugalmas és szakmailag is megalapozott döntés született. „Elsősorban a lakosság érdekeit kell figyelembe venni, az eredeti­leg megemelt bérleti díjak eseté­ben a magánorvosok már nem tudtak volna talpon maradni. Most, hogy korrekt egyezmény született, azt hiszem mindenki jól járt. Az Ortvány lakótelepen élők, de az egész városból idejáró bete­gek számára ez a legjobb megol­dás” - nyüatkozta Juraj Kollár. Egy magyarországi kisközség nagy gesztusa Terény tiszteletbeli polgára SZÁSZI ZOLTÁN Terény. Tiszteletbeli polgári cí­met kaphatnak a határon túliak a Nógrád megyei Terény község ön- kormányzatától. Az elmúlt évben a határon túli magyarság jogállását meghatározó népszavazás esemé­nyei cselekvésre ösztönözték a Nógrád megyei Terény község la­kóit. Az itt élő emberek igen nagy számban és rendszeresen kísérik fi­gyelemmel a közélet eseményeit. A kisközség 450 lelket számol, a la­kosság fele magyar, fele szlovák nemzetiségű. Az egymásrautaltsá­got a XVII. századtól, az akkori szlovák nemzetiségű telepesek be­költözésétől kezdve a jelenkor min­dennapjaiig megélik a terényiek. A 2004. december ötödikéi országos népszavazás eredményeinek hatá­sára, néhány más magyarországi településsel, például Hódmezővá­sárhellyel és Esztergommal együtt, ahol a szavazók többsége „igennel” voksolt, Terényben is lehetővé tet­ték a tiszteletbeli polgár cím elnye rését a határon túl élő magyarok ré szére. A terényiek egyben felkértél a többi hasonló települést is, hog csatlakozzon a kezdeményezéshez A képviselő-testület nyilatkozati szerint a tiszteletbeli polgár cin odaítélésével erősíteni kívánják : kapcsolatokat az anyaországon be lüli nemzet és a trianoni határokoi kívül rekedt honfitársak között. í tiszteletbeli polgár címet írásbai vagy elektronikus úton benyújtót kérelem alapján a község képvise lő-testülete adományozza, amely ről a Terényi Polgármesteri Hivata oklevelet állít ki. A cím adományo zásáról szóló határozat egy példá nyát a községi könyvtár őrzi. Az el ső oklevél átadása az Európai Unió hoz való csadakozás első évfordu lóján, 2005. május elsején les; Terényben, az Európa Parkban. A; érdeklődők az alábbi elérhetőséger kérhetik a címet: tel: 00-36-35 548000, fax: 00-36-35-548001, e mail: tereny@profinter.hu Márai eredeti és szlovákra fordított műveit is kiállítják Könyv az internet korában KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Az új idők könyvtárainak multifunkcionális művelődési és kulturális központokká kell válni­uk. A Szlovák könyvtárak hetének rendezvénysorozata április 18. és 23. között ezt a célt szolgálja. A kassai Bocatius Könyvtárnak 16 500 regisztrált látogatója van, a tavalyi év folyamán kikölcsönzött könyvek száma meghaladta a fél­milliót. A könyvtárlátogatók száma 2 százalékkal csökken évente, ám a megmaradónak többet olvasnak, a kölcsönzések száma ugyanis nö­vekszik. A könyvtár igyekszik állo­mányát évente bővíteni, ehhez ta­valy segítséget nemcsak a szlovák államtól kapott, hanem Budapest­ről, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is. Az olvasás iránti érdeklődés csökkenését az intézmény külön­böző rendezvényekkel próbálja megállítani. Ehhez remek lehetősé­get nyújt a Szlovák könyvtárak he­te. Irodalmi vetélkedők és könyv­börze mellett a látogatók április 19- én a könyvtár előtt megtalálhatják régi nemesi őseiket is, mivel a könyvtár munkatársai kérésre kike­resik a nemesi családokat tartalma­zó adatbázisból az érintett egyéne­ket. A keleti fronton elesett háborúi hősök sírját is meglelheti az arra kí­váncsi. A gyerekek Andersen-me- sék olvasásával múlathatják az időt, és aszfaltra rajzolhatnak. Az idősebb korosztályt internetes gyorskurzussal szeretnék a könyv­tár közelébe csalogatni. Az alapis­meretek elsajátításában nemcsak két szakember, hanem a billentyű­zetet jól kezelő Hugó is a járókelők segítségére lesz. Az ő személyazo­nosságát a sajtó nem fedheti fel, annyit szabad csak elárulnunk, hogy négy lába van. A könyvtárvezetés azt is elhatá­rozta, Márai Sándor műveit viszi ki az utcára, alkalmi kiállításra. „A kassai magyarok jól ismerik Márai munkásságát” - mondta a Bocatius Könyvtár igazgatóhelyettese, Šte­fan Kolivoško. - De ideje, hogy Kas­sa szlovák nyelvű lakossága is felfe­dezze ezt az európai formátumú írót, műiden idők legnagyobb kas­sai toliforgatóját. Könyvtárunknak speciális feladata ugyanis, hogy a kassai származású írók műveit, va­lamint a Kassára vonatkozó szak- és szépirodalmat összegyűjtse.” Szurkolt, sőt súgott is a versenyzőknek a polgármester Megismerni a szülőföldet KOZSÁR ZSUZSANNA Abaújszina. Utoljára hat évvel ezelőtt tartották meg a szinai hely- történeti vetélkedőt. Ideje volt fel­újítani a hagyományt, ezért Szína napján, április 13-án újra össze­gyűltek az iskolások, hogy meg­mérkőzzenek egymással. „Az emberekből kiveszett az lo­kálpatriotizmus, ezért valahogy rá kell irányítani a figyelmet - mondta a zsűri egyik tagja, Hadas Katalin pszichológus. - Nagyon sok fiatal könnyen elhagyja az országot, ezért van szükség ilyen vetélkedők­re, ahol a gyerekek megismerhetik szülőhelyüket.” A versenyben a felső tagozatos alapiskolások vettek részt. Ahogy Štefan Kolivoškotól, a versenyfel­adatok összeállítójától megtudtam, a kérdéseket a gyerekek előre meg­kapták, az adatokat tartalmazó szakirodalommal együtt, ám a vá­laszokat már maguknak kellett ki­bányászniuk a szinai helytörténeti kiadványból. A versenyzőknek nem okozott különösebb gondot meg­nevezni a hajdani kosárfonó csalá­dot, a zsidó rituális fürdő helyét, az első református lelkész nevét vagy a helybeli szeszgyár megalapításá­nak időpontját. Tudták azt is, mikor égették fel Szinát a törökök, melyik nemesi családnak voltak itt bűto­kai, mikor nyílt meg a posta és mi­lyen állatot tenyésztettek a grófi majorokban. Gondot okozott bizo­nyos hajdani épületek helyének meghatározása. A zsűri egyik tagja, Mária Smrčová történelemtanár megemlítette, hogy nem minden versenyző szinai születésű, hiszen a környékről is járnak be gyerekek, például Kenyhecről és Miglécről, ezért van gondjuk az ilyen jellegű feladattal. A zsűri elégedett volt a teljesítménnyel, Lami Mária ré­gész, a zsűri elnöke csak azt fájlal­ta, hogy a versenyzőknek csupán egyhatoda volt fiú. Minden csapat díjjal vagy vigaszdíjjal távozott, a megszerzett tudásról már nem is beszélve. A vetélkedőt ezentúl két­évenként tartják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom