Új Szó, 2004. december (57. évfolyam, 277-303. szám)

2004-12-30 / 300. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2004. DECEMBER 30. Fókuszban: az első félév külföldi történései 3 A Észak-atlanti Szerződés Szövetsége hét, az Európai Unió tíz új tagállammal bővült - a két szövetség eddigi legnagyobb bővítésének részese volt Szlovákia is Ismét a jobboldalé lett (a már kibővített) Európa 200 halottja, több mint 1500 sebesültje volt a március 11-i madridi merényleteknek, amelyeket az al-Kaida követett el (Reuters-felvétel) Az év első felének legfonto­sabb eseményei az európai integráció terén történtek. Márciusban a NATO, május­ban az Európai Unió tagja lett Szlovákia. A kilenc új EU-taggal együtt már részt vehetett a júniusi európai parlamenti választásokon. ÖSSZEFOGLALÓNK Január 1. - Jaap De Hoop Schef­fer korábbi holland külügyminisz­ter váltotta fel George Robertsont a NATO főtitkári tisztségében. Január 4. - A hagyományos af­gán törzsi nagytanács, a lója dzsirga elfogadta az ország mj al­kotmányát, amely 26-án lépett ha­tályba. Január 4. - Grúziában az ellen­zéki, jobboldali Mihail Szaakasvili elsöprő győzelmet aratott az elnök- választáson. Előtte eltávolították a korábbi elnököt, Eduard Sevard- nadzét. Január 8. - II. Erzsébet angol ki­rálynő felavatta minden idők leg­drágább és legnagyobb utasszállító hajóját, a Queen Mary 2-t. Jose Manuel Durao Barrosót je­lölték az Európai Bizottság élére a távozó Romano Prodi helyére (Reuters-felvétel) Január 14. - George W. Bush amerikai elnök bejelentette, 2015- től legkésőbb 2020-ig az amerikai űrhajósok visszatérnek a Holdra, s ott lakható bázist létesítenek, amely majd a Mars és a Naprend­szer kutatásának programját is szolgálja. Január 25. - Leszállt a Marsra az Opportunity nevű amerikai ön­járó robot. Február 13. - Katarban pokolgé­pes merénylet áldozata lett Zelim­han Jandarbijev volt csecsen elnök. Február 16-18. - Iszlámábád­ban két és fél év után újra hivatalos béketárgyalásokat kezdett India és Pakisztán. Február 20. - Iránban a konzer­vatívok győztek a parlamenti vá­lasztásokon. Február 24. - Vlagyimir Putyin orosz elnök menesztette Mihail Kaszjanov miniszterelnököt, utóda Mihail Fradkov lett. Február 29. - Az uralma ellen kirobbant lázadás miatt lemondott Jean-Bertrand Aristide haiti elnök. Március 1. - Az iraki kormány­zótanács elfogadta az ország ideig­lenes alkotmányát, amelyet 8-án ír­tak alá. Március 3. - A francia Nemzet- gyűlés és a szenátus is jóváhagyta a laicitási törvényt, amely megtiltja a feltűnő vallási jelképek iskolai vise­lését. (A törvény szeptemberben lé­pett hatályba.) Március 5-14. - Pekingben a kí­nai Országos Népi Gyűlés (parla­ment) az emberi jogok, valamint a magántulajdon védelméről ha­gyott jóvá történelmi jelentőségű alkotmánymódosításokat. Március 11. - Madridban 200 halálos áldozatot követelő pokolgé­pes merényleteket követett el elő­városi vonatokon az al-Kaida isz­lám terrorszervezet. A három nap­pal később tartott parlamenti vá­lasztást az ellenzéki szocialisták nyerték meg, ugyanis az ország a kormánypártok ellen fordult, mivel azok támogatták Madrid iraki sze­repvállalását. Spanyolország rövid időn belül hazahívta Irakban tar­tózkodó csapatait. Március 15. - A hivatalban lévő Vlagyimir Putyin államfő meggyő­ző fölénnyel győzött az oroszorszá­gi elnökválasztáson. Március 17. - Több mint har­minc áldozatot követelő erőszak- hullám robbant ki a hivatalosan Szerbiához tartozó, de ENSZ-köz- igazgatás alatt álló Koszovóban az albán és szerb nemzetiség között. Március 22. - Izraeli légicsapás­ban életét vesztette Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szélsőséges palesz­tin szervezet szellemi vezetője. Áp­rilis 17-én hasonló módon végeztek Jaszin sejk utódával, Abdel-Azíz ar- Rantiszival. Március 25. - Tony Blair a líbiai Tripoliba látogatott első brit kor­mányfőként. Március 29. - A két ország közti 1962-es határháború óta először látogatott Indiába kínai védelmi miniszter Cao Kang-csuan (Cao Gangchuan) személyében. Március 29. - Hivatalosan is a NATO tagállama lett Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Március 30. - A román parla­ment képviselőháza elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség (RMDSZ) hat képviselője ál­tal beterjesztett törvénytervezetet a székelyföldi autonómiáról. Április 6. - A litván parlament alkotmányos vádeljárás keretében leváltotta a maffiakapcsolatokkal vádolt Rolandas Paksas államfőt. Utódául június 27-én Valdas Adamkust választották meg. Április 14. - Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszus két­harmados többséget szerzett a parlamenti választásokon, 23-án a parlament további öt évre Tha­bo Mbekit választotta államfővé. Április 20. - május 10. - Indiá­ban az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt nyerte az előrehozott parla­menti választásokat. Április 21. - Izraelben 18 évi börtön után szabadon bocsátották Mordehai Vanunut, az izraeli atomtitkok felfedőjét. Április 24. - Ciprus göröglakta részén népszavazáson utasították el a sziget újraegyesítését célzó ENSZ-tervet. Április 25. - Az ellenzéki szoci­áldemokraták jelöltje, Heinz Fi­scher nyerte meg az osztrák elnök- választást. Április 25. - Romániában, Ara­don felavatták az aradi vértanúk emlékművét. Április 27-28. - 1989 óta elő­ször utazott Észak-Afükán és a Kö­zel-Keleten kívülre Moamer el- Kadhafi líbiai vezető, aki Brüsszel­ben tárgyalt. Április 28. - Az egész világot be­járták a Bagdad melletti Abu Graib börtönben amerikai katonák által elkövetett visszaélésekről készült fényképek. Az ügyben hat amerikai katona ellen emeltek vádat. Május 1. - Tíz ország - Ciprus görögök lakta része, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettor­szág, Litvánia, Magyarország, Mál­ta, Szlovénia és Szlovákia - csatla­kozott az Európai Unióhoz, amely ezzel 25 tagúra bővült. Május 2. - Lemondott Leszek Miller lengyel miniszterelnök, utó­da Marek Belka lett. Május 6-8. - Recep Tayyip Erdogan személyében 1988 óta először tett török kormányfő hiva­talos látogatást Görögországban. Május 9. - Merénylet áldozata lett az Oroszországhoz tartozó Cse- csenföld Kreml-barát elnöke, Ah­mad Kadirov. Május 14. - Az orosz főügyész­ség gazdasági bűnügyek miatt vá­dat emelt Mihail Hodorkovszkij orosz olajoligarcha, a Jukosz olaj­ipari vállalat volt vezetője, Orosz­ország leggazdagabb embere ellen. Május 23. - Horst Kohlért, a né­met ellenzéki közös jelöltjét válasz­tották Németország kilencedik szö­vetségi elnökévé. Június 3. - Sierra Leonében megkezdődött a 2001-ben véget ért, több mint 200 ezer áldozatot követelő polgárháború fővádlottja­inak pere. Június 5. - Los Angelesben 93 éves korában elhunyt Ronald Rea­gan, az Egyesült Államok 40. elnö­ke. Június 5-6. - Svájcba látogatott II. János Pál pápa. Június 6. - Izraelben gyilkosság miatt ötszörös életfogytiglani bör­tönbüntetésre ítélték Marván Bar- gútit, a 2000 szeptemberében ki­robbant palesztin lázadás, az inti- fáda vezérét. Június 6. - Tizenöt ország veze­tői, köztük Németországéi vettek részt a normandiai partraszállás 60. évfordulójának szentelt ünnep­ségsorozaton Franciaországban, a normandiai Arromanches falu kö­zelében. Június 8. - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta az Irak szu­verenitásának helyreállítását tá­mogató 1546. számú határozatát. Június 9-10. - Az egyesült álla­mokbeli Sea Island üdülőhelyen rendezték a nyolcak, a hét legfejlet­tebb ipari állam és Oroszország csúcstalálkozóját. Június 10-13. - Hatodik alka­lommal tartottak közvetlen euró­pai parlamenti választásokat a 25 európai uniós tagországban. Ma­gyarországon és Csehországban is a jobboldali ellenzék nyert. Az Eu­rópai Parlamentben a konzervatív népi frakció lett a legnagyobb, má­sodikok a szocialisták, harmadikok a liberálisok lettek. Június 12. - július 4. - Portugá­liában rendezték a labdarúgó Eu- rópa-bajnokságot, amelyet megle­petésre Görögország válogatottja nyert meg. Június 17-18. - Az Európai Unió 25 tagországának állam- és kormányfői elfogadták az Európai Unió alkotmányos szerződését. Június 22. - Belgiumban élet­fogytiglani börtönre ítélték a pedo- fil gyilkos Marc Dutroux-t. Június 26. - Lemondott tisztsé­géről Vladimír Spidla cseh kor­mányfő, utóda Stanislav Gross volt belügyminiszter lett. Június 27. - Sikeresnek bizo­nyult a két éven belüli negyedik szerbiai elnökválasztás, a tisztséget Boris Tadics, az ellenzéki Demok­rata Párt (DS) elnöke nyerte el. Június 28. - Az Egyesült Álla­mok helyreállította diplomáciai kapcsolatait Líbiával. Június 28. - Irakban a szövetsé­ges erők hivatalosan átadták a ha­talmat az átmeneti kormánynak. Június 29. - Az EU-tagállamok állam- és kormányfői Jósé Manuel Durao Barroso portugál miniszter­elnököt jelölték az Európai Bizott­ság következő elnökének, akit ké­sőbb választott meg az Európai Parlament. Ronald Reagar Június ötödikén elhunyt Ronald Reagan, az USA negyvenedik elnöke ( CTK/AP-felvétel) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: VÁLTOZÓAN FELHŐS ÉG; 0-4 FOK A Nap kel 07.44-kor - nyugszik 16.05-kor A Hold kel 19.45-kor - nyugszik 10.22-kor A Duna vízállása - Pozsony: 270, apad; Medve: 150, változatlan; Komárom: 180, árad; Párkány: 100, árad. KIJEV 3 ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0L0GIA Ma változóan felhős égbolt lesz jellemző, csak he lyenként számít­hatunk hóesésre. Több-kevesebb időre kisüthet a nap. A legmagasabb nappali hő­mérséklet 0-4 fok között alakul. Délutánra lecsendesedik az északi, északnyugati szél. Éjszaka a levegő hőmérséklete 2 és -2 fok között vár­ható. Holnap jobbára felhős égbolt­ra számíthatunk, a hőmérséklet 1 és 5 fok körül alakul. Elszórtan eső­re, gyenge havazásra van kilátás, mely megfagyhat. A mai hideg­front pozitív ha­tással lesz a szelle­mi és fizikai teher­bírásunkra, job­ban tudunk összpontosítani a teen­dőinkre. A szív- és érrendszeri bete­gek legyenek óvatosak, kerüljék a stresszt kiváltó helyzeteket. Az ala­csonyabb vérnyomásúak esetében gyakori lehet a migrénes eredetű fejfájás és a szédülés. A reumatikus és mozgásszervi betegségekkel járó fájdalmak is felerősödhetnek. Hol­nap a maihoz hasonló hatásokkal kell számolnunk. TUNISZ 1 í

Next

/
Oldalképek
Tartalom