Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)
2004-11-16 / 265. szám, kedd
16 Nagyszünet ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 16. Jót túráztunk a sziklás, dombos vidéken Udvardon folytatódik a Socrates-program UJLAKY ANDREA Az Udvardi Összevont Középiskola folytatja a tavaly elindított Socrates-programját, mely keretében az iskolához közel eső régiókat térképezhettük fel. November elején a Párkány és környéke természeti- és kulturális örökségeit járhattuk végig. Az úti célunk első állomása a Párkánytól 17 km-re elterülő kis falucska, Bény volt, ahol megnézhettünk egy csodálatosan szép Szűz Mária templomot és a mellette felépített rotundát. A 12.-13. században épített román stílusú épületek a falu büszkeségei. Rengeteg felvételt és fényképet készítettünk a régi, de annál szebb építészeti csodákról. A következő állomás a kovácspataki déli dombok voltak, amelyek tanösvények is egyben. Ez az Érsekújvári járás legnagyobb védett területe, s az európai jelentőségű védett területek közé soroljuk. 1966-ban nyilvánították védetté azzal a céllal, hogy óvják az értékes sziklás, erdei sztyeppés és sztyeppés növényzetet és állatvilágot. A domborzat déli részén érdekes, változatos, egyedi sziklás alakzatok a jellemzők. A meredek andezit sziklafalakat melegkedvelő sztyeppés növényzet borítja. Pompás kilátás nyílik a Garant és a Duna összefolyására, Esztergom látképére és a védett terület keleti részére. Egy nagyot túráztunk a sziklás, dombos vidéken. Jól elfáradtunk, de az élmény mindezért kárpótolt bennünket. Az utolsó megálló a Bélái kastély volt, amely már a török idők előtt is létezett. Sajnos a hódítók teljesen elpusztították a franciaországi vidéki barokk stílusban épített kastélyt. 1910- ben Ullmann Adolf báró tulajdonába került, aztán 1945-ben, államosításkor a csehszlovák állam tulajdona lett. 2000-ben az Ullmann család visszavásárolta a kastélyt, és elkezdte a felújítását. A kirándulásunk célja a környék megismerése volt, és közben rengeteg élménnyel is gazdagodhattunk. Az egész napi utazásunkat egy dokumentumfilm elkészítésével pecsételtük meg. Rengeteg felvételt és fényképet készítettünk (A szerző felvétele) „Apám festékszóróval járta az utcákat” A forradalom diákszemmel ÚJ SZÓ-MÉRLEG 1989. november 17-én diáktüntetések kezdődtek Prágában. A tüntetőkkel szembeni brutális rendőrségi fellépés országos méretű tiltakozást váltott ki, s ezzel megkezdődött a kommunista rendszert megdöntő „bársonyos forradalom”. Zuzana Kizáková, 19 éves egyetemista Galántáról így emlékezik vissza azokra a napokra: „Négyéves gyerek voltam akkor, az egyetlen, amire emlékszem, az a félelem, ami otthon a családban volt. Az apám afféle forradalmár volt, festékszóróval járta az utcákat, és forradalmi jelszavakat írt fel mindenhova. Féltünk, nehogy elkapják őt. Igaz, erre inkább csak az édesanyám elbeszéléséből emlékszem. Úgy gondolom, aki akkoriban a jövőre gondolt, mind a forradalom mellé állt. Arra már konkrétan emlékszem, hogy az óvodában még nevelő elvtársnőnek kellett szólítani az óvónőt, az iskolában pedig már tanítónőnek. Emlékszem, hogy amikor első osztályba mentem, anyu otthon igyekezett leszoktatni az elvtársnőről, és rászoktatni a tanítónő megszólításra. Akkor nem értettem, miért van ez így. Az idősebbektől néha hallom, hogy azelőtt nagyobb volt a biztonság, az embereknek volt munkájuk, a tej meg két koronába került. Erre azt mondom: lehet, két koronába került a tej, de az ember nem mondhatta ki hangosan a véleményét, nem tehette, amit szeretett volna, nem járhatott templomba, nem lehetett nyíltan keresztény vagy zsidó. Biztosan fontos volt, hogy akkor mindenkinek volt munkája meg keresete, de az a szép a demokráciában, hogy az ember saját maga döntheti el, mit akar tenni, hogyan akar élni. Újságíró szakos egyetemista vagyok, és az osztálytársaimról, barátaimról nem mondható, hogy nem ismernék a nyolcvankilences eseményeket, és nem tudnák, mi volt a kommunizmus, de ők is hozzám hasonlóan gondolkodnak. Persze, ismerem azokat az érveket is, hogy azelőtt nem volt ennyi kábítószer, nem volt ilyen arányú bűnözés, de én azt gondolom, a kommunizmus idején ugyanannyi kábítószer és bűnözés volt, csak nem beszéltek róla. Nem jelentek meg újságcikkek arról, hogy elkaptak egy fickót, akinek ennyi meg annyi gramm heroin volt a zsebében, vagy hogy megerőszakoltak egy nénikét. Abban az időben egyszerűen nem írtak ilyen dolgokról. Úgy vélem, az emberek nem változtak meg, csak a rendszer változott. Azáltal, hogy megnyíltak a határok, több a lehetőség, a kábítószer is könnyebben jut az országba, de ilyesmi azelőtt is volt. Nem az a lényeg, demokráciában vagy kommunizmusban élünk-e, hanem hogy milyenek az emberek. Éppen ezért választottam az újságírást, hogy és is hatással lehessek az emberekre, objektiven tájékoztathassam őket a történésekről. A múlt rendszerben biztosan nem lettem volna újságíró, mert ott csak a párt véleményét lehetett tolmácsolni, arra pedig nem lennék hajlandó. A változásnak előbb-utóbb el kellett jönnie, ezért egyértelműen pozitívan értékelem a nyolcvankilences fordulatot.” (gl) Kárpátalja és Ausztria kivételével valamennyi határon túli magyar régió képviseltette magát a versenyen Balassi Bálint és kora A Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium négyfős diákcsapata az első helyezést érte el az anyaországi és határon túli magyar középiskolások részvételével Salgótarjánban megrendezett Balassi Bálint és kora elnevezésű nemzetközi művelődéstörténeti vetélkedőn. A győztes csapatot Gubo Gabriella, Kozmér Mónika, Csanda Máté és Gubo Sándor alkotta. RÁCZ VINCE A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár munkatársa, Gyetvainé Szorcsik Angéla szervezésében megtartott vetélkedőre azok a gimnáziumok kaptak meghívást, amelyek diákjai korábban már részt vettek a könyvtár által immár negyven esztendeje különféle helyszíneken, nyaranta megrendezett olvasótáboraiban. A pozsonyi Duna utcai gimnázium három éve kapcsolódott be a programsorozatba, tájékoztatott Kulcsár Mónika, a diákok felkészülését segítő tanár. Az olvasótáborok elsődleges célja a részvevők személyiségének, illetve önértékelésének fejlesztése az irodalom segítségével. A Balassi Bálint életművét és korát felölelő vetélkedőn részt vett diákok többségükben így már korábbról ismerték egymást. Kárpátalja és Ausztria kivételével valamennyi határon túli magyar régió képviseltette magát a versenyen. A nyertes, pozsonyi Duna utcai gimiseken kívül a füleki, a balassagyarmati, a szepsiszentgyörgyi és a zentai gimnázium egy-egy diákcsapata is bekapcsolódott a vetélkedőbe. A háromtagú zsűrit Szentmártoni Szabó Géza, elismert Balassi-kutató elnökletével Szvircsek Ferenc és Varga Attila alkotta. „Számos, Balassi Bálint korával és költészetével, továbbá a reneszánsz korszakkal kapcsolatos kérdésre kellett választ adnunk, zeneműveket kellett felismernünk, de az összes feladat közül a legnehezebbnek Balassi Szép magyar komédiája egy részletének színrevitele bizonyult - árulta el lapunknak Gubo Gabriella. - Igaz ugyan, hogy előzőleg tájékoztattak, színpadi feladat is vár ránk, az idő szűke miatt azonban csak az utolsó pillanatban, mégpedig Salgótarján felé, a vonatban próbáltuk el a darabrészletet. Sikerünket végül is annak köszönhetjük, hogy egyedüli csapatként a rögtönzésekre alapuló commedia deli’ arte műfajában, a paródia elemeit bőven felhasználva és a század eleji némafilmek stílusát idézve adtuk elő Balassi művét.” „A kérdések valóban sokrétűek voltak, némelyik nem kis kreativitást igényelt a vetélkedő fiataloktól, például verset kellett költeni a Balassi stílusában, a róla elnevezett rímképlethez ragaszkodva, továbbá nekrológot írni a nagy költőről” - egészítette ki Gubo Sándor. „A felkészülésre, mivel Máté és én nem sokkal korábban érkeztünk haza egy másik vetélkedőről, valóban nem jutott sok időnk, mindösszesen öt napunk volt arra, hogy áttanulmányozzuk a szükséges szakirodalmat” - mesélte Kozmér Mónika. „Elsősorban Eckhardt Sándor Balassiról írt könyvéből készültünk fel, természetesen elolvastuk a költő verseit, és a róla szóló, különféle folyóiratokban fellelhető tanulmányokat is” - fűzte hozzá Csanda Máté. Gubo Sándor elmondta, a vetélkedő kísérőprogramjaként a városban felavatták a költő bronzszobrát. Elsősorban Eckhardt Sándor Balassiról írt könyvéből készültek fel (Képarchívum) A termékenység szimbólumaként jelenik meg Egy misztikus növény LÁNGÉSZ A hagyma - bármelyik fajtáját is tekintjük - nem tartozik a legértékesebb növényeink közé. Vajon azért, mert értéktelen? Ám ha jól meggondoljuk, nyersen, sütve vagy párolva szinte minden ételünk elengedhetetlen alapanyagát képezi. És még milyen tápláló is! Felettébb furcsa, hogy nem becsüljük sokra, hiszen rengeteg misztikus történet is fűződik hozzá... Mostohagyerekként kezeli a köztudat a hagymát, szinte észre sem véve, hogy mi lenne velünk nélküle. A hiánya bizonyára feltűnne, de erre sem nagyon kerül sor, hiszen hagyma - legyen bármilyen évszak, bármilyen típusú bolt - mindig akad bőven. És még ráadásul olcsó is, ami méltánytalanul értéktelenné teszi ezt a nélkülözhetetlen növényt a szemünkben! Pedig sok-sok ízletes, kitűnő ételünk aromáját a vöröshagyma adja meg, nem is beszélve a fokhagymáról, az aprófejű, finom gyöngyhagymáról, a zsenge újhagymáról vagy akár a zöld metélőhagymáról, póréhagymáról, és még sorolhatnánk a különböző típusokat... A magyar háztartás számára ismeretlen az a temérdek, különféle nagyságú, formájú, színű és ízű hagymaféle, amit a világ különféle tájain termesztenek. Csak a franciák közel húszfélét ismernek és használnak! És a hagymának rendkívül régre visszavezethető történelme is van! Nincs még egy olyan növény, amelyhez annyi legenda, misztikus történet, vallási hiedelem fűződne, mint a vörös- és a fokhagymához. Halász Zoltán Hagymahistóriájában azt olvashatjuk, hogy eredetük az írott történelem kezdetére nyúlik vissza. A vöröshagyma az egyiptomi sírkamrák hieroglifái között a növekedés, a termékenység szimbólumaként jelenik meg. A rómaiak később megfosztották ettől a rangjától, és nem kis megvetéssel beszéltek róla, hiszen míg a kiváltságosok a messzi Keletről hozott drága fűszereket használták, addig a vöröshagyma a köznép ételízesítőjévé vált. A mohamedánok sem becsülték nagyra. Létezését egyenesen a sátánnak tulajdonították, s azt tartották, hogy amikor a gonoszt kiűzték a Paradicsomból, az eszeveszetten menekült, és ahová a jobb patájával lépett, ott vöröshagyma, ahova pedig a bal patájával, ott fokhagyma termett. Hogy ennek az ellenséges hozzáállásnak mi az oka, azt nem tudjuk. Talán levének kéntartalma miatt rokonították a hagymát az ördöggel, akinek leheleté a hiedelem szerint „kénköves”. A vöröshagymát a 15. századig nem is termesztették Magyarországon, és a főzéshez sem használták. Bonfini, Mátyás király történetírója jegyezte fel, hogy a király hitvese, Beatrix királyné milyen boldog volt, amikor remek ízű hagymát kapott ajándékba Itáliából, amit a szakács úgy használt, hogy az íze épphogy csak érződött az étel zamatéban, de nem uralkodott el rajta. Alighanem ennek hatására történt meg a magyar konyha és a vöröshagyma „nagy találkozása”. A hagyma, de különösen a fokhagyma, gyógyító hatásáról már Hippokratész - az orvostudomány atyja - is tudott, és azóta is sokan és sokféle tapasztalatot gyűjtöttek össze róla. Ezeket a megfigyeléseket a mai orvostudomány is megerősíti: jótékony hatással van a szervezetre, és számos betegség megelőzésében segít, rengeteg vitamint tartalmaz. Bár minderről már sokat tudunk, mégis szinte kizárólag ízesítőként használjuk a hagymát. Önálló ételként elkészítve a magyar konyhán alig-alig találkozunk vele. Pedig hagyma mindig van. Télen-nyáron, piacon vagy kis zöldségboltban valamilyen fajtája mindig kapható. Lehet, hogy az zavar minket a megítélésében, hogy nem nyújt annyira esztétikus látványt, mint más növényeink? Na, de ha finom, rendkívül egészséges és még ráadásul olcsó is, akkor ez legyen a legkevesebb! Fogyasszuk bátran! (s) ÚJ SZÓ-ÉRTESÍTÉS Az Agora Iroda, a Magyar Ifjúsági Közösség, és a Diákhálózat közös szervezésében idén is megrendezték az őszi pozsonyi diáknapokat. A rendezvénysorozat ma zárul a rendhagyó magyar bulival, az esten fellép a Republic együttes, a helyszín a pozsonyi Kultúra és Pihenés Parkja (PKO). Az Expired Passport együttes tudatja rajongóival, hogy a plakátokon, szórólapokon és a különféle internetes honlapokon szereplő hiányos adatok ellenére a mai napon, kb. este 19 órai kezdettel fellépnek a Republic koncert előtt. A zenekar további fellépéseiről a http://expiredpassport.com honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. A diákhétről felvilágosítást kaphattok a 02/54 410 411-es telefonszámon, vagy a Diákhálózat, a MIK, és az Agora Irodákban, (ú) A Republic előzenekara az Expired Passport lesz (Képarchívum) Készüljetek az Új Szóval együtt a szalagavatóra! Nyereményeső érettségiző osztályoknak FELHÍVÁS Kedves szalagavató előtt álló barátaink! A Nagyszünet és az Egészségünkre című melléklet néhány héttel ezelőtt szelvénygyűjtő versenyt hirdetett, amelynek első fordulója vasárnap ért véget. Szombaton a szépségápolási oldalon szakember ad tanácsot a fiatal bőr ápolására és sminkelésére. A Nagyszünet hasábjain pedig a diákokat kérdezzük, hogyan készülnek erre a szalagavatóra. A fiatalok beszámolóiból ti is ötleteket meríthettek, esetleg, megírhatjátok kérdéseiteket. Feladatotok az, hogy minél több szelvényt gyűjtsetek össze. Mostantól két hétig azok az osztályok gyűjtsék a szelvényekkel, amelyek november 28-ig bezárólag tartják szalagavatójukat. A legtöbb szelvényt összegyűjtött öt osztály az Avon ajándékát kapja, amelyből az egész osztály kisminkelheti magát. Az összegyűjtött szelvényeket legkésőbb november 21-ig adjátok postára a következő címre: Új Szó szerkesztősége, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1. A borítékra írjátok rá: Szalagavatóra készülünk. (ű) Az Expired Passport a Republic előzenekara Ma ér véget a diákhét
