Új Szó, 2004. november (57. évfolyam, 253-276. szám)

2004-11-06 / 257. szám, szombat

4 Régió ÚJ SZÓ 2004. NOVEMBER 6. RENDŐRSÉGI NAPLÓ Két autónak veszett nyoma Besztercebánya. Két sze­mélyautónak veszett nyoma a városban szerdán este, illetve másnap reggel. Egy 29 éves rózsahegyi illetőségű férfi lí­zingelte az egyik járművet, egy Volkswagen Passatot, melynek ellopásával csaknem 500 ezer koronás kárt okoztak a tulajdonos zsolnai társaság­nak. A fiatalember 15 ezer ko­ronát érő személyes tárgyai is eltűntek. Egy 25 éves beszter­cebányai férfi tulajdonában lévő Škoda Octavia Combit is elloptak; az anyagi kár 600 ezer korona, (s, t) Tíz év után megelégelte Poprád. Tíz évig tartó ke­gyetlen bánásmód elviselése után határozta el magát a fel­jelentésre egy 34 éves helyi férfi elkeseredett felesége. A férfi az alkohol hatása alatt rendszeresen kínozta és bán­talmazta párját, aki félelmé­ben az orvoshoz sem mert el­menni. Az agresszív férfit csü­törtökön előzetes letartózta­tásba helyezték. Közeli sze- ' mély elleni erőszak vádjával indult ellene eljárás. (SITA) AJÁNLÓ Egy nemzetközi alkotótábor képei Kassa. Érdekes kiállítás nyílt a Zbrojničná utcai ARDEN Caffé and Galleryben. Azokból a képzőművészeti al­kotásokból készült válogatást mutatják be, amelyet a kassai Kerületi Művelődési Központ által rendezett nemzetközi képzőművészeti alkotótábor­ban készítettek a kassai, rozs- nyói, nagymihályi, valamint lengyelországi, romániai és magyarországi amatőr festő­művészek. A kiállítás megnyi­tóján Andrej Gore, a művelő­dési központ szakelőadója megelégedéssel nyugtázta, hogy Gáli Tibor festőművész irányítása alatt az idén igazi al­kotói légkör uralkodott a siveci találkozón. A 25 alkotó a két hét alatt 160 képet festett. A megkapó tájképek és figurális kompozíciók közül a 30 leg­jobb munkát tették most köz­szemlére Kassán. A kiállítást november 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők, (szaszák) Csütörtökön ékszerbemutatót rendeztek Eperjesen. A modellek nyakában opállal készült dara­bok és gyönyörű brilliánsok ra­gyogtak (TASR-felvétel) Az egészségügy alulfinanszírozása miatt szinte minden kórházban továbbra is adósságokat hal­moznak fel (Szekeres Éva felvétele) Öt intézménynek lesz záros határidőn belül új gazdája Eladják a kórházakat Besztercebánya. A Beszter­cebányai Önkormányzati Kerületben még ebben az évben elkezdődik a megyei fennhatóságé egészségügyi intézmények magánosítása. Erről döntött a közgyűlés november 3-án. SZÁSZI ZOLTÁN A döntés értelmében olyan szakbizottságot alakítottak ki az egészségügyi intézmények magá- nosítási folyamatának felügyele­tére, amelyben minden képvise­lői frakció elnöke és a megyei ön- kormányzat két alelnöke is részt vesz. Ezzel szeretnék átláthatóvá tenni és szakmai síkra terelni a kórházak és egészségügyi intéz­mények magánosítási folyama­tát. Az intézmények eladásáról ennek a bizottságnak a javaslata alapján csak a képviselő-testület dönthet. Az egészségügyi intéz­ményeket csak közhasznú társa­ságok vásárolhatják meg, és to­vábbra is kizárólag egészségügyi szolgáltatások céljaira lesznek használhatók. A Besztrecebányai Önkormányzati Kerületben négy második kategóriás kórházat, a garamszentkeresztit, a zólyomit, a losoncit és a rimaszombatit kí­vánják eladni. Öt intézménynek lesz záros határidőn belül új gaz­dája, a besztercebányainak, a gyetvainak, a poltárinak, a füleki- nek és a tornaijainak. Az egészségügyi központok esetében felmerült az a lehetőség is, hogy azokat az érintett városok önkormányzatai működtetnék to­vább. Az önkormányzatok azon­ban jelezték, nem tartják kifeje­zetten előnyösnek, hogy a megye az államtól ingyen megkapott egészségügyi központokért az ön- kormányzatoktól már pénzt vár. Az önkormányzatok képviselői­nek véleménye szerint a városok felügyelete alá kerülő egészség- ügyi központok esetében nagyobb lenne a garancia az átláthatóság­ra és a folyamatos, a lakosok igé­nyeinek megfelelő működtetésre. A megyei önkormányzat magukat megnevezni nem kívánó képvise­lőitől olyan információk is érkez­tek, melyek szerint a megyei ön- kormányzat nagyobb része nem szeretné, ha a kórházak és az egészségügyi intézmények mosta­ni vezetése vásárolná meg az in­tézményeket. A gazdasági muta­tók alapján csak kis mértékben si­került az egészségügyi intézmé­nyek eladósodásának megfékezé­se, az egészségügy alulfinanszíro­zása miatt szinte minden kórház­ban továbbra is adósságokat hal­moznak fel. A transzformáció te­hát a Besztercebányai Önkor­mányzati Kerületben még az idén elkezdődik, így az itt élők abban reménykedhetnek, hogy a magá­nosítás után javulni fognak a szol­gáltatások, magasabb színvonalú ellátásban részesülnek a betegek, és átláthatóbb lesz a rendszer mű­ködése. Információink szerint a rimaszombati kórház magáno­sítására már alakulófélben van egy közhasznú társaság. Korábban több szlovákiai magyar személyiség is megkapta a díjat Az idei kitüntetett Ujváry Mária PUSKO GÁBOR Putnok. Csütörtökön a putnoki Holló László Galériában megren­dezett ünnepség keretei között adták át az idei Pro Gömör-díjat. A díjat 1992-ben alapította a deb­receni Ethnica Alapítvány, illetve Ujváry Zoltán professzor, a Deb­receni Egyetem tanára. A profesz- szor úr a gömöri Hét szülötte, de rokoni szálak fűzik a ma Szlovákiához tartozó Sa- jórecskéhez, valamint az 1938-as visszacsatolást követően rövid ideig a ri­maszombati Egyesült Pro­testáns Gimnázium diákja volt. 1979-ben ő indította el a ne­vezett egyetem néprajzi tanszé­kén a gömöri kutatási programot, melynek eredménye több mint öt­ven kiadott kötet, illetve a közel­múltban már megjelent a kutatá­sok eredményeit összefoglaló szintézis első kötete is. Mindezek mellett komoly segítséget nyújtott a szlovákiai Gömörben tevékeny­kedő kutatóknak, intézmények­nek, önkéntes gyűjtőknek, a ma­gyarországi Putnokon pedig kez­deményezője és alapítója volt a putnoki Gömöri Múzeumnak és a Holló László Galériának. Ez utób­bi létrejöttét azzal alapozta meg, hogy a tulajdonában lévő több tu­cat Holló László-alkotást a galéri­ának adományozta. Az idei Pro Gömör-díjat ez utób­bi intézmény vezetője, Ujváry Má­ria kapta. Mint azt Bartha Elek egyetemi tanár, Veres László, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója és helyettese, Viga Gyula beszé­dében kiemelte, a díjazottnak sike­rült a galériát egy olyan szellemi - kulturális műhellyé fejlesztenie, ahol a határ két oldalán élő gömöriek időről időre találkozhat­nak és bemutathatják tevékenysé­gük eredményét, alkotásaikat. Ugyanebben a szellemben szólt Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnöke is, aki kihangsú­lyozta az együvé tartozás érzésé­nek fontosságát, annak erősítését, hiszen a két szomszédos ország és azok határ menti régiói az Európai Unió tagállamaiként ismét elkezd­hetik a közös jövő tervezését. A Holló László Galéria egyéb­ként már számtalan alkalommal adott otthont szlovákiai képzőmű­vészek alkotásaiból rendezett kiál­lításoknak is, s alkotásaik a galéria gyűjteményében is megtalálhatók. Ugyanakkor Ujváry Zoltán révén a gyűjtemény a tíz éves jubileum al­kalmából újabb negyven alkotással gyarapodott. A Pro Gömör díjat az idén egy személynek ítélte oda a kuratórium elnöksége, korábban azonban a magyarországi díjazottak mellett párhuzamosan elismerésben része­sült egy-egy szlovákiai magyar ku­tató, képzőművész, közéleti szemé­lyiség is. így a korábbi díjazottak között említhetjük B. Kovács István néprajzkutatót, régészt, Igo Aladár autodidakta képzőművészt vagy Polgári László újságírót, közéleti személyiséget, akik közül az ün­nepségen és az azt követő fogadá­son többen is részt vettek. A díjat 1992-ben alapí­totta a debreceni Ethnica Alapítvány. Még nem tudni, merre vezet majd a szlovákiai szakasz Három éven belül elkezdik ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Kassa. A logisztikai szempont­ból kulcsfontosságú Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út a helyiek szerint nemcsak a Baltikumtól a Balkánig vezető észak-déli közúti tengelyre „kapcsolná rá” Kassát, hanem a külföldi befektetők idecsalogatásá- nak is alapfeltétele. Az említett gyorsforgalmi út épí­tésének előkészületei meglehető­sen lassan haladnak. A tizenhét ki­lométeres szlovákiai szakasz terve­zett költségei 3 milliárd koronára rúgnak, ám a magyar félnek sokkal hosszabb utat kell megépítenie, így a költségek is magasabbak. És - bár a kerületi és megyei szervek évek óta prioritásként jelölik meg ezt az építkezést - a szaktárca és a kor­mány számára az utóbbi években előbbre való volt néhány nyugat­szlovákiai útszakasz befejezése. A helyiek olyannyira fontosnak tart­ják ezt a beruházást a régió felzár­kóztatása szempontjából, hogy idén márciusban a kassai és az eperjesi megyei önkormányzatok elnökei, valamint a két város főpol­gármesterei közös memorandumot írtak alá ezzel kapcsolatban. A be­fektető azonban kitart eredeti el­képzelése mellett, nevezetesen, hogy az építkezés 2007 előtt nem kezdődik el. A befejezést viszont az eredetileg tervezett 2011 helyett már 2009-re ígérik. A Szlovák Útkezelőség kassai ki- rendeltségének képviselőjétől, Jozef Fábiántól megtudtuk, az elő­készületek rendben haladnak, így a terminusokat minden valószínű­ség szerint sikerül betartaniuk. Né­mi fennakadást csupán a Kenyhec község által kezdeményezett útvo­nal-módosítás okozott, amelynél értelmében a leendő gyorsforgal­mi út kettészelné az ipari parkot, azaz szlovák oldalon a kezdeti ter­vekhez képest két kilométerre] nyugatabbra vezetne. Ez a terepvi­szonyok miatt megnehezítené az építkezést. A két ország közlekedé­si miniszterei rendszeresen egyez­tetnek a témában, .legközelebb a jövő héten pontosítják a határidő­ket és a munkálatok jelenlegi állá­sát. A környezettanulmány már el­készült, a megye és a város vezeté­se pedig kész segédkezni a tulaj­donjogi viszonyok mielőbbi tisztá­zásában, és egyéb adminisztratív teendők elvégzésében. Ehhez azonban tudni kell, pontosan mer­re is vezet majd a gyorsforgalmi úl szlovákiai szakasza. Egy biztos: a minisztériumi támogatásból az évek óta stagnáló Prešov- ská-Sečovská kereszteződésre is jut pénz. Ennek segítségével a Kassa-Eperjes autópálya össze­kapcsolódna a tervezett gyorsfor­galmi úttal, és a két megyeszék­hely része lehetne Európa közúti vérkeringésének, (juk) Hrebejk új vígjátékával nyit a felújított Družba mozi A film pereg tovább JUHASZ KATALIN Kassa. Egy hónappal ezelőtt még meredeknek tűnt a terv, hogy november 9-re sosem látott pom­pával újra megnyitja kapuit a Družba mozi, a város egyetlen la­kótelepen működő filmszínháza. Az épület augusztus óta folyamato­san szépült, és jelenleg is „napi 25 órában folyik a munka”. Jövő kedden a Cseh Kulturális Napok keretében mutatják be Kas­sán az egyik legnépszerűbb cseh filmrendező, Jan Hŕebejk Hörern Pádem című édes-bús komédiáját, méghozzá a Družba moziban, amely csaknem három éven át ár­válkodott bezárva. .Jelenleg az utolsó simítások folynak, a székso­rokat és a falak feberakását csino­sítják. Ezt követően már csak a Dolby hangzást biztosító berende­zést kell beszerelni, és indulhat a vetítés” - tudtuk meg Ľubomír Gregától, a GreArt Production szer­vezőiroda vezetőjétől. A Nyugat városrész évekig nem talált kuncsaftot a rendkívül rossz állapotban lévő épületre, mivel az önkormányzat ragaszkodott ah­hoz, hogy a leendő üzemeltető mo­dern, sokoldalúan kihasználható, társasági események rendezésére is alkalmas „kultúrpalotává” vará­zsolja az épületet. A mozik üzemel­tetése manapság nem számít jöve­delmező üzlemek, ezért a vállalko­zók nem tolakodtak. Az sem von­zotta őket, hogy annak idején a Družba volt Kelet-Szlovákia else panoramatikus mozija. A bajok ak­kor kezdődtek, amikor a központi vezetés a Nyugat városrész önkor­mányzatra ruházta át a veszteséges mozit. Az önkormányzat szeren­csésebb megoldás híján azonnal bezárta az épületet, és tárgyaláso­kat kezdeményezett potenciális be­fektetőkkel. Szerződést kötniük azonban senkivel sem sikerült. Végül a GreArt szervezőiroda a Continental filmforgalmazó válla­lattal közösen kezdte el a felújítást, és összesen mintegy 4,5 millió ko­ronát fektettek az épületbe. A pénz több mint fele állagjaví­tásra ment el, mivel az ingatlan tel­jes körű renoválást igényelt, bele­értve a vízvezetékek és a szellőző- rendszer cseréjét, valamint a tető­cserét is. A filmforgalmazó a vetí­téshez és a hangosításhoz szüksé­ges berendezéseket cserélte ki, az ötszáz személyes nézőtér széksora­ival együtt. A vetítővászon elé szín­pad került, így a terem koncertek rendezésére is alkalmassá vált. A tervek között cukrászda és kávéház üzemeltetése is szerepel. A széksorokat és a nézőteret csinosítják (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom