Új Szó, 2004. október (57. évfolyam, 227-252. szám)

2004-10-08 / 233. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2004. OKTÓBER 8. Hivatalnokok, pártok és cégek milliókat profitáltak a Szaddám-rezsim olajából Nyakig vannak az oroszok Egy radikális pakisztáni iszlám szervezet 39 tagját megölte, több mint 80-at pedig megsebesített egy gépkocsiba rejtett pokolgép a közép-pakisztáni Multanban. A merénylet egy több száz fő részvételével megtartott gyűlésen történt. Egyes jelentések szerint egy, mások szerint két erős robbanás történt. (CTK/AP-felvétel) Jó alap. a szadrvárosi béke megteremtéséhez Iraki foglyok szabadultak RÖVIDEN Kormánygép balesete Varsó. Leszállás közben ki­gyulladt a hajtóműve tegnapra virradóra a lengyel kormány- küldöttséget, benne Marek Belka miniszterelnököt szállí­tó kormánygépnek a dél-kínai Kunmingban. Senki sem sérült meg. A lengyel delegáció Viet­namba repült: Hanoiban részt vesz az ötödik Ázsia-Európa csúcstalálkozón. A Tu-154-es leszállása és a tűz eloltása után kiderült, a gépből szivárog az üzemanyag. A kimustrált gé­pekből álló lengyel kormány­flottával már több baleset tör­tént. Tavaly decemberben zu­hant le Varsó mellett az akkori miniszterelnököt, Leszek Mil­lert és kíséretét szállító Mi-S­as helikopter. (MTI) Előrehozott békemisszió Brüsszel. Az Európai Unió a tervezettnél előbb, már de­cember elején átveszi a bosz­niai békefenntartás feladatát a NATO-tól. Ezt Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője je­lentette be Brüsszelben. Az átadás-átvétel felgyorsítására azért van szükség, mert az amerikaiak a vártnál gyor­sabban vonják ki csapataikat a balkáni államból. (MTI) Szihanuk lemondott Phnompen. Lemondott trónjáról Norodom Szihanuk kambodzsai király. Norodom Ranariddh herceg, az uralko­dó egyik fia, a kambodzsai nemzetgyűlés elnöke közölte, hogy a király ideiglenes állam­fői tisztséggel Chea Símet, a szenátus elnökét ruházta fel. Mivel az országban nem örök­letes a monarchia intézménye, az uralkodó felszólította az or­szág népét, hogy mielőbb ta­lálják meg utódát és ennek ér­dekében hozzanak létre egy kilenctagú tróntanácsot az új király megválasztására. (MTI) Szihanuk szerint a jelölt­nek „királyi vérűnek” kell lennie (Reuters) Gyerekeket késeit meg Peking. Négy gyermeket megölt, tizenkét másikat, vala­mint négy kollégáját pedig megsebesítette egy 28 éves ál­talános iskolai tanár Kína kö­zépső részén, Hunan tarto­mányban. A tíz percen át tartó vérontás még a múlt héten tör­tént, az egyhetes tanítási szü­net előtt - derült ki a tegnapi beszámolókból. (MTI) Moszkva. A megdöntött ira­ki rendszer több millió hor­dó olajat utalt ki orosz tiszt­ségviselők, pártok és cégek részére, s ezek több millió dollár haszonra tettek szert ennek továbbadásából. Ezt a The Moscow Times közöl­te tegnap. A lap hozzájutott az iraki kormányzó tanács számára februárban készült jelentéshez. MTI-JELENTÉS Alekszandr Volosin, aki a Kreml apparátusát vezette Borisz Jelcin elnöksége, majd utóda, Vlagyimir Putyin idején is tavaly októberig, 638 ezer dollárt zsebelhetett be 2002 májusától decemberéig, ami­kor Szaddám Húszéin rendszere 3,9 millió hordó olajat osztott ki neki - állította az angol nyelvű orosz lap a jelentés függeléke alap­ján. Az orosz kommunista párt, az ultranacionalista Liberális Demok­rata Párt (LDPR), közvetve pedig a ÖSSZEFOGLALÓ Washington/London/Tokio/ Sydney. Szaddám Húszéin iraki exelnök rezsimjének nem voltak bi­ológiai és vegyifegyver-készletei, sem komolyan vehető nukleáris programja - állapítja meg egy hiva­talos amerikai vizsgálati jelentés, ellentmondva az amerikai hírszer­zés és a politikusok háború előtti, a katonai fellépés mellett érvelő állí­tásainak. Charles Duelfer az általa vezetett Iraki Vizsgálati Csoport ezeroldalas jelentését helyi idő sze­rint szerdán adta át a törvényho­zásnak. A szenátus katonai bizott­sága előtti meghallgatásán Duelfer kijelentette: nem hiszi, hogy jelen­tős tömegpusztítófegyver-készlete- ket rejtegetnének Irakban. Közölte, hogy az iraki atomfegyverprogram szétesett 1981 után, bár közvetett jelekből ítélve Szaddám nem adta fel végleg nukleáris ambícióit. Az amerikai kormányzati tisztségvise­lők egyik visszatérő érve az volt a háború előtt, hogy nem akarják megvárni, amíg az iraki tömeg­Ankara. Törökország az európai uniós csatlakozás érdekében a kö­zelmúltban több törvényt is módo­sított. Lehetővé tették például a ke­resztény gyülekezetek számára a li­turgikus összejöveteleket. Eddig ezt törvény tiltotta, mondta la­punknak Bauer Győző, Szlovákia ankarai nagykövete. A nagykövet szerint az ország­ban sokat javult a jogbiztonság, rit­kábbak a rendőri túlkapások, és konszolidálódtak a börtönviszo­nyok. Elméletileg nem tolerálják a kínzás alkalmazását sem. A java­részt kurdok lakta Kelet-Törökor- szágban - mely az ország legszegé­nyebb, legfejletlenebb része - is so­Kreml-hű Egységes Oroszország (és elődje) is több millió dollárt profitált az olajkiutalásokból, ame­lyek a kőoalajat élelmiszerért prog­ram működése alatt történtek. A profitálók listáján szerepel mintegy húsz orosz vállalat is - jegyezte meg a The Moscow Times. Volosin állítólagos belebonyolódásakor, 2002-ben az USA buzgón iparko­dott rávenni az ENSZ-t katonai be­avatkozásának támogatására. A li­berális közgazdász ma az orosz energiamonopólium igazgatótaná­csi elnöke. Az iraki jelentés szerint a Huszein-rezsim az olajiparban já­ratlan cégeknek, egyéneknek, pár­toknak utalt ki meghatározott téte­leket. Nem világos, hogy ezek mennyit fizettek a jogokért, de fel­tehetőleg (viszonteladóként) to­vábbadták olajukat ENSZ-felhatal- mazással rendelkező kereskedők­nek, akik azt a nemzetközi piacon értékesítették. „így az orosz szerve­zetek nem feltédenül sértették meg a szankciórendszert, noha a jelen­tés gyanúsnak minősítette viselke­désüket” - mondta egy nyugati dip­lomata a moszkvai lapnak, hozzá­pusztító fegyverek létezésének a konkrét bizonyítéka egy gombafel­hő lesz. A jelentés szerint Szaddám azt tervezte, hogy a szankciók feloldá­sa után újraindítja fegyverprog­ramjait. A szükséges tudás megőr­zése végett az atomtudósok nem utazhattak külföldre és különféle minisztériumokban spájzolták be őket, hogy bármikor mozgósítható- ak legyenek. Az Irakban másfél éven át tiltott fegyvereket kereső, 1000-1500 fős Iraíd Vizsgálati Cso­port megállapításai egybevágnak Duelfer elődje, a szakértőcsoport vezetéséről idén januárban lemon­dott David Kay fél éve elhangzott következtetéseivel, viszont ellent­mondanak a háború igazolására felhozott érveknek. A Demokrata Párt felrótta George Bush elnök­nek, hogy félrevezette az iraki né­pet. Carl Levin, a szenátus katonai bizottságának rangidős demokrata párti tagja kijelentette, hogy a je­lentés a háború igazolására han­goztatott legfontosabb kormányza­ti érvet cáfolja meg. kát várnak a csatlakozástól. A kur­dok számára a csatlakozási tárgya­lások jelentik a garanciát arra, hogy a most megkezdett reformok befejeződnek. Törökország ugyan­is csak így érheti utol az Európai Uniót, gazdasági és jogi értelem­ben egyaránt, magyarázta lapunk­nak Bauer. A lakosság több mint 70 százalé­ka támogatja az uniós tagságot. Felmérések szerint az ötven év alat­tiak egyértelműen pozitívan viszo­nyulnak azokhoz a változásokhoz, melyekre a tagság érdekében van szükség. Az idősebb generáció kö­rében viszont szép számmal akad­nak olyanok, akik ellenzik a csatla­kozást. Bauer szerint ez a korosz­tály attól tart, a csatlakozással Té­tévé: „ehhez azt kellene bizonyíta­ni, hogy közrejátszottak Irak pén­zekhez való hozzájuttatásában, ami kemény dió”. Mindenesetre a jelentés szerint Oroszország egy- harmaddal részesedett a hat év alatt kiutalt olajtételekből. Az orosz kommunista párthoz kötődő cégek állítólag 16,4 millió dollár, a Vla­gyimir Zsirinovszkij vezette LDPR fele ennyi haszonra tett szert. A je­lentés gyanúba keveri a rendkívüli helyzetek minisztériumát és annak kereskedelmi karját, az Emercom céget is. A tárca gazdája, Szergej Sojgu egyben a Kreml-párt egyik vezetője is. Mindamellett az érintettek már januárban cáfoltak bármiféle visz- szaélést, amikor ezek a vádak egy iraki lapjelentés nyomán először felröppentek. Zsirinovszkij - aki pedig nyíltan kiállt Szaddám rend­szere mellett és járt is a diktátornál Bagdadban - ugyancsak tagadta, hogy olajat kapott volna a politikai támogatásért. A jelentés az orosz ortodox egyházat is feltünteti az osztogatási listán, de elismeri, hogy valójában nem kapott olajat és nem profitált a sémából. A Duelfer-jelentés Tony Blair brit kormányfő olvasatában azt bizo­nyítja, hogy nem érték el a kitűzött célt a Szaddám-rezsim elleni ENSZ-szankciók. „Az amerikai je­lentés világossá tette, Szaddámnak soha nem állt szándékában az, hogy eleget tegyen az ENSZ-hatá- rozatokban foglaltaknak.” Tokio és Sydney is azonnal rea­gált a jelentésre, hiszen odahaza mindkét kormányt keményen bí­rálják az iraki részvétel miatt. Hoszoda Hirojuki japán államtitkár leszögezte: Tokio az USA szilárd szövetségese, s nem változtat az iraki háborút támogató álláspont­ján. Irak hibát követett el, amikor nem reagált pozitívan a nemzetkö­zi közösség felhívásaira. Japán ezer katonát küldött a térségbe humani­tárius feladatok ellátására. John Howard ausztrál kormányfő kije­lentette: a Duelfer-jelentés „sem­min nem változtat. Egyáltalán nem sajnálom, hogy részt vettünk abban a kampányban, amelynek eredmé­nyeként sor került Szaddám eltávo­lítására.” (MTI, TASR) rökország veszítene nemzeti sajá­tosságaiból, meginogna kulturális identitása. A Nyugat azt is gyakran felrótta Törökországnak, hogy a hadsereg átlagon felüli jogkörrel bírt, s szin­te bármibe beleavatkozhatott, a parlamenti kontroll pedig gyenge volt. Egyes elemzők attól tartot­tak, a tisztikar ellenállásán meg­bukhatnak a reformok. Bauer Győző ezzel kapcsolatban leszö­gezte, a török tábornoki kart je­lenleg olyan főtisztek alkotják, akik komoly tapasztalatokkal ren­delkeznek a katonai diplomácia terén, jó kapcsolatot ápolnak a NATO-val, és nem fogják zokon venni a hadsereg privilégiumai­nak megnyirbálását, (kcr) ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Összesen 240 iraki fog­lyot engedett szabadon tegnap az amerikai hadsereg két börtönből - jelentette be egy amerikai katonai szóvivő és egy iraki törzsi vezető, a bebörtönzöttek védelmére alakult szövetség elnöke. Hisám Dlimi sejk szerint a Bag­dad melletti Abu Graib börtönben őrzött foglyok, akik másfél évet töltöttek a börtönben, valameny- nyien Bagdadból és környékéről valók. Ugyancsak szabadultak a dél-iraki Umm-Kaszr melletti Bucca tábor elítéltjei. Az augusz­tusban létrehozott amerikai-iraki bizottság, amelyben hat iraki és a multinacionális erők három kép­viselője vesz részt, 1800 fogva tar­tott dossziéját vizsgálta meg, és ennek alapján a foglyok egyhar- madát már szabadon bocsátották. A tegnapi volt a szabadlábra he­lyezések negyedik fordulója. Je­lenleg még 1700 embert tartanak fogva „biztonsági okokból” Abu Graibban és 3500-at a dél-iraki Umm-Kaszr melletti Bucca tábor börtönében. Az amerikai hadse­reg biztonsági foglyoknak nevezi azokat, akiket a felkelőkkel való feltételezett vagy bizonyított kap­csolataik miatt vettek őrizetbe. Közülük senkit sem engedtek teg­nap szabadon, így azt a két iraki tudósnőt sem, akiket azzal vádol­nak, hogy részt vettek a Szaddám- rezsim biológiai és vegyi fegyver­programjában. Szabadon engedték az amerika­iak Muktada asz-Szadr radikális vallási vezető egyik közeli munka­társát is. Mojad al-Kazradzsit egy MTI-HÍR Tripoli. Felhívást intézett az Irakban elrabolt brit állampolgár, Kenneth Bigley fogva tartóihoz Moammer el-Kadhafi líbiai vezető, hogy engedjék szabadon túszukat. Bigleyt, egy közel-keleti cég alkal­mazottját két amerikaival együtt szeptember 16-án rabolták el bag­dadi otthonából, de bizonytalan, hogy jelenleg pontosan melyik ira­ki terrorcsoport fogságában van. Számos egybehangzó jelzés szerint még életben van. Kadhafi üzeneté­ben közölte: a túsz családja kérte az ő közbenjárását, s ha a túszejtők­éwel ezelőtt börtönözték be hét másik, Szadrhoz közel álló kleri­kussal együtt, az Irakban állomá­sozó amerikai hadsereg elleni tá­madásokkal összefüggésben. Őket is az Abu Graib börtönben őrizték. Megfigyelők szerint Kazradzsi sza­badon bocsátása közelebb vihet a Bagdad síita szegénynegyedében zajló összetűzések végéhez. A több napja folyó tűzszüneti tárgyalások az utóbbi három napban megfe­neklettek. Szadr fő tanácsadóinak amerikai fogságból való szabadon bocsátását, Szadrváros bombázá­sának befejezését és a városrész új­jáépítését követelte. Az ideiglenes iraki kormány a fegyverletételt és Szadr milíciájának lefegyverzését szabta feltételül. Szadr munkatár­sa szerint Kazradzsi szabadulása az amerikai álláspont felpuhulását jelezheti. Az amerikai hadsereg és az iraki biztonsági erők tegnap folytatták az iraki fővárostól délre két napja megkezdett hadműveletüket. Mintegy 1600 amerikai és iraki ka­tona nyomult be páncélozott jár­művek és harci repülőgépek támo­gatásával a Bagdadtól 100 kilomé­terre délre fekvő Hillába, ellenál­lók után kutatva. A városba bevo­nuló egységek és az ott megbújó fegyveresek között összecsapások törtek ki, hat ember meghalt, ti- zenketten megsebesültek. A máso­dik napja tartó harcokról koráb­ban nem érkezett jelentés. További csapatok Latifíja és Júszufíja térsé­gében indítottak támadást, Bag­dadtól 40 kilométerre délre. Az iraki és amerikai katonák tegnap összesen hatvan személyt vettek- őrizetbe. (MTI, TASR) nek vannak feltételeik, akkor kö­zöljék vele bármüyen lehetséges módon. A líbiai vezető egyben fel­kérte a brit kormányt, működjön együtt az átmeneti iraki kormány­zattal és az Egyesült Államokkal annak érdekében, hogy mérlegel­jék a túszejtők korábbi, az Irakban bebörtönzött nők szabadon enge­désére vonatkozó követelését. Kad­hafi fia kedden azt mondta, hogy Irakban lévő jótékonysági kapcso­latait felhasználva igyekszik segíte­ni Bigley kiszabadításában, azt ál­lítva, a következő 48 óra ebből a szempontból döntő lesz a brit fo­goly sorsa szempontjából. A Duelfer-jelentés ellentmond az iraki háború indoklására felhozott érveknek Tiltott fegyvereket nem találtak, indokot a beavatkozásra igen Az uniós csatlakozási tárgyalásoktól sokat remél a törökországi kurd kisebbség is Ankara erőfeszítései nyilvánvalóak ÚJ SZÓ-JELENTÉS A brit túsz családja kérte fel a líbiai elnököt Kadhafi közvetíteni akar

Next

/
Oldalképek
Tartalom