Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)

2004-08-25 / 197. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 25. Szülőföldünk 27 Az emelkedett hangulat és a hamisítatlan népi vigalom egyaránt belefért a község ünnepébe Falunapok Nagysallón A Hazáért - olvasható a kereszten (Görözdi Szilárd felvétele) A jövőben a nemzet nagyjainak állítanak emléket Nemzeti Emlékpark született Nemesócsán Nagysalló. Minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a község a hagyományos bú­csút. FORGÁCS MIKLÓS A katolikus templom is Szent István nevét viseli. Ebben a búcsú előtti hangulatban zajlott a gaz­dag programot felvonultató ren­dezvénysorozat. Augusztus 20-án három kiállítás megnyitójával kezdődött az ünnepség. A kultúr- házban A világ gyerekszemmel címmel nyílt kiállítás, amelyen tájképek, csendéletetek, geo­metrikus kompozíciók és kollá­zsok sorakoztak a paneleken. Kü­lön ki kell emelni Chaban Mónika erőteljes, kicsit elrajzolt, kicsit nyugtalan tájait. Varga Attila fa­faragó mester kiállításán jól meg­fértek egymás mellett a borospin­cék hangulatába illő vicces jele­netek és az ősi pásztoremlékezet­ből fölbukkanó manók, torz álla­tok és lidércek. A helyi Nimród VadáSzegyesü- let a trófeákon kívül dísztárgyak­kal, Demeter Gábor nagysallói születésű természetvédő fotóival, képeslapgyűjteménnyel, maket­tekkel, etetőkkel és csapdákkal határolta be, mi minden is érten­P.VONYIK ERZSÉBET Vajka. A faluban tavaly nyáron hagyományteremtő szándékkal indította útjára a Vajk Polgári Tár­sulás a Szent István-napokat. Ab­ban a bősi csatornával elzárt kis­községben, amely államalapító ki­rályunk pogány nevét viseli, s az erről tanúskodó fennmaradt leg­régibb írásos feljegyzés a 12. szá­zadból származik. A tavalyi „tűzkeresztség” sike­rült, több mint ezren voltak kiváncsiak a programokra. Az idei augusztus harmadik hétvégéjén sem adhatták alább a szervezők: de ehhez ismét az kellett, hogy a komp legalább éjfélig közleked­jen. A műmeder tizenkét évvel ez­előtti feltöltése óta idén fordult dő erdészet és vadászat alatt. Barátságos futtballmérkőzésen a magyarországi Bátaszék öregfi­úi 6:4 arányban győzték le a nagysallóiakat. Bátaszékre száz családot telepítettek ki a jogfosz- tottság idején, s ebből a tragédiá­ból alakult ki a testvérközségi kapcsolat a két falu között. A má­sik testvértelepülésről, Kondoros­ról pedig szlovákok telepedtek le Nagysallóban. Szombaton az alapiskola sport­pályáin leleményes ügyességi já­tékokkal szórakozhattak azok a gyerekek, akik legyőzték szégyen- lősségüket. A Zselízhez tartozó Nagypuszta büntetésvégrehajtó­intézetének kutyás őrei kutyaki­képző bemutatót tartottak. Enge- delmességi és apport gyakorlato­kat láthattunk. Bemutatták, ho­gyan találják meg a ku­tyák a kábítószert, miként teszik ártalmatlanná a bű­nözőket. A községi parkban 12 bográcsban főtt a birkagu­lyás, a sörivóversenyen pe­dig kiderült, hogy a folyé­kony kenyérből alig négy másod­perc alatt is föl lehet hajtani fél li­terrel. A szakértő zsűri 12 féle po­gácsából hosszas kóstolgatás után választotta ki a legfinomabbat. A kozárovcei Kozárenka 17 tagú réz- fúvóegyüttes és az aranyosmaróti elő másodszor, hogy a kompot nem kötötték ki fél tízkor, hanem fáradhatatlanul ingázott a két part között, amíg csak voltak át­kelésre várók. Idén a tavalyinál is több kisgye­rekes család vitte ki csemetéjét a vasárnapi gyerekprogramra. Báb­előadás is volt: a pozsonyeperjesiek a Tóparti me­séket és a Hupikék törpikéket hozták el. S az apróságok nagy örömére a műsor végén a bábokat meg is simogathatták. Csépi Zsu­zsa biztatására testközelből szem­ügyre vehették a törpök igazi ci­pész készítette cipellőit. Sőt, a vállalkozó kedvűek saját bábok elkészítésével is megpróbálkoz­hattak. Közben a helyi katolikus temp­Tramp Song countryegyüttes an­dalított, buzdított, pezsdített min­den versenyzőt és passzívan szóra- kozót. Mazsoretüányok mutatták meg, hogy táncolni lehet labdával, bottal és bojttal, piros, arany és farmerruhában. Az esketőteremben már másodszor adták át Nagysalló község díját a munkálkodó és számottevő sikere­ket elérő személyeknek. Minden évben valami közös ismérv alap­ján ítélik oda a díjakat. Tavaly az önkéntes véradóknak, idén a kul­túrával foglalatoskodóknak kö­szönték meg így munkájukat. Helena Zubceková, id. Stefan Sebő, Gizela Pondelová, Magdalé­na Muziková, Alzbeta Valachová, Varga Attila, Vojtech Bajkay, Ladislav Slávik, a Kondorosi Ró­zsa Pávakör és - in memóriám ­Imrich Horváth pedagógiai, hely- történeti, művészeti, hagyomány- őrző tevékenységéért kapta meg az emléklapot és -plakettet. A díjat Marián Kotora, a község polgár- mestere adta át. A szabadtéri színpadon fellépő lomban gyülekeztek a Szent Ist- ván-napi ünnepi istentisztelet résztvevői, akik államalapító kirá­lyunk halálának napjára emlékez­tek. A csupa fehér élő virággal fel­díszített templom padsorai zsúfo­lásig megteltek. Legutóbb a tava­lyi Szent István-napi istentisztele­ten volt ennyi hívő, amelyet Koller Gyula atya mutatott be. Idén Pá­pai Lajos győri püspök úr fogadta el a Vajk Polgári Társulás meghí­vását. Az általa celebrált misét a Pátria Rádió is rögzítette, és egy héttel később sugározta. A misét megtisztelte jelenlétével Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Bugár Béla parlamenti alelnök is. A püspök urat meghatotta a mise felemelő hangulata, az, hogy egy­szerre két kórusban szóltak az kultúrcsoportok nagy része részt vett a közös felvonuláson, melyen kilenc csoport zenélve, énekelve vonult végig Nagysallón. A park­ban a nagysallói baptista gyüleke­zet tamburazenekara kezdte a műsort keresztény énekekkel. Zengett a bizarnyica, a kontrasica, a bugaria és a berde, meg az összes brácsa. A nagysallói Lienka táncegyüttes és a Kovác zenekar a cigány kultúrát távolról idéző összeállításával lé­pett fel. A bátaszéki Cucorka tag­jai dunántúli ugrós táncokat rop­tak, az ugyancsak bátaszéki Felvi­dék tánccsoport mátyusföldi és gömöri virtust idézett, a nagysallói Mákvirágok szintén gömöri táncokat járt, a farnadi Nádas magyarbődi hangulatban volt, a Heimat német folklórcso­port Bátaszékről, a magyarorszá­gi német kultúrából mutatott be ízelítőt. A szomszédos szlovák Cseke és Fakóvezekény menyecs­kéi falujuk népdalait gyűjtötték egy csokorba. A kultúrházban es­te nyolctól bátaszéki fiatalok Dés László Valahol Európában című musicaljén vezették végig a kö­zönséget a darabból készült ösz- szeállítással. Hajnalig mulatsá­gon táncolhatták magukat önkí­vületbe fiatalok és idősek egy­aránt, míg vasárnap a búcsúba le­hetett belefeledkezni. egyházi énekek. „Kérjük a Min­denhatót, segítsen abban, hogy hűségesek maradjatok Krisztus­hoz, az egyházhoz és a magyar­sághoz” - fohászkodott a püspök. Az események ezután két he­lyen zajlottak: a futballpályán fel­állított színpadon egymást váltot­ta a Csalló, a dunaszigeti Tündér­rózsa, a békéi férfi éneklócsoport és a vegyes kar, sőt, erdélyi ven­dégénekese is volt a műsornak. Közben a községházán zajlott a meghívott vendégeknek adott fo­gadás: az említett rangos vendé­geken kívül egyebek között a po­zsonyi magyar nagykövetség kép­viseletében Szesztay Ádám kultu­rális attasé is jelen volt, sőt, egy párizsi magyar diplomata és a veszprémi egyetem egyik profesz- szora sem hiányzott a fogadásról. Bugár Béla pohárköszöntőjé­ben méltatta azt, hogy a felvízcsatorna árnyékában meg­húzódó kis faluban is megmoz­dult valami. Fontosnak tartotta, hogy míg tavaly csak néhány em­ber ügyködött a Szent István na­pok sikeréért, idén a Vajk Polgári Társulás - amelyet zömmel a falu­ból elszármazott, de rendszeresen hazajárók alapítottak - már a he­lyi önkormányzaton kívül népes falubeli segítőcsapatra is támasz­kodhatott. A vajkai futballpálya időközben benépesült, hiszen sö­tétedéskor kezdődött a Felvidéki Rockszínpad előadásában az Ist­ván, a király rockopera. Előtte Szesztay Ádám ünnepi gondola­tait hallgathatták meg a jelenlé­vők. Az előző napi, szombati prog­ram elsősorban a vajkaiaknak szólt, hiszen a falubeliek egy év után ismét találkozhattak Vajka község egykori plébánosával, Koller Gyula atyával, aki beszél­getéssel egybekötött előadást tar­tott a szeretet erejéről, majd este szentmisét mutatott be a helyi templomban. ÚJ SZÓ-HÍR , Nemesócsa. Az MKP, a Csema- dok helyi alapszervezete, a kultúrközpont, a nyugdíjasok szer­vezete, valamint az önkormányzat mellett működő kulturális bizott­ság idén első alkalommal szerve­zett Nemesócsán Szent István-napi ünnepséget. A rendezvény a délutáni órákban ökumenikus istentisztelettel kez­dődött a református templomban, majd keresztszenteléssel folytató­dott a községi parkban. A hatalmas fakeresztet, amelyre „A Hazáért” feliratot vésték, a Szüllő Géza Pol­gári társulás adományozta a köz­ségnek. „A kard szerezte meg a ha­zát, de a kereszt tartotta meg” - idézte ünnepi beszédében Sárközi János, a Csemadok Komáromi Te­rületi Választmányának titkára Vaszary Kolos hercegprímást. - So­kan próbálták vérrel és vassal kiöl­ni a magyar emlékezetből megvál­tásunk szimbólumát. Nem sikerült. A kereszt ma újra teljes fénnyel tün­dököl, és hallatszik magyar szó Csallóközben, Zoboralján, Palóc­földön, de él még a csíki székelyek ajkán és a Muravidéken is - mond­ta Sárközi János a népes hallgató­ság előtt. Magyarics Dezső, Nemesócsa al­Kolon. Kerek évfordulót ünne­peltek vasárnap a zoboralji településen, ahol felelevenítették 1400. december 15-ét, mely napon IX. Bonifác pápa búcsút hirdetett mindazoknak, akik a helyi templo­mot István király és a templom fel­szentelése napján meglátogatják. Kondé Pál esperes az ünnepi mi­sén megáldotta az erre az alkalom­ra készített emléktáblát.A Zobor Hangja vegyes kar fellépése után helyi népviseletbe öltözött lányok és fiúk vitték a kenyeret és bort a feláldozáshoz. E napon tartották a Zoboralja a XX. század első felében című állandó fényképtárlat meg­nyitóját is, amelyen Sándor Anna nyelvész méltatta a létrehozott kul­turális örökséget. A koloni Sándor Jánostól meg­tudtuk, ó maga is jó barátja volt Arany Albert László nyelvésznek, a polgármestere köszöntőjében a történelmet az élet tanítómeste­rének nevezte. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az érté­kek és hagyományok ápolása az EU-csatlakozás után méginkább fontossá vált. - A kereszt felszente­lésével egyidőben Nemzeti Emlék­parkot is avatunk - mondta. - Azért, hogy fiataljaink emlékezze­nek nemzeti nagyjainkra. A kereszténységet jelképező ke­reszt megáldása és felszentelése után többek között a Csemadok or­szágos elnöksége, Nemesócsa és Tany község, valamint a pozsonyi magyar nagykövetség képviselője helyezte el a megemlékezés koszo­rúját. Miközben a községi parkban zajlott az ünnepség, a kultúrház előtt a helyiek már megtették a szükséges előkészületeket a gulyás­partihoz. Az ünneplő közönséget eközben térzene szórakoztatta, es­te pedig a gútai Kis-Duna Menti Rockszínház Magyar História című rockoratóriumának bemutatóját nézhették végig. Nemesócsa alpol­gármestere kérdésünkre elmondta, hogy a jövőben a nemesócsai Nem­zeti Emlékparkban folyamatosan újabb és újabb kopjafákat állítanak majd a magyar nemzet nagy alakja­inak és vezéregyéniségeinek emlé­kére. (saláth) felvételek szerzőjének. „A tanár úrnak él még egy jó ba­rátja, a 84 éves Lipcsey Gyula bácsi, Lédec szülötte. Arany A. László szellemi hagyatékát ő örökölte, többek közt több száz színes diapo- zitívot és fekete-fehér negatív fil­met a negyvenes évekből. Kolonban létrehoztunk egy 102 fel­vételből álló tárlatot, amely idővel bővülhet, és az itt élők, a Zoboraljára látogatók megismerhe­tik néhány itteni település népszo­kásait. Az anyagot több száz felvé­telből válogattuk össze, örülnénk, ha megjelenhetne egy fényképal­bum” -jegyezte meg Sándor János. A kolóniák vasárnap megkoszo­rúzták Arany Albert László emlék­tábláját. A kultúrműsorban fellé­pett a Szőttes Néptáncegyüttes, az abalehotai szlovák hagyományőr­zők csoportja és a Mali Grojcowianie 42 tagú lengyel gyer- mektánccsoport. (balkó, száz) A gyerekeket bábelőadással örvendeztették meg (Polák Gábor felvétele) „Kérjük a Mindenhatót, segítsen, hogy hűségesek maradjatok Krisztushoz, az egyházhoz, a magyarsághoz’ Szemlélődőből segítő és összefogó közösség Bátaszékkel a kitelepítés tragédiájából alakult ki a testvérkapcsolat. Tárlat Zoboralja a XX. század első felében címmel Búcsú Kolonban ÚJ SZÓ-HÍR

Next

/
Oldalképek
Tartalom