Új Szó, 2004. augusztus (57. évfolyam, 177-202. szám)
2004-08-19 / 192. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2004. AUGUSZTUS 19. MOZI POZSONY HV1EZDA: Garfield (am.) 16,18, 20 HVIEZDA - KERTMOZI: Sam- sara (ném.-fr.) 20.15 MLADOST: Starsky és Hutch (am.) 18,20 TATRA: Zelary (cseh) 18.30 PÓLUS - METROPOLIS: Dirty Dancing (am.) 14.15, 16.05, 17.55, 19.50, 21.40 Férfifutam (cseh) 14.10, 16.40, 18.20, 21.55 Garfield (am.) 13.15, 13.45, 14.30, 15, 15.30, 16.15, 16.45, 17.15, 18, 18.30, 19.05, 20.15, 20.50 Jószomszédi iszony (am.) 13.25,15.25,19.30, 21.30 Shrek 2 (am.) 13,14.55,17, 17.30,19, 21 20 Pókember 2 (am.) 15.50,18.10, 20.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 14.0519.45 Trója (am.) 19.45 KASSA CAPITOL: Jószomszédi iszony (am.) 18, 20 ÚSMEV: Piszkos tánc 2 (am.) 16,18, 20IMPULZ: Holdfényév (am.) 17.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKJA SZENC - AMFITEÁTRUM: A főnököm lánya (am.) 21 PATH - KERTMOZI: Holnapután (am.) 20.30 VÁGSELLYE - VMK: Choking Hazard (cseh) 21 PÁRKÁNY - DANUBIUS: Lolka és Bolka (lengy.) 18 Minden végzet nehéz (amerikai) 20 Van Heising (am.) 22 LÉVA - JUNIOR: Az 50 első randi (am.) 18 KERTMOZI: Az 50 első randi (am.) 21.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Garfield (am.) 17.18.45 GYŐR PLAZA: Én és a hercegem (am.-cseh) 10.45, 13, 17.30 Függőség (am.-ném.) 16.30,18:30, 20.30 Garfield (am.) 11.15,15.30 Harry Potter és az azkabani fogoly (am.) 12.15 Hirtelen 30 (am.) 10.30, 12.30.14.30.19.45 Holnapután (am.) 15.30 Holtak hajnala (am.) 13.30,18:00,20.15 A legelő hősei (am.) 11.45,13.45,15.45,17.45 A megtorló (am.-ném.) 15,19.45 Pókember 2 (am.) 10.30,11.45, 13.00, 14.15, 15.30, 16.45, 18, 19.15, 20.30 Seooby-Doo 2: Szörnyek póráz nélkül (am.) 10.15 Shrek 2 (am.) 10, 12,14,16,18, 20 A sötétség krónikája (am.) 11,13.15,15.30,17.45,20 Szex, csajok, Ibiza (ném.) 10.15, 12.15, 14.15, 16.15,18.15, 20.15 Trója (am.) 17.30, 20.30 A Kontroll és a Dealer a koppenhágai filmfesztiválon Az európai film kirakata Beszélgetés dr. Ulrich Janetzkivel, a Literarisches Colloquium Berlin ügyvezető igazgatójával „Kis Európa” művészeknek (Somogyi Tibor felvételei) MTI-TUDÓSÍTÁS Koppenhága. „Az európai fűm kirakatának” szánják szervezői a ma kezdődő II. Koppenhágai Nemzetközi Filmfesztivált, amelynek zsűrielnöki tisztére Szabó István Oscar-díjas rendezőt kérték fel. A dániai filmseregszemlére két magyar alkotást, Antal Nimród Kontrollját, illetve Fliegauf Benedek Dealerjét válogatták be. A szervezők célkitűzése, hogy a mennyiségét tekintve Hollywoodot túlszárnyaló európai filmgyártás a piacon is versenytársa lehessen az amerikai szórakoztató gépezetnek. Tíz napon át 112 filmet mutatnak be a dán fővárosban, a hivatalos versenyprogramban 12 európai alkotás vetélkedik a fesztivál fődíjáért, az Arany Hattyúért. Dánia az európai mozi élvonalában volt már a film hőskorában is. Az 1910-es években olyan legendás sztárjai voltak, mint a titokzatos Ásta Nielsen vagy a hősszerelmes Valdemar Psilander. Minden idők egyik legdöbbenetesebb némafilmjét, az 1928-ban készült Jeanne d’Arc szenvedését is dán mester, Carl Theodor Dreyer rendezte. Az elmúlt évtizedekben pedig különösen Lars von Trier és Bille August tette le névjegyét nemzetközi téren, köztük Cannes- ban, olyan filmekkel, mint a Táncos a sötétben, a Dogville, illetve a Hódító Peűe és a Jeruzsálem. Andersen hazája tavaly végre létrehozhatta saját fesztiválját, amelyet „az európai filmművészethez szóló himnusznak” neveztek. „Az európai mozi kirakata akarunk lenni. Európa évente hatszáz filmet gyárt, szemben az amerikai ötszázzal. Mégis az amerikai filmek azok, amelyek szó szerint uralják a mozitermeket, ez indokolatlan és igazságtalan - jelentette ki Janne Viese, a fesztivál igazgatónője. - Nem mind a 600 film gyöngyszem, de nagyon sok köztük a figyelemre méltó, amelyek megérdemlik, hogy kikerüljenek az árnyékból, és megkapják helyüket az általában csak Hollywoodban gondolkodó forgalmazóknál.” A Szabó István filmrendező vezette zsűri brit, belga, francia, orosz, olasz, német, magyar, spanyol, svéd és dán alkotások közül választhatja ki a győztest. A versenyprogramban szerepel Antal Nimród több hazai és nemzetközi díjat begyűjtött Kontroll című gro- teszkje, míg az európai díjnyertes filmeket bemutató sorozatban Fliegauf Benedek Dealerje képviseli Magyarországot. A tavalyi első fesztiválon még 153 filmet mutattak be, az idén a szervezők némi „önmérsékletet” tanúsítottak. Egyrészt az eredeti ötletekre koncentrálnak, másrészt pedig olyan, magas színvonalú alkotásokra, amelyek nagy közönséget vonzhatnak. Antal Nimród mellett további tíz elsőfilmes műveit láthatja a közönség, köztük a brit Peter Webber nagy sikerű Lány, gyöngyfülbevalóval, a francia Steve Suissa A nagy szerep vagy Christophe Honoré Anyám című filmjét. A szemle tiszteleg 2003 nagy fesztiváldíjas alkotásai, valamint az iráni és a spanyol film előtt. Az előbbit Abbász Kiarosztami, a Tízből tíz és A cseresznye íze alkotója, az utóbbit Pedro Almodovar és Julio Medem képviseli. Külön teret kapnak a női rendezők: a francia Agnés Jaouitól, a Mint egy kép alkotójától a kínai Ann Hűiig, aki a Kegyelem istennője című filmjében egy brutális kortárs drámát vitt színre. A nagyvilág aktualitásait szemmel tartva a koppenhágai fesztivál az izraeli filmművészetből is válogat: Joszif Cedar Tábortűz, Keren Jedaja Kincsem és Ejtan Dox Járj a vízen című műveit mutatja be. Ugyancsak a napi hírekhez kötődik az amerikai Robert Green- wald Az iraki háború című dokumentumfilmje, amely George Bush amerikai elnök és kormánya folyamatosan változó érveire világít rá, amelyek elvezették az Egyesült Államokat a háborúig. A 6,8 millió dán koronás (közel egymillió euró) költségvetésű fesztivál augusztus 29-ig tart. Az egy évtizede alapított somorjai At Home Gallery a kortárs művészetet népszerűsítve számos külföldi alkotót látott már vendégül a zsinagógában és a néhány éve épült Művészetek Házában. Rendezvényeiknek - amelyek jelentősen fellendítették a kisváros kulturális életét, és nevét a határokon túlra is elvitték - nemritkán a Szlovákiában működő kulturális intézetek is társ- szervezői. MISLAY EDIT Dr. Manfred Heidót, a pozsonyi Goethe Intézet igazgatóját annyira megihlette a hely, hogy úgy gondolta, Somorját érdemes lenne egy művészek számára alapított nemzetközi, pontosabban európai grant részéve tenni, s az alkotómunka mellett az egymással való találkozást, egymás megismerését is lehetővé tenni számukra. Az ötletet felvetette dr. Ulrich Janetzkinak, a Literarisches Colloquium Berlin ügyvezető igazgatójának, akinek tetszett az elgondolás, ezért a közelmúltban Som- orján „terepszemlét” tartott. Mi a lényege ennek a grant- nak? Egy olyan „nemzetközi” helyet keresek, ahol a különböző országok művészei találkozhatnak, együtt dolgozhatnak 3-4 hétig, és utána több helyszínen is bemutathatják a munkáikat. Úgy vélem, a somorjai zsinagóga, az itteni Művészetek Háza nagyon megfelelne erre a célra. Ez olyan hely, ahol Európára lehet fókuszálni. So- morja és környéke ugyanis olyan, mint egy kis Európa: több nemzet, több kultúra találkozik itt. Úgy érzem, ennek az előnyeit nagyon jól ki lehetne használni. Szeretném, ha már a jövő évben beindíthatnánk ezt a grantot, addig természetesen nevet is találunk neki. Kik vehetnek majd részt benne? Elsősorban fiatalokra gondoltunk, akik valami újat tudnak hozni a művészetbe: képzőművészekre, muzsikusokra vagy akár zeneszerzőkre. Elképzeléseim szerint évente négy-öt embernek biztosítanánk részvételi lehetőséget, ebből 2-3 személy németországi, magyarországi vagy szlovákiai alkotó lenne. Ez a nemzetközi társaság aztán az itt készült munkáit nemcsak Somoiján mutatná be, hanem Pozsonyban, Nagyszombatban, Besztercebányán, sőt Budapesten, Berlinben és más német városokban is. Erre a somoijai látogatásra elkísért Katarzyna Kamynska-Hoffmann, a Brandenburgisches Literaturbüro munkatársa, mert őket is érdekli ez a projekt, szívesen részt vállalnának belőle. Bár felkészített, hogy nekik nincs sok pénzük, de ezt majd megoldjuk. Valóban remek lehetőséget jelentene egy ilyen közös, nemzetközi tervezet a fiatal művészek számára. Ön szerint sikerül rá pénzt szerezniük? A jó ötlet a lényeg, pénzt szerezni már nem akkora gond. Úgy gondolom, ezzel a projekttel leginkább az uniós alapoknál pályázhatnánk. A profiljukba vágna, hiszen hamisítatlan európai grant lenne. Az a célunk, hogy felfedezzük a tehetséges fiatalokat, és bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk nekik. Egy hónapig együtt dolgoznának, és aztán bemutatják, mit sikerült létrehozniuk ez alatt az idő alatt. Előfordulhat persze az is, hogy semmit se, ebben az esetben viszont az is érdekes lehet, hogy miért nem. Ebben a majdani nemzetközi alkotótáborban készülő munkákat minden évben könyvben is közzé- tennénk. Mit kell tudnunk a Literarisches Colloquium Berlinről? Ez Európa legnagyobb irodalmi alkotóháza, egy hatalmas villában székelünk. Az én munkám az, hogy felfedezzem az „új hangokat” az irodalomban. Azok a fiatal német írók, akik manapság ismertek Németországban, mind a mi felfedezettjeink. De a külföldi irodalom is „az én asztalom”, ezért sokat járok külföldre, hogy megtudjam, egy-egy országban ki az a szerző, akit érdemes lenne meghívni hozzánk. Tizenkét vendégszobánk van, és az alkotók kellemes körülmények között dolgozhatnak nálunk. Olykor német szerzőket is meghívunk, de többnyire inkább külföldieket. A közelmúltban például Mila Hau- gová és Michal Hvoreckji volt a vendégünk Szlovákiából. Magyarországról rengetegen jártak már nálunk: Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre, legutóbb pedig Züahy Péter. Nyári szemináriumokat is tartunk külföldi fordítók számára. Bemutatjuk nekik, mi az, amit a német irodalom friss terméséből érdemes lefordítani, továbbá ismertetjük az elképzeléseinket, hogy mi az, amit jó lenne a külföldi irodalomból német nyelvre átültetni. Nagyon sok kiváló fordítóval dolgozunk együtt. A fiatal fordítóknak pedig úgy segítünk, hogy lehetőséget biztosítunk számukra az idősebbekkel való közös munkára. Elleshetik tőlük a szakma csínját-bínját. Aztán már csak kiadót kell találni a lefordított műnek. Nehéz feladat kiadót találni? Vannak nemzeti irodalmak, amelyeknek nem nehéz. Mint például az izlandi, a lengyel vagy a magyar irodalomnak. Ezeket a németek nagyon szeretik. Ön szerint miért annyira sikeresek a magyar írók a német olvasók körében? Mert bátrabbak. Megpróbálnak valami pluszt adni. A német írókat általában az irodalom főárama érdekli. A magyarokat nem. De nem egzotikus történeteket mesélnek, hanem olyanokat, amelyek számunkra is közeliek. Nem egy egzotikus, távoli világról szólnak. Budapest, Bécs és Pozsony is közel van Németországhoz. A k.u.k., a régi történelem, a régi nevek - ezeket mindenki ismeri Magyarországon. Németországban is nagy az érdeklődés a magyar történelem iránt. Önnek ki a kedvenc magyar írója? Kertész Imre. Ezért örültem olyan nagyon, és egy picit büszke is voltam, amikor megkapta a Nobel-díjat. Nagyon jó írónak tartom. Természetesen Zilahy Pétert is nagyon szeretem, de az ő stílusa más. A feleségem Ester- házyért rajong. Minden könyvét, minden róla szóló cikket elolvas. Krasznahorkai Lászlót is szeretem olvasni. Nagyon sok mindent megtudhatunk tőle a totalitárius rendszerről, arról, hogy miképpen működik és mennyire deformálja az embert. Szerintem Krasznahorkai ma az egyik legjobb író Európában. Mint ahogy a magyar irodalom is a legjobbak között van. „Az a célunk, hogy felfedezzük a tehetséges fiatalokat.” 4 somorjai zsinagóga „olyan hely, ahol Európára lehet fókuszálni’
