Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)
2004-06-28 / 148. szám, hétfő
Közélet ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 28. 2 RÖVIDEN Állásokat kínálnak Dél-Komáromban Komárom. Több mint ezerötszáz szabad munkahelyet kínálnak fel magyarországi vállalkozók a szlovákiai komáromi régió lakosainak. Az idei év második felében csaknem ezer munkavállaló számára biztosítana helyet a Nokia cég, ahova már most is sokan járnak dolgozni Szlovákiából. Hatszáz személynek lenne munkaadója a KFT TAT társaság és a komáromi Sunarrow, valamint a T-Agisz is számít az állástalanok jelentkezésére. Jelenleg 18,4 százalék körül mozog a városban munkanélküliek aránya. (TASR) Több rendőr a reptereken Pozsony. Megnövelik a rendőrök létszámát a nyári hónapokban a reptereken, ugyanis az idegenrendészet az útlevél-ellenőrzés mellett szigorítja a utasok védelmét, valamint a csomagok őrzését és a személyzet biztonságát is. Pavol Prokopovic közlekedési miniszter szerint a biztonsági ellenőrzéseket jövőre már átveszik a repterek működtetői, idén azonban még nem tudtak kellőképpen felkészülni ezekre a feladatokra. (SITA) Magyar nő balesete a Tátrában Magas-Tátra. Szombaton balesetet szenvedett a Magas-Tátrá- ban egy magyar állampolgár. Az 51 éves nő a Sitno hegyen csúszott meg és zuhant egy tízméteres szakadékba. A hegyi mentők helikopterrel szállították a besztercebányai kórházba, ahol fej- és mellkasi sérülésekkel ápolják. (TASR) Az Első Lakás-takarékpénztár mérlegvonása Piacvezető maradt a PSS ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az Első Lakás-takarékpénztár (PSS) idén már több mint 70 ezer új szerződést kötött az ügyfelekkel, az általa kezelt összes szerződés száma pedig túllépte az 1 milliót - közölte Imrich Béres, a PSS első embere. A pénzintézet 11 éve alatt 97,8 milliárd koronával támogatta a hazai lakáspiac finanszírozását, ez az ágazatba befolyt teljes összeg mintegy fele. A lakástakarékpénztár piacának 78 százalékát uraló társaság az utóbbi időszakban számos újdonsággal rukkolt elő: rugalmasan választható, 100 ezer és 5 millió korona közötti közteshitel lehetőségével, kezdeti befektetést nem igénylő, 100 ezer koronánál kezdődő XXL-hitellel, a lakásszövetkezeteknek nyújtott, összesen 500 millió koronás hitelkerettel, amelyekből lakóházak tatarozását lehet finanszírozni, végezetül a kezes nélkül felvehető lakáshitellel. A német-osztrák-szlo- vák tulajdonú PSS tavaly 787,3 millió korona adózás utáni nyereséget ért el. (shz) Kilenc kommunista tüntetett a KSS ellen Husák-érem párthűségért TASR-HÍR Pozsony. Első alkalommal osztottak a kommunisták Husák-ér- méket, az elismerésben a KSS tizenegy tagja részesült, akik 1990 után részt vállaltak a párt újraszervezésében. Gustáv Husák 1989-ben mondott le az államfői posztról. A KSS közgyűlése a hétvégén megerősítette pozíciójában Jozef Sevc pártelnököt, 157 küldött szavazott rá, míg ellenfele 30 voksot kapott. A párt azonban szakadás előtt áll, az Ivan Hopta vezette elégedetlenkedők a kongresszusnak otthont adó épület előtt szándékoztak tüntetni, az előzetes hírek szerint vagy háromszázan. A megmozdulás azonban érdeklődés hiányában elmaradt, mindössze kilencen gyűltek össze a belső ellenzékből. Hopta szeptemberre ígéri a pártalapítást, a KSS vezetését antidemokratikusnak tartja. A csúcsvezetés és a szavazást rögzítő elvtárs. Sevc maradt a pártelnök. (CTK-felvétel) Két halálos áldozata volt péntek este egy cseh autóbusz-szerencsétlenségnek a zsolnai járásbeli Suja községben. A busz osztálykirándulásra vitt gyerekeket, de megcsúszott egy éles kanyarban, majd az útról letérve belerohant a községi hivatal épületébe. A balesetben meghalt egy gyalogos és egy utas, egy 40 éves nő. A gyerekek és kísérőik közül heten súlyos sérüléseket szenvedtek, összesen 35 személyt szállítottak a zsolnai kórházba. A sofőr a megengedett sebességnél gyorsabban hajtott. (TASR-felvétel) Heten haltak meg Fekete hétvége az utakon Pozsony. Heten meghaltak, 14 személy súlyosan, 74 pedig köny- nyebben megsérült a szlovákiai utakon hétvégén történt 161 közúti baleset során. A legtöbb szerencsétlenséget a Zsolnai, a legkevesebbet az Eperjesi kerületből jelentette a rendőrség. Az érintett gépjárműveken több mint 11 millió korona kár keletkezett. Egyre több közúti baleset történik alkoholfogyasztás miatt: az idei első negyedévben Szlovákiában 1034 esetben állapítottak meg a sofőröknél szeszesital-fogyasztást. Az ez idő alatt történt 24 586 közlekedési balesetben összesen 202 személy hunyt el, 717-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. (TASR) Mínusz 54 millió üveg Kevesebb sör fogy, búsulnak a sörgyárak Kassa. Jelentős mértékben - 54 millió üveggel - csökkent az elmúlt félévben Szlovákia lakosságának sörfogyasztása. A Heinéken részvénytársaság képviselői állítják: hat év óta ez a legradikálisabb (15 százalékos) visz- szaesés, aminek a legfőbb okát abban látják, hogy az állam túlzott mértékben beavatkozik a fogyasztási adó nagyságába és ezáltal a piaci változásokba. A cég menedzsere, Peter Svec szerint a magas fogyasztási adó, a sörárak és az ennek következtében csökkenő piaci részesedés odáig vezetett, hogy Szlovákia elvesztette kiemelkedő helyét a világ sörnagyhatalmainak sorában. „Míg 2002-ben az egy lakosra jutó fogyasztás alapján a nyolcadik helyet foglaltuk el, addig jelenleg még az első tízben sem vagyunk benne, és egyre inkább távolodunk a Csehország vagy Németország által képviselt hagyományos sörivó státustól” - elemezte Svec. A Heinekennek egyébként még így sincs oka panaszra, hiszen a szlovák piac 42,5 százalékos lefedésével biztosított a vezető pozíciója. A holland cég eddig 4,4 milliárd koronát fektetett be Szlovákiában, 2003-ban 2,2 millió hektolitert termelt. Az ógyallai sörgyár is a Heinekené, amelyet 700 millió koronáért vásárolt meg, további gyárak vásárlását azonban nem tervezi. (TASR) A homoszexuálisok ellen kampányol a KDH az uniós alkotmány kapcsán Ismét a chartát támadja Pozsony. Ismét a homoszexuálisokkal riogat a KDH - így próbálja a közvéleményt az uniós alkotmányos szerződés és az emberijogok chartája ellen hangolni. A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke szerint a KDH álláspontja mögött most is ideológiai okok húzódnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pavol Minárik, a KDH frakcióvezetője azért kifogásolja a charta beemelését az uniós alkotmányba, mert - miután ratifikálták - az egész EU területén kötelező érvényű lesz. A dokumentum például biztosítja az élethez való jogot és a család védelmét. „Ugyanez a charta lenne érvényes az eutanáziát elutasító Szlovákiában és az azt megengedő Belgiumban. Nálunk nem tűrjük a homoszexuális párkapcsolatokat, más országokban azonban összeadják az azonos neműeket. Mi lesz a család védelmével? Ha valaki úgy érzi, megsértették a chartába foglalt jogait, és a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul, a testület bárhogyan értelmezhetné a dokumentumot” - nehezményezte Minárik. „A KDH okfejtése zavaros és félrevezető, azt sugallja: ha a chartát elfogadjuk, abban a pillanatban nálunk is minden lehetséges lesz. Ez nem igaz. A dokumentum önmagában nem biztosít a homoszexuálisok számára semmilyen plusz jogot, az eutanáziával sem foglalkozik, és nem kötelezi az országokat arra, hogy bizonyos kérdésekben meghatározott módon cselekedjenek. Ellenkezőleg, az említett kérdések az országok bel- ügyeit képezik. Minárik ismét a homoszexuálisok ellen kampányol” - nyilatkozta lapunknak A. Nagy László. A charta 3-4 évvel ezelőtt született, az összes alapvető emberi jogot tartalmazza, beleértve a kisebbségek jogait; A. Nagy helyesli, hogy bekerült az EU alkotmányába. „Egyébként a szlovák alkotmányban is hasonló mechanizmus érvényesül: az is több részből áll, az egyik éppen az emberijogok chartája” - tette hozzá a magyar politikus. Az egész parlament számára érthetetlen a KDH elutasító álláspontja, (sza) Pozsonyban és Kassán átmenetileg gondokat okoz a szérumhiány Késve kapják meg a védőoltást új szó HÍR Pozsony. Az a szülő, aki elmulasztja kötelező védőoltásra vinni gyermekét, a törvény értelmében háromezer koronára büntethető, ám ha az egészségügyi ellátórendszer hibájából késik a szérum beadása, úgy tűnik, nem esik baja senkinek sem. Pozsonyban és Kassán hiába szeretnék beoltatni a szülők 14 hónapos gyermekeiket kanyaró, rubeola és mumpsz ellen, nincs elegendő szérum. Az illetékesek szerint azért állt elő ez a helyzet, mert az állam már másképpen bonyolítja le a nagybani megrendeléseket. Valószínűbb azonban, hogy a vakcinagyártók, illetve -forgalmazók közötti konkurenciaharc okozta a gondokat: a kiírt versenytárgyalást meg kellett ismételni. Nem titok ugyanis, hogy az állam által térített szérum több száz millió koronás bevételt jelent a gyártónak. A közegészségügyi intézet szóvivője szerint országos viszonylatban nem észlelhető oltóanyaghiány, gondok csak a nagyobb városokban fordulnak elő. - Néhány orvos valóban jelezte a készletek kimerülését, a szükséges szérumot más régiókból továbbítjuk a városi rendelőkbe. Intézetünkben telefonvonalat létesítettünk, így tájékoztatjuk a gyermekorvosokat, hol kapják meg a szükséges oltóanyagot. A gyermekekre nézve a késés nem jelent veszélyt - nyugtatta meg a közvéleményt Ivan Bielik szóvivő. A szérumhiány felkeltette a tárca érdeklődését is, a közegészség- ügyi intézettől írásos helyzetjelentést kér. (erf) Lengyelország 1945-ben egyezményeket kötött a Szovjetunióval az elűzöttek kárpótlásáról A lengyel példa nem érinti a magyar deportáltakat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A II. világháború után deportált lengyelek kárpótlási ügyében hozott döntést a nemzetközi emberjogi bíróság, ami precedens értékű. A (cseh)- szlovákiai deportálások áldozatainak azonban ez sovány vigasz: őket a döntés nem érinti, és nem is lehet analógiát találni. Stras- bourgban ugyanis nem arról vitatkoztak, legyen-e kárpótlás, Szlovákiával ellentétben azt már rég jóváhagyták; az összeg nagysága volt kérdéses. „A lengyelek esete nem ugyanabba a kategóriába tartozik, mint a szlovákiai magyarok ügye” - magyarázta lapunknak A. Nagy László, az emberjogi bizottság elnöke. A strasbourgi döntés azokról a lengyelekről szól, akiket a volt Lengyelország, a Szovjetunió mai utódállamai területéről 1945-ben telepítettek át. Lengyelország 1945-ben egyezményeket kötött a Szovjetunió tagköztársaságaival az elűzött több mint egymillió ember kárpótlásáról: kártérítést fizettek nekik a Szovjetunióban hagyott vagyonuk értékében, illetve ilyen értékben vásárolhattak Lengyelországban földet, ingatlant. Ez hatalmas- megterhelés volt az állam számára, nem tudták kielégíteni az összes érintettet. 1990-ben újból napirendre tűzték a csoport kárpótlását. Egy 2003-as törvény értelmében a hátralévő 80 ezer személy eredeti vagyonának legfeljebb 15 százalékát kaphatja meg. A nemzetközi bírósághoz olyan személy fordult, aki korábbi vagyonának csak két százalékát kapta meg, amit diszkriminációnak tart. A bíróság kimondta, hogy nem lehet különbséget tenni a kárpótoltak között. „A tanulság az, hogy Lengyel- ország sohasem vonta kétségbe a kárpótlás szükségességét, csak annak mértékét. Ha mégis létezik analógia, akkor csak a Szlovákiából Magyarországra telepített magyarok és a magyar kormány közötti viszonyban - a Csorba-tói egyezményre gondolok. Sajnos Szlovákia és a szlovák kormány vonatkozásában nincs, illetve esetleg a Magyarországról ide telepített szlovákok esetében lehetne, ha netalán ők valamilyen kárpótlási igénnyel fordulnának a szlovák-, kormányhoz” - nyilatkozta lapunknak A. Nagy. (sza)
