Új Szó, 2004. június (57. évfolyam, 125-150. szám)

2004-06-21 / 142. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2004. JÚNIUS 21. RÖVIDEN Szlovákia legnagyobb cége a Volkswagen Pozsony. A Trend gazdasági hetilap összeállítása szerint tovább­ra is a pozsonyi Volkswagen autógyár az ország legnagyobb forgal­mú, nem banki jellegű társasága. A cég tavaly 183,8 milliárd koro­na forgalmat könyvelt el, majd a Szlovák Gázművek következik a sorban 72,4 milliárd koronával, a harmadik a Slovnaft (70,7 mid Sk), a negyedik pedig a U. S. Steel (66 mid Sk). (TASR) Nagyberuházás valósul meg Nyitrán Nyitra. A német Visteon társaság 40 millió euró beruházás kere­tében 2006-tól gépkocsik belső kárpitozását és klímaberendezése­ket gyártó üzem működtetését kezdi el. A megyei székhely ipari parkjában letelepülő cég 400 embernek ad munkát. (TASR) Forgószél Garamszentkereszten Garamszentkereszt. „Teljes felfordulás van a városban, a káro­kat egyelőre fel sem lehet becsülni” - nyilatkozta Ivan Cernaj, Garamszentkereszt polgármestere, miután szombat éjszaka heves esőt hozó forgószél söpört végig a járási székhelyen. A vihar szá­mos háztetőt rongált meg; a helyi kórház, egy iskola és a fedett uszoda tetőszerkezete is megsérült. (TASR) Felhőszakadás a Trencséni járásban Mníchova Lehota. Csak a helybéliek lélekjelenlétének köszön­hető, hogy a szombat éjjeli felhőszakadás és a 4 méter magas torlóhullámot gerjesztő árvíz nem oltott ki emberéletet a Tren­cséni járásban. Mníchova Lehota és Trencianska Túrná községben több mint 300 házat öntött el az áradat, a vízfal gépkocsikat sodort el, milliós károkat okozva. (TASR) Panasz az alkotmánybíróságnak Bajmóc. A Peter Súlovsky vezette SNS elnöksége úgy döntött: azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság Anna Malíkovát és Jaroslav Paskát ismerte el a nemzeti párt valódi képviselőjének, törvényt sértett. Ezért az SNS vezetése az alkotmánybírósághoz fordul, s egyben feljelentést tesz Malíková és Paska ellen a pártszékházba történt erőszakos behatolása miatt. (SITA) EU-alkotmány: bekerül az alapvető jogok chartája is Keresztények nemtetszése A tagok számára fontosabb az, ami összeköti őket, mint az, ami szétválasztja Nem ellenzi az ellenzék az alkotmányos szerződést Habsburg Ottó a volt szlovák uniós főtárgyalóval, Jón Figel’ EU- biztossal, a Páneurópai Unió szlovákiai tagozatának elnökével be­szélget a besztercebányai tanácskozás előtt (Ján Kroslákfelvétele) ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. „Exelnökökről jót vagy semmit” - mondta Pavol Minárik, a Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője a Joj televízió teg­napi vitaműsorában. Szerinte az ál­lamfő nem birálhatadan, viszont a kellő tiszteletet is meg kell adni. „Mindkét volt elnök nehéz idősza­kot vészelt át. Rudolf Schuster far­kasszemet nézett a halállal, amikor súlyos beteg volt; Michal Kovác pe­dig lelkileg gyötrődött, amikor te­hetetlenül végignézte gyermeke meghurcoltatását” - tette hozzá. Irena Belohorská, a HZDS képvise­lője szerint minden közjogi méltó­ság tisztségbe lépésekor feláldozza családját és magánéletét, ezzel mindegyiküknek meg kell tanulnia élni, ugyanakkor a társadalom - kü­lönösen a sajtó - nem tud viselkedni az államfővel szemben. Belohorská úgy véli, a HZDS normálisan fog kommunikálni Ivan Gasparovic- csal. „Amikor Ivan Simkót nem vá­lasztották meg a Szabad Fórum el­nökének, közte és Zuzana Mar- tináková között feszültség volt, ÚJ SZÓ-JELENTÉS Pozsony. Szlovákia útjain a sofő­rök körülbelül 4 százaléka telefo­nál rendszeresen vezetés közben. Erre az elmúlt napokban, a Telefo­náljunk biztonságosan az autóból című akció keretében derült fény, melynek során alapiskolások és rendőrök ellenőrizték a sofőröket. A gyermekek három nap alatt csak­nem háromezer autót állítottak meg; 113 sofőr telefonált handsfree készülék nélkül. Silvia Miháliková, a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapi­tányság szóvivője elmondta, a most azonban együttműködnek, így lesz az a HZDS-szel is” - mondta az ellenzéki politikus. Minárik bízik benne, Gasparovic nem él vissza ha­tásköreivel. Az uniós alkotmányos szerződésről a KDH népszavazást szorgalmaz. A kereszténydemokra­táknak nem tetszik, hogy a doku­mentumba bekerül az alapvető jo­gok chartája is. „Az élethez való jo­got hogyan lehet majd érvényesíte­ni, ha az egyik tagállam elismeri az eutanáziát? Vagy mi lesz a család védelmével, amikor valamilyen uni­ós hivatalnok hajlandó lesz homo­szexuálisokat is összeadni”? - kér­dezte felháborodva Minárik, amire Belohorská azt válaszolta: „Mivel a határok megszűntek, a homosze­xuálisok oda utazhatnak, ahol ösz- szeházasítják őket, úgyhogy Szlo­vákia az ilyen párkapcsolatok tiltá­sával nem oldja meg, hanem csak megkerüli a problémát. Nekünk is nyitottnak kellene lennünk.” Mi­nárik nem csodálkozik azon, hogy a HZDS védi az uniós alkotmányt, szerinte a Vladimír Meciar vezette mozgalom ezzel jó pontokat akar szerezni külföldön, (-sza-) rendőrség nem rendelkezik olyan statisztikai adattal, amely igazolná, hogy a közúti baleseteknél hány al­kalommaljátszott közre a telefoná­lás. Meggyőződése szerint a mobil- telefon kezelése vezetés során el­vonja a figyelmet, lassítja a rea­gálóképességet. A sofőrök így nem­csak magukat, hanem a közúti for­galom többi résztvevőjét is veszé­lyeztetik. Mindez szabálysértésnek számít, és akár kétezer koronás bír­ság is kiszabható. A rendőrség minden sofőrnek ajánlja a kihan- gosítóval vagy fülhallgatóval ellá­tott készülék használatát. (dp) Pozsony/Besztercebánya. Az alkotmány elfogadása azt jelenti, hogy az Európai Unió 25 tagállama számára fontosabb az, ami összeköti őket, mint az, ami szétvá­lasztja. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ így értékelte a péntek esti brüsszeli döntést Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, aki egy­ben az Európai Parlament képvi­selője is. „Köszönettel tartozunk istennek, hogy az Európai Unió­nak tagja Szlovákia, mert az or­szág nagyon pozitív erőt képvisel” - tette hozzá a Páneurópai Unió szlovákiai tagozatának hét végi besztercebányai közgyűlésén megjelent politikus. Az ellenzéki Smemek nincsenek kifogásai az uniós alkotmány ellen. A párt képviselői ezért különösebb probléma nélkül megszavazzák a dokumentum elfogadását. „Szá­munkra az volt a fontos, hogy a végső változatba bekerüljön az em­beri jogok chartája” - mondta Monika Benová, a párt alelnöke. Benová nem tartja lényegesnek azt, hogy nem sikerült a dokumentum szövegébe beágyazni Európa ke­resztény mivoltát, mivel szerinte az alkotmány nem vallási, hanem pol­gári elveken nyugszik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bugár Béla szorosan kötődik a termőföldhöz, szeret ker­tészkedni, mégsem akar földműve­lésügyi miniszter lenni. A Markíza televízió Testre szabva című műso­rában a Magyar Koalíció Pártjának elnöke leszögezte: Szereti, ha part­nerei betartják a megállapodásokat és a határidőket, a kormány pedig gyakran késésben van, ezért sem vonzza őt a végrehajtó hatalom. Egyelőre a házelnök helyettesének funkciójából sem óhajt távozni. „Felelőtlenség lenne, ha elmennék, miközben nem lámám az utódo­mat” - mondta. Az európai parla­menti választással kapcsolatban el­ismerte, az MKP-nak ezúttal nem ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Továbbra sem szüle­tett egyezség a parlamenti posz­tokról, még csak nem is közeled­tek az álláspontok. Kérdéses, jú­niusban szavaznak-e az egyes bi­zottsági elnöki és a parlamenti al­elnöki tisztségekről. „Pedig vala­mit tenni kell, a testületeket mű­ködésképessé kell tenni. Szükség van a hiányzó alelnökökre, mert a házelnök és két helyettese nem győzi. Az ülések vezetése mellett bizonyos protokolláris feladataik is vannak” - magyarázta lapunk­nak Bárdos Gyula, az MKP frak­cióvezetője. Nem az MKP-n mú­lik, hogy a pártok képtelenek dű­lőre jutni. Az integrációs bizott­ság eredetileg a Smeré volt, uniós csatlakozásunk után ez meg­szűnt, helyette létrejött az euró­Irena Belohorská, a HZDS EP- képviselője nagyra értékeli az al­kotmány elfogadását, már csak azért is, mert tagja volt a dokumen­tumot előkészítő és kidolgozó kon- ventnek. A politikus szintén azon a véleményen van, hogy népszava­zás keretében kellene elfogadni az alkotmányt. Rudolf Ziak, a függet­len képviselők klubjának tagja ugyancsak a referendum mellett tette le a garast. Arról viszont nem volt hajlandó nyilatkozni, hogy a parlament független törvényhozói sikerült úgy mozgósítania a polgá­rokat, mint máskor, ugyanakkor a pártnak még sohasem volt 13 szá­zalékos a támogatottsága, és a kitű­zött célt is elérték: két mandátumot szereztek. Az alacsony részvételi aránnyal kapcsolatban felmerült, hogy az uniós csatlakozásról szóló tavalyi népszavazást manipulálták - másként felfoghatatlan, hová tűnt 34 százaléknyi szavazat; ennyi a különbség a két voksolás részvé­teli aránya között. Bugár ezt a fel­vetést határozottan visszautasítot­ta. „Felelőtlenség ilyesmit állítani. Akkor az ellenzék és a koalíció kö­zösen lépett fel, most mindenki kü­lön kampányok” - magyarázta az MKP elnöke, aki szerint az ideális az lenne, ha az uniós alkotmányról pai ügyekkel foglalkozó testület, melyet azonban a KDH, az SDKÚ és a Smer is meg akar szerezni. Amíg nem választják meg az el­nököt, a bizottság nem kezdhet el dolgozni: az első ülést az elnök hívja össze. Gond van a külügyi bizottság elnöki posztjával is, ám mivel az nem újonnan jött létre, az üléseket az alelnök is összehív­hatja. „Az MKP rugalmasan alkal­mazkodna bármihez, a probléma azonban az; hogy a kormánypárt­ok és az ellenzékiek még egymás között sem tudnak megegyezni. A parlamenti alelnökök megvá­lasztásához 76 voks kell” - tette hozzá Bárdos. A Smer szerint - és ezzel egyetért Zuzana Martiná- ková, az SF elnöke is - tisztelet­ben kellene tartani a megbízatási időszak elején kötött megállapo­dásokat, ellenkező esetben az hogyan fognak szavazni az üggyel kapcsolatban. Ivan Simko, a Sza­bad Fórum (SF) alelnöke csalódott az alkotmány végső szövegváltoza­ta láttán, egyrészt a többek által sé­relmezett keresztény értékek kiha­gyása miatt, másrészt a bonyolult döntéshozatali mechanizmus elfo­gadása miatt. „Ha azt akarjuk, hogy ez a dokumentum mindenna­pi életünk részévé váljon, abban az esetben a polgároknak népszava­záson kellene dönteniük róla” - nyilatkozta az SF alelnöke. (s, t) is népszavazás lenne, viszont fenn­áll a veszély, hogy érvénytelen lesz, ezért kockázatos lenne kiírni. A megüresedett parlamenti posztok­kal kapcsolatban még nem szüle­tett egyezség. „A háttérben külön­féle szóbeszédet hallottam; példá­ul, hogy az egyik parlamenti alel­nök a függetlenek közül vagy az el­lenzékből kerülhetne ki, ha viszont Pavol Hrusovskyt leváltanák a par­lament éléről, az a kormány átala­kítását is jelentené. Mindenfélét beszélnek, ám egyelőre ezt nem kí­vánom kommentálni, az MKP nem kockáztat” - szögezte le. Elismerte, alelnökként vannak bizonyos pro­tokolláris feladatai, s a két alelnök alig győzi, ezért jó lenne minél ha­marabb megoldást találni, (sz. a.) összes parlamenti bizottságot új­ra meg kellene alakítani. A ma­gyar honatya szerint ezt sem le­het kizárni, ám ennél valószí­nűbbnek tartja a jelenlegi helyzet konzerválását. „Az már más lapra tartozik, így meddig lehet bírni” ­Nem jó a javaslat Tokaji borászok tiltakozása Budapest/Pozsony. Magyaror­szágon és Szlovákiában egyaránt több borász kifogásolja a tokaji bortermeléssel kapcsolatos, két ország közti megállapodásterve­zetet. A napokban a szlovákiai szőlő- és bortermelők szövetségé­nek vezetői kevesellték a Simon Zsolt szlovákiai és Németh Imre magyarországi földművelésügyi miniszter által kompromisszum­ként kiegyezett 565,2 hektárt, amelyen a csúcsminőségi borok alapanyaga lenne termelhető. Pénteken pedig arról kaptunk hírt, hogy a Tokaj-Hegyalja ma­gyar oldalán gazdálkodó borá­szok intéztek levelet Medgyessy Péter miniszterelnöknek, s köve­telik: Szlovákiában csupán a tör­ténelmi borvidékhez tartozó tele­pülések határában készíthessenek tokaji bort. Egyedi András, a neves pincé­szeteket tömörítő Tokaj Rena­issance Egyesület ügyvivője el­mondta: részletesen is összegezik aggályaikat, az erről szóló doku­mentumot a földművelésügyi tár­ca asztalára teszik. Elismerte, a magyar fél által hivatkozott utol­só, 1908-as összeírás nem mérv­adó, mivel akkor a filoxéravész mi­att bőven voltak betelepítetlen te­rületek a határ mindkét oldalán. Ám szerinte egyértelmű, hogy a Tokaj-hegyaljai borvidék Szőlős­ke, Kistoronya és Sátoraljaújhely határán túlra nem terjedhetne. A tervezetben felsorolt további négy település már a Beregi borvidék­hez tartozott. Egyedi szerint Ma­gyarországon sem merülhetne fel, hogy például a közeli Bükkaljai borvidék egy részét a tokajihoz csatolják. Németh Ákos, a Tokaj- vinum Hungaricum Egyesület el­nöke, a Tokaj Kereskedőház Rt. ve­zérigazgató-helyettese szerint a jól alkalmazott közös minősítési rendszer alkalmas arra, hogy a ha­tár túloldaláról is csak a tokaji kü­lönlegességekkel szemben tá­maszható igényeket kielégítő ter­mékek kerülhessenek piacra. A két ország agrártárcájának vezetője a múlt hét elején Brüsz- szelben rögzítette, hogy Pozsony és Budapest miként képzeli el a tokaji borvidék földrajzi védel­mét. A dokumentumot kedden jó­váhagyta az EB borbizottsága is. Hogy ténylegesen mit hagytak jó­vá Brüsszelben, az majd csak az Európai Bizottság hivatalos közlö­nyében történő közzététel után válik ismertté, (gy, VG) jegyezte meg. Juraj Blanár Smer- képviselő szerint a koalíció a HZDS-nek akarja felajánlani az „ő testületüket”, az uniós bizott­ságot. Martináková közölte, párt­ja egyetlen üres tisztségre sem pályázik, (sza, t, s) Meddig tart majd a képviselőcsere? Pozsony. A 14 megválasztott európai parlamenti képviselő közül heten a pozsonyi törvényhozás tagjai; július 20-áig lemondanak mandátumukról, s helyükre pótképviselők ülnek. Ez is bonyolíthatja a parlament munkáját, különösen a kisebbségbe szorult kormány dolgát nehezítheti, ha a pótképviselő nem ugyanaznap lép munkába, amelyiken elődje távozik. „Minél hamarább szeretnénk lebonyolítani a képviselőcserét. Neveket nem mondhatok. Pártunk kongresszusá­nak döntése értelmében a listán soron következő jelölteket szólítjuk meg, kérdéses, vállalják-e. Ha ugyanis olyan tisztséget töltenek be, mely összeegyeztethetetlen a képviselői munkával, mérlegelniük kell, feladják-e” - részletezte Bárdos Gyula. Az MKP elnöksége ma foglalkozik a kérdéssel, (sz-a) A sofőrök 4 százaléka telefonált vezetés közben Gyermekek ellenőriztek Bugár: a megüresedett parlamenti posztokról még nem született egyezség Kockázatos volna referendumot kiírni Amíg nem választják meg a bizottsági elnököt, az új testület nem dolgozhat, mert az első ülést ő hívja össze Parlamenti posztosztozkodás: nincs közeledés

Next

/
Oldalképek
Tartalom