Új Szó, 2004. március (57. évfolyam, 50-76. szám)

2004-03-19 / 66. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2004. MÁRCIUS 19. 14 Gondolat „Baráti jobbot kell nyújtani mindazoknak, akik hajlandók velünk a testvéri megélhetés útjára lépni...” Tisza István paktumtárgyalásai a szlovákokkal A szlovák történettudo­mány az 1910-es éveket az önálló államisághoz veze­tő út utolsó fázisaként mu­tatja be, a hangsúlyt a cseh-szlovák együttműkö­dés megerősödésére és a szlovák-magyar ellentétek rendkívüli mértékű kiéle­ződésére helyezve. VESZTRÓCZY ZSOLT Ebben a kontextusban szinte tel­jesen elsikkadnak azok a tárgyalá­sok, melyeket 1914-től Tisza István folytatott a szlovák nemzeti moz­galom vezetőivel egy nemzetiségi paktum létrehozása érdekében. Bár ez volt a dualista korszak egyetlen közeledési kísérlete, a vi­lágháború alatt megváltozott erő­viszonyoknak köszönhetően már nem hozhatta meg a kívánt ered­ményt. A századfordulóra a nemzetiségi kérdés a dualista Magyarország egyik legakutabb problémájává vált, hiszen az itt élő nem magyar népek ekkor már kiépítették saját gazdasági és politikai mozgalmai­kat, 1901-re pedig közös politikai fórumot is alakítottak a parlament­ben. Fő céljuk a nemzed egyenjo­gúság és a területi autonómia ki­harcolása volt, de rövid távon ké­szek voltak a konszenzusra az 1868-as nemzetiségi törvény alap­ján, vagyis legfőbb követelésük az ebben biztosított kulturális, oktatá­si és nyelvi jogok érvényesítése volt. Ez az igény találkozott Tisza István új nemzetiségpolitikai kísér­letével. Tisza a nemzetiségeket felesle­gesen felingerlő „túszúrások és tyúkszemre lépések politikája” he­lyett mozgalmaik integrációját szorgalmazta, bizonyos követelése­ik teljesítésével. Elgondolása sze­rint „először is erősítenünk kell az állam kezét, az izgató elemeknek aknamunkájával szemben, erősíte­ni kormányzati és rendészeti téren és erősíteni kell a büntetőjog meg­felelő módosítása terén. De azután baráti jobbot kell nyújtani mind­azoknak, akik hajlandók velünk a testvéri megélhetés útjára lépni, és elhárítani az egymás megértésé­nek útjából az itt felgyűlt akadályo­kat. Mert ne higgyük azt, hogy itt akadályok nincsenek, és ne higy- gyük azt, hogy sok tekintetben mink is ne lennénk hibásak abban, hogy itt akadályok vannak”, me­lyek elhárítására „el kell ismernünk jogukat: nyelvük, vallásuk, kultú­rájuk fenntartásához, ápolásához, gondozásához”. Ennek az elgondolásnak a jegyé­ben kezdett tárgyalni Tisza István a legerősebb hazai nemzetiségi mozgalommal, a románnal. A mi­niszterelnök az 1868-as nemzetisé­gi törvény betartásáért cserébe a másik fél politikai követeléseinek feladását kérte, így a tárgyalásokon eredmény nem született. A Tisza­fáié kísérlet politikai hatása a ku­darc ellenére is nagyon nagy volt, mivel a román—agyar paktum szol­gált volna a későbbiekben mintául a többi nemzetiséggel való meg­egyezéshez. Az 1910-es években a nemzetisé­gi oktatás ügye jelentette a legége­tőbb problémát, hiszen az Appo- nyi-féle iskolatörvényeknek kö­szönhetően a nemzetiségi iskolák száma drámai mértékben csök­kent. E folyamat visszafordítására Jankovich Béla vallás- és közokta­tásügyi miniszter tett kísérletet, aki állást foglalt a nemzetiségi nyelvek oktatása mellett az elemi iskoláktól egészen az egyetemig. Tisza a szlovákokkal csak 1914- ben, a vüágháború kitörése után kezdett el tárgyalni, mivel magyar részről a gyenge nemzeti mozgal­makat egyfajta cseh „kreatúrádnak tekintették. Ennek a sajátos meg­ítélésnek köszönhetően a problé­ma rendezését a románokkal ellen­tétben sokáig nem a tárgyalások­tól, hanem a cseh-szlovák ellenté­tek kihasználásától, a kemény rendőri- és határrendészeti fellé­péstől, az iskolatelepítésektől, a magyarosító egyesületek alakításá­tól, valamint a különféle gazdasági könnyítésektől és segélyakcióktól remélték. Ez a koncepció alapvető­en téves volt, hiszen a szlovák nem­zeti mozgalom ekkorra már túllé­pett a korábbi szűk, értelmiségi ke­reteken és tömegmozgalommá vált. Ennek több központja is volt (pl.: Zólyom, Nagyszombat, Rózsa­hegy, Liptószentmiklós), melyek hitelszövetkezeteik, bankjaik, gaz­dasági egyesületeik, olvasóköreik, anyanyelvű sajtótermékeik révén megfelelő gazdasági és kulturális hátteret nyújtottak a mozgalom számára. A szlovák politikai elit még a századforduló után is alap­vetően a magyar állammal való ki­egyezéstől várta a szlovákkérdés megoldását, de voltak hívei a cseh és az orosz orientációnak is, míg egyesek a trónörökös Ferenc Ferdi- nánddal vagy a polgári radikális Jászi Oszkárral léptek szövetségre. Szlovák-magyar relációban az első kapcsolatfelvételre 1914 au­gusztusában került sor, amikor Matús Dula, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke levelet írt Tisza István miniszterelnöknek, hogy az orvo­solja a világháború kitörése után őket ért sérelmeket. 1914 nyarán, a háborús hisztériának köszönhe­tően a szlovákokat több atrocitás érte (indokolatlan letartóztatá­sok, a szlovák bankok átvilágítása, a Slovensky denník című újság be­tiltása stb.), a sajtóban megjelent uszító írások hatására pedig néhol még összetűzések is kirobbantak. Dulát a miniszterelnök VIII. 25-én audiencián fogadta, ahol megígér­te a szlovák sérelmek orvoslását, a betiltott Slovensky denník műkö­dését pedig újból engedélyeztette. Bár több személyes találkozóra nem került sor, közvetítőn keresz­tül még évekig tartották egymás­sal a kapcsolatot. A világháború alatt a szlovák nemzeti mozgalom nem volt egy­séges, mivel egyik része a magya­roktól, a másik pedig a csehektől várta sorsuk jobbra fordulását. Mi­vel nem lehetett tudni, melyik irányzat kerekedik felül, magyar részről a fő cél a szlovák-cseh kap­csolatok felszámolása és a szlovák politikai elit újbóli engedmények útján történő megnyerése volt. En­nek jegyében 1915 folyamán a szlo­vák nyelvű sajtó jó részét kormány­zati ellenőrzés alá vonták, majd szlovák (Svetozár Húrban Vajansky, Jozef Pazarik) és magyar résztvevőkkel összehangolt sajtó- kampány indult a csehszlovák köl­csönösség eszméje ellen. Ezzel pár­huzamosan Jan Mudron kampány- kőrútra indult, hogy egy, a cseh­szlovák eszmét elutasító, mérsékelt szlovák ellenzéki pártot szervez­zen, de kísérletének ekkor már nem volt kellő hatása. 1915-ben szlovák kezdeménye­zésre megkezdődtek a szlovák­magyar tárgyalások is, és Tisza ro­mán mintára szintén paktumot ajánlott egy hűségnyilatkozat, illet­ve a csehekkel való kapcsolat meg­szakítása fejében. Viszont a szlovák nemzeti mozgalmon belül ekkorra túlsúlyba kerültek a csehszlovák irányzat hívei, és számukra Tisza nem tudott már igazi alternatívát nyújtani. Bár a vüágháború alatti kormánypolitika jóval toleránsabb volt a korábbinál, még a nemzetisé­gi törvényben foglaltakat sem biz­tosította maradéktalanul, míg a csehek teljes körű autonómiát és a Magyarországtól való elszakadást ígérték a szlovákok számára. így hát a csehszlovák orientáció hívei megvétózták az 1915. VIII. 20-ra tervezett találkozót. Ezt követően a magyar fél a „szokásos” intézkedéseken túl (pl.: fokozott rendőri megfigyelés és határrendészeti felügyelet, Jan Mudron kísérletének támogatása egy mérsékelt párt létrehozására stb.), már nem tudott újat nyújta­ni. Magyar részről 1917. augusz­tusában történt ugyan még egy kísérlet a szlovák-magyar nemze­tiségi paktum aláírására, de ezt a csehszlovák orientáció hívei ismét megvétózták. Tisza István a világ­háború után is folytatni kívánta ezt a politikát, de az Oszt­rák-Magyar Monarchia felbomlá­sa, illetve a forradalom alatt bekö­vetkezett halála miatt erre nem volt már lehetősége. GONDOLAT Szerkesztők: Mislay Edit (tel. 02/59233430), Szilvássy József, Tallósi Béla. Munkatársak: Brogyányi Judit (Budapest), Gál Jenő (Prága), Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kőszeghy Elemér (Ungvár), Sinkovits Péter (Újvidék). Levélcím: Gondolat, Petit Press Rt., Prievozská 14/A, P. O. Box 49, 820 06 Bratislava 26 Petit Klub A héten az alábbi előfizetőinknek kedvezett a szerencse: Ondrej Pinka, Besztercebánya Ing. Ludovít Praskac, Lopassó Gabriel Dobra, Csalár A nyerteseknek gratulálunk! Az ajándékot postán küldjük. 4> Petít Press A Petit Press Rt. lapkiadó a SME és Új Szó napilap, a Rolhícke noviny, Vasárnap, TV OKO hetilap kiadója megfelelő jelentkezőt keres a következő posztra: marketinges asszisztens Munkafeladatok: a marketingosztály menetével kapcsolatos adminisztratív munkák Elvárásaink: )i középfokú végzettség, érettségivel, » a Word, Excel, Power Point ismerete, ii B típusú jogosítvány, ii az Internet felhasználói szintű ismerete, ii felelősségérzet, ii megbízhatóság, ii kommunikációs készség. Előnyt jelent: ii a magyar nyelv ismerete, ii B típusú jogosítvány. Kínálatunk: ii szakmai fejlődés lehetősége, ii fiatal kollektívában végzett érdekes munka. Ha teljesíti feltételeinket és érdekli kínálatunk, jelentkezzen a vá­logatásra 2004. március 26-ig a következő címen: marketing@petitpress.sk , egyúttal szlovák nyelvű szakmai élet­rajzát is küldje erre a címre. Vydavatel'stvo PETIT PRESS, a.s. az Új Szó és a Vasárnap kiadója Reklám-menedzsert keres Feltételek:- legalább középiskolai végzettség,- számítógépes ismeretek,- járművezetői engedély,- a szlovák és a magyar nyelv tökéletes ismerete,- jó fellépés,- önállóság, felelősségtudat, rugalmasság,- kommunikációs készség. Kínálatunk:- jó kereseti lehetőség, teljesítmény szerinti bérezés,- érdekes, sokrétű feladatok,- továbbképzési lehetőség,- lehetőségek az egyéni ötletek megvalósítására. Önéletrajzzal ellátott jelentkezésüket (szlovák nyelven, kérjük a telefonszámot is feltüntetni) küldjék a következő címre: Petit Press, a. s. Obchodné oddelenie, manager ÚJ SZÓ Námestie SNP 30 814 64 Bratislava e-mail: valeria.broskova@ujszo.com Beküldési határidő: 2004. március 22. HIRDETÉS ÚJ SZÓ KERETES HIRDETÉSEINEK ÁRJEGYZÉKE FORMÁTUM MÉRET ÁR egész oldal 280 x 380 66 OOO,­fél oldat 280 x 188 33 OOO,­harmad oldal 280x124 22 OOO,­negyed oldal 137 x184 16 500,­nyolcad oldal 139 x 93 8500,-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom