Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15.

1975

29

Jókai Mór születése 150. évfordulójának ünnepségei

A Jókai Mór szQletése 150. évfordulójának alkalmiból meg rendezett ünnepségsorozat ke rétében a komirnól Dunamentl Múzeum elótermében megkoszo rúztik a nagy magyar (ró szobrát Az ünnepségen megjelent dr. Jozef Mravfk, az SZSZK kulturális miniszterének helyettese, Szentesi Antal, az MNK prágai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, dr. Boros Ferenc kandidátus, a nagykövetség elsó titkára, BJelik György, az MNK bratlslaval fOkonzulJa, ßarans- vdlgyi József, az MNK mfivelO- désügyl miniszterének helyettese, Lflrinc* Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK országos elnöke, az Oj Szó főszerkesztő - je, Varga Béla, a CSEMADOK KB főtitkára. A Magyar Írószövetség nevében Simon István kOltó helyezte el a kegyelet koszorúját Jelen volt még Tibor Cbovan mérnök, a komárnól Járási pártbizottság titkára, Maiéi Beóo, a Komárnól Járási Nemzeti. Bizottsága elnöke, valamint intézményeink és szervezeteink számos képviselője.

Az ünnepséget a komárnól Egyetértés Munkásdalárda mű sora nyitotta meg, majd Ondrej Kolárüí, a városi nemzeti bizottság titkára és Ka|tár József, a Dunamentl Múzeum Igazgatója méltatta Jókai Mór életét és munkásságát. Habár a nagy mesemondó csak gyermekkorát és ifjúságának egy részét töltötte szülővárosában, ott szerzett élményei végigkísérték hosszú pályáján, és lhletói voltak számos regényének. Politikai és közéleti tevékenységei során mindig a haladás eszméi szószólója. De elsősorban fró volt, a legtermékenyebbek egyike. Több mint 100 alkotása kOzül napjainkban is számtalan Jelent meg a világ különbőzé nyelveire fordítva.

Komárno- városa ma is kegyelettel őrzi Jókai emlékét; a már hagyományossá vált Jókal-napok a költészet, a prózairodalom, a színjátszás és a szavalók seregszemléje, csehszlovákiai kulturális életüúk egyik fóruma lett. A közeljövőben megnyitják a Jókai-emlékszobát, s még számos más rendezvényre Is sor kerül. Például ma este a békéscsabai Jókai Színház Tellhold című zenés vígjátékkal lép a nagyközönség elé.

1-nákl

Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének

Kedves Husák Elvtársi

Engedje meg, hogy elvtársi üdvözletünket küldjük és kifejezzük szívből jövő szerencse- klvánatalnkat abból az alkalomból, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé választották. A magyar dolgozók Jól ismerik és nagyra értékelik a szocializmus építésében kifejtett kimagasló tevékenységét.

Kívánunk önnek további sikereket felelősségteljes munkájához, amivel a testvéri Csehszlovákia felvirágoztatását, országaink kapcsolatainak fejlődését és a szocialista közösség megszilárdítását szolgálja.

Ehhez kívánunk önnek jó egészséget.

Kádár János,

a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának

első titkára.

Losonczi Pál,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Gustáv Husák

M

m|U^ második főiében mos kezdőd tok * sjrtilitikiHd eseményei. Mini is- iiierelos. Szlovákiában 3tí Júrá- ti ót rendeznek, h ezeken összesen ItiOOOO gyakorlatozó lép tel A járási spur takiáclokat .1 körzeti bcmtilalók előzték meg.- s ezekből arra lehelen következhitni. hogy a járási spartakiád napok min deiiün nagy eseménynek ígér ke/hnk

A nyitány Pezinokoji és 1.0 vu;én (l.éváuj volt. s mint arról annak idején rovidou be számol Inuk, általános mogolé gtKléssel ért véget. A 23 000 lakost számláló Lévén Ili ezren jöttek el a stadionba, hogy szemtanúi legyenek a szemet- Ifvlket gyönyörködtető eseménynek. Nyugodtan állíthatjuk. járási mérető megmozdulás volt. Ezen viszont nem szabad csodálkoznunk, hiszen a • járás kisebb városaiban, községeiben hosszú hónapokon át készültek a tömeg bemutatókra. s azok. akik u fölkészülésből kivették részüket, mól tán akarlak szemtanúi leírni munkájuk gyümölcsének.

A szakemberek, az oktatok ttom litkollák elégedettségüket. De erre nem is volt szükség, mert mindenki önfeledten adott kifejezést örömének ós elisme réssel nyugtázta azt. amit a gyakorlHtozók a lévai stadion zöld gyepén előadtek.

az új szó KIADÓI

Pravda Könyv- és Lapkiadó Vállalat (1948-1949)

Pravda Grafikai és Kiadóvállalatok (1949-1950)

Pravda, nemzeti vállalat, Bratislava (1950-1953)

Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága (1953-1990)

Apollopress Kiadóvállalat (1990-1991)

Slovakopress, állami vállalat (1991-1992)

Vox Nova Rt. (1992-2000)

Grand Press, Bratislava; Grand Press és Petit Press, Bratislava (2000)

Petit Press, Bratislava (2001-től)

Az Eles és Irodalom 1970. Július l-i számúban megjelent Fábry Zoltán végrendelete. Köztudomású, hogy Fábry végrendeletében általános örökö sétll a CSEMADOK-ot tütte meg. Azóta kinyitották a Fábry-ház kapuját, és az örökös a pórt- és az álUt.d szervek segítségével — hozzálátott ti* író által reá ruházott feladat megva- Tósllásához. Legelőször is megalakította a Fábry-blzottsfigot. (Tágját: Balázs Béla, Csanda Sándor, Duba Gyula, Jlfl Hájek, Lőrinci Gyula, Mag '•Gyula, Mózsi Ferenc, fán Pontfan, Rácz Olivér, Szlloássy József.) 1971-től fogva Simonyl Józsefné könyvtáros személyében gondnok tevékenykedik Fábry szülőházában. Annak az évnek az elRjén 8 CSEMADOK a ház újjáépítését is megindította. Azóta (a CSEMADOK hibáján kívül elég késön) befejeződtek a felújítási munkálatok, és 1975. november 21-én, több mint öt esztendővel az író halála Után, sor kerülhetett a Fábry Zoltán-emlékház felavatására. Egyúttal leleplezték a kétnyelvű cm léktáblát is.

Hogy konkrét elképzelésünk legyon a házról, talán nem árt, ha néhány adatot is Ide jegyzek. Varga Béla CSEMADOK-fötltkár közlése szerint

az emlékház felújítási költsége

mintegy 350 ezer koronát tesz ki. be rendezése (a könyvek bekötése) 60 - 70 ezer koronába került. A ház hat he lyjségból áll, ezek: két köuyvtárszn ba. két vendégszoba, konyhu és tágas előszoba. A könyvtár könyvállománya körülbelül 9 ezer könyv. Ebből 390U magyar nyelvű. 5000 német. Kisebb számban szlovák, cseh és angol nyelvű könyveket is tartalmaz. A könyvtárnak jelentős részét képezi a megközelítőleg 8500 tevéiből állő levéltár. A tég- rendelot A-3. pontja szerint „A levéltár /kartotékok, dossziék, levelek, nagyrészt feldolgozatlan állapotban: újságcikkek, dokumentációként j\gy- zetfhzeteim, amelyekből sajtó alá is lehet rendezni).“ A levéltárban zömmel olyan levelek találhatók, «melyüket Fábry kapott barátaitól; kortárs íróktól, művészektől, politikusoktól. A ievejek többnyire irodalmi viták anyagát, különböző művészeti problémák felvetését, egy-egy Író vallomását tartalmazzák. Aránylag kevés Fúbi^iftl származó levél van közöttük, leszámítva azt a mintegy 60Q levelezőlapot, melyet Fábry az első világháború Idején szüleinek Irt. E lapok azonban az örökös megállapítása szerint nem képviselnek különösebb irodalmi értéket. A levelek rendszerezése, nyilvántartás ba vétele tulajdonképpen már befejeződött. A levelezéssel kapcsolatban itt el kell mondanunk, hogy megindult azoknak a leveleknek a begyűjtése, is. amelyeket Fábry Zoltán írt és adott postára. (Nagy szolgálatot tennének az ügynek azok a magánszemélyek, akiknek birtokában Fábry-levelek van

Tegyük küzktaé Fábry lottón szellemi örökségéi

Gondolatok az emlékház felavatása kapcsán

Fábry /.olttin irószobája

nak, ha elküldenek azokat a hagymák tezeiőjéiifik. a CSEMADOK Központi Bizottságának.)

Az Ünnepi felavatással egyidejűleg kiállítás nyílt a l-'ábry-omlékházban. A kiállítást talán így nevezhetnénk meg: Fábry Zoltán éleikörnyezetének állandó kiállítása. Az emlékkiállítást most már naponta megtekinthetik az , Irodalom és a csehszlovákiai magyar kultúra barátai. Ili újra csak a nevezetes (1970. Január 20-án kelt) végrendelet sorait kell Idéznem: „Az irodalmi közvéleményben személyein, művem és stószi létem eggyékeverödött. Stósz nélkül nincsen Fábry-mű és nem lehet Fábry-emlék, Slósz legenda lett, mert valóság volt. A jelzők ezt egyértelműén bizonyítják: a „stószi mérték“, a „stészt ablak“, a „stószi őrhely" a magyar Irodalom és ezentúl a közép- európai kultúra fejezetcímei tellek. Stósz mór életemben zarándokhely leit. Stósz és a Fáhrv-mfi realitását, egységét, biztosítani kell. mint hagyatékot, mint elkötelező örökséget," Ennek az egységnek a megteremtéséhez bizonyos mértékben azzal Is hozzájárulunk, ha el-ellátogatunk Fábry szülőházába, hogy még jobban, még mélyebben megismerjük azt, ami nagy írónk szellemi *~kibogását táplálta, ha már Igyekezett a CSEMADOK — Balogh Edgár szavaival — ,/t vox humana múltját és jövőjét — Fábry Zoltán házát, könyvtárát, levéltárát —■ közktnccsé tenni“.

Azokon n dolgokon túl azonban, ame lyek az író voll életéből „múzeálls jelentőséget kaptak“, jóval fontosabb Fábry Zoltán szellemi öröksége, mely nem válhat muzeális, tehát statikus értékké. Minél etöhb, n legnagyobb mértékben, a legtökéletesebb formában közktnccsé kell fennünk. „Az író leg igazabb öröksége — Írja Fábry — tt mFi: könyvelnek, írásainak összessége, hatása, továbbélése." Hl a hatás az Író halálának pillanatában megkapja „a továbbéltelés lehetőségét, a folyamatosság megszakít hatatlanságának" le hot őségét,

Fábry lehelőségről beszélt. Igen. Joggal várta el tőlünk, utódaitól, hogy biztosítsuk szellemi öröksége továbbélésének lehetőségét. Erre nemcsak Fábry tiszta emléke kötelez bennünket, hanem a csehszlovákiai magyar kultúra iránti felelősségérzet Is.

Nagy írónk és gondolkodónk

szellemi hatásának továbbél tetőséhez kitűnő lehetőséget nyújt maga az emlékház í£. Most már csuk rajtunk múlik, mennyire tudjuk aktivizálni a benne rejlő lehetőségeket.

Január 31.: A Csemadok Elnöksége felfüggeszti Major Ágostont a Hét főszerkesztői tisztségéből. A munkakör ellátásával Varga János titkárt bízza meg.

Február 17.: Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából szlovák és magyar kormánytagok, valamint a Csemadok és a Magyar írószövetség képviselőinek részvételével emlékünnepélyt rendeznek a komáromi Duna Menti Múzeumban. (Lásd: Jókai Mór születése 150. évfordulójának ünnepségei)

Március 13-16.: Kassán - először irodalomtörténeti előadásokkal és író-olvasó találkozókkal is egybekötve - megrendezik a IV. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat.

Április 30.: Ludvík Svoboda köztársasági elnök az Érdemes Művész címet adományozza Lőrincz Gyula festőművésznek és Bártfay Tibor szobrászművésznek.

Május 23-31.: XII. Jókai Napok Komáromban.

Május 29.: A Szövetségi Gyűlés a súlyos beteg Ludvík Svoboda helyett Gustáv Husákot, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárát választja Csehszlovákia új köztársasági elnökévé. (Lásd Kádár J. és Losonczi P. üdvözlő táviratát.)

Június 3^1.: Brünnben tartja első országos kongresszusát a katolikus lelkészek állam által támogatott Pacem in Terris szervezete.

Június 7-8.: XX. Országos Nép- művészeti Fesztivál Zselizen.

Június 21-22.: AIII. Kodály Napok keretében Galántán megrendezik a csehszlovákiai magyar felnőtt énekkarok IV. országos fesztiválját.

Július 12-13.: XX. Országos Dal- és Táncünnepély Gombaszögön.

Július 18.: A nyugdíjba vonuló Lőrincz Gyulát Rabay Zoltán váltja az Új Szó főszerkesztői posztján.

Augusztus 1.: Helsinkiben 34 ország - köztük Csehszlovákia - aláírja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Záróokmányát, amelyben kötelezettséget vállal többek között az alapvető emberi és szabadságjogok tiszteletben tartására.

Augusztus 8-12.: A csehszlovákiai magyar főiskolás klubok a Nyárasdra tervezett, ám betiltott ifjúsági táborozás helyett vándortábor jellegű kerékpár- túrát szerveznek a Csallóközben, amelyet utólag az I. Honismereti Kerékpártúrává nyilvánítanak.

Szeptember 1.: A magyar tanítási nyelvű középiskolákban bevezetik a természettudományi tantárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia) szakkifejezéseinek szlovák nyelvű oktatását.

Szeptember 21.: Martoson megnyílik az első szlovákiai magyar tájház.

November 15.: A Csemadok Központi Bizottsága Pozsonyban megrendezi a „30 év szabad hazában” címmel meghirdetett országos vetélkedő döntőjét.

November 21.: Stószon Fábry Zoltán emlékházzá átalakított szülőházában megnyílik az író életét és életművét bemutató állandó kiállítás. (Lásd: Tegyük közkinccsé Fábry Zoltán szellemi örökségét)

December 12-13.: VI. Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán.