Új Szó, 2003. december (56. évfolyam, 275-298. szám)

2003-12-15 / 287. szám, hétfő

6 1952 ÚJ SZÓ 2003. DECEMBER 15. A Csemadok alakuló együttesének pozsonyi ünnepélyes fellépése Január 15.: A Csehszlovák Nőszövetség Dolgozó Nő cím­mel magyar nyelvű képes havilapot indít. Január 26.: Az Új Szó Ifjúsá­gi Szemle című mellékleté­nek szerepét átvéve Szőke Jó­zsef főszerkesztésében megje­lenik az Új Ifjúság hetilap el­ső száma. Május 21.: Az Új Szó fejlécén megjelenik „A szlovákiai Kommunista Párt napilapja” felirat. (Másnaptól a felirat már így jelenik meg: „Szlová­kia Kommunista Pártjának napilapja”.) Május 23.: A Csemadok más­nap kezdődő országos köz­gyűlése alkalmából a pozso­nyi Új Színpadon megrende­zik az első jelentősebb orszá­gos magyar népművészeti se­regszemlét. Május 24-25.: Pozsonyban tartja harmadik közgyűlését a Csemadok. Az egyesület Köz­ponti Bizottságának elnökévé ismét Lőrincz Gyulát választ­ják. (Lásd: A Csemadok III. évi közgyűlésének határozati javaslata) Június 17.: A kormány titkos­nak minősített határozatot fo­gad el „a magyar nemzetisé­gű állampolgárok némely kérdéséről”, melynek végre­hajtását az egyes miniszterek­re és a Megbízottak Testületé­re bízza. Július 1.: A Megbízottak Tes­tületé 24 határozatból álló in­tézkedéscsomaggal elrendeli Szlovákia magyarlakta terüle­tein a kétnyelvűséget. Július 3.: A Csemadok alaku­lóban lévő 120 tagú népi együttese a szlovák és magyar politikai és kulturális élet kép­viselői előtt kultúrműsort ad a pozsonyi vár szabadtéri szín­padán. (Lásd: A Csemadok alakuló együttesének...) Augusztus 21.: A református egyház Léván ülésező Zsinata határozatot hoz az új egyház- megyei beosztásról és az egy­házmegyék új megnevezésé­ről. A történelmi neveket az állami hatóságok „feudális maradványnak” tekintik. Szeptember 1.: Trencséntep- licen négyhónapos tanfolyam kezdődik a magyar tannyelvű iskolák pedagógusai számára. Szeptember 28.: Komárom­ban ünnepélyes keretek köze­pette a Duna Menti Múzeum udvarán lévő régi helyére ke­rül vissza Jókai Mór 1946-ban eltávolított szobra. (Lásd a Fölállították régi helyére Jó­kai Mór szobrát című cikkből vett részletet.) Szeptember: Megjelenik a Kis Építő gyermeklap első száma. Október 1.: Komáromban Fel­legi István igazgató vezetésé­vel megalakul Csehszlovákia első állandó magyar színháza, a Magyar Területi Színház. November 15.: A Csemadok Elnöksége a Belügyi Megbí­zotti Hivatal felkérésére az 1948-ban megváltoztatott helységnevek visszaállításá­ról, illetve további helység­név-változtatások lehetősé­géről tárgyal. November 27.: Prágában az Állami Bíróság államellenes összeesküvés vádjával kon­cepciós perben halálra ítéli Rudolf Slánskýt, Csehszlová­kia Kommunista Pártja volt főtitkárát, Vladimír dementis volt külügyminisztert és to­vábbi kilenc vádlottat. November 28.: Prágában a Vencel téren megnyílik a Ma­gyar Kultúra Háza. (Lásd: A Magyar-Kultúrház megnyitása Prágában) Csütörtökön, július 3-án a Vár szabadtéri színpadán bemutatko­zott a pozsonyi közönségnek a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúr Egyesületének, a Csemadok.- nak 120 tagú alakuló népi együttese, amely a köztársaságunkban élő ma­gyar dolgozók népművészetéből me­rített gazdag kultúrműsort adott elő. Az ünnepélyes megnyitó elő­adást megtekintették élenjáró poli­tikai és kulturális tényezőink, a Megbízottak Testületének tagjai, élükön Július Duríš elnökkel, Mi­los Gosiorovsky államdijae, az SzKP Központi Bizottságának tit­kára és a Magyar Népköztársaság­ból jött vendégünk, Csáky Maro- nyák József Kossuth-díjas képző­művész, államdíjjal kitüntettjeink, a pozsonyi üzemek dolgozói és az ifjúság. A fellépés felett védnöksé­get vállaltak a pozsonyi Matador­• üzem dolgozói, akik ez alkalomból értékes építő és brigádkötelezettség­vállalásokat tettek. A Csemadok népi együttesének első ünnepélyes fellépését Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke nyitotta meg, aki rámutatott a népi demo­kratikus Csehszlovák Köztársaság­ban élő magyar dolgozók kulturális lehetőségeire, aminek bizonyít;', a ezen együttes megalakulása. Lőrincz Gyula ’ ivábbá a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók alkotó együtt­működéséről beszélt Szlovákia ipa­rosításában, felvaink szocialista ' *- építésében és a szocialista kultúra fejlesztésében. A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesületének — a Cse- ínadoknak népi együttese műsorát a Munka-dalával nyitotta meg. A mű­sor további részében gyönyörű, a szlovák népművészethez közelálló magyar dalokat adott elő. Nagy si­kert értek el a Nyitra.kömyéki vua- gy-r népdalok. Az együttes hűen és örömmel adta elő a magyar dol­gozók gazdag ének- és táncmüvé- szetét, főleg az 1848—49-es évek forradalmi dalait, amelyek a ma­gyar dolgozókat kísérték a jogai­kért és szabad alkotómunkájukéit folytatott harcokban. A műsor tár.c- részében az együttes élénk és jel­legzetes magyar csárdást és ver­bunkost adott elő. Ballal András, az ismer magyar hangszeren, a tárogatón játszott. A pozsonyi közönség igen szívé, lyesen "d ózölte a Csemadok ala­kuló népi együttesét és hosszantartó tapssal jutalmazta a műsor minden számát. A gyönyörű est a Köztár­saságunkban élő magyar dolgozók örömteljes és boldog életének, vala­mint nemzeti kultúrája általános fejlődésének bizonyítéka volt. DÉNES GYÖRGY ŰJ VERSEIRŐL: LA) utca épül A kőművesek serény keze új, modern utcaképet formál, a levegőben enyhe illat és göndörödő, rózsaszínű por száU. Még egy év, vagy annyi sem talán és kész a mű, az utca talpig ép. Ha arra jársz majd csendes nyári estén, kedves gyermekek szaladnak eléd. Oj lakók, új boldog foglalók hantjúroznak selyem-bársony gyepén s te megállaz és bölcsen mosolyogsz a vígan zsongó utca szögletén. A Csemadok III. évi közgyűlésének határozati javaslata A Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók in. évi közgyűlésének kikül­döttei leszűrve kétnapo« tanácsko­zásuk tapasztalatait, az elhangzott beszámolók és számos vitafdszóla- iás alapján, & következő határozatot szavaztuk meg: Tudatosítva azt. hogy a rothadó kapitalizmus imperialista erői min­dig támadóbban fenyegetik hazánk és a világ béketáboar nyugalmát, amelynek a Szovjetunió vezetése alatt szorosan összefogott célkitű­zései nem a háborút, hanem a dol­gozók mindig dúsabb és kulturáltabb életét szolgálják, e hogy ebből a tényből a Csemadok népnevelőire és kultúrmunkásaira fokozottabb imá­datok hárulnak Csehszlovák hazánk szocialista épitö munkájában, vál­laljuk, hogy: fokozottabb erővel és lelkesedés­sel fogjuk a Csemadok tömeg-alapjait tovább fejlesztem, különös tekintet­tel a nők tömeges bevonására a népnevelő és kuitűrrounkába. Szoros együttműködésben a tudo­mányos és politikai ismereteket ter­jesztő társasággal azéles alapokra fektetjük a tudományok népszerű­sítését, hogy a haladó tudományokat hozzáférhetővé tegyük a legszéle­sebb tömegeknek és az élő szó útján. A tudományos és politikai isme­reteket, valamint a szocialista kul­túra értékeit az írott szó útján is be visszük a dolgozók legszélesebb tömegeibe és ezért a sajtó külön, féle fajtáinak elterjedettségét, ál­landóan fokozni fogjuk. Felismerve, hogy a népi alkotás különféle műfaja« kiválóan alkal­masak a dolgozók építő munkában kifejtett alkotóképességének foko­A Magyar-Kultúrház Pénteken est« ünnepélyesen meg­nyitották a prágai Magyar Kultúr- házat a Vencel-téren. A sajtó kép­viselői előtt mondott beszédében Lé- derer elvtárs, a magyar követség kultúrattaséja röviden ismertette a Kultúrház megnyitásának előzmé­nyeit és a fejlődést, amely lehetővé tette, hogy a „Magyar Kultúra Há­za“ megnyílhasson. Léderer elvtárs rámutatott arra, hogy ugyanúgy, ahogy most sor ke­rült a Magyar Kultúrház megnyi­tására Prágában, a csehszlovák kul­túrának is van otthona Budapesten, ahol előadásokat tartanak, kiállítá­sokat rendeznek, cseh és szlovák szerzők müvei kaphatók, sőt, a szer­zők maguk személyesen is megje­lennek a kultúrházban a csehszlo­vák-magyar kultúrcsere keretében. Amilyen hivatást tölt be Budapes­ten a csehszlovák kultúrotthon, ugyanolyan hivatást kell betöltenie Prágában a magyar kultúrotthon- nak is. Itt is kiállítások, előadások megtartására törekszünk, sőt. terv­be vettük magyar nyelvtanfolyam megszervezését a csehajkú érdeklő­dők számára. Az épület alső részében van a magyar könyvkereskedés, ahol ma­gyar nyelvű szépirodalmi és szak­könyveken kívül kaphatók a magyar szerzők cseh nyelvre lefordított mü­vei is. Az emeleten rendezik be az olvasótermet, ahol újságok, szakfo­lyóiratok, irodalmi és művészeti ki­adványok állnak az érdeklődök ren­delkezésére. A zenekedvelők is meg­találták az őket érdeklő magyar le­mezeket. Léderer elvtárs megemlítette, hogy milyen nagy sikerük van a cseh és szlovák szerzők müveinek Magyar- országon. Gottwald müvei, Pujmano- vá, Majerová regényei éppen olyan zására, fokozottabb mértékben fog. juk ápolni népi együtteseink mun­káját és teljesítményük művészi színvonalát, magsa fokra emeljük. Szervezetünk tömegességét to­vábbfejlesztve az agitáció és meg­győző munka új módszereinek fel. kutatásával és meghonosításéva3, következetes harcot fogunk folytat­ni a özük egyesületi megnyilvánulá­sok minden jelensége ellen, hogy ezáltal * szlovákiai Nemzeti Front szervezetei között méltó helyet fog­laljunk el. Minden erőnkkel odaha­tunk, hogy az államhatalom hordo­zóinak, a népi szerveknek tekinté­lyét növeljük azáltal, hogy fontos államépítő munkájuk végrehajtásá­ra mozgósítjuk a magyar dolgozók tömegeit, kifejlesztve bennük az egészséges építő bírálat és önbíráiat szükségességének tudatát Mindezen feladatok elvégzésében a Szovjetunióhoz, mint a világbéketá. bor vezető erejéhez és annak nagy vezéréhez J. V. Sztálinhoz a sza­badságszerető nemzetek legnagyobb barátjához és a Csehszlovákiai Kom­munista Párthoz való törhetetlen hűségünk és szeretetünk fog vezet­ni. Munkánkban éberen fogunk ügyelni soraink tisztaságára, és a megalkuvást nem ismerő osztály, harc következetes végrehajtásában kiűzzük szervezeteinkből az osztüy- eöemséget A proletár internacionalizmus és a szocialista hazafié ág forradalmi zászlója alatt fáradságot és csug- gedést nem ismerve, minden mun­kánkat munkahelyünkön és szerve­zetünkben a szocializmusnak hazánk ban való kiépítésére és a nyugati imperialisták által veszélyeztetett békénk megvédésére szenteljük. A Csemadok III. évi közgyűlése. megnyitása Prágában érdeklődést keltenek Magyarorszá­gon, mint amilyen szívesen olvassák Révai, ülés, és a haladó klasszikus magyar szerzők müveit Prágában. Rámutatott arra, hogy a csehszlo­vák és magyar nép a kultúrán ke­resztül még jobban megismerkedik egymással és elmélyíti kapcsolatait, és ezzel végleg eltűnik az az ellen­tét. amely csupán a kapitalisták mondvacsinált ürügye volt, hogy a két népet egymás ellen hangolja. Léderer elvtárs beszéde után vita következett, amelyben a résztvevők irodalmi, zenei és művészi kérdése­ket vitattak meg. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyar nyelvtan- folyam iránt és szóbakerült a cseh­szlovák-magyar filmegyezmény is, amelynek keretében, a technikai sze­mélyzet kölcsönösen Is segíti a két ország filmkultúrájának fejlődését A „Magyar könyv“ dolgozói meg­említették, hogy gyakran rendeznek magyar könyvkiállításokat aa üze­mekben, így például a CsKD Sztá- lingrád-üzemében rendeznek könyv- kiállitást. Beszélgettünk a „Magyar kultúra“ dolgozóival, akik elmondották, hogy igen nagy az érdeklődés a magyar könyvek iránt, különösen a szak­könyvek nagyon keresettek. Elmond­hatjuk, hogy a „Magyar Kultúrház“ állandó érdeklődés központjában áll, állandóan információkat kérnek szerkesztőségekből, hogy milyen új müvek jelentek meg. Az egyetem magyarszakos diákjai meglátogat­nak minket és az embernek az az érzése, hogy a magyar kultúra ügye éppen úgy szívügye a cseh népnek is. 6s ez valóban Így van jól, mert mind a két országban a dolgozó nép a szocializmust építi. V. I. Jókai M6r szobra a komáromi Kultúr-há* «Jött (Harmos K. famefcsz© ünnepség keretiében leplezték le a város nevezetes szü­löttjének, a nagy magyar mesemondónak, Jókai Mór­nak régi helyére visszaállított szobrát. A szeles, hűvös őszi Idő ellenére sokezerre menő tö­meg gyűlt össze az ünnepélyesen feldíszített kultúrház előtti térségen, amelyen a lepellel letakart szobor ál­lott virágokkal dúson borított talapzaton. A virágcsok­rokat gondos kezek már a korareggel! óráktól kezdve hordták a szobor díszítésére. A tágas tér szűknek bi­zonyult ac ünneplő sokaság befogadására, akik sűrű sorokban lepték el a szomszédos utcákat Is. Komárom és környékének lakosai eljöttek, hogy kegyelettel adóz­zanak Jókai Mór emlékének, akinek bölcsője a város falai közt Tingott. A Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovákiai ta­gozata képviseletében megjelentek az ünnepségen Mi­lan Lajäak áUamdljas költő, a szlovákiai tagozat elnö­ke, František Hcéko, államdijjal kitüntetett író, s „Drevená dedina“ szerzője. Egri Viktor fillamdíjas író, a „Közös üt“ szerzője, Andrej Piavka, az Írószövetség szlovákiai tagozatának alelnöke, Margita Fi guli, Tibor Stttxdcky, Pavol Horov költő és Ivan Kusý kritikus. Résztvettek az ünnepségen Sztankó József, a Magyar Népköztársaság alkonzulja, Lőrincz Gyula, a Csema­dok országos elnöke, a fiatal magyar írók és a helyi tömegszervezetek képviselői. Idváíé élmunkásokkal, eljöttek Komárom többi üzemé­nek dolgozói, a komáromi diákok, a hadsereg képvise­lői és a környékbeli szövetkezetek tagjai ts, hogy tisz­telegjenek Jókai Mór emléke előtt. Az ünnepséget a himnuszok elhangzása után Pavol Beck, a helyi nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket. Az ünnepi beszédet František Heéko áUamdíjas Író és Lőrincz Gyula, a Csemadok elnöke tartotta. Beszédüket gyakran szakí­totta félbe a hosszantartó, felzúgó tapsvihar. A beszédek elhangzása után Milan Lajéiak ünnepé­lyesen átadta a szobrot Komárom lakosságának gon­dozásába, mint szabad népidemokratikus államunk mindkét nemzete közötti tisztelet, szeretet és tartós barátság jelképét. Felzúgó tapsvihar köszöntette a le­pel eltávolítását a szoborról. A város lakosainak nevében Beck elvtárs vette át a szobrot, aki rövid beszédében megfogadta az összes la­kosok nevében, hogy Júliái Mór szobrát a szocialista haznflság szellemében fogják gondozni. Az ünnepélyt kultúrműsor tette színesebbé, amely­nek keretében énekszámok és szavalatok hangzottak el. Sikeres volt a magyar gimnázium tanulóinak fellépése, akik szovjet dalokat énekeltek. Az ünnepség az Inter­nacionále el éneklésével fejeződött be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom