Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-06 / 229. szám, hétfő

UJ szó SZLOVÁKIÁI MAGYAR HOGYAN KÉRHETNEK VIDÉKFEJLESZTÉSRE PÉNZT AKISKÖZSÉGEK? KERESSE HOLNAPI AGRÁRMELLÉKLETÜNKET 2003. október 6., hétfő www.ujszo.com Ára 9,50 korona (előfizetőknek 8,50 korona) 56. évfolyam, 229. szám Október 6. történelmünk egyik legsötétebb napja; 154 éve végezték ki a 13 tábornokot Néma aradi emlékezés Arad. Több ezer romániai magyar vonult néma tünte­tésre tegnap a fel nem állí­tott aradi Szabadság-szobor talapzatához, hogy ott elhe­lyezze virágját. Az RMDSZ hivatalosan ma emlékezik az aradi vértanúkra. MTI-HÍR Vasárnap délben az emberek a ka­tolikus misékről és a református is­tentiszteletekről egyenesen az aradi Tűzoltó térre vonultak, hogy ott az üres talapzatnál róják le tiszteletü­ket az aradi vértanúk emléke előtt. Mindebben nem zavarta meg őket a hirtelen eleredt, zuhogó eső, vala­mint a tér feltúrt állapota sem. A nagyváradi építészeti felügyelőség ugyanis hetekkel ezelőtt leállíttatta a Szabadság-szobor felállításának előkészítő munkálatait, ezért a tér ugyanabban az állapotban maradt, mint ahogy a munkálatok befejezé­séig volt: nagy árkok tátonganak, betoncsövek hevernek szanaszét. Tokay György, az RMDSZ Arad me­gyei képviselője „táliboknak”, „szűkkeblű fundamentalista nacio­nalistáknak” nevezte azokat, akik megakadályozták az emlékmű fel­állítását. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által szervezett, közpon­ti ünnepségre ma kerül sor. A téren tegnap nemcsak az RMDSZ által szervezett program résztvevői vol­tak jelen, de a magyarok e politikai szervezetének irányvonalától elkü­lönülő Királyhágómelléki Refor­mátus Egyházkerület, illetve az Er­délyi Magyar Nemzeti Tanács ügy­vivői testületé által szervezett kü­lön emlékezésre érkezettek is. Ez utóbbiak a néma tüntetés után el­indultak a vértanúk egykori vesz­tőhelyén álló obeliszkhez, hogy délután megtartsák külön megem­lékezésüket. A megemlékezés egyébként még szombaton este emlékműsorral kezdődött a vértanúk kivégzésé­nek 154. évfordulója alkalmából. Az 1912-ben épült Aradi Kultúrpa­lota nagytermében 600-650 aradi és Arad megyei magyar, illetve Ma­gyarországról érkezett vendég gyűlt össze, képviseltette magát a vértanúk leszármazottjainak egye­sülete is. Dessewffy Arisztid síremlékénél jelen voltak a tábornok Pányban élő leszármazottai Eső áztatta koszorúzás Margonyán ÚJ SZÓ-HÍR Margonya. Dessewffy Arisztid hon­véd tábornokot, a tizenhárom aradi vértanú egyikét a Bártfai járásban fekvő Margonyán, a családi birto­kon helyezték végső nyugalomra. A kriptához idén is elzarándokoltak a környékbeli magyarok, Kassáról a zuhogó eső ellenére a tavalyinál va­lamivel többen, mintegy hatvanan érkeztek különbusszal, illetve egyé­nileg. Dessewffy katonai és hazafias érdemeit Tőkéczky László budapes­ti történész méltatta, a megemléke­zésen jelen volt Varga György, a Ma­gyar Köztársaság kassai főkonzulja, Várady Lajos, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatalának főosztályveze­tője, valamint a Magyar Koalíció Pártja kassai alapszervezetének képviselői. A Rákóczi cserkészcsa­pat tagjai díszőrséget álltak a nem­régiben felújított kripta előtt, jelen voltak Dessewffy Pányban élő le­származottai is. A ma már színszlovák község pol­gármesternője, Alžbeta Švecová szerint a helyi közösség együtt él a hagyománnyal. „Tudják, ki nyug­szik a kriptában, gombaszedés közben gyakran hagynak is ott pár szál virágot. Évente mind több ma­gyar rendszámú autó áll meg a fa­luban, a helyiek ilyenkor kérdezés nélkül mutatnak a domb felé.” - mondta a polgármesternő, aki ha­gyományápoló tevékenységéért, valamint a kripta rendbetételét se­gítő igyekezetéért két évvel ezelőtt Mádl Ferenc magyar államfőtől ve­hetett át magas állami kitüntetést A tegnap délelőtti, eső áztatta meg­emlékezésen Kováts Marcell népze­nész tárogatón játszotta el a Kos- suth-nótát, az egybegyűltek pedig spontán énekléssel forrósították fel a hangulatot. Néhány idősebb résztvevőtől megtudtuk, hogy Mar- gonyára menni nem volt mindig kockázatmentes, a rendszerváltás előtt az államhatalom embereit kü­lönböző trükkökkel igyekeztek megtéveszteni. 1989 októberében egy Svoboda-szobor avatásáról „szöktek meg” a kassai magyarok a Dessewffy kriptához úgy, hogy au­tóbuszuk egy kanyarban elhagyta a Svidníkre tartó kocsisort, és letért a főútról Margonya felé. (juk) Csáky segítséget ígért, bár kifogásolja a gazdálkodást Mentőövet kap a Thália? JUHÁSZ KATALIN Kassa. A Thália Színház tartozásai és közveúen adósságai megközelítik a 700 ezer koronát, emiatt kérdéses­sé vált további működése. Ha nem sikerül megoldást találni, a színház­ban hamarosan kikapcsolják a gázt és a villanyt. Az éves támogatás ugyanis csupán a rezsiköltségre elég, leheteden belőle előadásokat létre hozni, illetve tájolni. A színház ennek „dacára” működik, az idei évadra például nyolc bemutatót ter­vez. Információink szerint időben megkondították a vészharangot, az illetékesek mégsem reagáltak. Szombaton Csáky Pál kormány-al- elnök Kassán személyesen tájéko­zódott a helyzetről. Az érdekelt fe­lekkel megállapodott abban, hogy a megyei önkormányzat, azaz a fenntartó kifizeti a számlák egy ré­szét, a további adósságok rendezé­sére pedig törlesztési ütemtervet próbálnak elfogadtatni az energia- szolgáltatókkal. „A kassai megyei önkormányzat joggal mondja azt, hogy a működési költségek mellett - csak a megye területén történő fel- I lépéseket támogatja. Nincs meg- = oldva a más megyékbe való tájolás, ií és bár fontosnak tartom, hogy az Eo előadásokat minél több helyen lát- ° hassák a nézők, komoly kifogásaim £ vannak az ellen a mód ellen, aho- ” gyan ez a Tháliában idén történt, f; Nem lehet elkezdeni a tájolást ^ anyagi háttér nélkül, felelőtlenül elkölteni a költségvetés egy részét, és utána elhíresztelni bel- és kül­földön, hogy nincs pénz a gáz- és villanyszámlára” - mondta Csáky. A kormányalelnök úgy véli, a szín­ház vezetése azt a képzetet kelti Magyarországon, mintha hazánk­ban egy ultra-nacionalista kor­mány lenne hatalmon, amely el­nyomja a magyar színjátszást. Csá­ky hangsúlyozta, a kormány ezút­tal még kész segíteni, megfontol­ják, hogyan pótolják a megye költ­ségvetésében a színházra fordított többletkiadásokat. A „megyei szín­ház” országos tájolására Csáky azt a megoldást tartaná reálisnak, ha a kulturális minisztériumban, vagy akár a kormányhivatalban létre­hoznának egy alapot ezekre a költ­ségekre. „A kulturális minisztéri­um illetékesei és Kvarda József ál­lamtitkár is alábecsülték ezt a hely­zetet. Ha a színházzal már idén áp­rilis óta dialógust folytattak volna, a mostani állapot elkerülhető lett volna” - jegyezte meg Csáky. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója lapunknak elmondta, hogy szerinte az lenne a hoszzú tá­vú megoldás, ha annyi pénzt kap­nának a megyétől, amennyiből mű­ködni tudnának, nem pedig annyi­ból lennének kénytelenek működ­ni, amennyit kapnak. Jelen esetben ez évi 800 ezer korona. Ebből egy évadban csupán két előadást tud­nának létre hozni úgy, hogy az állo­mányból legalább tizenöt főt elbo- csájtanának, a kiutazásokat pedig teljesen megszüntetnék. Németh Zsolt az MKP-ról „Bugárék a demokrácia bajnokai” Budapest. „A Magyar Koah'ció Párt­ja a demokrácia bajnoka Szlovákiá­ban” -jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bi­zottságának fideszes elnöke. A volt külügyi államtitkár ezt a múlt héten szlovákiai parlamenti képviselők és újságírók előtt, egy kérdésre vála­szolva hangoztatta. „Nem hiszem, hogy egyetlen politikai erő is el­mondhatná magáról, hogy jobban elkötelezte volna magát a demokrá­cia mellett, mint Bugár Béla pártja” - mondta Németh Zsolt. Emlékezte­tett, az MKP teljes mellszélességgel kiállt a kedvezménytörvény mellett, ennek kapcsán nevezte a pártot a de­mokrácia bajnokának, (jéel) 3,5 milliárd a nyeremény Továbbra sincs ötös a lottón . Budapest. Nincs telitalálat a ma­gyar lottón, a héten már 3,5 milliárd forint a főnyeremény. Az összeg márciustól halmozódik, és tartja sokkban a lottózókat. A főnyere­mény legfeljebb 52 hétig halmozód­hat, aztán kiosztják a 4-es, 3-as, 2-es találatot elértek között. A múlt héten 11,6 millió szelvényt adtak el. (ú) Balra rendőrök, középen újságírók, jobbra tüntetők. Áttörhetetlen rendőrkordon védte a római kongresszusi központot. (TASR/AP-felvétel) A rendőrök könnygázzal és gumibotokkal, a globalisták kövekkel és festékkel harcoltak Százezer tüntető a római EU-csúcson MTI-HÍR Róma. Tüntetők és rendőrök csap­tak össze szombaton a EU-csúcs idején. A globalizációellenes fiata­lok kövekkel, festékbombákkal do­bálták a biztonsági erőket, felgyúj­tottak épületet és ablakokat zúztak be. Délután legalább százezren til­takoztak a csúcstalálkozó ellen. A résztvevők azt hangoztatták, hogy a tervezett EU-alkotmány célja a szabad piac és a kapitalizmus elő­mozdítása, és nem összpontosít kellően a béke és megértés szüksé­ges kialakítására. A tüntetők telje­sen körülzárták a római kongresz­szusi palotát, emiatt a külügymi­niszterek értekezlete jelentős ké­séssel kezdődött. A menetben részt vettek anarchisták, környezetvé­dők, a kurd- és palesztinbarát moz­galmak képviselői is. A kora esti órákban a rendőrség könnygázzal és gumibotokkal oszlatta szét a tö­meget. Többen megsebesültek, és a rohamrendőrök mintegy ötven főt letartóztattak. A vasárnap meg­jelenő La Repubblica című lap a csúcs falain kívül történtekről be­számolva úgy véli: néhány összetű­zést és betört kirakatot, szélsősé­ges megnyilvánulást leszámítva a globalizációt ellenző csoportok tüntetése viszonylag nyugodt kere­tek között zajlott, a rendőrség sze­rint a vártnál békésebben fejező­dött be. A Corriere della Sera Európa meg­osztottságát jellemezve a hivatalos „családi fotó” helyett címlapján egy karikatúrát közölt: Rembrandt Tulp doktor anatómiája című világhírű képének mintájára a kontinens nagyjai az ágyban fekvő Európa fö­lé hajolva vizsgálgatják a beteget, akinék pulzusát Berlusconi igyek­szik kitapintani. Az II Messaggero is lassúnak, túl óvatosnak ítéli meg az új alkotmányos szerződés megvita­tásának kezdetét. Nehéz lesz elérni a kisebbségi jogok belefoglalását az új szerződésbe EU-alkotmány: maradtak a kérdőjelek MTI-HÍR Róma. A megvitatás alatt álló új európai alkotmánytervezet elfoga­dása mellett szálltak síkra az Euró­pai Unió állam- és kormányfői szombaton. A kormányközi konfe­rencia nyitányát jelentő, alig több mint kétórás ülésen a tizenöt jelen­legi és a tíz új tagállam, valamint a tagságra várakozó Románia, Bul­gária és Törökország vezetői vettek részt. Silvio Berlusconi, az EU so­ros elnöki tisztét betöltő olasz mi­niszterelnök reményét fejezte ki, hogy december végéig jóváhagyják az unió új alkotmányát. A tanácskozáson felszólalt a ma­gyar kormányfő, aki a nemzeti ki­sebbségek jogai védelmének és tisz­teletben tartásának napirendre tű­zését, valamint ennek az alkotmá­nyos szerződésbe való belefoglalá­sát javasolta. Az MTI a magyar dele­gációtól úgy értesült, hogy Med- gyessy Péter találkozott Adrian Nastaséval, és a román miniszterel­nök nem zárkózott el a kisebbségi jogokra vonatkozó javaslat támoga­tásától. - Nagyon nehéz küzdelem áll előttünk, hogy el tudjuk fogad­tatni a nemzeti kisebbségi jogok be­lefoglalását az új alkotmányos szer­ződésébe - mondta Kovács László magyar külügyminiszter. A keresz­tény gyökerek „fel nem vetése” kap­csán megfogalmazott budapesti bí­rálatra válaszolva így felelt: azok a kérdések, amelyeket már több or­szág támogatott, úgy is napirendre kerülnek, így a mások által nem em­lített témákra kell koncentrálni. A magyar és a szlovák delegáció is kezdeményezte, hogy az Európai Bizottságba hosszabb távon is min­den állam egy szavazati joggal bíró tagot delegáljon, és megfontolásra javasolta az elnökségi rotáció rendszerét is. Medgyessy kifejtette, hogy az intézmények reformja ese­tén egyszerre kell biztosítani a tag­államok egyenjogúságát, az intéz­ményi egyensúly fennmaradását, valamint a hatékony és összehan­golt működést. Kiemelte: a kon­vent által kidolgozott tervezet jó alap, s ezért nem kell túl sok témát újratárgyalni. A kérdések többsége rendezett, viszont lehetőséget kell adni az országoknak, hogy meg tudják vitatni a számukra legfonto­sabb kérdéseket. Több európai kormányfő ugyanak­kor csalódottságának adott hangot a vitával kapcsolatban. Jósé María Aznar spanyol miniszterelnök kije­lentette: kormánya továbbra is el­lenzi az új intézményi egyensúlyt, amelyet a kibővített EU számára irányoz elő a tervezet. Hasonlóan vélekedett Leszek Miller lengyel kormányfő, aki szerint a három év­vel ezelőtti nizzai szerződés „meg­felel az európai igényeknek”. Wolfgang Schüssel osztrák kancel­lár megerősítette, országa követeli: minden tagállamnak legyen egy szavazati joggal rendelkező bizto­sa. Jean-Claude Juncker luxem­burgi kormányfő annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a rend­kívüli csúcs „nem adott hozzá sem­mi értékest” a vitához. Gerhard Schröder német kancellár szerint van esély arra, hogy a még nyitott kérdésekben decemberig egyetér­tés szülessen. Jacques Chirac francia köztársasági elnök Európa történelmének új feje­zetéről beszélt, és óva intett az al­kotmánytervezet teljes újratárgya­lásától. Ugyanakkor elutasította, hogy az olasz, a lengyel és a spanyol elképzeléssel szemben az alkot­mány utalást tegyen Istenre, illetve a keresztény értékekre, mint az eu­rópai örökség alapvető részeire. Hozzátette: az intézményi reform­ról szóló megállapodásnak egyhan­gúnak kell lennie. A keresztény ha­gyomány körüli vitáról Schröder kancellár kijelentette: egy erre vo­natkozójavaslat „nem fog Németor­szág miatt megbukni”. Hasonló ál­láspontot hangoztatott Írország, Ausztria, Portugália, Szlovákia és Hollandia. Jack Straw brit külügy­miniszter viszont azt mondta: a szö­veg megfogalmazásán múlik, hogy ez az utalás összehozza Európát, vagy pedig megosztja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom