Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-07 / 230. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 7 Tévedtek a lengyelek Varsó. Az Irakban szolgála­tot teljesítő lengyel katonák tévesen értelmezték az ott ta­lált francia-német Roland ra­kétákon látható adatokat, amelyek alapján azt jelentet­ték, hogy azokat 2003-ban gyártották. Ezt tegnap közölte Varsóban Czeslaw Piatas ve­zérkari főnök. A 2003-as szám nem a gyártási évet jelentette, a rakétákat korábban gyártot­ták - mondta a tábornok. A lengyel katonák abban is hibáztak, hogy nem konzul­táltak az ügyben lengyelor­szági katonai illetékesekkel. Piatas bejelentette: tévedés­nek fegyelmi konzekvenciái lesznek. (MTI) Nastase támogatja Budapest. Románia támogat­ja azt a magyar indítványt, hogy a nemzeti kisebbségek jogai helyet kapjanak a készü­lő európai alkotmányban, méghozzá nemcsak a diszkri­mináció elutasításának, ha­nem e jogok pozitív módon való rögzítésének formájában is. Ezt a Népszabadságnak nyilatkozta Medgyessy Péter, miután Rómában félórás kü­lön megbeszélést folytatott Adrian Nastase román kor­mányfővel. Medgyessy mél­tatta az üggyel kapcsolatos román szimpátiát és nyitott magatartást, (n) Nastase nemzeti érdeknek ne­vezte a találkozón a határon túli kisebbségek támogatását (Képarchívum) Amerikai-indiai hadgyakorlat Újdelhi. Nagyszabású közös amerikai-indiai tengeri had­gyakorlat kezdődött tegnap az Arab-tengeren, az India délnyugati részén húzódó Malabár-part közelében. Az ötnaposra tervezett haditen­gerészeti gyakorlat a legna­gyobb, amióta a két állam 39 évi szünet után, 2002 májusá­ban felújította a közös manő­vereket. (MTI) Víztározóba öntött mérget Peking. Őrizetbe vettek Kínában egy férfit, aki mérget helyezett egy víztározóba, hogy keresletet biztosítson víztisztító készülékeket árusí­tó, tervezett üzlete számára. A 27 éves férfi a múlt héten ön­tött rovarirtót a Kína északi részén fekvő Honan tarto­mány egyik víztározójába, amely Zsujang megyét látja el ivóvízzel. A mérgezést szerda reggel fedezték fel - addigra 64-en ittak a vízből, közülük 42-en kórházba kerültek - tegnap pedig elkapták a tet­test. Tavaly egy gyorsétterem 38 vendége vesztette életét a kelet-kínai Nankingban, mert a konkurens étterem tulajdo­nosa megmérgezte az ételt - írta az amerikai AP hírügy­nökség. (MTI) Hiller István: a gyász összeköti azokat is, akik egyébiránt több tekintetben nem értenek egymással egyet a hétköznapokon A szabadság szimbóluma MTI-HÍREK Budapest/Bukarest/Újvidék. „Azt szeretnénk, azt kívánjuk, azt akar­juk, hogy 1849. október 6. hőseinek emlékére ismét álljon Aradon a Sza- badság-szoboť’ - mondta Hiller Ist­ván magyar kulturális miniszter teg­nap Budapesten, a Batthyány Mau­zóleumnál tartott megemlékezésen. Az eseményen elhelyezte a megem­lékezés virágait Mádl Ferenc köztár­sasági elnök és Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke is. A kormány ne­vében Hiller István koszorúzott, aki beszédében megemlékezve a vérta­núkról, hangsúlyozta: október 6. számunkra szent nap, a gyász napja. „Az emlékezetre méltó események, a gyász összeköti azokat is, akik egyébiránt több tekintetben nem ér­tenek egymással egyet a hétköznap­okon” - hangsúlyozta. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes sza­badság szimbóluma - mondta a mű­emlék előtt rendezett ünnepségen Király András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Arad megyei elnöke. Király emlé­keztetett: a fel nem állított Szabad­ság-szobor restaurálása már befeje­ződött, a szobor olyan állapotban van, hogy akár két héten belül is köztérre lehetne állítani. Köszönetét mondott mindazoknak, akik a szo­bor felújítását és visszaállítását anyagilag támogatták. A rövid ün­nepséget az aradi minorita templom udvarán tartották, ott, ahol jelenleg maga az emlékmű található. Dél­előtt ugyanebben a templomban ün­nepi emlékező szentmisén vettek részt a helybéliek mellett a magyar- országi vendégek, s természetesen az RMDSZ központi vezetőségének képvislői Markó Béla elnökkel az élen. A Vajdaságban több helyütt emlé­keztek meg az 1948-49-es szabad­ságharc mártírjairól. A központi ün­nepségre az idén is a Nagybecskerek melletti Elemérben található Szent Ágoston templomban, Kiss Ernő mártír honvédtábornok sírjánál ke­rült sor. Az eleméri templomban Huzsvár László bánsági római kato­likus püspök mondott misét. Józsa László, a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke azt hangoztatta, hogy az aradi vértanúk a bosszú esztelen- ségének a jelképévé váltak. Az egy héttel ezelőtti temetőgyalázásra utalva azt mondta, a délvidéki ma­gyaroknak ebből tanulniuk kell, mert akkor sem veszíthetik el hitü­ket, amikor „esztelen kezek rombol­nak és döntögetnek”. A szoborcsoport olyan állapotban van, hogy akár két héten belül is köztérre lehetne állítani (Dömötör Ede felvétele) Arafat 8 tagú válságkormányt nevezett ki és rendkívüli állapotot rendelt el a palesztin területeken Amerikai és brit tudós kapta Szíria az áldozat szerepében Orvosi Nobel-díj New York/Jeruzsálem/Rá- malláh. A BT tegnap hajnal­ban elnapolta a Szíria kérésé­re összehívott rendkívüli ülé­sét. Válságkormányt hozott létre és rendkívüli állapotot rendelt el a palesztin területe­ken Jasszer Arafat palesztin elnök. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az ENSZ Biztonsági Tanácsa a teg­napra virradó éjszaka elnapolta ülé­sét, amelyen Szíria kérésére Izraelt elítélő határozat tervezetéről folyta­tott vitát a szíriai terület ellen vasár­nap végrehajtott izraeli légitámadás kapcsán. A testület a következő na­pokban folytatja vitáját - közölte John Negroponte amerikai ENSZ- nagykövet, aki jelenleg betölti a BT elnöki tisztét. Szíria ENSZ-nagykövete vasárnap arra kérte a BT-t, hogy határozat­ban ítélje el a szuverenitása ellen el­követett izraeli katonai agressziót. Az 1982-es libanoni invázió óta ez volt az első, szíriai területen lévő célpont elleni izraeli csapásmérés. Izrael azzal indokolta a BT rendkí­vüli ülésén a palesztin kiképzőtá­borra mért légicsapást, hogy Szíria terroristáknak biztosít hátországot és anyagi támogatást. Az izraeli ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta felszólalásban, hogy hazájának joga volt az önvédelmi válaszcsapásra, mert Szíria terroristákat támogat. A vitában több állam - köztük Német­ország, Franciaország, Oroszország és Kína - elítélte mind az izraeli el­járást, mind pedig a legutóbbi pa­lesztin öngyilkos merényletet, amely húsz halálos áldozatot köve­telt az izraeli Haifa kikötővárosban. Tegnap délután Berlinben közölték: Németország nem szavazza meg az Izraelt egyoldalúan elítélő, a palesz­tin terrorizmust nem is említő hatá­rozatot. Negroponte amerikai ENSZ-nagy- követ nem ítélte el az izraeli légitá­madást, sőt nem is tért ki rá beszé­dében. Szíriát hibáztatta a feszült­ség kiéleződéséért. Szavai szerint Szíria a rossz oldalon áll a terroriz­mussal vívott harcban, s fel kellene hagynia az olyan csoportok támoga­tásával, amelyek a haifaihoz hason­ló terrorcselekményeket követnek el. „Nem szabad elfelejteni, hogy a szíriai terület elleni légitámadást megelőzte a haifai merénylet” - hangsúlyozta az amerikai diploma­ta. Végül kijelentette: az USA nem tartja szükségesnek egy újabb ENSZ-határozat elfogadását a kö­zel-keleti helyzettel kapcsolatban. Viszont Emyr Jones Parry brit ENSZ-nagykövet azt mondta, Izrael nem engedheti meg magának, hogy jogos felháborodása olyan cseleke­detekre ragadtassa, amelyek nem csak a békefolyamatot ássák alá, de Izrael érdekeinek is ártanak. A háborús eszkaláció fenyegetésé­nek, Ariel Sáron izraeli miniszterel­nök „előremenekülésének” tekinti a tegnapi szíriai és libanoni sajtó a va­sárnapra virradóra egy Damasz­kusz közelében lévő palesztin bázis elleni izraeli légitámadást. A Tisrin damaszkuszi kormánylap úgy véli, a szíriai haderőknek készen kell áll­niuk, hogy szembenézzenek egy eszkalációt kereső és terrorcselek­ményeket elkövető ellenséggel. Az al-Baasz vezércikke, amely össze­kapcsolja a hét végi eseményeket az 1973-as arab-izraeli háborúról való megemlékezéssel, leszögezi: Szíria megerősíti stratégiai választását egy nemzetközi határozatokon ala­puló igazságos és globális béke mel­lett a „földet békéért” elv alapján. Egyúttal megállapítja: az izraeli lé­gitámadás ismét azt mutatja, hogy Izrael folytalja agresszív politikáját. A bejrúti al-Kifah al-Arabi című, pánarab irányzatú lap szerint Ariel Sáron izraeli kormányfő, hogy a pa­lesztinok elől meneküljön, ráront Szíriára, s e stratégia célja az, hogy elszigetelje a korlátozott védelmi képességű Szíriát. Ez sikeres lehet a jelenlegi arab széthúzás állapotá­ban - véli a lap. A libanoni keresz­tény ellenzék véleményét tükröző al-Ánvar úgy látja, hogy „Sáron el­vesztette az eszét, mert a legutóbbi haifai öngyilkos merénylet lerom­bolta azt a védelmi falat, amellyel az izraeli kormányfő szavatolni akarta Izrael biztonságát”. Ahmed Koréi kijelölt palesztin mi­niszterelnök állt tegnap a válságkor­mány élére, amelynek létrehozásá­ról Jasszer Arafat, a Palesztin Ható­ság elnöke döntött. Arafat vasárnap esti határozatával egy időben dekré­tumot adott ki, amelyben rendkívüli állapotot hirdetett a palesztin terüle­teken. Palesztin illetékesek szerint ezáltal lehetősége nyílik a palesztin kormánynak arra, hogy dekrétu­mokkal kormányozzon, a palesztin biztonsági szerveknek pedig arra, hogy letartóztassák a fegyveres cso­portok egyes tagjait, és visszaszorít­sanak olyan szervezeteket, mint a Hamász vagy az Iszlám Dzsihád - je­lentette az ÁFP. Koréi közölte, hogy az új kormány körülbelül egy hóna­pig működhet ebben a formában, utána viszont beiktatását kell kérnie a palesztin parlamenttől. A kabinet­ben a belügyi tárcát Naszr Juszef kapta, míg a pénzügyeket és a kül- ügyeket az eddigi miniszterek, Szalám Fajjád, illetve Nabil Saat irá­nyítják tovább. Izrael nem reagált az új palesztin kormány kinevezésére, mivel teg­nap volt a legnagyobb zsidó vallási ünnep, a jóm-kipúr, az engesztelés napja, amely idén egybeesett az' 1973-as izraeli-arab háború kitöré­sével. A francia hírügynökség azon­ban megjegyezte, hogy izraeli illeté­kesek korábban többször is kijelen­tették: nem tárgyalnak olyan kor­mánnyal, amely Jasszer Arafat által manipulált bábokból áll. Ugyanak­kor az említett illetékesek azt is sej­tetni engedték, hogy Koréi kormá­nyát „aszerint ítélik meg, fel akarja-e számolni a terroristaszervezeteket, és képes-e rá”. Daúd Alzír, az Arafat vezette Fatah képviselője az AFP- nek azt hangoztatta, hogy a válság­kormány sokat fog ártani a palesztin népnek, „sok lesz a letartóztatott, és szembefordulnak az Iszlám Dzsiháddal, valamint a Hamásszal”. Háled el-Bats, az Iszlám Dzsihád egyik magas rangú vezetője figyel­meztette a kormányt: olyan kabine­tet akarnak, amely megvédi az intifádát és az ellenállást, ellenkező esetben nem támogatják. Groznijban sokan az oroszok választási trükkjének tartják a rendkívül magas részvételi arányt Kadirov ünnepelt, a csecsének szkeptikusak ÖSSZEFOGLALÓ Groznij. Magabiztosan vezetett tegnap délután a csecsenföldi el­nökválasztáson Ahmad Kadirov, a Kreml támogatta adminisztráció vezetője, olyannyira, hogy a győ­zelmet már nem lehetett tőle elven­ni. Ő maga már vasárnap éjszaka bejelentette győzelmét. A választá­si bizottság közleménye szerint a részvételi arány a várakozásoknak megfelelően magas volt: az 560 ezer választópolgár 85-87 százalé­ka voksolt vasárnap. Tegnap 13 óráig az összes szavazat 77 százalé­kát dolgozták fel. Az előzetes ered­mény szerint Kadirov szerezte meg a leadott szavazatok 81,1 százalé­kát. A többi hat jelölt egyike sem ér­te el a tíz százalékot. A második legtöbb szavazatot Abdullah Bogajev, a déli szövetségi régió ko­rábbi főfelügyelője kapta, az ő eredménye 6,2 százalék. A teljes végeredményt ma reggelre ígérték. Moszkva szerint a magas részvételi arány a lakosság politikai érettségé­ről tanúskodik, arról, hogy a cse­csen nép át akar térni a civilizált fej­lődés útjára. Ez az örömhangulat nem tükröződött Groznijban, a vá­lasztási bizottság székhelye körül gyülekező csecseneken. Áz egyik férfi az MTI-nek azt mondta: szinte biztos, hogy ilyen sokan nem men­tek el szavazni, a magas részvételi arányról szóló közlés politikai trükk, akárcsak Kadirov győzelme. Kadirov 1951-ben a kazahsztáni Karagandában született (a csecsé­nek csak az 1957-es amnesztia után térhettek vissza hazájukba, ahon­nan Sztálin 1944-ben az ingusokkal együtt száműzte őket). A csecsen­földi iszlám egyetem rektora volt, majd 1994-ben az oroszellenes fel­keléshez csatlakozott; muftiként, a legfőbb vallási vezetőként szent há­borút hirdetett Oroszország ellen. Később azonban a radikális vah- hábita mozgalom térnyerése miatt elhatárolta magát Aszlan Maszha- dov szeparatista vezetőtől. 1999- ben, a dagesztáni csecsen invázió után nyíltan szakított Maszhadov el­nökkel, a második csecsen háború­ban már nem vett részt. Vlagyimir Putyin orosz elnök 2000. júliusában nevezte ki a Moszkva-barát csecsen­földi adminisztráció élére. Kadirov épségére testőrségnek nevezett ma­gánhadsereg vigyáz az egyik Ka- dirov-fiú parancsnoksága alatt, s e martalócok kegyetlenkedéseiről le­gendákat mesélnek. (MTI, ú) Kadirov pár órával az urnák lezárása után győztesnek kiáltotta ki magát, közölve, hogy főleg az olajüzletet akarja fellendíteni (Reuters) Stockholm. Paul C. Lauterbur ame­rikai és Peter Mansfield brit kutató nyerte el idén az orvosi Nobel-díjat - jelentette be tegnap Stockholmban a Karolinska Intézet. Az indoklás sze­rint a két szakember a mágneses re­zonancia elvét hasznosító tomográ­fia (angol nevének kezdőbetűivel rö­vidítve MRI) terén tett felfedezései­vel érdemelte ki a tudományos világ legbecsesebb kitüntetését. Tevé­kenységükkel áttörést értek el mind a betegek kezelése, mind pedig az orvosi kutatás terén. A 74 éves Lauterbur, az urbanai Illinois Egye­tem oktatója fedezte fel, hogy kétdi­menziós kép nyerhető a mágneses mezőben előidézett ingadozásokkal. E felfedezés kulcsfontosságú volt az MRI-technika alkalmazásához. A 70 esztendős Mansfield, a nagy-britan- niai Nottinghami Egyetem oktatója kimutatta, hogy az emberi test által a mágneses mező hatására kibocsátott jelzések matematikailag elemezhe­tők, s ezzel lehetővé tette a hasznos képalkotó technika kifejlesztését. Az MRI-eljárás lehetővé teszi a műtét nélküli pontos képalkotást az ember belső szerveiről. (MTI) NATO-döntés Kiterjesztett hatáskör Brüsszel. A NATO tegnap jóváhagy­ta, hogy Kabulon túlra, azaz az or­szág vidéki körzeteire is kiterjesszék az afganisztáni nemzetközi stabilizá­ciós erők, az ISAF hatáskörét. Ezt az 5300 fős alakulatot augusztus köze­pe óta a NATO vezeti - a szövetség­nek ez az első Európán kívüli katonai akciója. Az ISAF azonban eddig csak Kabulban, illetve a főváros közvetlen környezetében garantálta a biztonsá­got, az ország többi részén a külön­böző hadurak milíciái parancsoltak. Éppen ezért a kabuli kormány már régóta sürgette az ISAF feladatkör­ének kiterjesztését az ország egészé­re és a NATO szakértői szeptember közepe óta több változatot is készí­tettek e feladat megoldására. A teg­napi döntés egyelőre csak elvi bele­egyezést jelent, a tényleges akció előtt a szövetségnek meg kell kapnia az ENSZ jóváhagyását, illetve el kell döntenie, hogy milyen módszert vá­laszt katonai jelenlétének kiterjeszté­séhez. A legvalószínűbb változat - amely már hetek óta a találgatások középpontjában áll -, hogy az erre hajlandó NATO-tagállamok katonái­val megerősítik azokat a „tartományi helyreállítási csoportokat”, amelyek már most is jelen vannak Afganisz­tán számos vidéki körzetében. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom