Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

2003-10-06 / 229. szám, hétfő

Q Külföld ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 6. Hetvenöt ember vére tapad az öngyilkos merénylő kezéhez (ČTK/AP-felvétel) Három éve nem volt ennyi áldozatot követelő öngyilkos merénylet Izraelben Engesztelés véres napja Moszkvát aggasztja az USA gazdasági terjeszkedése Pénzzel és erővel? Gyorsan terjed az AIDS Kínában Peking. Egy év alatt mintegy 140 százalékkal növekedett Kí­nában az AIDS-betegek száma. A legújabb AIDS-adatokat a hi­vatalos kínai tömegtájékozta­tás szombaton tette közzé, 12 hónappal azután, hogy az ENSZ figyelmeztetett: robba­násszerűen terjedhet a vesze­delmes fertőző betegség a Föld legnépesebb államában. (MTI) Feszítővassal a rendőr ellen Kaposvár. Rendőrökre támadt öt férfi Kadarkúton, amikor raj­takapták őket egy bolti betöré­sen, az egyik bűnöző comblö­vést kapott, és súlyosan megsé­rült egy rendőr is. A betörők egy élelmiszerboltból cigaret­tát és szeszes italokat vittek magukkal. A rendőrök üldöző­be vették a gépkocsival mene­külő betörőket, rádión értesí­tették társaikat, akik két autó­val eltorlaszolták az egyik kö­zeli útkereszteződést. Amikor a betörők látták, hogy csak gya­log menekülhetnek el, össze­csaptak a rendőrökkel. Az öt férfi pajszerrel, szöghúzóval tá­madt a rendőrökre, akik előbb figyelmeztető, majd célzott lö­véseket adtak le. (MTI) Mégsem lesz egyesítés? Vatikánváros. II. János Pál pá­pa szombaton Vatikánvárosban Rowan Williams canterbury ér­seket fogadva arra figyelmezte­tett, hogy „új és komoly nehéz­ségek” merültek fel a római ka­tolikus és az anglikán egyház egyesítésére tett erőfeszítések útján. A anglikán egyház leg­magasabb papi méltósága első ízben látogatott a római Szent­székhez februári beiktatása óta. A találkozóra alig egy hó­nappal azután került sor, hogy az anglikánokhoz tartozó ame­rikai episzkopális egyház elő­ször választott olyan püspököt, aki nyíltan vállalja homosze- xualitását. A két egyházi vezető egyetértett abban, hogy egyesí­teni kell Krisztus egyházát. Az anglikán egyház 1534-ben vált külön Rómától, miután a pápa nem volt hajlandó beleegyezni VIII. Henrik angol király válá­sába első feleségétől, Aragóniái Katalintól, hogy elvehesse Boleyn Annát. (MTI) II. János Pál pápa (TASR/AP-felvétel) Új fizetőeszköz Irakban Bagdad. Az iraki központi bank bemutatta az új nemze­ti fizetőeszközt, amely októ­ber 15-től felváltja az ország­ban jelenleg párhuzamosan érvényes két fajta pénzt. Az új dinár formára és kinézetre gyakorlatilag megegyezik az 1990 előtt használt nemzeti valutával, amelyet a köznyelv svájci dinárként nevez és amely a kurdok által ellenőr­zött Eszak-Irakban máig használatos fizetőeszköz. Az iraki háború idején a dollár 4000 dinárra erősödött, mintegy hat hónappal Húszéin megdöntése után mintegy 2000 dinár ér 1 amerikai dollárt, ami gyakor­latilag a háború előtti árfo­lyamnak felel meg. (MTI) Jeruzsálem. Húsz ember vesztette életét, több mint ötven pedig megsebesült szombaton az észak-izraeli Haifa városban, ahol egy pa­lesztin öngyilkos merénylő egy étteremben robbantotta fel magát. MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Izrael a Palesztin Hatóságot tette felelőssé a történtekért. A palesz­tin vezetők elítélték az újabb me­rényletet, amelynek elkövetéséért az Iszlám Dzsihád szélsőséges pa­lesztin szervezet vállalt felelőssé­get. A Hamász szélsőséges szerve­zet egyik bejrúti képviselője üdvö­zölte az öngyilkos támadást, de nem utalt arra, hogy a Hamásznak bármi köze lenne az esethez. Az öngyilkos merénylő egy húsz­éves nő volt. A gázai övezetbeli Dzsenínből származó nő előbb agyonlőtte a Maxim nevű étterem biztonsági őrét, majd berontott a vendégekkel zsúfolt helyiségbe és működésbe hozta a testére erősí­tett, mintegy tíz kilogramm robba­nóanyagot tartalmazó pokolgépet. A város déli csücskében, a tenger­parti sétányon fekvő népszerű étte­rem romba dőlt, a környéken álló épületek ablakai betörtek a légnyo­mástól. Az utóbbi három év egyik legvére­sebb merénylete délután, helyi idő szerint két óra körül történt az arab-izraeli vegyes tulajdonban ál­ló Maxim étteremben: az elköve­tőn kívül 19 ember vesztette életét, MTI-INFORMÁCIÓ Gáza/Rámalláh/Jeruzsálem. Iz­raeli harci helikopterek tegnapra virradóra rakétacsapásokat mér­tek palesztin szélsőségesek házai­ra a Gázai övezetben, néhány órá­val az észak-izraeli Haifában vég­hezvitt, a palesztin merénylőnővel együtt húsz halálos áldozatot sze­dő kamikaze-robbantás után. Izraeli helikopterek két rakétát lőttek ki az iszlám szélsőséges Hamász egyik aktivistájának Gáza városában lévő, tengerparti házá­ra. A ház üres volt, de a közelben négy palesztin könnyebb sérülést szenvedett. Más izraeli helikopte­rek három rakétát lőttek ki a Gá­zai övezet központi részén lévő el- Bureidzs menekülttáborra. Az egyiket palesztin aktivistáknak szánták az Iszlám Dzsihád egyik vezetőjének háza mellett. A szél­sőségesek azonban ép bőrrel meg­úszták. Az egyik rakéta eltalált egy áramfejlesztőt, kioltva vil­lanyt a Gázai övezet központjának legalább 55-en megsebesültek a hatalmas erejű robbanás következ­tében. A halottak között öt gyer­mek van. Az újabb terrorakció an­nak ellenére történt, hogy az izrae­li hadsereg már pénteken szigorú zárlat alá vette a palesztin auto­nóm területeket. A titkosszolgálat­ok ugyanis jó előre figyelmeztet­tek, hogy palesztin szélsőségesek merényleteket hajthatnak végre a közelgő jóm kipúr (az engesztelés napja), a zsidó vallás legszentebb ünnepéhez igazítva. A jóm kipúr vasárnap napnyugtától hétfő nap­nyugtáig tart. Utoljára szeptember 9-én, Jeruzsá­lemben és Tel-Aviv közelében kö­vettek el palesztin szélsőségesek öngyilkos merényletet: akkor a ket­tős támadás 15 embert ölt meg. Vá­laszul erre az izraeli kormány két nappal később elvi döntést hozott Jasszer Arafat palesztin elnök „el­mozdításáról”. Ez jelenthet likvi­jó részén. A ciszjordániai Rámal- láhban több tucat, zömmel izraeli és külföldi pacifista felajánlotta, hogy élő pajzsként védelmezi Jasszer Arafat palesztin elnököt. A békeaktivisták Arafat hivatali tömbjénél gyűltek össze, hogy megakadályozzanak egy esetleges megtorló akciót. Előzőleg Ariel Sáron izraeli kor­mányfő legfontosabb miniszterei­vel ülésezett, megvitatva a me­rényletet. Az ülésen állítólag szó­ba került a kabinet szeptemberi döntése is Arafatnak egy Izrael ál­tal megválasztott időpontban tör­ténő kitoloncolásáról. Ehud Óimért izraeli miniszterelnök-he­lyettes kilátásba helyezte a kato­nai reagálást haifai merényletre. Izraelnek kötelessége szétzúzni a palesztin terrorista infrastruktú­rát - érvelt a kereskedelmi és ipari miniszter. Ez elsősorban a Gázai övezetben lévő településekre vo­natkozik, de a ciszjordániai Nábluszra és Dzsenínre is - tette hozzá. dálást vagy kitoloncolást is. Arafat 2001 decembere óta gyakorlatilag rámalláhi főhadiszállásának fog­lya, ha elhagyja az izraeliek által körbezárt Rámalláhot, többé nem térhet oda vissza. David Baker, az izraeli miniszterel­nöki hivatal egyik magas rangú tisztviselője azonnal a Palesztin Hatóságot tette felelőssé a haifai merényletért, és közölte: Izrael kö­veteli a Palesztin Hatóságtól, hogy tegyen azonnal intézkedéseket a terrorista szervezetek felszámolá­sára, valamint az újabb merényle­tek végrehajtásának megakadályo­zására. Dán Naveh izraeli egész­ségügyi miniszter, a kormányzó Likud tömörülés egyik héjája egye­nesen úgy fogalmazott az izraeli közszolgálati televízióban, hogy itt az alkalom az izraeli kormány azon döntésének megvalósítására, miszerint „meg kell szabadulni” Arafattól. Haider pártja lemaradt Csökkenő népszerűség Bécs. Csökken az osztrák kormány- koalíció pártjainak a népszerűsége - ezt mutatják két közvélemény-kuta­tó intézet felmérései, amelyeket teg­nap hoztak nyilvánosságra Bécsben. A Kronen Zeitung című napilap a Fessel und GfK, valamint az ISMA közvélemény-kutató intézetek ada­tait ismertetve emlékeztetett arra, hogy a tavaly novemberi parlamenti választásokon Wolfgang Schüssel Osztrák Néppártja (ÔVP) végzett az élen 42,3 százalékos eredménnyel. Mögötte az ellenzéki szociáldemok­raták (SPÖ) 36,1 százalékos, majd az Osztrák Szabadságpárt (FPO) 10,01 százalékos és a Zöldek 9,47 százalékos szavazati arány értek el. Most viszont két felmérés is azt mu­tatja, hogy nem egészen egy évvel a választások után az ellenzéki szoci­áldemokraták már megelőzik Schüssel kancellár néppártját, és az egykoron Jörg Haider - jelenlegi karintiai tartományi elöljáró - vezet­te szabadságpárt lemaradt a zöldek mögött: a jobboldali populisták a ne­gyedik helyre szorultak a népszerű­ségi versenyben. (MTI) MTI-HÍR Moszkva. Oroszország kész kato­nai erővel is megvédeni gazdasági érdekeit a világ kulcsfontosságú térségeiben - jelentette ki tegnap Izlandon az orosz védelmi minisz­ter. Szergej Ivanov közölte, Orosz­ország akkor folyamodhat katonai erő alkalmazásához, ha gazdasági és pénzügyi szempontból korlá­tozni próbálják hozzáférését kulcs- fontosságú térségekhez. Konkrét régiót a miniszter nem említett, ám Moszkva korábban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy orosz vállalatok hátrányba kerülhetnek London. A brit kormányfő két hét­tel az iraki háború előtt beismerte, hogy Iraknak nincsenek bevethető állapotban lévő tömegpusztító fegyverei - ez áll Robin Cook volt külügyminiszter naplójában, amelyből a The Sunday Times idé­zett részleteket. A Downing Street- i miniszterelnöki hivatal vasárnap „abszurdnak” minősítette Cook ál­lításait. A volt külügyminiszter - aki mereven ellenezte a háborút - március 5-én, egy magánmegbe­szélés során feltette a kérdést Tony Blair miniszterelnöknek: nem tart­Zágráb. Horvátország kiterjesztet­te halászati joghatóságát az Adria felére, amivel magára haragíthatja a szomszédos Olaszországot és Szlovéniát, és nehezítheti az Euró­pai Unióhoz (EU) való csatlakozási törekvését. A horvát parlament 70:44 arányban szavazta meg a halászati és környezetvédelmi öve­zet létesítését az Adriai-tenger ke­leti felén. Az intézkedés egy év múlva lép hatályba. A volt jugo­szláv köztársaság, amelynek közös tengeri határa van a soros EU- elnök Rábával, jelenleg csak az - Adria mintegy egyharmadára ki­terjedő - területi vizeit ellenőrzi, és nagyvonalú halászati szabályokat alkalmaz szomszédaival szemben. Ivica Račan miniszterelnök, akinek kabinetje csütörtök este hagyta jó­vá az intézkedést, megjegyezte, MTI-INFORMÁCIÓ Varsó. Jacques Chirac francia el­nök határozottan cáfolta azt a hír- ügynökségi jelentést, mely szerint a nemzetközi stabilizációs erőben részt vevő lengyel katonák Irak­ban Roland típusú, 2003-ben gyártott francia-német légelhárító rakétákat találhattak. Szombat esti hírműsorában a lengyel tele­vízió megszólaltatta a szintén az olasz fővárosban, az EU kormány­közi értekezletének megnyitóján tartózkodó Leszek Miller lengyel miniszterelnököt, aki elmondta: az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója keretében sze­mélyesen tárgyalt a francia elnök­kel, és lezárták a nagy visszhangot kapott ügyet. Az ugyancsak Ró­mában tartózkodó Jerzy Szmaj- dzinski lengyel nemzetvédelmi miniszter sajnálkozását fejezte ki az általa vezetett tárca szóvivőjé­nek nyilatkozata miatt. A Reuters hírügynökség pénteken este - Eugeniusz Mleczak lengyel nemzetvédelmi minisztériumi szóvivőre hivatkozva - azt jelen­tette, hogy lengyel katonák Dél- Irakban, Hilla közelében, az el­múlt napokban egy fegyver- és lő­szerraktárban négy darab korsze­rű, francia-német gyártmányú, idei évjáratú Roland típusú légel­az iraki üzletek elosztása kapcsán. Oroszországot az is aggasztja, hogy az Egyesült Államok fokozódó beo- lyásra tesz szert a közép-ázsiai volt szovjetköztársaságokban, amelye­ket Moszkva saját stratégiai hátsó udvarának tekint. Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint Iva­nov megnevezett két más esetet is, amelyben Moszkva kész katonai erőt alkalmazni. Eszerint ilyen lé­pésre Oroszország közvetlen és nyilvánvaló katonai fenyegetettsé­ge, illetve a szomszédos szovjet utódállamok destabilizációja, az ott élő oroszok életveszélybe kerü­lése esetén kerülhetne sor. e attól, hogy Szaddám Húszéin ak­kori iraki elnök a szövetségesek tá­madása esetén beveti harctéri ve­gyi fegyvereit a brit erők ellen. Blair azt válaszolta: Húszéin nehe­zen tudná gyorsan bevetni ezeket a fegyvereket, miután rendkívüli erőfeszítéseket tett e fegyverek el­rejtésére. Ez a kijelentés tételesen ellentmond annak a tavaly szep­temberben Londonban közzétett hírszerzési értesüléscsomagnak, amelynek központi eleme szerint az iraki hadseregnek a parancski­adástól számított 45 percen belül bevethető tömegpusztító fegyverei voltak. hogy a zóna lehetővé teszi a hal­gazdálkodás javítását a területi vi­zeken túl. Ivan Šimonovič külügy­miniszter-helyettes rámutatott, hogy a fenntarthatatlan halászat miatt jelenleg csak harmadannyi hal úszkál az Adriában, mint ötven évvel ezelőtt. EU-tisztségviselők azt ajánlották Zágrábnak, hogy halassza el a dön­tést a november 25-26-án Velencé­ben esedékes földközi-tengeri ha­lászati konferenciáig. Franz Fischler európai agrárbiztos elis­merte, hogy Horvátországnak joga van a zóna érvényesítésére, de az egyoldalú lépésektől való tartózko­dásra intette. Brüsszeli információk szerint Zág­ráb düntése miatt a horvát EU- csatlakozás mindenképpen ve­szélybe került - Zágráb idén feb­ruárban adta be csatlakozási ké­relmét. hárító rakétára bukkantak. A len­gyel nemzetvédelmi minisztérium szombaton nyilatkozatot adott ki, mely szerint a tárcavezető és a lengyel hadsereg vezérkara nem adott felhatalmazást sem a mi­nisztérium szóvivőjének, sem semmilyen sajtószervnek Roland típusú rakéták iraki megtalálásá­val kapcsolatos tájékoztatásra. A nyilatkozat szerint Szmajdzinski külön sajnálkozását fejezte ki a ra­kéták gyártási időpontjára vonat­kozó közlés miatt, elrendelte az ügy teljes körű kivizsgálását és a vonatkozó jelentés haladéktalan előterjesztését. Chirac szombati római sajtóértekezletén kijelen­tette: 2003-ban gyártott Roland rakétákat a lengyel járőrök nem találhattak Irakban, mert ezeket a rakétákat már 15 éve nem gyárt­ják. Leszögezte, hogy a lengyel közlés jókora zavart okozott, és a lengyel illetékeseknek alaposan ellenőrizniük kell minden infor­mációt, mielőtt azokat nyilvános­ságra hozzák. Az állítólagos francia rakéták megtalálása azért is különösen kényes téma, mert Franciaország és Németország köztudomásúan a végsőkig ellenezte az iraki katonai beavatkozást, és az 1990-es öböl­háború óta fegyverszállítási em­bargó van érvényben Irak ellen. Túl kevés és túl késő Jasszer Arafat és az egész palesztin vezetés kemény hangú közle­ményben ítélte el a merényletet. Száeb Erakat palesztin főtárgyaló azonnali nemzetközi beavatkozást követelt az erőszak kiszélesedé­sének megakadályozására, illetve az izraeli-palesztin válság rende­zését célzó nemzetközi béketerv megvalósításához. Ahmed Koréi kijelölt palesztin miniszterelnök felszólította a fegyveres palesztin csoportokat, hogy állítsák le a polgári személyeket sújtó támadáso­kat, amelyekkel „kárt okoznak” a palesztin nép „legitim és igazsá­gos küzdelmének”. Jonathan Peled, az izraeli külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy Izrael akciókat és nem szavakat vár a Palesztin Hatóságtól. „Túl kevés és túl késő - így kommentálta Peled a CNN amerikai hír­televíziónak Koréi nyilatkozatát. (MTI) Rakétacsapást mértek palesztin szélsőségesek házaira Megtorló akció a Gázai övezetben Cook naplója új részleteket tár fel az iraki háborúról Tony Blair mégis tudta MTI-INFORMÁCIÓ Horvátország kiterjesztette halászati joghatóságát Veszélyben a csatlakozás MTI-INFORMÁCIÓ Párizs tagadta, hogy fegyvereket adott volna el Iraknak Virtuális francia rakéták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom