Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-21 / 242. szám, kedd
Kedd, 2003. október 21. 7. évfolyam, 41. szám Az ország éghajlata a nyugati hegységekben és az északi területeken szélsőségek között váltakozik, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető Találja ki, hol járunk! JÁTÉK A főváros operaháza (Képarchívum) inden készen áll arra, hogy ez az ország hamarosan a pénzben fiirödjön, főleg, ha elkészülnek a hatalmas olajvezetékek. Az állam Kaszpi-tengerre néző fővárosa nemsokára az újgazdagok és a fejlődés városává válhat. Az országban rendkívül sok látnivaló található: bronzkori kőfeliratok, középkori mecsetek és minaretek, és csodálatos textíliák. Habár az országot lakó két népcsoport között már elcsitultak a közelmúlt vérengzései, ez az állam nem minden turista számára ajánlott hely. A vitatott Karabah tartomány körüli terület mindenki számára veszélyes, s minél inkább haladunk Örményország felé, annál nagyobb a feszültség. De ha az ország nyu- godtabb keleti területein maradunk és kinyitjuk a szemünket, ez a táj megjutalmaz minket bátorságunkért. Mai úti célunk egy kicsiny ország a Kaszpi-tenger nyugati partján, a Nagy Kaukázusi-hegység dél-keleti területén helyezkedik el. A Kis- Kaukázusi-hegység az ország területének nyugati felét borítja. Északkeletről Oroszország, északnyugatról Grúzia, nyugatról Örményország és délről Irán határolja. Az Áras folyó jelzi a déli határt, mely a Kura folyóba ömlik, és az északnyugati hegységektől a délkeleti partvidék felé haladva ömlik a Kaszpi-tengerbe. Az ország éghajlata a nyugati hegységekben és az északi területeken szélsőségek között váltakozik, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30°C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van. Az ország lakosságának 1/5-e él a fővárosban, mely a kaukázusi térség legnagyobb városa. A város az Apsheron félsziget alatt terül el. Történelme messzire - a bronzkorig és talán még régebbre - nyúlik vissza. A város magja, az Óváros vagy Ichari Shahar, az ország és talán a Közel-Kelet egyik legrégebb óta folyamatosan lakott pontja. Régészeti ásatások találtak itt már bronzkori temetkezési kamrákat, de a görög és római kor emlékeit is. Az óváros szűk, kanyargós utcák, sikátorok és zsákutcák kusza szövevénye, a város legnépszerűbb kerülete. A legfontosabb látnivaló a Szűz-torony, mely a 12. század körül épült. A kulcs alakú épület falai 5 méter vastagok és nyolcemeletnyi magasságban lévő tetejéről az egész város és a kikötő szemünk elé tárul. A belváros másik látványossága, Shirvan Sah Palotája a 15. században épült, amikor a sahok a fővárost Shamakhyból Bakuba helyezték át. A palota kupolái, termei, mozaikjai és szobrai ép állapotban maradtak az idők folyamán. Több más épület is található ezen a területen köztük egy sírkamra, török fürdő és bírósági épületek. A főváros legszebb múzeuma a Ipar- művészeti és Szőnyegmúzeum a Dzhuma mecsetben. Csomózott és szőtt szőnyegkülönlegességek mellett ékszerek, fémtárgyak, hímzések és fafaragások is találhatók a kiállított tárgyak között. A történelmi múzeumban található régészeti kiállítás keretei közt számos kőkorszaki kőfeliratot, valamint a gobusztáni lelőhely érdekességeit tekinthetjük meg. A templomot, mint a Tűzimádók Templomát is ismerik. A terület, melyre a templomot emelték földgázban és olajban annyira gazdag, hogy sokszor spontán módon tűz- nyelvek csapnak ki a földből. Innen ered az ország másik neve: Odlar Yourdu, vagyis a Tüzek Földje, míg a templom neve a „tűz otthona” jelentéssel bír. A jelenlegi épületet a 17. században építették szerzetesek, kik ide zarándokoltak. A templom érdekességei közül kiemelkednek az ősi szanszkrit és hindi falfeliratok, valamint a hagyma alakú kupola, melyek mind az indiai befolyás nyomait őrzik. A kupola szélén égő fáklyákat az épület alatti földgázmező táplálja. A templom, mely csak egy piciny része egy nagyobb vallási jellegű épületeket tartalmazó komplexumnak Surakhani városában, Bakutól 20 km-re északkeletre található. A közelben az Apsheron félszigeten néhány gyönyörű középkori kastély is említést érdemel: egy-egy Ramanában és Nardaranban, és két másik Mardakyanyban, melyeket a Shirvan sahok uralma idején építettek a 14. században. Ramanában még egy ősi olajmező, Mardakyanyban egy botanikus kert és egy 15. századi mecset, Nardaranban pedig egy szőnyeg gyár érdemel említést, (nu.hu) Múlt heti óriásrejtvényünk megfejtése: Aki igazán gazdag kíván lenni, ne vagyonát gyarapítsa, hanem kapzsiságát csökkentse, mert ha nem szab határt a gazdagság utáni vágyának, soha sem szabadul meg a szegénységtől és a szűkölködéstől. Múlt heti Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Belorusszia. E heti nyerteseink: Drága András, Péder Vasil Mária, Csicser László Irén, Kisudvarnok Kelemen Zsuzsanna, Losonc Berta Edit, Kisgéres Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el! MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számában közölt kétoldalas nagy keresztrejtvény sikeres megfejtői között, akik a kiadó címére (Petit Press a.s., Námestie SNP 30, vasárnap HIKWJ I ■ •ivniíniriirftmiuw i 814 64 Bratislava 1) október 27-ig beküldik a helyes válaszokat, ajándékokat sorsolunk ki. Öt szerencsés nyertesnek ajándékot küldünk. (ú)
