Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-07 / 230. szám, kedd
Kedd, 2003. október 7. 7. évfolyam, 39. szám 1992-ben az időközben Betlenfalvával, és Kadicsfalvával kiteljesedő település népessége 39 959 főre gyarapodott, s ennek 94,4 százaléka magyar nemzetiségű Találja ki, hol járunk! JÁTÉK A városháza (Képarchívum) dorheiu Secuiesc (a város magyar nevét keressük) a térség - a Hargita-fennsík és a Sóvidéki-dombság, illetve a Küküllő- közi-dombság keleti és a Homoródi- dombság jelentős számú településeinek - részben ipari, jobbára kereskedelmi és közművelődési, de mindenképpen képzési, oktatási központja. Korábbi monográfusai is ipari-kereskedelmi jellege mellett iskolavárosi hagyományait, értékeit méltatják. Mint a székelyföldi települések egynémelyikét, a király, majd a vajda látta el megkülönböztető kiváltságokkal. Később az Erdélybe kényszerűségből áttelepedett királyi udvar már egy átfogó közigazgatási és adórendszer szempontjai szerint emelte ki a térségbeli települések csoportjából és bástyázta körül az első urbánus jogokkal (Izabella királyné 1558-ban kiadott levele indítja el ezt a folyamatot), amelyek aztán - a fejedelemség korában gyakran meg-megtorpanó, később valós - a fejlődés, a gyarapodás esélyeit jelentették. Az ország közigazgatásának korszerűsítési folyamatában előbb törvényhatósági hatáskört kap, majd 1876-ban rendezett tanácsú város lesz. 1930 és 1956 között szinte duplájára nőtt a népessége, mindvégig megőrizve többségi magyar nemzetiségi jellegét. 1992-ben az időközben Betlenfalvával, és Kadicsfalvával kiteljesedő település népessége 39 959 főre gyarapodott, s ennek 94,4 százaléka magyar nemzetiségű. Az 1996-1997 évek adatai három számjegyű elvándorlás jeleiről tanúskodnak. A céhes közösségekből (tímárok, cserzővargák, szűcsök, szabók, lakatosok, csiszárok, fazekasok, mészárosok, kovácsok, nyergesek, asztalosok, kalaposok, szíjgyártók, fuvarosok, ácsmesterek) ez idő alatt kisüzemek, helyi ipar és nagyipar cseperedett az 1980-as évek közepére, amelynek nevet és rangot adó létesítményei konfekciógyár, az élelmiszeripari gépgyár, a matricagyár több üzemrészlegével, a cérnagyár és két igen erős kisipari szövetkezeti tömörülés. Ha a Szabadság-tér (parkírozott alakját a két világháború között kapta) észak-nyugati sarkában szállást adó Küküllő Szálló a támaszpont, akkor a tér kínálja az első látványosságokat: a ma a mallersdorfi ferences nővérek rendjének otthont adó Szent Ferenc rendi kolostor egyházi tulajdonba visszaadott épületét és templomát (18. század), az egykori Főteret kettéosztó református templomot (18. sz.), az előtte álló teljes alakú Orbán Balázs szobrot, a Millennium évében épült Vármegyeházát, a mai Városházát. A református templomtól délre a téren a volt református kollégium (Bethlen János alapította 1672-ben) és a századforduló második évtizede első két évében az intemátus megmaradt épülete mellé épített új palota, a mai Benedek Elek tanítóképző. Ez az épület ad helyet a félszáz ezer könyvet számláló akadémiai tudományos könyvtárnak is, amelynek alapjait 28 könyvvel Apafi Mihály erdélyi fejedelem tette le. A tér fölött magasodó Szent Miklós hegyen a mai látnivalók a plébániatemplom (18. sz.), a plébánia épülete, amely azon kevés épületek egyike, amelyek a 17. századot idézik; a századforduló első évtizedében épült a 16. századi jezsuita alapítású református főgimnázium mai, Tamási Áron nevét viselő líceum épülete. A Szabadság térről kiinduló Vár utca kalauzol el a várhoz, amelynek tövében a Tompaház emlékszobája idézi föl az utcának is nevet adó költő és szerkesztő, Tompa László emlékét. Nem datált egyetlen középkori műemléke a mai városnak a Jézus-kápolna. Szerény, dísztelen egyszerűsége, négylevelű lóhere alakjára emlékeztető alaprajza németországi, magyarországi, sőt székelyföldi (Kézdiszentlélek, Székelyszáldobos) 13. századi hasonló építkezések rokonságára utal. A város északi kijáratának határában a helybéliek kedvenc kiruccaná- si helyén, Szejkefürdőn Orbán Balázs sírjához környékbeli településekről származó és újra felállított Székely-kapu sor vezet. Keled irányban a Bethlenfalvi utcán a Csíki útra jutunk ki, amely előbb Vlahicán (Szentegyháza) át a Homoród-mentének a megyéhez sorolt településeire vezet, egy másik, hosszabb útvonal, a Sóvidékre, majd onnan át Székelykeresztúrra. Székelykeresz-túrról a Homoródi- dombság észak-keleti falvain át vissza Udvarhelyre, (i-t) Múlt heti óriásrejtvényünk megfejtése: Kibékülünk azzal az ellenségünkkel, aki a szív és az elme kiválósága tekintetében alattunk áll, de sohasem bocsátunk meg annak, aki lélekben és tehetségben felülmúl bennünket. Múlt heti Találja ki, hol járunk! című játékunk megfejtése: Szantorini. E heti nyerteseink: Katona Éva, Eperjes, Rácz Katalin, Baka, Sikó Tünde, Rimaszombat, Marczi Bence, Nagykapos, Sáreczky Valéria, Nagymegyer Gratulálunk, a nyereményt postán küldjük el! MEGFEJTÉSÉRT AJÁNDÉK A Rejtvénysziget e heti számá- 814 64 Bratislava 1) október ban közölt kétoldalas , 13-ig beküldik a henagy keresztrejtvény VSSolTŰD lyes válaszokat, aján- sikeres megfejtői kö- dékokat sorsolunk ki. zött, akik a kiadó cí- Öt szerencsés nyermére (Petit Press a.s., Ilil£KfB] tesnek ajándékot kül- Námestie SNP 30, I . -ÍH dünk. (ú)
