Új Szó, 2003. október (56. évfolyam, 225-251. szám)
2003-10-07 / 230. szám, kedd
ÚJ SZÓ 2003. OKTÓBER 7. Közélet 5 Németh Zsolt szerint a kedvezménytörvény visszavetette a magyar-szlovák kapcsolatokat a mečiari időszak szintjére Megcsonkított „státusgyermek” Szlovákiai parlamenti képviselőket és újságírókat - köztük az Új Szó munkatársát - fogadta a múlt héten Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. A szlovákiai vendégek kérdései elsősorban a magyar kedvezménytörvényre vonatkoztak. JUHÁSZ LÁSZLÓ Ön a kedvezménytörvény egyik atyja. Az elmúlt hónapok történéseinek tükrében milyennek látja „gyermekét”? Ezt a „gyermekemet’ az elmúlt parlamenti időszak végén egy kicsit megcsonkították. A bántalmazást azonban túlélte, és bízom benn, hogy előbb-utóbb fel fog gyógyulni, és újra működni fog minden szerve. Összességében a státustörvénynek a jelentőségét abban látom, hogy jogszabályi szinten és mélyreható módon rendezte az anyaország és a határon túli nemzetrészek kapcsolatát. Elindított egy olyan összeurópai párbeszédet, amelynek az eredményeként ma már Európában elfogadott, hogy az anyaországoknak van módjuk arra, hogy szerepet vállaljanak a határon túli nemzetrészeiknek a megmaradásában. Mielőtt a státustörvény megszületett volna, ez a fajta tudatosság nem létezett. Az a tudatosság, hogy a kisebbségek megmaradását nem csupán az állampolgárságuk szerinti állam, hanem az anyaországuk is szolgálja, ma már nemcsak gyakorlatilag nyilvánvaló, hanem jogilag és politikailag is elfogadott dologgá vált. Aztán jött a Velencei Bizottság... Nem mondom, hogy a Velencei Bizottság álláspontja - amely megítélésem szerint végül is igazolta a státustörvény mögötti megfontolásokat - kőbe vésett törvény. Mert lehet vitatkozni, hogy amit az Európa Tanácsnak ez a szakértői szerve mondott, az helyes-e vagy sem. Mi eredetileg azt akartuk, hogy a határon túli magyar közösségek adjanak ajánlást arra vonatkozóan, hogy ki kapja meg a magyarigazolványt és ki nem. A Velencei Bizottság azt mondta, ajánlást ne tegyen, csak tájékoztatást adjon a magyar államnak. Ez etatista szemlélet a bizottság részéről, mivel nem ismeri el a nemzeti kisebbségeknek a kollektív szubjektivitását. Az európai jogfejlődésben még előttünk álló feladat, hogy a nem» Nem mondom, hogy a Velencei Bizottság álláspontja kőbe vé- > . sett törvény. \N zeti kisebbségeknek a politikai szubjektivitása, vagyis autonómiája az európai jogi-politikai gondolkodásban elnyerje azt a helyet, amelyet egyébként a nyugat-európai jogi és politikai gyakorlatban már élvez. Ne feledjük el, hogy ahol Európában -megnyugtató mó1 „Az ötlet Duray Miklóstól származik, az MKP pedig teljes mellszélességgel kiállt a státustörvény mellett." (Somogyi Tibor felvétele) dón rendezték a kisebbségi kérdést, ott autonómia van. Innentől fogva nem hiszem, hogy komolyan, jogilag megalapozottan lehetne érvelni a határon túli magyarok autonómiája ellen sem. Azonban a Velencei Bizottság irányában tett engedmények nem mutatkoztak elegendőnek ahhoz, hogy Szlovákia elfogadja a státustörvényt, még ebben a megcsonkított formában sem. A nyilatkozat, amelyet a szlovák kormány tett, hogy tanulmányozzák a román-magyar megállapodást, hordoz esélyt arra, hogy a szlovákokkal is meg lehet lesz végre állapodni ebben a jogszabályban. Itt lenne már az ideje lassan, hogy túl legyünk ezen a témán, mert az a fajta vita, amely az elmúlt egy-két évben kibontakozott, szemmel láthatóan visszavetette a magyar-szlovák kapcsolatokat a mečiari időszak színvonalára. A szlovák politika mintha azt érez- né feladatának, hogy látványosan, a nemzetközi színtéren is akadályozza a magyar diplomáciai erőfeszítések megvalósulását. Mi lesz Ön szerint az oktatásinevelési támogatásokkal? Úgy tudom, az a magyar kormány álláspontja is, hogy az oktatási-nevelési támogatás jusson el a családokhoz. Fontos, hogy az egyénekhez jusson el, és ők érzékeljék, hogy a gyermekeik identitásának megőrzését támogatja az anyaország, és ez anyagilag is kifejezésre jut. Mi nem ellenezzük, hogy az iskola is kapjon támogatást, mert az is fontos. Bár szerintem ez a szlovák állam feladata, mert a magyarok is fizetik az adót Szlovákiában. Az iskolák fenntartása állami feladat, és Szlovákia sem szegényebb ország, mint Magyarország. A nemzetiségi iskoláknak ugyanany- nyi támogatást kell kapniuk, mint a többségieknek. Ugyanakkor a magyarok számára szemmel láthatóan problémát jelent, hogy a gyermekeiket magyar iskolába küldjék. A szlovákiai magyar iskolások 30 százaléka nem jár magyar iskolába. Az asszimilációnak egy nagyon erős eszköze, hogy többségi oktatási intézménybe járnak a gyerekek. Ezért a nemzetiségi iskola- rendszernek és a kisebbségek megmaradásának nagyon fontos feltétele, hogy a szülők magyar iskolába járassák a gyerekeiket. Azt kell eldöntenie mindenkinek, hogy értéknek tekinti-e a kisebbségek létét a saját országában. Ha igen, akkor tenni kell azért, hogy ezek a kisebbségek spontán módon ne szűnjenek meg asszimilációval vagy elvándorlással. Ezért pozitív diszkriminációra van szükség. Nem gondolja, hogy a kedvezménytörvény destabilizálta a közép-európai országokat és végeredményben a Fidesz választási vereségéhez is hozzájárult? Nem hiszem. Azt sem hiszem, hogy Mikulás Dzurinda azért nyerte meg a választásokat, mert nagyon szlovák módon viselkedett volt a státustörvénnyel kapcsolatban. Nem hiszem, hogy az etnikai tényező döntő módon befolyásolná a választói magatartást, különösen Magyarországon nem. A magyar- országi embert egyszerűen nem érdekli, mi történik a határon túli magyarokkal. Tudom, hogy nehéz elhinni, de tízmillió magyar egyáltalán nem figyel arra, mi történik odaát. Ez nem az ő konfliktusuk. A kedvezménytörvény nem destabilizálhatja Európát, mert csak Szlovákia beszél állandóan a státustörvényről. A szlovák közvélemény nem tudja megemészteni a jogszabályt. Ez az egész nem is magyar- országi, hanem szlovák probléma, ami a szlovák politikai pártok különbözőségéből ered, a kereszténydemokraták, Dzurindáék, Mečia- rék viszonyából az MKP-hoz. A Magyar Koalíció Pártja volt ugyanis a kedvezménytörvény kezdeményezője. Maga az ötlet Duray Miklóstól származik, az MKP pedig teljes mellszélességgel kiállt a státustörvény mellett. Nem mondom, hogy nincs más politikai erő Szlovákiában, amelyik osztaná a demokratikus és szabad piaci értékeket, de bizonyos, hogy a magyar párt a demokrácia bajnoka Szlovákiában. Nem hiszem, hogy egyetlen politikai erő is elmondhatná magáról, hogy jobban elkötelezte volna magát a demokrácia mellett, mint az MKP. Ezért hiszem, hogy ez belpolitikai probléma. Mivel magyarázható, hogy a kedvezménytörvényt úgy fogadták Szlovákiában, ahogy? Van egy hipotézisem. Ha a Fidesz megnyeri a választásokat 2002 áprilisában és Dzurinda megnyeri a választásokat szeptemberben, akkor októberben megvan a megállapodás. És akkor régen túl lennénk az egészen. Hosszú éveken keresztül nagyon látványosan működött a politikai kapcsolat Orbán és Dzurinda között. De sajnos Magyarországon Medgyessyék nyertek, és nem sikerült megegyezni Pozsony- nyal. Részben azért, mert a magyar kormány azt mondta, úgy fogjuk módosítani a státustörvényt, ahogy a szomszédok akarják. Ezért kellett megváltoztatnunk az Or- bán-Nastase megállapodást is, mert a románok még kitaláltak öt teljesen új dolgot, amely nem volt benne a paktumban. így aztán a szlovákoknak is újabb ötletei támadtak, hogy még mi mindent kelNN Még egyszer hang- ' súlyozom, problémák csak Szlováki- .y ával vannak. lene megváltoztatni. A szlovákok abban különböztek a románoktól, hogy a románok megmondták, mit akarnak, és azt a magyar parlament elfogadta. A szlovákok nem mondták meg, mit akarnak, csak kategorikusan annyit mondtak, hogy helyezzük hatályon kívül az egészet. így nem lehet kompromisszumot kötni. Még egyszer hangsúlyozom, problémák csak Szlovákiával vannak. Megoldás pedig egyelőre nincs. Én örülnék, ha a szocialisták meg tudnának állapodni Szlovákiával. A közös feladatok megoldását ugyanis nagyon fékezi ez a probléma. Mire alapozza a feltételezést, hogy ha Mikuláš Dzurinda mellett Orbán Viktor is győz, meg tudtak volna egyezni? Szerintem azért nincs megállapodás, mert a magyar kormány a választási kampány tárgyává tette a státustörvényt, és ezt a gyengeséget megérezte Dzurinda. Mi érzékeltük a szlovák oldalon a megegyezésre való hajlandóságot, és mi akkor meg is tudtunk volna velük egyezni. Ezt nagyon nagy bizonyossággal tudom mondani. Palkó: nem lesz kevésbé elérhető a lakosság számára Olcsóbb államigazgatás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Jaroslav Spišiak szerint szó sincs elbocsátásokról Többen járőrözhetnek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az új államigazgatási rendszer mindenképpen olcsóbb lesz a jelenleginél - állítja Vladimír Palkó belügyminiszter. „Csak a béreken évente 420 millió koronát tudunk megtakarítani, 2004januárjától 1601, egy évvel később további 826 hivatalnokkal lesz kevesebb - támasztotta alá állítását a miniszter. - A hivatalnokok számának csökkenésével kevesebb irodára lesz szükség, előzetes felmérésünk szerint mintegy 60-80 épület kiürül, s ez újabb költségmegtakarítást eredményez.” A jövő évi költségvetés mintegy 750 millió koronával szán kevesebb pénzt a közigazgatási rendszer fenntartására. A hivatalok azonban nem lesznek kevésbé elérhetőek az állampolgárok számára, a legtöbb ügyet bonyolító osztályok száma nem változik, sőt akár nőhet is. „Az 1996-ban bevezetett integrált közigazgatás hátránya az volt, hogy minden járási hivatal azonos számú osztállyal jött létre, így például abban a járásban is volt erdőhivatal, ahol nincs jelentősebb erdős terület” - indokolta a reform szükségességét Palkó. A miniszter szerint ellentétes a kormányprogrammal Viktor Béreš (ANO) módosítási javaslata, mely a járási hivatalokat jelenlegi formájukban meghagyná, csak számukat csökkentené a jelenlegi 79-ről 50 re. (lpj) Pozsony. Cáfolta a rendőrök tömeges elbocsátásáról szóló híreket az országos rendőrfőkapitány első helyettese. „Szó sincs elbocsátási hullámról, épp ellenkezőleg, több rendőrt láthatunk majd az utcákon” - válaszolta lapunk kérdésére Jaroslav Spišiak. Az Új Szó tudomására jutott, hogy a belügyminisztérium több száz alkalmazottjától válik meg, informátorunk tudni vélte, hogy a somoijai rendőrőrsön csak tízen teljesítenek majd szolgálatot a jelenlegi húsz-huszonöt rendőr helyett. Spišiak leszögezte: egy rendőrt sem bocsátanak el, sőt elképzelhető, újakat vesznek fel. Magyarázata szerint azt az adminisztratív munkát külön munkaerő végzi majd. „Körülbelül az állomány tizennyolc százaléka” - pontosította Spišiak. Hangsúlyozta, hogy a többieknek - a január elsejével életbe lépő szabályozás értelmében - már nem kell ezzel foglalkozniuk, azaz több idejük jut például járőrözésre. Értesülésünkre reagálva elmondta, tény, hogy az egyes őrsökön jelenleg szolgáló, ám jövőre csak az említett papírmunkát végző rendőrök közvetlenül a járási rendőrkapitánysághoz tartoznak majd, ám nem valószínű, hogy emiatt utazniuk kell, hiszen a kapitányság kihelyezett irodájában dolgozhatnak - azaz tulajdonképpen a jelenlegi helyükön, (szge) RÖVIDEN Tizennégy százalék alatt a munkanélküliség Pozsony. Szeptember folyamán 0,34 százalékkal csökkent a munkanélküliek aránya, így az 14 százalék alá esett. A nyilvántartott munkanélküliek száma az elmúlt hónapban 370 803 volt, 71 576- tal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A szociális ügyi minisztérium a munkanélküliség csökkenésének gyorsulását várja 2004. január 1-jétől, amikor várhatóan életbe lép az új foglalkoztatási törvény. dpj) Harc az emberkereskedelem ellen Pozsony. Szlovákiának fel kell vennie a harcot az emberkereskedelemmel, mert ez is az egyik ágazata a szervezett bűnözésnek. Júniusban kampány indult a 16-24 éves nők körében; azt javasolják, hogy mielőtt külföldön munkát vállal valaki, érdeklődjön: tudja meg, hogy milyen munkát vállalt, ki szervezi és szerezze be a szlovák külképviselet telefonszámát. Ha mégis adódik valamilyen probléma, a rendőrséghez kell fordulni. Sajnos, a nők nem elég óvatosak, így könnyen az erőszak és a prostitúció áldozatai lehetnek. Mivel a sajtó keveset foglalkozik a témával, a lányok és a fiatal nők nem tartják veszélyesnek az emberkereskedelmet, pedig nagyon sokan esnek áldozatul a modern rabszolgaságnak is nevezhető prostitúciónak. (ncs) Műanyag palackok betétdíja Pozsony. Minden valószínűség szerint három-négy hónapon belül megjelenik az a miniszteri rendelet, mely alapján a jövőben betéti díjat kell fizetni a műanyag palackokért is, jelentette be tegnap Miklós László. A környezetvédelmi miniszter szerint a betétdíj 4-5 korona körül lesz, de pontosan még nem döntöttek róla. A minisztérium megrendelt egy tanulmányt, melyből az derült ki, hogy a díj bevezetése negatív hatással lenne a piacra, de az anyag szakmaiságát végül megkérdőjelezte. (SITA) Új választókerületek a javaslatban Pozsony. A belügyminisztérium egyeztetésre bocsátotta a választási törvény módosítását. Az új javaslat négy választókerülettel számol az eddigi egy helyett. A négy körzet a pozsonyi, a nyugatszlovákiai, a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai lenne. A HZDS már jelezte, hogy nem ért egyet a javaslattal; a mozgalom többségi választási rendszert szeretne kétkamarás parlamenttel. A többi ellenzéki pártnak sem tetszik túlságosan az új törvény, s a koalícióból is egyelőre csak a KDH támogatja az új rendszer bevezetését. (SITA) Kevesebb pénz jut a költségvetésből árvízvédelemre Figyelmetlen volt ■ a földművelési tárca? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Árvízvédelemre jövőre talán a földművelésügyi tárca figyelmetlensége miatt jut kevesebb pénz. Miklós László környezetvédelmi miniszter lapunknak leszögezte: amikor a kormány elfogadta a jövő évi költségvetés alapelveit, árvízvédelemre 840 milliót szánlak, amit a pénzügyminisztérium később fokozatosan 400 millióra faragott. Miklós nem zárta ki, hogy a földművelésügyi tárca hibájából, illetve figyelmetlenségéből jut majd kevesebb árvízvédelemre. Korábban ugyanis a vízgazdálkodási hatáskörök az agrártárcához tartoztak, ott dolgozták ki az ezzel kapcsolatos költségvetési fejezetet, ám időközben ez átkerült Miklós Lászlóhoz. „Elképzelhető, hogy a mezőgazdasági miniszter már nem figyelt oda, mondván: az már úgysem hozzá tartozik. De a jelenlegi állapot tarthatatlan. Csak a Bős alatti gát megerősítése 300 millióba kerülne, úgyhogy az egész országra nézve a 400 millió nevetséges összeg” - magyarázta lapunknak a tárcavezető, aki szeretné visszaszerezni a lefaragott 400 milliót. A földművelésügyi miniszter is több pénzt szeretne a büdzséből: ő az agrártámogatásokat szeretné emelni. A vízgazdálkodási hatáskörök átruházása egyébként nem folyt zavartalanul Simon Zsolt és Miklós László között, az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyvet csak többszöri nekifutásra fogadta el a kormány; a kettejük közt kialakult konfliktus oldása érdekében még Csáky Pál, az MKP miniszteri klubjának az elnöke is békítette őket. (sz-a) MEGKÉRDEZTÜK Miklós László környezetvédelmi minisztert Pavol Rusko gazdasági miniszter pénteken kifogásolta, hogy ön miatt ismét nem ülésezhetett az érdekegyeztető tanács. Sőt kijelentette: ön egyetlen összejövetelen sem vett részt, amiért javasolni fogja, hogy más miniszter legyen tagja a testületnek. Miért nem ment el tizennyolcadszor sem az ülésre? Mert nem vagyok tanácstag, csak póttag. A póttagot akkor szokták megkérni, hogy vegyen részt az ülésen, ha valamelyik rendes tag nem tud elmenni. Amióta póttag vagyok, egyszer sem kértek fel helyettesítésre. Rusko ahelyett, hogy felhívott és megkérdezett volna, hogy ráérek-e, a sajtón keresztül üzengeti, hogy le fog váltani. Csakhogy ugyebár nem tud leváltani, mert nem vagyok tag. Részéről az lett volna tisztességes, ha személyesen telefonál. Egyébként úgysem tudtam volna elmenni a találkozóra, mert egy visegrádi összejövetelen voltam. Pavol Rusko nincs tisztában az érdekegyeztető tanács összetételével és működésével, vagy valamilyen személyeskedésről lehet szó? Nem érzek személyeskedést, inkább nem tudja, hogy én csak póttag vagyok. Senki nem veti a szemére, hogy egy hét után még nem ismeri az egyes szervek struktúráját, de üyenkor nem a sajtón keresztül kell üzengetni. Mindenkinek az alkatától függ, hogyan közelít bizonyos dolgokhoz. Ha valaha is megkérték volna, hogy helyettesítsen valakit, akkor akár mind a tizennyolcszor elment volna? Persze. De az érdekegyeztetés nem épülhet egy póttagra, és én sem úgy tervezem az időmet, hogy hátha szükség lesz rám: környezetvédelmi miniszterként egyéb fontos teendőim vannak. De hangsúlyozom: soha nem is hívtak egyetlen ülésre sem. (sza)
