Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-05 / 204. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 5. Markó az aradi emlékműről Bukarest. Az aradi vértanúk emlékét megörökítő Szabad­ság-szobor köztéri visszaállítá­sáról tárgyalt tegnap Markó Béla, az RMDSZ elnöke Adrian Nastase román kormányfővel. Markó elmondta: tárgyaló- partnerével megegyezett ab­ban, hogy az elmúlt időszak­ban oly sok vitát kiváltó kér­dést a történelmi megbékélés szellemében és az 1948-as for­radalom közös eszmeiségének a jegyében kell megközelíteni. Egyetértettek abban, hogy mi­előbb ki kell alakítani a meg­felelő megoldást. Addig is folytatódnak a Szabadság­szobor köztéri felállításának előkészületei. A Szabadág­szobor köztéri felállítása sze­repel az RMDSZ és a kormá­nyon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) együttműködési megállapodásában. (MTI) Túszdráma egy kórházban Kalkutta. Egy halálos és há­rom sebesült áldozata van an­nak a túszdrámának, amely tegnap történt egy kórházban a kelet-indiai Szűri városában, Kalkuttától 230 kilométerrel nyugatra. Egy 35^4-0 éves férfi magára erősített pokolgépek­kel és lőfegyverrel szerda este berontott a kórházba, hogy ki­szabadítsa két bandatársát, akiket rendőri őrizet alatt a kórházban ápolnak, mert au­gusztusban megsebesültek egy lövöldözésben. A férfi az épületben először lövéseket adott le, és felrobbantott egy­két kisebb erejű, házi készíté­sű pokolgépet, majd túszul ej­tett 16 embert. A túszok kö­zött betegek és látogatók is voltak. A rendőrség körülvette az épületét, és az egyik abla­kon át tárgyalt a túszejtővei. A férfi az éjiszaka folyamán több­ször a levegőbe lőtt. A túsz­dráma kezdete után csaknem 12 órával tűzpárbaj tört ki közte és a rendőrök között, vé­gül a bűnöző megsebesült, majd megadta magát. (MTI) Kötetetlen eszmecsere Berlin. Nem hivatalos eszme­cserét folytatott tegnap Drez­dában Gerhard Schröder né­met kancellár és Jacques Chirac francia államfő. A talál­kozón szóba került Irak kérdé­se, különös tekintettel arra az amerikai igyekezetre, hogy még több ország vegyen részt katonailag az iraki rendcsiná­lásban. Német részről a mosta­ni amerikai törekvéseket is hű­vösen fogadják, kizárják Né­metország katonai szereplését Irakban. Schröder szerint Né­metország már a világ sok tá­ján segít, például afganisztáni szerepvállalását is kibővítette. A drezdai Schröder-Chirac megbeszélések másik témája­ként említették a hírügynöksé­gek az európai alkotmányos szerződés (alkotmány) ügyét. Ismeretes, hogy Párizs és Ber­lin - egyes EU-államoktól és tagjelöltektől, főleg a kis or­szágoktól eltérően - nem kí­ván változtatásokat a jelenlegi tervezetben. (MTI) Ők ketten ellenezték a legve- hemensebben az iraki háborút (TASR/AP) Tojással dobálták meg Schwarzenegger kormányzójelöltet a kaliforniai egyetem hallgatói Elkerüli az újságírókat London győzködné Washingtont, Rumsfeld nem ért egyet a brit külügyminiszterrel Washington. Hiába csattant tojás a bal lapockáján - amint az a felvéte­len is jól látszik-, Arnold Schwarze­negger töretlenül folytatja egysze­mélyes kampányát a kaliforniai kor­mányzószékért. A kaliforniai állami egyetem hallgatóinak heves reakci­óját az váltotta ki, hogy a republiká­nus jelölt a nyilvános televíziós vita helyett szónoklatot tartott - jelen­tette a Sacramento Bee. A lap sze­rint ez pontosan beleillik a nem ép­pen jó beszédkészségéről ismert filmszínész kampánystratégiájába, melynek egyetlen lényegi pontja van: a lehető legtávolabb tartani a váratlan kérdéseket feltevő újság­írókat. Schwarzenegger bemutatta legfrissebb reklámfilmjeit is. A lírai egyszerűségű alkotások nem terhe­lik bonyolult üzenetekkel a befoga­dókat. „Hát, itt a tervem: mindent átvilágítok, bepillantok a könyvekbe és véget vetek az őrült túlkölteke­zésnek” - szólalt meg a gazdasági zseni a filmszínészből. Schwarze­negger kampányát a republikánu­sok kaliforniai főstratégája is szolid bírálattal illette. „Tudom, hogy vi­tázni fog, ha úgy érzi eljött rá az idő” - védte meg a legesélyesebb repub­likánus jelöltet Alan Hoffenblum. „De azért többet kellene találkoznia újságírókkal is” - tette hozzá, (ú) A Terminátor beszéde végül is osztatlan sikert aratott. A tojásdobálókat más oktatási intézményekből buszokkal hozott ifjú republikánusokkal szo­rították ki. (TASR/AP-felvétel) Kevés a katona Irakban London/Washington/Bagdad. Sajtóhírek szerint Nagy-Bri- tannia további ötezer katonát küldene Irakba. Tony Blair kormányfő tegnapi sajtóérte­kezletén azt mondta, erről még nem születetett döntés. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnap vá­ratlanul a közép-keleti térség­be utazott, délután megérke­zett Bagdadba. ÖSSZEFOGLALÓ A brit külügyminiszter arra figyel­meztette a kormányfőt, hogy több ezer katonát kell kivezényelni Irak­ba a biztonsági helyzet javítására és az önálló kormányzás kialakításá­nak felgyorsítására, ellenkező eset­ben a szövetségeseket „stratégiai léptékű kudarc” fenyegeti. Jack Straw mindezt egy belső feljegyzés­ben írta Tony Blaimek; a kiszivárog­tatott elemzést a legnagyobb brit konzervatív napilap, a The Daily Telegraph tegnap ismertette. A fel­jegyzésben Straw azt írta, hogy a szövetségesek a jelenleg Irakban ál­lomásoztatott katonai erővel nem képesek az újjáépítéshez szükséges körülmények megteremtésére, sem a biztonság fenntartására az egyre erősödő terrorista tevékenység kö­zepette. A külügyminiszter szerint Nagy-Britanniának legalább egy 5 ezer fős dandárt kellene Irakba ve­zényelnie. Ez elősegíthetné Wa­shington meggyőzését is arról, hogy növelje a jelenleg 150 ezer fős ame­rikai katonai kontingens létszámát - áll a bizalmas feljegyzésben. A külügyminisztérium tegnap nem fűzött megjegyzést a The Daily Telegraph híréhez. A védelmi tárca azonban közleményben tudatta, hogy Geoff Hoon miniszter már el­rendelte az iraki brit katonai jelenlét szintjének felülvizsgálatát. A tárca szerint mindazonáltal a hadszíntéri parancsnokok feladata eldönteni, hogy elegendő-e az Irakban állomá­sozó erő. Tony Blair kormányfő teg­napi sajtóértekezletén azt mondta, erről még nem születetett döntés. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter váratlanul a közép-keleti térségbe utazott, ahol felkeresi az ott állomásozó amerikai csapatokat és a katonai parancsnokokkal ta­nácskozik. Rumsfeld újságíróknak kijelentette, hogy nincs szükség to­vábbi amerikai erőkre Irakban, több értelme lenne annak, ha az iraki biz­tonsági erőket kibővítenék és meg­erősítenék. Közölte, hogy Irakban jelenleg 20-22 ezer a nem amerikai katonák száma. Kérdésre válaszolva úgy ítélte meg, hogy egy nemzetközi hadosztály talán még elkelne rajtuk kívül. Elmondta, hogy az amerikai középső parancsnokság Irakot és Af­ganisztánt is magában foglaló fele­lősségi területén több megállót is tervez. Az USA konzultációkat kezdett a BT tagjaival egy határozattervezetről, amely multinacionális erő létreho­zását irányozza elő a világszervezet égisze alatt, de amerikai parancs­noksággal. Diplomáciai források szerint a tervezetet az USA ma ter­jeszti a BT elé. Washingtonban azt a reményt fűzik hozzá, hogy elfogadá­sa esetén további államok küldenek katonákat Irakba. Az arab országok, valamint India, Pakisztán, Bangla­des és mások vonakodnak attól, hogy kifejezett ENSZ-mandátum nélkül katonákkal járuljanak hozzá az iraki stabilizáláshoz. Közeleg szeptember 11-e - minden eddiginél magasabb fokú készültség a briteknél Biztosan lesz terrortámadás? MTI-JELENTÉS London. Öngyilkos merénylők nagy-britanniai támadásától tart a londoni rendőrfőkapitány, aki sze­rint az ilyen merényletek veszélye a többszörösére emelkedett az utóbbi időben. Sir John Stevens, akinek szavait a tegnapi The Times idézte, a szeptember 11-ei amerikai terror- támadás második évfordulója elé időzített nyilatkozatában azt mond­ta: a brit terrorelhárítás minden ed­diginél magasabb fokú készültség­ben van. A rendőrség és a kormány egyaránt azzal számol, hogy vala­milyen terrortámadás bizonyosan lesz Nagy-Britanniában. Erről pon­tos hírszerzési értesülés nincs, de Csak idő kérdése egy merénylet el­követése - tette hozzá a legmaga­sabb rangú brit rendőrtiszt. Kijelen­tette: nem habozna katonai erő ki­vezénylését kérni London utcáira, ha a fenyegetés olyan szintre hágna, mint az év elején a Heathrow repü­lőtéren. Februárban a legnagyobb brit repülőtéren és tágabb környé­kén több hétre a hadsereg harcko­csikkal megerősített egységei vették át az ellenőrzést, miután a kormány olyan hírszerzési értesüléseket ka­pott, hogy az amerikai merénylete­kért felelősnek tartott al-Kaida ter­rorhálózat kézi rakétafegyverrel utasszállító repülőgép lelövésére készül. Sir John szerint bizonyíté­kok vannak arra, hogy az al-Kaida kapcsolatokat épített ki nagy-bri­tanniai szélsőséges csoportokkal, és az „ügyért meghalni kész talpaso­kat toboroz”, akiknek fanatizálásá- ra vallási megszállottakat alkalmaz. „Öngyilkos merényleteket még soha nem követtek el Nagy-Britanniá­ban, ám tavasszal két brit állampol­gár ilyen támadást hajtott végre Iz­raelben” - írta a The Times. A veze­tő brit napilap értesülése szerint a Scotland Yard szakértőket küldött Izraelbe, tanulmányozandó a ter­rorelhárítási módszereket. A ki­emelt londoni idegenforgalmi és politikai intézmények védelmét már májusban látványosan megerő­sítették; a parlamentet betontöm­bökkel vették körül, hogy ne lehes­sen robbanószerrel megrakott jár­művel az épületnek hajtani. Teherautónyi föld-levegő rakéta London/Dzsidda. Teherautónyi föld-levegő rakétát foglaltak le a szaúdi hatóságok Dzsidda kikötőváros közelében; a szállítmány cím­zettje egy eddig meg nem nevezett terrorcsoport volt - közölte a lon­doni rádió. A BBC szaúdi forrásokból származó értesülése szerint a repülőgépek lelövésére alkalmas fegyvereket még a múlt hónapban találták egy kamionban a városba vezető sivatagi országúton. A fegy­vereket a rendőrség szerint Jemenből csempészték be. A BBC úgy tudja, a szaúdi hatóságok augusztusban figyelmeztették Londont és Washingtont arra, hogy egyértelmű hírszerzési adatok szerint főleg brit repülőgépeket rakétatámadás veszélye fenyeget a rijádi repülőtér körzetében. A British Airways a múlt hónapban egyik óráról a másik­ra be is jelentette szaúdi járatainak azonnali felfüggesztését. (MTI) Abbász tárgyalni akar a palesztin szélsőségesekkel Nem lesz leszámolás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh. Mahmúd Abbász mi­niszterelnök. a palesztint törvény- hozás tegnapi ülésén kijelentette: nem kíván leszámolni a palesztin szélsőségesekkel, hanem folytatni kívánja velük a párbeszédet. Fel­szólította a képviselőket: vagy tá­mogassák őt, vagy - mint fogalma­zott - küldjék haza. Abbász a Palesztin Törvényhozási Tanács rámalláhi ülésén Izraelt vá­dolta a békefolyamat válságáért, a június végén bejelentett tűzszünet összeomlásért. Felszólította Wa­shingtont: változtassa meg viszo­nyát Jasszer Arafat palesztin elnök­kel, aki a palesztin nép törvényesen megválasztott vezetője. Sürgette az Arafat körüli problémák rendezését, miközben elismerte, hogy vannak gondok a kormányon belül, illetve a kormány és az elnökség között. Abbász kizárta, hogy erőt alkalmaz­zon a Hamász és az Iszlám Dzsihád szélsőséges szervezetekkel szem­ben. Nem rendőri eszközökkel kíván élni, hanem tárgyaim akar - tette hozzá. Abbász bejelentette azt is, hogy Száeb Erekatot kinevezte az Iz­raellel tárgyaló palesztin küldöttség vezetőjévé. Száeb Erekat korábban tíz éven át vezette a palesztin dele­gációt és a kormányban is az Izrael­lel folytatott tárgyalások minisztere volt idén májusig. Azért mondott le akkor mindkét tisztségéről, mert nem bízott abban, hogy Izrael elfo­gadja a béketervet, másrészt meg­elégelte a palesztin belviszályt. A palesztin parlament tegnap kez­dődött ülését előzetesen sorsdöntő­nek minősítették a miniszterelnök jövője szempontjából. O maga erről annyit mondott csupán, hogy a na­pirenden nem szerepel bizalmi sza­vazás. Az AP értesülése szerint Abbász személyéről legalább egy hétig nem szavaznak a palesztin honatyák. Nyolcvanhárom képvise­lő közül tizennyolc petíciót írt arról, hogy tartsák meg a bizalmi szava­zást. Ahmed Koréi parlamenti elnök viszont ellenezte ezt és úgy foglalt állást, hogy ne vonják be a törvény- hozást az Arafat és Abbász közötti személyi konfliktusba. Izrael visszautasította az Abbász- beszédben elhangzottakat, misze­rint Izrael okolható a békefolyamat válságáért. „Ha a tűzszünet össze­omlott, akkor az a Hamász aljas je- ruzsálemi merényletei miatt tör­ténd’ - válaszolt Abbász vádjaira Avi Pazner, az izraeli kormány szóvivő­je. Felhívta a figyelmet arra, hogy Izrael nem vett részt a tűzszünet­ben, arról a palesztin szervezetek állapodtak meg egymás között. An­nak felrúgását is csak ők tehették meg, ahogy a Hamász és az Iszlám Dzsihád meg is tette az augusztus 19-i, 21 ember életét követelő me­rényletekkel. Közben Effájim Hal­évi, a Moszad izraeli titkosszolgálat volt vezetője úgy nyüatkozott, hogy Izraelnek szabadon kellene enged­nie a tavaly bebörtönzött Marvan Barguti palesztin vezetőt, s ezzel megerősítenék Abbász ingatag kor­mányfői székét. Powell visszautasítja Észak-Korea fenyegetőzését Nem több taktikázásnál MTFHÍREK Washington/Szöul. Az amerikai külügyminiszter visszautasította Észak-Korea nukleáris kísérlettel va­ló fenyegetőzését, és felszólította Phenjant, hogy vegye komolyan az atomfegyverprogramjának beszün­tetésére vonatkozó amerikai javasla­tokat. Colin Powell, aki dél-koreai kollégáját, Jun Jong Kvant fogadta szerdán este Washingtonban, meg­erősítette, hogy az észak-koreai kül­dött atomteszt végrehajtásával fe­nyegetőzött a múlt héten Pekingben tartott hatoldalú találkozón. Előző­leg a phenjani parlament áldását ad­ta a kommunista kormánynak arra a döntésére, hogy nukleáris elrettentő erőt épít ki, s egyben megerősítette Kim Dzsong II észak-koreai vezetőt a védelmi bizottság élén. A hivatalos észak-koreai hírügynökség, a KCNA szerint a parlamenti képviselők üd­vözölték az atomprogramról folyta­tott többoldalú tárgyalások megsza­kítását. A dél-koreai országegyesítési mi­niszter szerint Észak-Korea csak tak­tikázik, amikor az atomfegyverkezé­sének a felgyorsításával fenyegető­zik. Dzsong Szí Hjun tegnap úgy ér­tékelte Phenjan bejelentését, hogy azzal erősebb pozícióra akar szert tenni a kérdésről folytatandó több­oldalú tárgyalásokon. Az Amnesty International bírálja a szerb hatóságokat Megkínozták a foglyokat MTI-HÍR Belgrád. Az Amnesty International követeli a szerb hatóságoktól, hogy utánajárhasson azoknak az infor­mációknak, amelyek szerint a szer­biai börtönökben megkínozták a Zoran Djindjics szerb kormányfő meggyilkolása után őrizetbe vett személyeket. A tekintélyes nemzet­közi emberi jogi szervezet tegnap közzétett jelentése ügyvédek beszá­molóira alapozza ezt az állítását. Az AI szerint a hatóságok széles körben alkalmaztak kínázásokat az alvilág elleni rendőrségi fellépés idején, s a brutalitásnak főleg olyan kisstílű bűnözők voltak kitéve, akikről nem tud a közvélemény, s akiknek az ügye valószínűleg nem kerül napvilágra. A jelentés szerint a börtönőrök csuklyát húztak a fog­lyok fejére, verték őket, elektrosok- kot alkalmaztak, és azt színlelték, hogy ki akarják végezni őket. Az emberi jogi szervezet szerint na­gyon súlyos vádakról van szó, a szerb hatóságoknak engedélyezni­ük kell, hogy az AI és más emberi jogi csoportok képviselői tetszés szerint, négyszemközt beszélhesse­nek a foglyokkal, tisztázandó a vá­dakat. Az AI szerint a kínzáson át­esettek közül sokan nem mernek nyíltan beszélni a tortúrákról, tart­va attól, hogy ismét elfogják őket. Vannak azonban olyanok, akik nyil­vánosan már beszéltek erről, vagy ügyvédeiknek mondták el börtön- beíi viszontagságaikat. Protektorátust akar Macedóniából az albán lázadóvezér Háborúval fenyeget MTI-HÍR Szófia. Háborúval fenyegetőzött Avdil Jakupi, a macedóniai Albán Nemzeti Hadsereg (ANA) nevű láza­dó szervezet vezetője a bolgár televí­ziónak adott tegnapi nyilatkozatá­ban. „Fellázadunk és háborút indí­tunk” - jelentette ki. Indoklása sze­rint „Macedónia nem tekinthető ál­lamnak, hiszen egy bűnöző áll kor­mánya élén”. Jakupi szerint Branko Crvenkovszki macedón miniszterel­nökbelekeveredett a Zoran Djindjics szerb kormányfő ellen márciusban elkövetett gyilkosság ügyébe. A ma­gát az ANA parancsnokának nevező Jakupi egyúttal azt követelte: Mace­dónia legyen Európa és az USA véd­nöksége alatt álló protektorátus. Az ANA az utóbbi hónapokban több me­rénylet elkövetését vállalta magára. Az albán lázadók harmadik napja tartják ellenőrzésük alatt Vaksince és Lojane falvakat a balkáni ország északi részén. A hét elején ultimátu­mot intéztek a szkopjei kormányhoz, követelve, hogy annak fegyveres erői kedd estig vonuljanak ki az általuk megjelölt északi országrészből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom