Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)

2003-09-12 / 210. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 12 Lóra kötött pokolgép Bogotá. Egy ló testére erősí­tett robbanóanyaggal követ­tek el merényletet a Kolumbia középső részén, Chitában; a detonáció legkevesebb nyolc személy életét oltotta ki, a se­besültek száma húsz. A robba­nás a kisváros zsúfolt piacte­rén, 400 méterre a helyi rend­őrkapitányság épületétől kö­vetkezett be. A település lako­sai éppen a heti vásárra ké­szülődtek, amikor pokolgép működésbe lépett. A hatósá­gok szerint a FARC szélsőbal- oldali szervezet követte el a merényletet. (MTI) A láma Bushnál, Kína tiltakozik Washington. A heves kínai bírálatok ellenére az USA-ban tartózkodó dalai lámát fogad­ta George Bush amerikai el­nök is. A találkozó után ki­adott fehér házi közlemény le­szögezte: az elnök vendégé­nek megerősítette, hogy Wa­shington elkötelezett a tibeti­ek vallási öntudatának, kultu­rális és nyelvi egységének a megóvása, valamint emberi jogaik tiszteletben tartása mellett. Kína washingtoni nagykövetén keresztül kelt ki az USA ellen, mert az megen­gedte, hogy a dalai láma „amerikai területen szakadár tevékenységet fejtsen ki”. A kínai külügy egyébként a múlt hónapban már kérte az amerikai vezetést, hogy ne te­gye lehetővé az 1959 óta száműzetésben élő tibeti buddhista vezető Kína-ellenes megnyilvánulásait Ameriká­ban. A Reuters utalt arra, hogy Washington nem híve Tibet elszakadásának Kínától, ám mindenképpen a mostani­nál nagyobb autonómiát kí­ván a tibeti népnek. (MTI) Tibet vallási vezetője elmond­ta: továbbra is legfontosabb gondjának tartja hazája kultu­rális értékeinek a megőrzését (Reuters) Kölcsönös bocsánatkérés Belgrád. Történelmi jelen­tőségűnek minősítette a teg­napi szerb és a horvát sajtó is, hogy Stjepan Mesic horvát és Svetozar Marovics szerbia- montenegrói államfő szerdán Belgrádban kölcsönösen bo­csánatot kért azokért a szen­vedésekért, amelyeket a két ország állampolgárai okoz­tak egymásnak az 1991- 1995-ös balkáni háború ide­jén. Horvátország 1991-ben történt függetlenné válása óta Mesic az első horvát államfő, aki hivatalos látogatást tett Belgrádban. Marovics és Mesic egyaránt úgy értékelte, * hogy nem a múlt, hanem a jövő, az európai integráció és a térségbeli együttműkö­dés felé kell tekinteni, de fele­lősségre kell vonni azokat, akik háborús bűncselekmé­nyeket követtek el. Terítékre kerültek a vitás kérdések is: tárgyaltak a menekültek visz- szatéréséről és tulajdonuk visszaszolgáltatásáról, az északi Duna-menti határsza­kasszal kapcsolatos nézetelté­résekről és a vízumrendszer liberalizálásáról. (MTI) Világszerte megemlékeztek a 2001. szeptember 11- én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadások második évfordulójáról Ma már senki sincs biztonságban Rhonda Gwynn őrmester Tikrítben, Szaddám szülőhelyén imádkozott az áldozatokért (Reuters-felvétel) Csak holnap iktatják be Koréi válságkormányát - új nemzetbiztonsági tanács Felhívás Arafat meggyilkolására Washington/New York. Világ­szerte megemlékeztek tegnap az Amerika ellen 2001. szep­tember 11-én elkövetett ter­rortámadások 2. évfordulójá­ról: voltak, akik fát ültettek az áldozatok emlékére, töb­ben csendes imádkozással gyászoltak, miközben a poli­tikusok a terrorizmus elleni harc fáradhatatlan folytatá­sát ígérték. ÖSSZEFOGLALÓ Az USA-ban az emlékrendezvények a tavalyihoz képest visszafogottab­bak voltak, George Bush nem hagy­ta el a fővárost. Az elnök a minap a hazafiság napjának nyilvánította szeptember 11-ét. Felszólította az amerikaiakat, eresszék félárbocra a zászlókat és a terrortámadásokban meghalt több mint háromezer em­ber emlékének egy perces néma csenddel adózzanak reggel 8 óra 46 perckor, amikor két évvel korábban az első gép becsapódott a New York- i Világkereskedelmi Központ egyik toronyépületébe. A New York-i megemlékezésen az idén is felolvas­ták az áldozatok neveit. Az idei visszafogottságot egy fehér házi tisztségviselő azzal magyarázta, hogy tavaly a seb még nyitott volt konkrét és átvitt értelemben egya­ránt, az idén viszont más a lelki szükséglet, az évforduló a gyógyu­lásról szól. Bagdadban Paul Bremer, az iraki MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Rámalláh/Jeruzsálem. Az izraeli hadsereg egységei tegnap elfoglal­ták Rámalláhban a palesztin kultu­rális minisztérium épületének hete­dik emeletét, alig 300 méterre Jász- szer Arafat palesztin elnök irodájá­tól. A hadsereg akciójával egyidejű­leg izraeli kormánykörökben növek­szik a támogatottsága annak, hogy Arafatot kiutasítsák Gázából. Ariel Sáron izraeli kormányfő a Hamász keddi, 15 halálos áldozatot követelő terrorakciói nyomán lerövidítette in­diai látogatását, és tegnapra össze­hívta a biztonsági kabinetet. A kulcs- fontosságúnak tekintett tanácskozá­son Arafat kiutasításának megvita­tása, illetve a Hamász-szélsőségesek fellegvárának tekintett Gázai övezet esetleges újramegszállásával kap­csolatos kérdések szerepeltek. Az Arafat elleni intézkedésektől való tartózkodásra szólította fel csütörtö­kön Izraelt a palesztin elnök tanács­adója. Az Arafat elleni fenyegető ak­ciók a szakadék szélére taszítják a térséget - hangsúlyozta a palesztin vezető munkatársa. Arafat megölésére szólította fel teg­nap az izraeli kormányt mindeddig példátlan hangvételű szerkesztőségi cikkében a Jerusalem Post angol nyelvű izraeli napilap. „Meg kell öl­nünk Arafatot, mert a világ nem hagy számunkra más alternatívát - olvasható az Elég! című cikkben. - A világ nem segít rajtunk, hát nekünk kell segítenünk magunkon. A lehető leggyorsabban meg kell ölnünk a Hamász és az Iszlám Dzsihád minél több vezetőjét, a lehető legkevesebb járulékos kárral, de azért anélkül, hogy e károk megtorpantsanak ben­nünket.” Holnapra halasztotta eredetileg teg­nap reggelre tervezett ülését a pa­lesztin parlament Ahmed Koréi kije­lölt miniszterelnök beiktatásáról. Koréi az idő sürgetésére hivatkozva válságkormányt akar a törvényho­zás elé teijeszteni. Az összes bizton­sági ágat felügyelő nemzetbiztonsá­gi tanács létrehozásáról döntött teg­nap a palesztin vezetés. Arafat is tagja lesz a tanácsnak. közigazgatás amerikai vezetője és Ricardo Sanchez altábornagy, az amerikai erők parancsnoka mint­egy 100 katona és polgári alkalma­zott körében egyperces néma csenddel, főhajtással emlékezett a szomorú évfordulóra Szaddám Hú­széin megbuktatott iraki diktátor volt köztársasági palotájában. „En­gedjük, hogy megérintsék szívünket a 2001. szeptember 11-i kiáltások, a terrorizmus gyökerestül való kiirtá­sára, az igazságosság és az emberi méltóság helyreállítására kénysze­rítve bennünket” - mondta Frank Wismer ezredes, tábori lelkész a bagdadi megemlékezésen. Ausztrália fővárosában amerikaiak és helyi önkéntesek százai mintegy 3000 facsemetét ültettek az áldoza­tok, köztük 10 ausztrál emlékére. John Howard ausztrál miniszterel­nök találóan összefoglalta, amit so­kan világszerte kézzelfogható való­ságként éltek meg a rettenetes nap óta: senki sem érezheti magát biz­tonságban, a terrorizmus hatósu­garán túl. A Kína északnyugati részén elte­rülő, többségében muzulmánok lakta Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület regionális kommunista pártszervezetének vezetője az év­fordulót ragadta meg arra, hogy be­jelentse: nemzetközi terrorcsopor­toktól kapnak segítséget és kikép­zést a területen működő muzulmán szakadár szervezetek. Kifejtette: a pekingi kormány le fogja győzni a központi kormány ellen fellépő muszlim lázadókat, az erőfeszítése­Markó Iliescuval tárgyalt Húzódik az - emlékművita Bukarest. Továbbra sincs esély ar­ra, hogy a következő napokban folytatódjanak az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-szobor felállításának munkálatai. Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke kö­zölte, aki szerdán Adrian Nastase kormányfővel, tegnap pedig Ion Ili­escu államfővel tárgyalt. Markó az államfő támogatását kérte ahhoz, hogy mielőbb rendezni lehessen az aradi emlékmű visszaállítása körül kialakult helyzetet. Iliescu konst­ruktív, a románoknak és a magya­roknak egyaránt megfelelő megol­dásként azt ajánlotta, hogy a Sza­badság-szobrot egy aradi megbé­kélési parkban helyezzék el. (MTI) két azonban hátráltatja, hogy eze­ket a csoportokat külföldről segítik, egyebek között pakisztáni táborok­ban kapnak hathatós kiképzést. A támadások leghátborzongatóbb emlékeztetőjét az évforduló előes­téjére időzítették: újabb filmfelvé­telt sugárzott Oszama bin Laden terroristavezérről és helyetteséről, Ajman az-Zavahriról szerdán az al- Dzsazíra katari székhelyű arab hír­televízió. Az-Zavahri egy hozzá­kapcsolt hangfelvételen arra buz­dítja az irakiakat, hogy temessék el az amerikai csapatokat. A nyolc­perces szalagon egy bin Lademiek tulajdonított hang méltatta az USA elleni terrortámadásokat, és név szerint megemlített öt gépeltérítő terroristát. Afganisztán fővárosában, Kabulban tegnap az emberek örömmel be­széltek a tálibok elűzése után bekö­vetkezett változásokról - jelentették a hírügynökségek. Ali Ahmad Dzsa- bali afgán belügyminiszter azonban a merényletek változatlan veszélyé­re figyelmeztette a lakosságot. Japánban országszerte megemlé­keztek az áldozatokról, köztük 24 japán állampolgárról, akiknek fele a Fuji - azóta Mizuhóra átnevezett - Bank alkalmazottjaként dolgo­zott a Világkereskedelmi Központ­ban. Európa szinte minden nagyvárosá­ban - ha nem is túl látványosan - fo­kozták tegnáp a biztonsági intézke­déseket, például a repülőtereken, forgalmas csomópontokon több rendőrjárőrt lehetett látni, (m, t, ú) Bányásztüntetés Varsóban Sebesültek, atrocitások Varsó. Több sérültje van a tüntetők és a rendőrök közötti tegnapi, ösz- szetűzésekbe torkollt varsói bá­nyászdemonstrációnak. A bányá­szok 4 sziléziai szénbánya elhatá­rozott bezárása ellen tiltakoztak. Hasonló tízezres, de békés tünte­tést rendeztek már a múlt hét keddjén is Katowicében. A kor­mány aznap fogadta el a szénbá­nyászat 2003-2006 közötti szerke­zetátalakítására vonatkozó tör­vénytervezetet. A négy bánya bezá­rásának fő oka az évi 14 millió ton­nás túltermelés. A rendőrök a teg­napi tüntetés elfajulásakor könny­gázt és vízágyúkat vetettek be, sőt közelharcra is sor került. (MTI) Megtartják a vasárnapi népszavazást az euró bevezetéséről - a külügyminiszter asszonyt tartották Göran Persson valószínű utódjának Anna Lindh Svédország legnépszerűbb politikusa volt ÖSSZEFOGLALÓ Stockholm. Mélységes megdöbbe­néssel és gyásszal nyilatkoztak teg- napAnna Lindh svéd külügyminisz­ter asszony haláláról a svéd ellen­zék pártjai és számos európai állam vezető politikusai. A svéd ellenzék vezető ereje, a konzervatív párt hi- heteden tragédiának nevezte Anna Lindh halálát, hangsúlyozva: az el­lene elkövetett merénylet támadás a nyitott társadalom és a demokrá­cia ellen. Ideiglenes jelleggel Jan O. Karlsson fejlesztési együttműködési, beván­dorlási és menekültügyi miniszter veszi át Anna Lindh feladatkörét - közölte tegnap a stockholmi külügy­minisztérium. Az eredeti tervnek megfelelően megtartják vasárnap Svédországban a népszavazást ar­ról, hogy az ország bevezesse-e az eurót, az európai közös fizetőesz­közt. Ebben állapodtak meg a parla­menti pártok néhány órával azután, hogy Anna Lindh halála ismertté vált. Göran Persson miniszterelnök a DPA német hírügynökség jelentése szerint fontosnak nevezte, hogy az erőszakos cselekmény ne szakíthas­sa meg a demokratikus folyamatot. Röviddel Lindh halála előtt készült felmérések szerint az euró ellenzői egyértelműen többségben voltak a választójoggal rendelkező polgárok körében. Anna Lindh 1994-ben vállalt először kormánymegbízatást. A környezet­védelmi miniszter posztját 1998- ban cserélte fel a külügyi tárcával, és az utóbbi időben a Göran Persson svéd miniszterelnök valószínű utód­jaként emlegették. A közvélemény­kutatások tanúsága szerint ebben az évben Lindh Svédország legnép­szerűbb politikusa volt. Lindh 1957. június 19-én Enskedé- ben született, és fiatalsága óta mind politikailag, mind pedig szakmailag a Svéd Szociáldemokrata Munkás­párthoz kötődött. Az uppsalai egye­temen jogot tanult, 1980-81-ben ügyvédjelöltként dolgozott. 1982- ben választották meg képviselőnek, ő volt akkor a svéd parlament legfi­atalabb tagja. Gyorsan nevet szer­zett magának. 1991-94 között a svéd főváros alpolgármestereként tevé­kenykedett. 1991-ben feleségül ment Bo Holmberg korábbi belügy­miniszterhez. A házaspárnak két fia született 1991-ben és 1995-ben. Lindh asszony Svédország 2001-es európai uniós elnöksége idején szerzett magának nemzetközi hír­nevet. A külügyminiszter asszonyt egybehangzóan dicsérték a tömeg- tájékoztató eszközök és politikus kollégái az Európai Unió bővítésé­vel kapcsolatos tárgyalásokon vég­zett munkájáért. Hazájában erőtel­jesen munkálkodott azon, hogy a svéd lakosság igennel szavazzon az európai közös valuta, az euró beve­zetéséről szóló, vasárnapi népsza­vazáson. A Dagens Nyheter című svéd lap rendőrségi szóvivőre hivatkozva tegnap azt írta, hogy a támadás va­lószínűleg előre kitervelt akció volt: a tettes nem véletlenül tartózkodott éppen abban a Stockholm belváro­sában lévő áruházban, ahol Lindh asszony. Egy ideig követte a minisz­tert, majd késével nekirontott. A rendőrség tagadta, hogy tegnap reg­gel bárkit is őrizetbe vettek volna a gyilkosság kapcsán, (m, t, ú) A gyilkosság helyszínén tegnap ezrek emlékeztek a rendkívül népszerű politikus asszonyra (Reuters és TASR/AP-felvételek)

Next

/
Oldalképek
Tartalom