Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-25 / 220. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 25. FÓKUSZBAN: A DUNAI NEMZETI PARK Fordulatot eredményezhet a határ két oldalán lévő megyék vezetőinek közös terepszemléje Dunakiliti és Ásványráró közt A Duna nemzeti parkot érdemel (Kanovits Gábor felvételei)- Elkelne Nagyszombatnál egy darab ebből a gyönyörű szigetközi tájból - szól ékelődve Keszegh Pál kerületi elöljáró Nagyszombat megye főnökéhez, Peter Tomeček- hez, akit szemlátomást lenyűgöz a motorcsónakunk mellett elsuhanó festői szépségű szigetközi partszakasz. Ha lehetne, vinnék is belőle - fordul a nagyszombati vendég a házigazdához, a mellette ülő Szakács Imréhez, Győr- Moson-Sopron megye első emberéhez. P. VONYIK ERZSÉBET Csak vízi járművünk motorja veri fel a természet csendjét ezen a szeptemberi délelőttön, s olykor szürke gémek és sirályok népes csapata reppen fel riadtan a víz színéről, és húz el a fejünk felett. Odább nyugalmukban megzavart vadkacsák, hattyúk úsznak méltaúankodva békésebb vizekre. - Nemrég hódok jártak itt - mutat a vízparton Szakács Imre egy cserjére, amelynek kérge foszlányokban lóg: megrágták az állatok. S ahol hód van, ott víz is van, toldja meg a motorcsónak egyik utasa. Mert a hódok 11 évvel ezelőtt elköltöztek erről a tájékról, amikor is a Duna szlovák oldalon történt elterelésével ezek a most víztől duzzadó Duna-ágak egyik napról a másikra teljesen kiszáradtak. Később fokozatosan visszatértek az állatok, főleg azután, hogy Doborgaznál megépült a fenékküszöb. Sokat javült a helyzet, a Szigetköz holtágaiba újra visszatért a víz, az élet. A tájreha- büitáció a magyar államnak több tíz- milliárdnyi forintjába került. Szinte érintetlennek tűnő erdőket, partszakaszokat és dunai mellékágakat láttunk eddig, amelyek már úgy-ahogy kiheverték a dunacsúni egyoldalú mederelzárás okozta sokkot. De a dunakiliti zsilipnél tartott hivatalos megbeszélések után azt ígérték a győriek, hogy mindent megmutatnak nagyszombati vendégüknek: nemcsak az elragadóan szép Felső-szigetközt, hanem azt a változatlanul vízre szomjazó Duna- szakaszt is, ahol a természetszerető embert leginkább a sírás kerülgeti. Ez sem sokáig váratott magára: a szlovák oldalról érkezett csoportot terepjárókkal Ásványráróra vitték, ahol óriási volt a döbbenet. Vagy háromméteres árokszerű képződmény tátongott előttünk: a Duna egykori medre. Kőkeményre száradt az alja, sokhelyütt bokrok, cseijék borítják. Víz sehol. Az egyik magyar vendéglátó szomorúan magyarázza, hogy drámaian csökkent a régi Duna-meder vízszállító képessége is, ami a tavalyi árvízkor beigazolódott. Az Öreg-Duna kiszáradt medrét már karomnyi vastag törzsű fák borítják, s ezért nem tud annyi vizet felfogni, mint korábban. Ha jönne az 1954-es árvízhez hasonló, emiatt most magasabb szinten vonulna le, mint annakidején, véli az egyik vízügyi szakember. Az ásványrárói Bagaméli ágrendszerben valóban katasztrofális mértékben száradt ki a Duna-medre. Ezt látva Peter Tomeček megjegyzi, szerinte a múltban születtek rossz kormánydöntések. Ezeket ellensúlyozandó most lépnünk kell, hogy ne sínylődjön tovább a természet, de a megépült beruházások is működhessenek, vélte a megyei önkormányzat elnöke, aki a szigetközi terepszemle után teljes támogatásáról biztosította magyar vendéglátóinak azt a javaslatát, hogy a két megye, illetve ország közösen alakítson ki egy nemzeti parkot a Duna két oldalán. Csaknem meghatódtam ennyi ösz- szefogási szándék hallatán, de egy nem régi hír nem hagyott nyugodni. A magyar sajtóban felröppent, hogy külföldi cégek minierőművet akarnak működtetni a dunakiliti duzzasztó elzáró művében. Aggályaimat megosztottam magyar vendéglátóinkkal. Most, amikor sínre kerülhet a nemzeti park ügye az államhatár két oldalán, nem tartjuk szerencsésnek, hogy valakik kiserő- mű beindítását mérlegelik, hangzott a győri vélemény. Mert szerintük vagy törpevízmű létesül, vagy nemzeti park. A kettő kizárja egymást. Remélhetőleg mindannyiunk megelégedésére az utóbbi jön létre, VILLÁMINTERJÚ Peter Tomečekkel, a Nagyszombati Megyei Önkormányzat elnökével Milyen hatást gyakorolt önre a szigetközi terepszemle? Nagyon lenyűgözött amit láttam. Főleg a természeti csodák hatottak rám, de ugyanakkor azt is tapasztaltam, hogy a gyönyörű tájat milyen könnyen tönkre is lehet tenni. A bősi erőmű okozta probléma, valamint az azóta kialakult és megoldatlan állapot azt is jelenti, hogy ezek a természeti kincsek nincsenek a középpontban. Közösen kellene tudatosítanunk, hogy a természet nem tehet az egyes kormányok lépéseiről, a hibás döntésekről. Ennek a kérdéskörnek nem csak politikai vetülete van. Szükséges, hogy a két szomszédos ország Európai Unióba történő belépésével hozzálássunk az elhúzódó vita pozitív megoldásához. A kormányok Ön szerint mellőzték az ökológiai szempontokat? A megyei önkormányzat erről nem rendelkezik kellő mennyiségű információval és a hatáskörünkből eredően sem jutottak el hozzánk erre vonatkozó adatok. De gondoskodnunk kell a Nagyszombat megyében élő emberekről. Ezentúl ezt a területet is figyelemmel fogjuk kísérni. Feltételezem, a kérdés megoldása nem lesz könnyű, hiszen a szakértők sem voltak képesek éveken át egyetértésre jutni a bősi erőműnek a természetre és a környezetre gyakorolt hatásában. Olyan megoldást remélek, amely azt eredményezi, hogy megmaradnak azok az értékek, amelyeket mindkét állam eddig beruházott, de tekintettel kell lennünk a természeti kincsekre is, amelyek a következő nemzedékeknek is fontosak. A dunakiliti megbeszéléseken Ön egyértelműen támogatta a Szigetközben és a Csallóközben létesítendő közös Dunai Nemzeti Park gondolatát. Mit szándékozik tenni azért, hogy ez megvalósuljon? Az államhatár ugyan elválasztja az itteni erdőket és vizeket, de a természetet nem szabad kettéosztani. Jobb lenne egy közös nemzeti park létrehozása, ahelyett, hogy mindkét ország külön-külön létesítene nemzeti parkot a saját területén. Kormányközi tanácskozásokon veszünk részt, regionális fejlesztési programokat készítünk, élünk az uniós alapok kínálta lehetőségekkel, tehát bőven van módunk arra, hogy elősegítsük a park ödetének megvalósítását. Jelentősjogköreink is vannak ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket felvessük és oldjuk meg. Szigetközi vendéglátóit meghívta egy tavaszi viszontlátogatás- ra, amelyen Ön mutatná be a csallóközi és a csilizközi Duna- ágakat. Mit vár ettől? A terepszemle akkor lenne eszményi, amikor a természet ébredezik. Egy kellemes csónakázás keretében szétnéznénk a Duna túloldali mellékágaiban. Ezt megelőzően azonban még tartunk egy munkatalálkozót. Körvonalaznunk kell a közös nemzeti park kialakításának koncepcióját és információcserére is szükség lesz, hiszen csak megfelelő adatok birtokában láthatunk hozzá a tervezéshez. Feltételezem, hogy sikerül megnyernem a megyei képviselő- testület támogatását is. A Dunai Nemzeti Park létrehozásához a politikai akarat is meglesz a határ mindkét oldalán? Politikai akaratról nem beszélnék azelőtt, hogy jövő májustól a két ország az Európai Unió tagja lesz. A belépés után a meglévő súlyos problémák teljesen másként rendeződnek, mint most, teljesen önálló országok esetében, (pve) BÖS-TÖRTÉNET 1992. október 25. Csehszlovákia Dunacsúnnál mintegy 40 kilométer hosszúságban saját területére tereli a határfolyót képező Dunát. 1992. október 27. Aláírják az úgynevezett londoni jegyzőkönyvet, amely háromlépcsős rendezési eljárást rögzít. A felek vállalják, hogy az országok közötti jogvitát közösen a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztik és az ítélet meghozataláig átmeneti vízmegosztást alkalmaznak. 1995. április 19. A magyar és a szlovák kormány meghatalmazottjai aláírják a Szigetköz ideiglenes vízpótlásáról szóló szerződést. Az egyezség szerint a hágai ítéletig tartó időszakban a szlovák fél átlagosan másodpercenként 400 köbméter vizet biztosít a közös mederszakaszba, a magyar fél fenékküszöböt létesít Dunakilitinél a szigetközi ágak vízpótlására. 1997. szeptember 25. A hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdet: mindkét felet elmarasztalja különféle jogsértésekért. Magyarország jogtalanul szüntette meg az 1977-es vízlépcsőszerződést, Szlovákia jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. 1998. február 27. Tíz tárgyalási forduló után a felek parafálják egy keretmegállapodás tervezetét a hágai ítélet végrehajtásával összefüggő teendőkről. A magyar fél ebben vállalja egy dunakanyari gát megépítését, elfogadja a szlovák vízmegosztási javaslatot, amely a régi Duna-mederbe átlagosan 7,5 százaléknyi vizet irányoz elő. 1998. február 29. Tüntetés az Országház előtt a dunakanyari gát terve ellen. A tüntetők Göncz Árpád köztársasági elnököt kérik, segítse tiltakozásukat a „Dunaszaurusz” ellen. 1998. március 11. A magyar kormány elhalasztja a keretmegállapodás aláírását. 1998. július 25. A magyar kormány új dunai biztost nevez ki. Mandátumának része a magyar-szlovák tárgyalások folytatása új tartalommal: a keretmegállapodás-tervezet és a dunakanyari gát tervének visszavonása, a Dunába juttatott vízmennyiség növelésének szorgalmazása. 1998. november 27. Az új kormánybiztos első tárgyalása Pozsonyban. Ezt követően 2002-ig még három tárgyalási fordulót tartanak. 2002. áprilisában Bős-ügyben megszakadnak a magyar-szlovák tárgyalások. Az előző magyar kormány Duna-felelősét, Székely Lászlót a választások után menesztik, hivatalát feloszlatják. Azóta az illetékes szaktárcák (külügy, vízügy) foglalkoznak a felelősségi körükbe tartozó kérdésekkel. A SZIGETKÖZ jHNIN 16 éve tájvédelmi körzet A magyar parlament 1991-ben elfogadott határozatában kezdeményezte, hogy a Duna Bécs-Gönyű szakaszán az Osztrák Köztársaság az akkori Cseh és Szlovák Köztársaság, valamint a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Dunai Nemzeti Parkot, a Duna Esztergom-Budapest szakaszán és az Ipoly völgyében az akkori Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság, valamint a Magyar Köztársaság hozza létre a közös Duna-Ipoly Nemzeti Parkot, A Duna Sió-torkolat és a Dráva-torkolat közötti szakaszán és a Dráván a Magyar Köztársaság és az akkori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság hozza létre a közös Duna-Dráva Nemzeti Parkot. A határozatnak megfelelően a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkok létre is jöttek, a Dunai Nemzeti Park megalakulása a Szigetközben a vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos tárgyalások eredménytelensége miatt még várat magára. Magyar oldalon annyi előrelépés történt, hogy 1987 óta az öreg Duna és a Mosoni Duna közötti területet, vagyis a Szigetközt tájvédelmi körzetté nyilvánították. Fokozatosan visszatértek az állatok VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: JOBBÁRA DERÜLT ÉGBOLT, 16-21 FOK A Nap kel 06.43-kor - nyugszik 18.43-kor A Hold kel 05.23-kor- nyugszik 18.52-kor A Duna vízállása - Pozsony: 285, árad; Medve: 110, apad; Komárom: 80, apad; Párkány: 40, apad. ELŐREJELZÉS Jobbára derült, helyenként enyhén felhős, az ország északi területein borult égbolt várható. A reggeli órákban az alacsonyabban fekvő területeken köddel számoljunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul, északon legfeljebb 14 fok lesz. Északi, északkeleti irányú szél 2 és 5 m/s közötti sebességgel. Éjszaka a hőmérő higanyszála 8 és 4 fok közé csökken. Holnap marad a maihoz hasonló időjárás, komolyabb esőre sehol sem kell számítani. A legmagasabb nappali hőmérséklet 19 és 23 fok között alakul. ORVOSMETEOROLOGIA A mai időjárás alapvetően kedvezően hat a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, a koncentrációs képességünk. A reggeli órákban szív- és érrendszeri panaszok és légúti bán- talmak tünetei jelentkezhetnek. A borús időjárás következtében a délelőtti órákban nagyobb lehet a levegőben a szennyező anyagok koncentrációja. Az alacsonyabb vér- nyomásúakat migrénes fejfájás gyötörheti. A mély és hosszú alvás regeneráló hatású lesz. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk.
