Új Szó, 2003. szeptember (56. évfolyam, 201-224. szám)
2003-09-03 / 202. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2003. SZEPTEMBER 3. 3 Riport Katona István, a Feszty Árpád Művelődési Park Jótékonysági Alap elnöke az országos pünkösdi ünnepségek után újabb nagy rendezvény életre hívásán fáradozik Martosra álmodták meg a Művészetek Szigetét A Feszty Árpád Művelődési Park és Martos község neve az utóbbi években összefonódott az Országos Pünkösdi Népművészeti Ünnepségekkel. Idén már nyolcadik évfolyamát tartották, és a háromnapos ünnepség évről évre több látogatót vonz a határ túloldaláról is. A Park azonban nem zár be a több ezres tömeg elvonulása után sem, a nyári hónapokban egymást váltották a különböző táborok lakói. V. KRASZNICA MELITTA Volt már itt reneszánsz zenei tábor, néptánc- és népzenetábor, otthont adott természetiskoláknak, a Feszty Árpád Képzőművészeti Tábornak, a fiatal írók-költők táborának, de itt tartották tudományos tanácskozásukat a magyarországi muzeológusok is. Augusztus végén a bábozás, valamint a kézművesfoglalkozások iránt érdeklődő gyerekek töltötték meg a jurtákat és az Árgyélus-házat. Vannak viszont olyan érdeklődők, kirándulók is, akik csak néhány órát időznek a Parkban, megállnak Feszty Árpád mellszobra előtt, elüldögélnek a Turul Amfiteátrum nézőterén, hallgatják a madarak énekét, majd megpihenve, felöltődve továbbutaznak. Talán már mindez elég lenne ahhoz, hogy elmondhassuk: a Park teljesíti küldetését. Évről évre otthont ad az Országos Pünkösdi Népművészeti Ünnepségeknek és - ha csak egy kis időre is - befogadja a pihenni vágyókat. Katona Istvánt, a Feszty Árpád Művelődési Park Jótékonysági Alap elnökét az utóbbi időben azonban már újabb tervek foglalkoztatják. „Egészen friss az elhatározás: alig néhány hete, egy baráti beszélgetés során merült fel a gondolat, hogy a kapolcsi Művészetek Völgye mintájára Martoson is létre kellene hozni hasonló rendezvényt, amely a Művészetek Szigete nevet viselné” - avatott be terveibe Katona István. „Ez a Park ugyanis valóban egy szigeten fekszik, de rögtön hozzátenném, nem elszigetelve. És a Művészetek Szigete is mindenki számára nyitott sziget lenne. Már a pünkösdi ünnepségek idején elgondolkodtam arról, hogy a rendezvény kezdi kinőni azt a néhány napot, amelybe próbáljuk besűrít- ni a programokat. Legutóbb is több mint 25 különböző előadás, esemény zajlott itt, és - bár az egyes helyszínek közel esnek egymáshoz - képtelenség mindegyiken részt venni. Úgy éreztem, jó lenne másik rendezvényt is életre hívni, amely mintegy lezárása lenne a nyári táboroknak. Amit a gyerekek úgymond kicsiben csinálnak, tanulnak, teszik a kezdeti lépéseket, mindaz a Művészetek Szigetében csúcsosodna ki, profi művészek, előadók, közreműködők által. Már az időpont is adott, augusztus 20- ához kötődne.” Katona István ugyanakkor elismerte: ilyen horderejű terv megvalósításához nem Katona István: A Művészetek Szigete rendezvénysorozat augusztus 20-ához kötődne (Vas Gyula felvétele) elég egy-két ember lelkesedése, ehhez komoly összefogásra lesz szükség a környező falvak, városok önkormányzatai, a megyei önkormányzat, de a nagylelkű mecénások részéről is. Természetesen a különböző alapítványok támogatásával is számolnak. „A kapolcsi Művészetek Völgyének eseményei 5-6 községben zajlanak, a látogatók egyik helyről a másikra vándorolnak, közben megismerkednek a környező táj szépségével, gazdagságával, az ott élők szokásaival. Valami hasonlót álmodunk mi is ide.” Akik ismerik Katona Istvánt, azok valószínűleg nem kételkednek benne, hogy valóra is váltja újabb álmát. A Művészetek Szigetén helyet kapna a tánc, a zene, a színművészet, a festészet, az irodalom, a kézművesség. Az elképzelések szerint valamennyi művészeti ágnak meglennének a szakmai kurátorai olyanok személyében, akik neve szavatolja az igényességet, a magas szakmai színvonalat. „Meggyőződésem, hogy csak ilyen formában lehet felvenni a harcot a kereskedelmi tévékből ránk zúduló szennyel, igénytelenséggel szemben - magyarázta Katona. - Azzal is tisztában vagyok, hogy a Pünkösdi Ünnepségekhez hasonlóan, amely a kezdeti néhány száz fős érdeklődőtől jutott el a mostani több ezres közönségig, a Művészetek Szigetének is csak évek alatt alakulhat ki a törzsközönsége és válhat szerves részévé nem csak a felvidéki magyarok életének. Nemrégiben itt járt Pomogáts Béla, aki terveinket hallva gratulált az ötlethez, és szemlátomást örült, hogy a határon túl is megszerveznek egy ilyen eseményt. Erre én megjegyeztem, hogy ez jövőre, amikor terveink szerint első ízben rendezzük meg a Művészetek Szigetét, már nem lesz a szó jelenlegi értelmében vett határon túli esemény, hiszen akkorra Szlovákia és Magyarország is az Európai Unió tagja lesz. A határok eltűnnek, a Művészetek Szigete pedig a „határon túli” jelzőt elhagyva egyszerűen egy lesz a magyar művészeti ünnepségek közül.” A jugoszláviai Magyarkanizsa polgármestere, Balia Lajos elmondta, a legújabb balkáni háborúk alatt döbbentek rá a testvérvárosi kapcsolatok valódi tartalmára Királyhelmec Sepsiszentgyörgyön keresztüljutott a Vajdaságba HOGYA GYÖRGY Amikor Nagy Dezső polgármesterrel Királyhelmecről az újvidéki Magyarkanizsa felé utazunk - a testvérvárosi kapcsolatokat erősítendő -, csak ott bujkál bennünk az aggályoskodás, vajon nem lesz- e gond az átjutással? Az aggálynak általában oka is van, ebben az esetben egy történet, mely éppen meghívó házigazdánkkal, Magyarkanizsa polgármesterével, a szerb- montenegrói parlament képviselőjével, Balia Lajos-Lacival esett meg ez év augusztus 20-án. Miután 2003 februárjában a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság parlamentje elfogadta Szerbia és Montenegró Alkotmányát, s ezzel megszüntette a volt Jugoszláviát, Szlovákia hivatalos közleményt jelentetett meg, amely szerint a vízumköteles országok állampolgárai számára a határátkelőkön turisztikai vízum vásárlásával könnyítik meg az országba való belépést. Balia Lajos, miután az említett augusztus 20-án éppen egy másik testvérvárosban, Budaörsön tett látogatást, és ugyanakkor meghívót kapott a szlovákiai Kisújfaluba is, úgy gondolta, Pestről Esztergom felé haladva Párkánynál lép be Szlovákiába. Sajnos - a hivatalos közleménnyel ellentétben - sem Párkányban, sem Komáromban, de még Ipolyságon sem akadt senki, aki az állítólagos turisztikai vízumot a felesége számára kiadhatta volna. Az ok: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság - amely már egy nem létező ország - állampolgárai csak konzulátusokon juthatnak beutazási engedélyhez. Mikor Balia Lajos - parlamenti képviselőként - ragaszkodott ahhoz, hogy az esetet jegyzőkönyvezzék, újabb félórás várakozás után kiderült, hogy van ugyan a „főnöknél” turisztikai vízum de ő most nem jön ki. (Hogy miért, azt ne kérdezzék.) A legnagyobb „kedvezmény”, amit kaphatott, hogy ö a diplomáciai útlevelével átmehet, de a felesége várja meg... Ezek után talán érthető, ha kicsit féltem, miként is A cél a Bodrog és a Tisza közvetlen kapcsolatának megteremtése. kelünk át a határon, hiszen igaz, hogy azt mondták, Szerbiába nem kell vízum, de ki tudja!? Csak Röszke után nyugodtunk meg: nem kellett vízum, nem volt gond a szlovák údevéllel, s fellélegezve láthattunk neki a két magyar város kapcsolatának elmélyítéséhez. A Szent István-napi új kenyér ünnepére augusztus 24-én került sor a magyarkanizsai városháza előtti téren. Előbb a templomban áldották meg az új kenyeret, majd a városházán az új kenyér megszegésének világi szertartása következett. A polgármester a felszeletelt kenyér első darabját a már elhunytak emlékének ajánlotta, a másodikat a határon és tengeren túlra kényszerült testvéreiknek, a harmadikat a „hajdúnak”, aki őriz minket, a negyediket a testvérvárosok képviselőinek, s a többit szétosztotta a nézők, azaz a város polgárai között. (A kenyeret és a cipókat a városban nagy népszerűségnek örvendő albán pékek adományozzák rendszeresen a magyar nemzeti ünnepen résztvevőknek, mert - közös királynőnk révén - rokonoknak tartanak bennünket.) „A hatvanas évek közepén beindult egy enyhülési folyamat a szocialista blokk államai és a titói Jugoszlávia között. Ezt a kedvező hátszelet használták ki a mi akkori községi vezetőink, s ekkor kerestek először az anyaországban olyan kapcsolatokat, amelyek közelebb hozhatták az anyaország egy közösségének tagjait a mi kistérségünkben élő polgárokkal, ahol akkoriban 88 százaléknál több volt a magyar nemzetiségűek számaránya” - mondja Balia Lajos, mikor az ünnepi műsor szünetében elbeszélgetünk. „Az első nem hivatalos találkozóra 1968- ban került sor az akkoriban Kanizsának nevezett kistérség és Kiskunhalas város küldöttségei között. Ki kell azonban hangsúlyozni, a két ország hivatalos szervei nem éppen nagy örömmel fogadták ezt a 35 évvel ezelőtt elkezdett kapcsolatot, tíz évet kellett várni, hogy hivatalos szintre emelhesse azt a két önkormányzat.” A város főtere közben megtelik. A Kátai Zoltán vezette Magyar Énekmondók műsora - csakúgy, mint az udvarhelyi néptáncműhely bemutatója - nagy sikert arat. A hivatalos vendégek a fél tízkor kezdődő fogadáshoz készülődnek. Nagy Dezső elmondta: „A magyarkanizsai testvérvárosi kapcsolat Sepsiszentgyörgy közvetítésével valósult meg, hiszen Ferencváros, Sepsiszentgyörgy, és Magyarkanizsa kölcsönösen testvérvárosok, ugyanakkor Ferencváros és Sepsiszentgyörgy nekünk is testvérvárosunk. így kézenfekvő volt, hogy Magyarkanizsával kiegészítve bővítsük ezt a szövetséget. A kapcsolatfelvételnél első helyen a kulturális kapcsolatok állnak, és itt persze nem csak kimondottan szórakozásról van szó. Második lépésként a turizmus és a gazdasági kapcsolatok kialakulása, illetve fejlődése áll. Nagyon fontos, hogy ezek a kapcsolatok szélesedjenek, társadalmi szervezetek is bekapcsolódjanak.” Hasonlóan gondolkodik Balia Lajos is: „Nem hiszem, hogy a távolság határozElőbb megáldották, majd megszegték az új kenyeret. za meg egy kapcsolat tartalmát. Kötelességünk kiszélesíteni a tartalmakat, meg kell vizsgálni, milyen közös érdekek köthetnek bennünket össze, s abban a pillanatban fel lehet gyorsítani, új lendületet lehet adni a kapcsolattartásnak.” A fogadás alatt valóban zajlik az élet. Körbejár a Bács- ország című vajdasági honismereti szemle, egyezség születik a Magyar Énekmondókkal, akik rövidesen Királyhelmecre látogatnak. Balia Lajos elmondja, a legújabb balkáni háborúk alatt döbbentek rá a testvérvárosi kapcsolatok valódi tartalmára. „Akkor, amikor a testületek, a vállalatok és a vállalkozások, de még az egyszerű kisemberek is nemcsak erkölcsi támogatást nyújtottak, hanem anyagit is, azáltal hogy gyermekeinket kiragadták a környezetből, és ingyen táboroztatták, nyaraltatták, ajándékkönyveket juttattak a részükre, biztosították számunkra az alapvető gyógyszereket és még sorolhatnám. Rá kellett döbbennünk az „egy jó szomszéd többet ér, mint száz testvér” népi mondás igazságtartamára. Azóta már 6 testvérvárosunk van, mégpedig: Kiskunhalas, Ferencváros, Sepsiszentgyörgy, Budaörs, Királyhelmec és Röszke. Nagy Dezső polgármester úrral sokat beszélgettünk, s elkezdtük egy együttműködési stratégia körvonalazását, amit az EU-tag Szlovákiában lévő önkormányzat alapítványi pénzek megszerzésével meg is valósíthat. Ebben olyan célokat is fel fogunk tüntetni, mint a Bodrog-Tisza közvetlen kapcsolat, gazdasági együttműködés és oktatási eszmecsere.” Visszafelé utazva a királyhelmeci polgármester kijelentette: „Jó volt találkozni hasonló sorsú magyarokkal, és jó volt látni, hogy hagyományaikat ápolják, magyarságukat megtartják, valamint az optimizmust, amely egy háború után nem lehet könnyű. Ez a kapcsolat nem lehet formális, mindenképpen szélesíteni kell!” VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: DÉLEN ENYHÉN FELHŐS ÉGBOLT, 15-20 FOK A Nap kel 06.13-kor - nyugszik 19.29-kor A Hold kel 14.36-kor - nyugszik 22.54-kor A Duna vízállása - Pozsony: 280, árad; Medve: - ; Komárom: 195, árad; Párkány: -. ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLOGIA Az ország nyugati és déli területéin enyhén felhős, a többi részen borult égbolt várható. Eső nyugaton és délen csak elvétve várható, a többi területen komoly záporokra, zivatarokra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között alakul, északon legfeljebb 12 fokra számíthatunk. Északnyugati, északi irányú gyenge szél. Éjszaka a hőmérséklet 7 és 3 fok közé csökken. Holnap változó időjárásra számíthatunk gyakori esőzésekkel, de több helyen kisüthet a nap. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 19 fok között alakul. A mai időjárás alapvetően kedvezően hat a szervezetünkre. Javul a szellemi és fizikai teherbírásunk, az összpontosító-készsé- günk. A reggeli órákban szív- és érrendszeri panaszok és légúti bán- talmak tünetei is jelentkezhetnek. A borús időjárás és az eső következtében a délelőtti órákban nagyobb lehet a levegőben a szennyező anyagok koncentrációja, így egyeseknél légzési panaszok léphetnek fel. Az alacsonyabb vérnyo- másúakat migrénes fejfájás gyötörheti. Holnap a maihoz hasonló hatásokkal számolhatunk
