Új Szó, 2003. június (56. évfolyam, 125-149. szám)

2003-06-12 / 134. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. JÚNIUS 12. Közélet 5 A belépő országok közül eddig csak Szlovénia jelezte, hogy az EU-ban jelenleg érvényes támogatási rendszert vezeti be Területalapú támogatást kérünk RÖVIDEN Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a mi gazdáink a közvetlen kifize­téses rendszer feltételeinek maradéktalanul eleget tudnának tenni ' (Somogyi Tibor felvétele) Alkotmánybíróságon a húsz koronák Pozsony. Robert Fico tegnap az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megállapítsa, nem ütközik-e az alkotmányba az egészségügyi tör­vény módosítása, mely alapján június elsejétől fizetni kell egyes egészségügyi ellátásokért. A Smer kezdeményezéséhez csatlakozott a Kommunista Párt és a Független Képviselők Klubja is. Fico arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy beadványukat kezelje kiemelten és a lehető legrövidebb időn belül döntsön róla. (TASR) A kormány kicsúfolta a társadalmat Pozsony. Az utolsó esély, amit Csáky Pál Mikuláš Dzurinda kor­mányfőtől kapott, a társadalom kicsúfolása, állítja Monika Be- ňová. A Smer alelnöke szerint a miniszterelnök-helyettes két olyan témáért volt eddig felelős, amiért az országot komoly külföldi kri­tika érte. A regionális politika és a kisebbségi problémák mellett az ellopott kampánydalt, a hazug reklámszlogeneket és a szét­szórt kampánypénzt már nem is érdemes kommentálni, mondta Beňová. (SITA) 46 körzeti hivatal jön létre Pozsony. A járási hivatalok megszűnése után 46 speciális állam- igazgatási szerv jön létre, melyeknek további kihelyezett munkahe­lyei lennének, egyezett bele tegnap a kabinet. A sokat vitatott Svidník és Stropkov esetében a miniszterek úgy döntöttek, ez utób­biban jön létre körzeti hivatal. A svidníkiek azzal gyanúsítják a kor­mányt, azért döntött a másik, kisebb város mellett, mert ott szüle­tett Pavol Prokopovič közlekedési miniszter, (sza) Testületileg várják a pápát Pozsony. A kormány tegnap külön bizottságot hozott létre a pápa- látogatás előkészítésére és lebonyolítására. A testületet maga Mikuláš Dzurinda vezeti. A bizottságnak tagja a külügyminiszter, a közlekedési, a pénzügyi, a belügyi, a védelmi, a kulturális, valamint az egészségügyi tárca vezetője is, továbbá Rudolf Schuster államfő hivatalának vezetője, a Vöröskereszt, a szlovák püspöki kar, a me­gyék képviselői, valamint valamennyi város vezetői, amelyeket a Szentatya felkeres. II. János Pál szeptemberben látogat Szlovákiá­ba, Besztercebányán, Rozsnyón, Pozsonyban, valamint a mária- völgyi (Mariánka) búcsújáróhelyen hirdet igét. (TASR) A 150 túlóra fölött még 250 vállalható Nem fenyeget a hat napos munkahét A Dzurinda-kormány eldön­tötte, hogy Szlovákia az EU- csatlakozás után az uniós költségvetésből jövő agrártá­mogatásokat a területalapú átalánytámogatás elve alap­ján osztja szét. Simon Zsolt agrárminiszter tévhitnek tartja azt a termelői állítást, miszerint a Brüsszel által a tagjelölt országoknak aján­lott egyszerűsített elszámo­lási rendszer éppen a legpro­duktívabb dél-szlovákiai ag­rártermelőket érintené hát­rányosan. GÁGYOR ALÍZ A területalapú átalánytámogatás bevezetésének lehetősége egé­szen a közelmúltig alternatíva­ként sem jelent meg, legalábbis a közvélemény erről nem érte­sült. Mégis, mi alapján döntött a kormány e rendszer bevezetése mellett? Ez csak a látszat, a valóságban he­tek, sőt hónapok óta foglalkoztunk az átalánytámogatás kérdésével. Elemzéseink alapján arra jutot­tunk, hogy alkalmazásával na­gyobb az esélye annak, hogy a szlo­vákiai agrártermelők megkapják a számukra előirányozott pénzeket a brüsszeli költségvetésből. Az EU- ban jelenleg alkalmazott közvetlen kifizetési rendszer nagyon össze­tett, részletekre kiterjedő ellenőr­zésen alapszik, kemény feltétele­ket szabva minden termelőre. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a mi gazdáink ezeknek maradéktala­nul eleget tudnának tenni. Az el­lenőrzés precizitására és a követ­kezmények súlyosságára egy konk­rét példa: Ausztriának azért kellett visszafizetnie egymillió eurót a brüsszeli költségvetésbe, mert az egyik tartományban az ellenőrzés során egyetlen egy bikának nem találták meg a fülszámát. A pará­nyi hiba miatt az egész tartomány szarvasmarha-termelőitől meg­vonták a támogatást. » Az egyszerűsített átalánytámogatás esetén Szlovákia még előnyre is szert tehet a többi uniós tagor- > * szággal szemben. >> Ez elméletileg az agrárpiac le­tisztulását is eredményezhet­né... Csakhogy az EU-ban nem csupán azt az egy termelőt sújtják, aki a hi­bát elkövette, hanem az összest. A mi esetünkben egy ilyen hiba ész­ÖSSZEFOGLALÓN K Pozsony. Ujj- és szemlenyomat, lé­zeres technikával készített arckép, bordó borító - ez jellemzi majd jö­vőbeli euroútleveleinket. Jelenlegi útlevelünket azonban nem kötelező kicserélni, csak amikor lejár. Okmá­nyaink fokozatosan válnak „európa­ivá”; Szlovákia nem készült fel arra, hogy az összes védjegyet egyszerre vezesse be. Mindez ugyanis speciá­lis laboratóriumokat és berendezé­seket igényel, ami több százmillióba kerül. Jövőre 594 milliót, 2005 és 2008 között pedig 1,126 milliárdot különítenek el e célra. Akijövő év május 1-je után csináltat útlevelet, már nem a jelenlegi zöl­det kapja, hanem bordó színű, spe­ciális vízjellel és a szlovákiai zászlót ábrázoló, színes, szalagszerű véd­jeggyel ellátott iratot kap. 32 olda­las lesz, tíz évre fog szólni, és min­denkinek csak egy útlevele lehet. Jelenleg előfordul, hogy egy sze­mély több úti okmánnyal is rendel­kezik - például mert betelt, nem fért bele több pecsét, ezért újat csi­náltatott, miközben a régit sem von­lelése az egész ország területére vonatkozna, tehát az összes szar­vasmarhatartótól megvonnák a tá­mogatást. Kétségkívül súlyos érv, ugyanak­kor a szlovákiai agrártermelők, s főleg délen, az intenzív mező- gazdasági termelést folytatók az eddig nyilvánosságra került in­formációk alapján mégis úgy íté­lik meg, hogy az egyszerűsített rendszer bevezetése őket hátrá­nyosan érinti majd. Az EU-ban alkalmazott rendszer bonyolultságáról árulkodik az is, hogy a tíz tagjelölt országból eddig csak Szlovénia jelezte áttérését a teljes kifizetési rendszerre. Csak­hogy Ljubljana már negyedik éve alkalmazza agrártámogatási politi­kájában az uniós szabályokat. Ugyanakkor értesüléseim szerint például Csehország is erősen gon­dolkodik azon, hogy inkább a terü­letalapú átalánytámogatást válasz- sza. E rendszer óriási pozitívuma, hogy olyan növények (például sző­lő, zöldség, gyümölcs) termesztői is részesülnek, részesülhetnek tá­mogatásban, amelyeket egyébként ták be. Az uniós csatlakozás után ez már nem lesz lehetséges, de nem is valószínű, hogy telepecsételi az út­levelet, hiszen a tagállamok határa­in nincs pecsételés, sőt az útlevelet is ritkán ellenőrzik. Az iratra inkább akkor lesz szükségünk, amikor nem EU-tagállamba utazunk majd. Uni­ós csatlakozásunk után viszont még a kéthónapos csecsemőnek is útle­velet kell majd csináltatni: a kicsiket nem lehet a szülők útiokmányába be írni - ezzel a gyerekkereskede­lemnek akarnak gátat vetni. A gye­rekútlevél legfeljebb két évre szól majd, utána meg kell hosszabbítani. Az új irat állítólag rendkívül bizton­ságos és hamisíthatadan lesz: a bel­ügyminiszter szerint a korrupciótól, a visszaéléstől és egyéb törvényte­lenségektől védett, új rendszerben adják majd ki. Az új rendszernek egyeden - a polgárok szempontjá­ból azonban óriási - hátránya lesz: csak egy helyen fogják az útlevele- ket kiállítani, azaz a jelenlegi de­centralizált hálózat helyett létrejön egy központi iroda; lesz ugyan több gyűjtőhely, ahol a kérvényeket le le­het adni, és innen továbbítják a köz­az uniós közös agrárpolitika nem támogat. Nagyon fontos továbbá, hogy nincs kötelező ugaroltatás, így a magas produktivitással bíró növénytermesztési területeken sem kell a termőterület 10 százalé­kát pihentetni. Az utóbbit néhány termelő azzal vetette el: bérelhetnének földe­ket kisebb termelési potenciállal rendelkező országrészekben, hogy ezeket ugaroltassák... Nem hiszem, hogy ez az elképzelés egy éven belül kivitelezhető lenne, márpedig ha a rendszer január el­sejéig nem áll fel, akkor az egész felborul. Elemeztük mindkét rend­szer előnyét és hátrányát. Az egy­szerűsített átalánytámogatás ese­tén Szlovákia még előnyre is szert tehet a többi uniós tagországgal szemben azzal, hogy nem kell be­tartania a termelői kvótákat tehát több kukoricát, gabonát állítha­tunk elő, az országos kvóta feletti többletet pedig túltermelés esetén is el lehet helyezni a piacon. Ezzel kapcsolatban még egy fontos infor­máció a gabonatermelőknek: a raktáijegyes rendszer az EU­pontba, de nem valószínű, hogy az údevél 24 óra alatt elkészül. Ha pe­dig a lézeres berendezés kizárólag a fő munkahelyen lesz, akkor nem elég csak a gyűjtőhelyre utazni, ha­nem legalább egyszer a központba is el kell majd menni, ahol speciális arcképet készítenek, ujjlenyomatot és lézerrel szivárványhártya-mintát vesznek. 2004 májusáig létrejön a lézeres berendezéssel felszerelt központi iroda, melynek eleinte 85 munkatársa lesz. Közben megválto­zik a kérvények benyújtásának és az útíevelek kiadásának a módja. 2006-ban a megfelelő törvénymó­dosítással kötelezővé teszik az úgy­nevezett biometriai adatok meg­adását. Jelenleg ugyanis az adatvé­delmi törvény értelmében az ujjle­nyomat és a szemhártyaminta vé­dett adatnak számít, senkit nem kö­telezhetnek - néhány kivételtől, például a bűncselekmények gyanú­sítottjaitól eltekintve - ujjlenyomata megadására. Mire a rendszer töké­letesen kiépül, valószínűleg az elektronikus aláírás is zökkenőmen­tesen fog működni, ami könnyítheti az euroútlevelek kiadását, (sza) csatlakozást követő három évben is létezni fog, erre kivételt kértünk és kaptunk Brüsszeltől. A közvetlen kifizetésként az or­szágnak előirányozott pénzcso­mag nagysága adott, nem válto­zik a kifizetési rendszer módjá­tól. Területalapú támogatás ese­tén 2,4 millió hektárra aprózó- dik fel, míg az uniós agrárpoliti­ka elosztási rendszere esetén csak az 1,3 millió hektáron gaz­dálkodók meríthetnének belőle. Önök mégis azt állítják, hogy az intenzív termelést folytató gaz­dák hektáronkénti bevétele áta­lánytámogatásnál csak néhány száz koronával, lesz kisebb a má­sik rendszer szerinti kifizetések­hez viszonyítva. Ha közvetlen kifizetésként csak a Brüsszelből nekünk előirányozott 25 százalék, azaz 3,2 milliárd ko­rona kerülne elosztásra, akkor va­lóban az intenzív mezőgazdasági tevékenységet folytató gazdák ke­rülnének hátrányba. Csakhogy az agrártárca a 25 százalék feletti nemzeti hozzájárulásból éppen a növénytermesztést, s azon belül a gabonaneműeket kívánja támogat­ni. És mi mindent megteszünk azért, hogy a nemzeti forrásokból növelt közvetlen kifizetések már az első évben elérjék az 55 százalé­kot. Ha megvalósítjuk a felvázolt támogatási rendszert, akkor ugyanarra a területre számolva az egyszerűsített támogatási rendszer esetén átlagosan 5546 korona jár, míg a teljes kifizetési rendszer ese­tén 5909 koronát kapnának a gaz­dák. A nem egész 400 koronás ki­esés viszont pótolható azzal, hogy nincs kötelező ugaroltatás, a teljes \\ A raktárjegyes * rendszer az EU- csatlakozást követő há­rom évben is létezni fog, erre kivételt kér­tünk és kaptunk * Brüsszeltől. területen termelhető gabona. A szaktárca azt szorgalmazza, hogy a 25 százalékos brüsszeli tételt teljes egészében nemzeti forrásból pótol­juk. Ellenben ha a pénzügyminisz­térium elképzelése válik valóra, amely az uniós vidékfejlesztési for­rásokból 1,006 milliárd koronát csoportosítana át erre a célra, ak­kor azokat a terményeket, amelyek támogatásánál ez az uniós pénz kerül felhasználásra, teljes egészé­ben az EU-s elosztási rendszert kell alkalmaznunk. A többi terményre továbbra az átalánytámogatási rendszer szabályai vonatkoznak. Kis halakkal nagyok ellen Nálunk is bevezetik a vádalkut Pozsony. Hamarosan nálunk is bevezetik a vádalku intézményét: a kormány tegnap jóváhagyta az erről szóló javaslatot, már csak a parlamenti képviselők beleegye­zése hiányzik. Daniel Lipšic igazságügyi minisz­ter a vádalkut fontos korrupcióel­lenes fegyvernek tartja, és szerin­te hatékonyabbá válik a szerve­zett bűnözés elleni harc is. Az intézmény bevezetése után büntetlenséget lehet majd biztosí­tani azoknak, akik bár maguk is gyanúsíthatóak bűncselekmény elkövetésével, lelepleznek egy sú­lyosabb bűntényt elkövető sze­mélyt vagy egy egész bűnszövet­kezetet. Az nem fordulhat elő, hogy ily módon például egy maf­fiavezér is megússza a felelősségre vonást, legfeljebb őt buktathatják le, mégpedig perdöntő vallomás­sal. Más országokban - például Magyarországon - a vádalku már hatékonyan működik, (sza) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A júliusban életbe lépő munkatörvénykönyv - melyet ked­den írt alá az államfő - hat napos munkahét bevezetését teszi lehető­vé, írja a Národná Obroda (NO). A szlovák lap arra a cikkelyre hivat­kozik, mely szerint a munkaadók évente akár 400, azaz hetente átla­gosan 7,69 túlórát is elrendelhet­nek. Az új munkajogi kódex ugyan­is az eddigi szabályozással ellen­tétben 150 túlóra elrendelését teszi lehetővé, újabb 250 túlórát pedig az alkalmazott beleegyezéséhez köt. A lap idézi a szakszervezetek álláspontját, mely szerint ezzel a rendelkezéssel a jelenlegi magas munkanélküliség mellett könnyen visszaélhetnek a munkaadók. Az eddigi szabályozás 150 túlóra el­rendelését engedélyezte, újabb 150 túlórát pedig a munkaügyi hi­vatal beleegyezésével szabhatott meg a munkaadó. Martin Danko, a munka-, szociális ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Felmondtak a Közbe­szerzési Hivatal egyik vezető alkal­mazottjának, mivel olyan személyt próbált pozícióba juttatni, aki ellen csalás miatt bűnvádi eljárás folyik. - Súlyos szolgálati vétségre hivat­kozva a Köztisztviselői Hivatal teg­nap menesztette posztjáról Bor­bély Máriát, a Közbeszerzési Hiva­tal hivatalvezetőjét - nyilatkozta lapunknak Ľubica Mackovičová, a Köztisztviselői Hivatal szóvivője. Szerinte a hivatalvezető megszegte a köztisztviselői törvényt. Borbély Mária ugyanis a Köztisztviselői Hi­vatal szerint azt a Jozef B.-t kíván­ta kulcspozícióba juttatni, aki ellen már februárban eljárás indult. A nyomozók Jozef B.-t azzal gyanú­sítják, hogy a mára csődbement Perspektíva Biztosító igazgatója­ként 165 millió koronás kárt oko­zott a pénzintézetnek. Fiala Ilona, a Közbeszerzési Hivatal szóvivője és családügyi tárca szóvivője tilta­kozik a lapban megjelent törvény- értelmezés ellen, szerinte nem fe­nyegeti az alkalmazottakat a hat­napos munkahét. „A munkaadó évente csak 150 túlórát rendelhet el önhatalmúlag, további túlórák­hoz szükséges az alkalmazott bele­egyezése. A rendelkezés célja, hogy rugalmasabbá tegyük a mun­kaerőpiacot: ne akadályozzuk azt, aki többet akar dolgozni” - indo­kolta a rendelkezést Danko. A je­lenlegi jogszabály gondokat oko­zott azokban az ágazatokban, me­lyekben jelentős a szezonmunka aránya. 2001-es elfogadásakor til­takoztak ellene a mezőgazdasági vállalatok, de nehézségeket oko­zott az idegenforgalomban is, ezért volt szükség a módosításra, állítja Danko. Azoknak az alkalma­zottaknak, akik úgy érzik, hogy a munkaadójuk visszaél a munkatör­vénykönyvvel, egyetlen lehetősé­gük van a jogorvoslatra: bíróság­hoz fordulhatnak, (lpj) arra hivatkozott, hogy ez ügyben máig nem született jogerős döntés. Mackovičová szerint azonban Bor­bély Máriának, amint megtudta, hogy Jozef B. ellen eljárás folyik, azonnal szolgálaton kívül kellett volna helyeznie őt. A Közbeszerzé­si Hivatal - Fiala szerint - koráb­ban kikérte a Köztisztviselői Hiva­tal állásfoglalását is az ügyben, ez azonban nem adott egyértelmű vá­laszt. így, mivel Jozef B. jól szere­pelt a pályázaton, a hivatalvezető májusban jóváhagyta a kinevezé­sét. A Köztisztviselői Hivatal ezt követően indított vizsgálatot, ami­nek alapján tegnap meghozta a döntését. Az elsőfokú szóbeli dön­tés egyelőre azonban nem jogerős, hiszen az ellen Borbély Mária 15 napon belül fellebbezhet a hivatal­nál. A hivatalvezető lapunknak megerősítette, hogy élni fog ezzel a jogával, arra hivatkozva, hogy az adott helyzetben nem dönthetett másként, (mi) A jelenlegi útiokmányokat nem kötelező a belépés napján azonnal lecserélni Jövő májustól bordó euroútlevelek 165 millió koronás kárt okozott a Perspektívának Kis híján kinevezték a csalással vádolt férfit

Next

/
Oldalképek
Tartalom