Új Szó, 2003. április (56. évfolyam, 76-99. szám)

2003-04-10 / 84. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2003. ÁPRILIS 10. Riport hirdetés A komáromiak szerint a média bevonásával kellene vitát indítani az egyetem nevéről Egyetem a láthatáron Ha minden az elfogadott ütemterv szerint halad, 2004. január elsején megalakul a ko­máromi Selye János Egyetem, 2004. szeptember elsejétől pe­dig már fogadhatja az első hallgatókat. Azt azonban, hogy hány karral is indul és konkrétan melyik épületek­ben folyik majd az oktatás, nem lehet pontosan tudni. Többen megkérdőjelezik a névválasztást is, sok komáro­mi szerint az egyetemnek Jó­kai Mór nevét kellene viselnie. V. KRASZNICA MELITTA Az egyetem megalapítására vonat­kozó ütemterv elfogadása óta egyre több vitafórum témája a magyar egyetem. Komáromban nemrégiben a Széchenyi István Polgári Társulás meghívására Szigeti László oktatás­ügyi államtitkár tartott előadást az egyetem szakmai és törvényi előké­szítéséről, Sidó Zoltán az 1990-es egyetemalapítási törekvéseket ele­venítette fel. Az elképzelések szerint 1990-ben két kar - pedagógiai és bölcsész - indításával számoltak a javaslat előkészítői; ez utóbbi kar vállalta volna a református lelkész­képzést is. A magyar pedagóguskép­zés terén Komárom fokozatosan át­vette volna Nyitra szerepét, és ma­gyarországi vendégtanárok ideigle­nes bevonásával is számoltak. Sidó Zoltán akkori országgyűlési képvise­lő a szövetségi gyűlésben három, a szlovák törvényhozásban pedig két bizottság elé terjesztette a Jókai Mór Egyetem magalapítására kidolgo­zott törvénytervezetet. Prágában az alkotmányjogi bizottságban 6-an voksoltak mellette, Pozsonyban pe­dig - ugyancsak az alkotmányjogi bizottságban - mindössze egy igen szavazatot kapott a beadvány. Ma az MKP egy emberként kiáll a magyar egyetem alapítása mellett, és ez a törekvés részét képezi a kor­mányprogramnak is. Szigeti László felelevenítette az elmúlt kormány­zati ciklusban a nyitrai Konstantin Egyetem kibővítésére tett erőfeszíté­seiket a magyar karral. Az akadémi­ai szenátus hozzáállása, miatt azon­ban akkor meghiúsult ez a törekvés. „Most már nem kar, hanem önálló egyetem alapítása a célunk - mond­ta. - Szlovákiában azonban állami egyetemet csak a parlament által jó­váhagyott törvény alapján lehet lét­rehozni. Ezért végig kell járni azokat a lépcsőfokokat, amelyek végső állo­másaként a képviselők elé kerül a törvénytervezet.” A jövendő karok­kal kapcsolatban at államtitkár utalt rá: semmilyen törvény nem szabá­lyozza, hány karral indulhat egy egyetem. Példaként a kassai állator­vosi egyetemet említette, ahol össze­sen egy karon folyik oktatás. A tör­vénytervezet három kar - pedagógi­ai, közgazdász és teológiai kar - in­dításával számol, de akkor sem tör­ténik tragédia, ha az elején csak két karral működik az egyetem. „Sok múlik az akkreditációs bizottság, és a Budapesti Közgazdaságtudomá­nyi és Államigazgatási Egyetem hoz­záállásán” - tette hozzá. Az államtit­kár felelevenítette azt a múlt év no­vemberében folytatott megbeszélést is, amely az egyetemet előkészítő bi­zottság néhány tagja, valamint a nyitrai egyetem rektora között zaj­lott. Ennek központi kérdése az volt, hogy a két egyetem „szövetséges­ként” működik majd, vagy konku­rensei lesznek egymásnak. „A rektor úr akkor úgy fogalmazott, hogy kon­kurenciát lát az új egyetemben, és akkreditáltatni kívánja a Közép Eu­rópai Tanulmányok Karát” - mond­ta Szigeti. A Konstantin Egyetem rektora március 12-én az akkreditá­ciós bizottság elé tárta a tervezetet, amely egyik legfontosabb feladatá­nak a kisebbségi pedagógusképzést jelölte meg. Úgy tűnik, 2004 szep­temberétől választási lehetőségük lesz jövendő pedagógusainknak, hogy Komáromban vagy Nyitrán szeretnének diplomát szerezni. ÖTEZER EGYETEMISTÁNK HIÁNYZIK Ahhoz, hogy a felvidéki magyarság­nak kijár egy magyar nyelvű egye­tem - sőt számarányának megfele­lően több is -, kétség sem férhet. Az összesen 93 karral működő 23 szlo­vákiai állami egyetem mellett több mint nyolcvan év kihagyás után re­mélhetőleg jövőre meg is alakul. Et­től a szakemberek azt is várják, hogy hozzájárul a szlovákiai magyar dip­lomások arányának növekedéséhez. 1921-22-ben, amikor is 7,2 százalék volt az akkori Csehszlovákia magyar lakosainak részaránya, még ugyan­ekkora volt a felsőfokú végzettség­gel rendelkező magyarok aránya is. A magyar nyelvű egyetemek és főis­kolák megszüntetése után azonban a magyar nemzetiségű egyetemi, fő­iskolai hallgatók részaránya soha többé nem érte el lakossági részará­nyunkat. Sőt, 1991-ben a szlovákiai magyarok csupán 3,6 százalékának volt diplomája (a szlovákok 8,2 szá­zalékával szemben), 2001-ben fje­dig 5,3 százalékának (a szlovákok 10,4 százalékával szemben). A hallgatóság elsősorban azt firtat­ta: mit tesz az MKP, ha ismét csalód­nia kell a koalíciós partnerekben, ha csúszik az ütemterv, ha az akkredi­tációs bizottság nem véleményezi időben a tervezetet stb. Felvetették, akár a polgári elégededenség eszkö­zeivel is hajlandóak élni, ha úgy lát­ják, veszélyben az egyetem ügye. Szigeti szerint egyelőre nincs ok az aggodalomra, hiszen a kormány jó­váhagyta az egyetemalapításra vo­natkozó ütemtervet. Megjegyezte: az egyetemért készek a végsőkig el­menni, hiszen az MKP 2002-2006- os választási ciklusának egyik leglé­nyegesebb pontja éppen az egyetem kérdése. „Optimista vagyok, de ha mégis gondok merülnének fel a koa­líción belül, az MKP újra a kormány­ból való kilépés-maradás dilemmája elé néz. Én azonnal lemondanék ál­lamtitkári posztomról, ha a parla­ment nem szavazná meg a törvényt” - mondta Szigeti. A hallgatóságból többen, felvetették: miért nem Jókai Mórról, Komárom híres szülöttéről, a várost számos regényében népsze­rűsítő íróról nevezik el az új egyete­met? Már 1968 tavaszán Jókai Mór Egyetem létrehozását tervezték, és 1990-ben ugyancsak ezen a néven akartak egyetemet alapítani Komá­romban. Áz egybegyűltek szerint akár a média bevonásával kellene vi­tát indítani a jövendő egyetem nevé­ről, és ne néhány tagból álló bizott­ság döntsön üyen fontos kérdésben. Szigeti egyetértett a hallgatósággal abban, hogy Jókai méltó névadója lenne az egyetemnek, s nem zárta ki, hogy a törvény parlamenti tárgyalá­sa során módosító javaslattal még megváltozhat az egyetem neve. A VÁRAT A VÁROS VESZI MEG Ugyancsak nem végleges még, hogy mely épületekben kezdődik majd meg 2004 szeptemberében a taní­tás. Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes nemrégiben Komáromban tett látogatása során megjegyezte: három ingatlant hazai költségvetési forrásból kellene megvásárolni és felújítani, négy ingatlan végleges rendezését pedig - amelyeket a Selye János Egyetemért Alapítvány már megvásárolt, ám a vételárat még törleszti - magyarországi hoz­zájárulással kell megoldani. A konk­rét objektumokról azonban sem ő, sem Bastmák Tibor polgármester nem akart nyilatkozni. Mondván: amíg nem kerül a kormány elé a ja­vaslat, addig nem lenne taktikus nyilvánosságra hozni a jegyzéket. Mindketten megerősítették viszont, hogy a várat - ahol értesüléseink sze­rint az étkezdét és a tornatermet le­hetne leghamarabb az egyetem cél­jaira felhasználni, majd az átalakítás után további objektumokat is - a vá­ros veszi meg. Érvényes szerződés van ugyanis a hadügyminisztérium és a város között a vár eladásáról, amitől nem kívánnak visszalépni. HIRDETÉS ÚJ SZÓ FELÜLETI HIRDETÉSEK ÁRJEGYZÉKE FORMÁTUM MERET ÁR egész oldal 280x380 66 000,­fél oldal 280 x*188 33 000,­harmad oldal 280x124 22 000,­negyed oldal 137x184 16 500,­nyolcad oldal 139x93 8500,­A bankpiac legújabb bestseller könyve M A MAXIKNIZKA betétkönyvnek van néhány MAXI előnye: Garantált kamatlábak a szlovák koronában vagy euróbán vezetett betét teljes időtartama alatt. A pénz büntetőilleték nélkül bármikor kivehető. A neves bawag bankcsoport biztosítéka és biztonsága. www.istrobanka.sk , e-mail: info@istrobanka.sk Call Centrum: + 421/2/5929 9999 4» ISTROBANKA A hangadó bank S1S 45638 Chorvatske Turistické Zdruzenie TrenCianska 5 821 09 BRATISLAVA tel.: 00421 2 5556 2054 fax: 00421 2 5542 2619 e-mail: infohtz@kerling.sk S15 45380

Next

/
Oldalképek
Tartalom