Új Szó, 2003. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

2003-01-22 / 17. szám, szerda

Külföld ÚJ SZÓ 2003. JANUÁR 22. Tőkés László még nem döntött Bukarest. A lehető legkisebb kárt akarja okozni a romániai magyarság egységének, s ezért még nem döntötte el, hogy részt vesz-e az RMDSZ közelgő kongresszusán a szövetség tisz­teletbeli elnöke. Tőkés László református püspök tegnap kije­lentette: még konzultálni sze­retne Markó Béla szövetségi el­nökkel, valamint azokkal a platformokkal, amelyek nem ismerik el a kongresszus legiti­mitását. „A lehető legkisebb kárt akarom okozni a magyar egységnek. Az egységet azok veszélyeztetik, aldk a belső vá­lasztásokat kilenc év óta elo­dázzák és a belső demokráciá­nak nem engednek teret” - hangsúlyozta a püspök. (MTI) Ma választanak Hollandiában Brüsszel. Előrehozott parla­menti választásokat tartanak ma Hollandiában, mert alig néhány hónapos tevékenység után feloldhatatlan belső el­lentétek miatt lemondott Jan Peter Balkenende keresztény- demokrata (CDA) vezetésű ko­alíciója. A választás tétje, hogy milyen erőviszonyok alakulnak ki a 150 tagú alsóházban, s mi­lyen összetételű kormány jön létre. A tavalyi kormányválság a Pim Fortuyn Listája (LPF) ál­tal delegált, folyton viszályko- dó miniszterek miatt robbant ki, s a fiatal, tehetséges Bal­kenende sem tudott úrrá lenni a helyzeten. A felmérések ta­núsága szerint a CDA és az el­lenzék vezető ereje, a Munka­párt (PvdA) közel egyenlő esé­lyekkel küzd a mandátumo­kért. Balkenende világossá tet­te, hogy legszívesebben az ed­digi koalíciót vinné tovább a li­berálisokkal (WD). Balkenen­de úgy véli, a populista, a meggyilkolt Fortuyn nevével fémjelzett párt várhatóan amúgy is elveszti szavazóinak és mandátumainak túlnyomó többségét. (MTI) Újabb brit tűzoltósztrájk London. Ismét sztrájkba lép­tek tegnap a brit tűzoltók, akik tavaly óta próbálják hasonló akciókkal elérni 40 százalékos fizetésemelési követelésük tel­jesítését. A tegnapi volt a har­madik tűzoltósztrájk Nagy-Bri- tanniában a bérvita kezdete óta. Ismét komoly felfordulást okoztak a londoni tömegköz­lekedésben is, mivel megint le­zárták azt a húsz metróállo­mást, ahonnan csak liften le­het feljönni, és tűz vagy üzem­zavar esetén csak a tűzoltók tudnának segíteni. A legutóbbi sztrájk idején több halálos tűz is volt, mert a tűzoltókat he­lyettesítő hadsereg felszerelé­se elavult. Most politikailag nagyon kényes időpontot vá­lasztottak a tűzoltók, mivel 30 ezer katona - a szárazföldi haderő negyede - indul a Per­zsa-öböl térségébe. Márpedig a tűzoltók biztonságos helyet­tesítéséhez legalább 19 ezer katona készenlétben tartása szükséges. (MTI) Valószínűleg Goh Kun lesz Dél- Korea új kormányfője. Erre a posztra az újonnan megválasz­tott államfő, Ro Mu Hjun sze­melte ki, aki szombaton teszi le hivatali esküjét (TASR/EPA) Tvrdík engedélyével több tucat cseh vegyvédelmis nem vállalta a további szolgálatot Kuvaitban Izraeli légitámadás Hazamennek a katonák Prága. Nem vállalta a további szol­gálatot a Kuvaitban állomásozó cseh vegyvédelmi egységnél több tucat katona, s úgy döntött, hogy idő előtt visszatér Csehországba. Jaroslav Tvrdík, védelmi miniszter adta meg a katonáknak a lehetősé­get, hogy szolgálati idejük letelte előtt visszatérjenek Csehországba. A miniszter hétfőn egynapos látoga­tást tett az egységnél, s kiderült, hogy a katonák egy része pszichika­iig nagyon nehezen viseli el az Irak elleni tervezett katonai akció előké­születei során rá nehezedő nyo­mást, ezért szeretné elhagyni Kuvai- tot. „Aki úgy érzi, hogy nem tud szembenézni a követelményekkel, az január végéig hazamehet” - je­lentette ki erre Tvrdík. Az elsőként jelentkező 27 személyt aztán saját gépére invitálta. Azt egyelőre nem tudni, hogy rajtuk kívül hányán kí­vánják még elhagyni az egységet. Kuvaitban jelenleg 251 tagú cseh vegyvédelmi egység működik, ame­lyet amerikai kérésre több mint száz személlyel egészítenek ki. (MTI) Válasz a Hezbollahnalc Jeruzsálem. Támadást intézett teg­nap az izraeli légierő dél-libanoni terület ellen, válaszként a Hez­bollah pár órával korábbi, a Sebaa- tanyák elleni tüzérségi akciójára. Iz­raeli bombázók két hullámban föld­levegő rakétákat lőttek ki Kfar Suba határfalutól nyugatra. Közben az iz­raeli tüzérség nehézgépfegyverek­kel lőtte a falu környékét. „Izrael sú­lyos fejleménynek tekinti a Hez­bollah támadását” - jelentette ki Raanan Giszin izraeli kormányszó­vivő, és hangsúlyozta: a zóna nyu­galmának fenntartásáért, valamint a mostani súlyos események követ­kezményeiért azokat terheli a fele­lősség, akik a Hezbollahot támogat­ják. A Hezbollah libanoni síita fegy­veres csoport utoljára tavaly au­gusztusban támadta az Izrael, Szíria és Libanon határán lévő, vitatott ho- vatartozású Sebaa-tanyákat. Izrael 1967-ben foglalta el a területet Szí­riától. Az ENSZ szerint Izraelnek és Szíriának kell tárgyalnia sorsáról. Ugyanakkor Libanon is magának Cseh katonalányok Kuvaitban társaik gyakorlatozását figyelik (CTK-felvétel) követeli a területet. (MTI) További 37 ezer katonát küld az amerikai hadvezetés a Perzsa-öböl térségébe Merényletre készül a CIA Két amerikait lelőttek Washington/Athén/Bagdad. Az amerikai titkosszolgálat figyeli az iraki elnök mozgá­sát. Amerikai lapértesülés szerint kidolgozták egy Szaddám Húszéin elleni me­rénylet tervét is. A Pentagon további 37 ezer katona tele­pítését rendelte el a Perzsa­öböl térségébe. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ A merénylettervek kiszivárogtatása összefüggésben állhat azzal az ame­rikai törekvéssel, hogy fenyegetés­sel vegyék rá Szaddámot a távozás­ra. Az USA Today a következőt írta: „Az Egyesült Államok titkosszolgá­lata nyomon követi Szaddám Húszéin iraki elnököt és esetleg meg is próbálja ölni a különleges erők és az Irakban működő hírszer­ző ügynökök közreműködésével végrehajtott katonai akcióban.” - ír­Budapest. Mádl Ferenc független jogászok véleményét is kikérte ar­ról, vajon megfelel-e az EU és a nemzetközi jog normáinak az a le­vél, amelyet Günter Verheugen bő­vítési biztos írt Medgyessy Péter kormányfőnek. Verheugen ebben bírálta a kedvezménytörvény új szövegtervezetét. A Népszabadság értesülései szerint a jogászcsoport a köztársasági elnöknek készített jelentésében úgy ítélte meg, hogy vannak szakmai érvek, amelyeket szembe lehet állítani a Verheugen- levél argumentációjával. Mindezt annak ellenére, hogy a törvényter­vezetet az EU jogi szolgálata véle­ményezte a magyar kormány kéré­sére. Mádl célja eredetileg az volt, ta a USA Today című amerikai lap hétfői számában. A hírszerzés egy neve elhallgatását kérő tisztségvise­lője azt is felfedte, hogy a merény­letbe bekapcsolódnának a CIA fél­katonai egységei, az amerikai kü­lönleges erők, valamint a légi felde­rítés, a rádióüzenetek lehallgatását és a műholdas képalkotást végző egységek is. A CIA nem kommentál­ta a kiszivárgott az értesüléseket. A Pentagon további 37 ezer katona telepítését rendelte el a Perzsa-öböl térségébe. Velük együtt már 100 ezer katona kapott az idén indulási parancsot. Védelmi illetékesek teg­nap közölték: a 4. gyalogsági had­osztályt vezénylik a térségbe. A harckocsival, támadóhelikopterek­kel, tüzérséggel és más, páncélos erők leküzdésére alkalmas fegyver­rel felszerelt hadosztály az egyik legütőképesebb és legkorszerűbb a szárazföldi erők kebelében. A texa­si Fort Hood 12 ezer, a coloradói Fort Carson 4 ezer, valamint továb­hogy a jogi érveket felhasználva ki- álljon a kedvezménytörvény jelen­legi változata mellett, szakmai útra terelje a vitát, megszabadítva azt a politikai felhangoktól. Az államfő a Duna Televízióban azt mondta: egy államnak joga van a határokon túl élő, nemzetiségi és nyelvi identitás szempontjából vele azonos polgá­rok anyagi támogatására anélkül, hogy ez sértené a másik ország szu­verenitását. Mint ismeretes, a Ver- heugen-levél az egyik legmarkán­sabb kritikát éppen ezzel kapcsolat­ban fogalmazta meg. A Külügyminisztérium köszönettel veszi, és ha megkapja, megvizsgálja azt a szakértői véleményt, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök ké­szíttetett, ugyanakkor úgy véli, a je­len helyzetben a kedvezménytör­bi 10 létesítmény több mint 20 ezer katonájából áll össze az úgyneve­zett Vasparipa erőcsoportosítás. Tisztségviselők nem zárták ki an­nak lehetőségét, hogy a katonák egy része Törökországba kerül. Az ENSZ iraki fegyverzetellenőrei­nek vezetői Athénban közölték: az Irakban dolgozó csoport január 27-én a BT elé terjesztendő jelenté­sében az áll majd, hogy a fegyver­zetellenőrzés „félúton” van. Ezzel megerősítették, hogy az USA több­ször hangoztatott várakozásával ellentétben január 27-ét nem te­kintik perdöntő jelentőségű határ­napnak a háború kérdésében. Hans Blix közölte: „Nincs elég bi­zonyíték ahhoz, hogy kijelenthes­sük az ENSZ-nek: lezárhatjuk az ügyet.” Jannákisz Kaszulidesz gö­rög külügyminiszter kijelentette, hogy Ciprus hajlandó eleget tenni az iraki ENSZ-misszió kérésének, és helyet biztosít iraki tudósok ki­hallgatásához. vény államközi intézése a tárca fel­adata. Ezt Tóth Tamás külügyi szó­vivő közölte, s utalt arra, hogy Mádl Ferenc maga is kiváló jogász és a nemzetközi jogi területen is jegyzett személyiség, így „érdeklő­dése érthető és természetes”. Tóth Tamás elmondta: a napokban elké­szül a válasz Eduard Kukán szlovák külügyminiszter levelére, amelyet a múlt héten írt magyar partneré­nek, Kovács Lászlónak. Ä magyar külügyminiszter változatlanul kész találkozni szlovák kollégájával, és reméli, hogy a közeli jövőben lesz alkalom erre. A Külügyminisztéri­um véleménye szerint egy magyar­szlovák kormányközi kisebbségi ve­gyes bizottsági ülés nem helyette­sítheti a kétoldalú találkozót - hangsúlyozta Tóth. (n, m) MTI-HÍR Kuvaitváros. Ismereden tettesek tegnap délelőtt két amerikai állam­polgára nyitottat tüzet a kuvaiti fő­várostól 30 kilométerre északra, egy amerikai katonai támaszpont köze­lében. Az egyik áldozat életét vesz­tette, a másikat válságos állapotban katonai kórházba szállították. Az 51, illetve a 47 esztendős férfi polgári al­kalmazottként a Kuvaitban állomá­sozó mintegy 16 ezer fős amerikai haderőnek dolgozott. A legfrissebb jelentések szerint a kuvaiti nyomo­zószervek két támadóra gyanakod­nak. Küétük egyelőre ismereden. Madrid. Ezer tonna nyersolajjal a rakterében elsüllyedt egy spanyol tartályhajó tegnap Gibraltár közelé­ben, Álgeciras spanyol kikötőben. A hajó kapitánya eltűnt, a személyzet két tagját sikerült kimentem a víz­ből. A délutáni órákig nem észleltek olajszivárgást. A Greenpeace nem­zetközi környezetvédő szervezet ak­Cáfolnak az MTI-HÍR Moszkva. Az orosz Külföldi Felderí­tő Szolgálat (SZVR) tegnap cáfolta a The New York Times értesüléseit, amelyek szerint az orosz titkosszol­gálat együttműködött a CIA-val az észak-koreai nukleáris program megfigyelésében. Az amerikai lap A merénylők az út menti bokrok­ban megbújva tüzeltek a két ameri­kai terepjárójára, amely egy közle­kedési lámpa pirosra váltásánál megállt. A támadók, miután több lövést leadtak a gépjárműre, autó­val menekültek el. Richard Jones, az USA kuvaitvárosi nagykövete közleményében terrorista akciónak bélyegezte meg a merényletet, és egyben kifejezte meggyőződését, hogy a kuvaiti hatóságok szigorú és szakszerű vizsgálatot fognak foly­tatni az ügy hátterének felderítésé­re. Kuvaitban október óta ez már a hatodik támadás volt amerikai ér­dekeltség ellen. Eltűnt a kapitány - nem észleltek olajszivárgást Újabb tanker süllyedt el MTI-HÍR Nem működtek együtt a CIA-val Észak-Koreában A vártnál kevesebben igényeltek magyarigazolványt Nem a szimbólum fontos tivistái Gibraltárnál épp egy nappal korábban tartottak nagyszabású til­takozó akciót a nem biztonságos tartályhajók használata miatt. Spa­nyol- és Franciaország atíanti part­vidékének egy szakaszán tavaly no­vember óta tart a küzdelem egy ha­talmas kiteijedésű olajfolttal, amely a szerencsétíenül járt és kettétört Prestige-ből, egy egyterű tartályha­jóból ömlött a tengerbe. oroszok arról számolt be hétfőn, hogy a meg­állapodás az 1990-es évek elején köttetett a CIA és az SZVR között. Ennek értelmében az oroszok meg­figyelő eszközöket telepítettek phenjani nagykövetségükre, és a nukleáris programról megszerzett információkat átadták amerikai kol­légáiknak. Mádl Ferenc magyar államfő szakértőkkel véleményeztette a Verheugen-levelet Készül a magyar válasz Kukannak ÖSSZEFOGLALÓ Svédországban egyre valószínűbbnek tartják, hogy egy dél-afrikai ügynök volt a tettes A Palme-gyilkosság újabb részletei MTI-HÍR Stockholm. Az apartheid rendszer egykori tisztjei egy dél-afrikai ügy­nököt vádolnak Olof Palme egykori svéd kormányfő 1986-ban történt meggyilkolásával. A tisztek azt állít­ják, hogy bizonyítékuk van a volt dél-afrikai elnök, Peter Botha kör­nyezetének érintettségére. A Dagens Nyheter című svéd újság szerint a legmagasabb szintről, Peter Botha elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­jától érkezett annak az 1985. no­vember 20-i keltezésű katonai doku­mentumnak az eredetije, amelynek a fénymásolatát látta a lap, és amely annak idején megadta a zöldjelzést a Slingshot (Csúzli) fedőnevű műve­lethez. Ezt a fedőnevet adták Olof Palme 1986-ban tervezett meggyü- kolásának. Az említett dokumen­tum egy levél, amelyet Craig Willi- amsonnak, az apartheid rendszer titkosrendőrsége műveleti igazgató­jának címeztek. Williamson neve már felmerült a Palme-gyilkosság ügyében folytatott nyomozás során. A levél tanúsága szerint a szociálde­mokrata kormányfőt egy Skandiná­viában tartott fajüldözés elleni kon­ferencián kellett volna lelőni - amelyre vendégként hivatalos volt Oliver Tambo, az ANC vezetője - va­lószínűleg 1986. február 21-23. kö­zött Stockholmban. Vagyis egy hét­tel az előtt az időpont előtt, amikor Palmét valóban meggyilkolták a svéd főváros szívében. Ä dél-afrikai nyomot korábban is emlegették az üggyel kapcsolatban, mivel Palme határozottan fellépett a fajüldöző rendszerrel szemben és nyíltan tá­mogatta az akkor börtönben lévő Nelson Mandela vezette ANC-t. MTI-HÍR Bukarest A kedvezménytörvény el­ső esztendejében a vártnál jóval ke­vesebben igényeltek magyarigazol­ványt Romániában - közölte Székely István, az igazolványok igénylésében segítséget nyújtó romániai tájékozta­tási irodák vezetője. Az elmúlt 12 hó­napban összesen 345 706 kérelmet adtak be, azaz a legutóbbi romániai népszámlálás adatai alapján a romá­niai magyarság 24,1 százaléka. Az úgy nevezett járulékos igazolványok közül 27 067 igénylő diák-, 3819 igénylő pedagógusigazolványt kért. Oktatói kártyát 247 fő kérelmezett. Székely elmondta, a törvény életbe lépése előtt fél évvel közvélemény­kutatást végeztek, s ennek eredmé­nye azt mutatta, hogy a romániai magyarság 96 százaléka kérelmezi majd az igazolványt. A vártnál ki­sebb érdeklődés több okkal magya­rázható. Elkedvetlenítő hatása volt annak, hogy az induláskor valóban jelentkező nagy rohamnak technika­ilag nem tudtak megfelelni. Az okta­tási-nevelési támogatásra tavaly Er­délyben benyújtott közel 35 ezer pá­lyázat kifizetéséhez több mint 1,4 milliárd forint hiányzik. Székely sze­rint a tapasztalatok azt mutatják: a romániai magyarok többsége számá­ra nem a magyarigazolvány szimbo­likus értéke a fontos, hanem az, hogy müyen tényleges kedvezményeket biztosít, s ezen belül is a szülőföldön igénybe vehető kedvezmények áll­nak előtérben. Kuvaitban tizenhatezer fős kontingens állomásozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom