Új Szó, 2002. december (55. évfolyam, 280-302. szám)

2002-12-12 / 289. szám, csütörtök

Kultúra ÚJ SZÓ 2002. DECEMBER 12. Örökre, veled, ugyanitt Kegyetlenül hangzik, tudom: nem lepett meg a halála. Az sem, hogy „tragikus hirtelenség­gel”. Készült rá. A halálra is, meg a tragikus hirtelenségre is. És nem sírva - kacagva! Ahogy az egy komikához illik. Hetekkel ezelőtt jártam nála. Érdekelt, mi van vele. Túl nagy­nak tűnt a csend körülötte. Bár­mikor hívtam is telefonon, vala­hogy mindig „úton” volt. Ég és föld között. Hangját hallva érez­tem: a túlsó part felé tart. Megint. Sokadszor. De még mindig visszacsalogathatóan. Nem tévedtem. Ahogy ott ültem tenyérnyi szobájában, és ahogy erőltetett mosollyal azt magya­rázta: jól van, minden rendben, nem érzi magát egyedül, ponto­san tudtam, hogy igenis bajban van, semmi sincs rendben, és iszonyúan magányos. Schütz Ila nagy játékos volt mindig. A leges-legnagyobbak egyike. És nemcsak azért, mert Bemard Slade Jövőre, veled, ugyanitt című darabját több százszor játszotta, legkedve­sebb partnerével, Sztankay Ist­vánnal, és nem is azért, mert millió bugyuta kabarétréfából eszkábált zseniális jelenetet, hanem mert a drámát, például Bernarda Álba drámáját ugyan­olyan tökéletesre tudta faragni, mint a legolcsóbb komédiát. A humor, az irónia, a poentírozás nagyhatalmú színésze volt, amióta csak megismertette ve­lünk a Szandi-mandit. Annak pedig több mint harminc éve már. Azóta pedig csak szeretni lehetett Schütz Ilát. Nagyon-na- gyon szeretni. Csak egyvalamit nem tudott el­hitetni velem: a saját boldogsá­gát. Megpróbálta. Bár töredel­mesen elmesélte (a Vasárnap karácsonyi számában közre is adom belőle, amit az etika meg­engedett), hogy magánember­ként hatalmas kudarcokat élt meg. Három férj, három válás. És még több csalódás. Tragédia tragédia hátán. Megviselte vala­mennyi. Az idén az öccse is el­ment. Maradt a fia, akivel úgy akarta szorosabbra fogni a kap­csolatát, hogy külön lakásba szándékozta költöztetne Most ő is „elköltözött”. Ő akarta így. És nemcsak azért, mert szakmailag sem érezte már olyan jól magát. Ott lakott a ki­rályi televízió szomszédságá­ban, mégis csak nagy ritkán hív­ták. Inkább előszedték az „ar­chivált” Schütz Ilát. Az a jelenet már nem került pénzbe. O’ Neill-szerepet ígértek neki. Utazást az éjszakába. De azt is csak tavaszra. így aztán késve jött ez is. Már nem volt kedve színpadi útra kelni. Akkor in­kább a túlsó part. Az gyorsab­ban jön, és közelebb van. Ezt éreztem minden csendjéből. Isten Önnel, Ila! Tudom, hogy boldog. Itt lent mindent elinté­zett. (sz. g. 1.) SZÍNHÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házasságból 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Hatan pizsamában 19 ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Csiz­más kandúr 10 Bohémélet 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A lóvá tett kupec (Ládafia Bábszínház) 10 János vitéz (vendégjáték Dunaszerdahelyen) 19 POZSONY HVIEZDA: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30, 17.30; 20.30 IC.SK: Az univerzum angyalai (norvég-svéd) 18.30 Dons Plum Bar (amerikai) 16.30,18.15 Erasmus, avagy Barátok (francia-spanyol) 15.30.18.20.30 Anyádat is (mexikói) 17.30 Mi kell a nőnek (amerikai) 20 Az évszázad meg egy nap (görög) 20.15 ISTROPOLIS: Vidocq (francia) 17.30, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 16.30, 20 AU PARK - PALACE: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.15.15.45.17.15.18.15.19.20.30 Erasmus, avagy Barátok (francia- spanyol) 14.25, 16.55, 19.25 Szemtől telibe (amerikai) 20.25 A sár­kány csókja (amerikai-francia) 14.45, 16.55, 19.05 Télapu 2. Veszély­ben a karácsony! (amerikai) 14.05, 16.10, 18.15 Kocka 2. (kanadai) 14.55 A kárhozat útja (amerikai) 17.40, 20 Beszélj hozzá! (spanyol) 17.15, 19.35 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.15, 16.20, 18.25, 20.30 A vörös sárkány (amerikai) 19.50 A Boume-rejtély (amerikai- cseh) 21.40 Jelek Signs (amerikai) 22.15 Jégkorszak (amerikai) 14.05, 16, 17.55 PÓLUS - STER CENTURY: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.10, 14.50, 16.20, 17.20, 18, 19.30, 21.10 Erasmus, avagy Barátok (francia-spanyol) 15.40,17.40,19.40 Szemtől telibe (amerikai) 21.40 Jégkorszak (amerikai) 14.25, 16.15 Vidocq (francia) 18.10, 20.20 Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 14.15, 16.10, 18.15, 20.15 A kincses bolygó (amerikai) 15,17 A vörös sárkány (ame­rikai) 19, 21.45 A sárkány csókja (amerikai-francia) 18.50 Mindenütt nő (amerikai) 14.30,16.40,20.50 KASSA TATRA: Szemtől telibe (amerikai) 16, 18, 20 CAPITOL: Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 13.30, 16.30, 19.30 ÚSMEV: Mindenütt nő (amerikai) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA KOMÁROM TATRA: 101 Rejkjavik (izlandi-dán) 18 ÉRSEKÚJVÁR MIER: Halloween: Feltámadás (amerikai) 17, 19.30 LÉVA JUNI­OR: Anyádat is (mexikói) 16.30,19VÁGSELLYE VMK: Libido Visz- sza az ösztönökhöz! (amerikai) 18 ROZSNYÓ PANORÁMA: Bazi nagy görög lagzi (amerikai) 16.30,19 GYŐR PLAZA: Elhagyatva (amerikai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Hangyák a gatyában 2. (német) 13.15,15.30,17.45, 20 Harry Potter és a titkok kamrája (amerikai) 14.30, 17.30, 20.30 Jelek - Signs (amerikai) 20.15 A kárhozat útja (amerikai) 14.30, 20 A kísérlet (német) 14.45, 17, 17.15, 19.45 A kismenő (amerikai) 16.15, 18.15, 20.15 Stuart Little, kisegér 2. (amerikai) 14.15 A szmokinger (amerikai) 16.30, 18.30, 20.30 Télapu 2. - Veszélyben a karácsony! (amerikai) 13.15, 15.30,17.45, 20 A vörös sárkány (amerikai) 15,17.30, 20 Viharos évszázad. Faludy György legújabb verseskötete a karácsonyi könyvpiacon. Fotóalbum is megjelent Ha átöleli, Icaijából kiesik a csont „Szőkeséged mélyében lángok égnek..." (Oláh Csaba felvétele) Már túl van a veszélyen. Leg­alábbis, ami az egészségi álla­potát illeti. Faludy György, a kilencvenharmadik évéhez közeledő költőóriás az elmúlt hetekben magas lázzal ágy­nak esett, kórházba vitték, és tüdőgyulladást diagnosztizál­tak nála. Hétfőtől jobban érzi magát, javul az állapota. SZABÓ G. LÁSZLÓ Betegségét, szervezetének legyen- gülését felesége szerint a lakása kö­rüli hercehurca, a sok zaklatás, üres ígérgetés okozta. Ősz elején be is je­lentették: kiköltöznek az „ajándék­ba kapott” Szent István körúti la­kásból, a több ezer kötetes Faludy- könyvtár tetemes részét leszállítják Székesfehérvárra, a feleség szülei­nek házába, a legszükségesebb könyveket, szótárakat pedig ma­gukkal viszik ifjú párja egyszobás budai lakásába. De még mielőtt a döntő lépést megtették volna, a Göncz Árpád közbenjárására évek­kel ezelőtt kiutalt Duna-parti lakás (amelynek egy részében Faludy Múzeumot készültek berendezni) körüli jogi problémák megoldódni látszottak. A Kossuth-díjas élő klasszikus a XIII. kerületi önkor­mányzati hivatalban végül is beje­lentette a lakásába Kovács Fannyt, a feleségét, és elkezdett csordogálni feléjük a lakás megvételéhez szük­séges pénz egy része. Mint ismere­tes: 35 millió forintot kellene fizet­niük ahhoz, hogy az ingatlan a tu­lajdonukba kerüljön. A pénz tete­mesebb része azóta különböző fel­ajánlásokból össze is gyűlt, de mint kiderült: a még hiányzó tízmillió fo­rintot csak akkor kapják meg a kul­tusztárcától, ha a minisztérium is tulajdonjogot szerez a lakásban. Ez­zel a bejelentéssel aztán be is telt a pohár. Faludy György a megalázó procedúra után úgy döntött, ilyen­olyan díjait, festményeit, bútorait és értékes könyvgyűjteményét elárve­rezi, és a „kiárusításból” befolyt ösz- szeggel a zsebükben beköltöznek a budai lakásba. Még elkészültek a Penthouse-ban azóta megjelent, botrányosnak egyáltalán nem nevezhető (esztéti­kus!) képek, amelyeken a pajzán mosolyú faun mezítelen felsőtest­tel öleli magához ruhátlan kedve­sét, leadta a fotókhoz szánt sorait („Lényed mellett megszédülök. Ha átölellek / karomból kiesik a csont.”... „Bevallom, hogy csak azért udvaroltam / testednek, hogy a lelkedet megkapjam.”), de amikor már új verseskötete megje­lenésére készült, hirtelen legyen­gült, és negyvenfokos lázzal ágy­nak esett. A házi aukciót természe­tesen azonnal lefújták, a költözés elmaradt, Faludy György kórházba került, felesége azonban úgy dön­tött, mégsem hagyja bent. Állandó orvosi felügyelet alatt inkább ő maga ápolja - otthon. A magas láz veszélyes volt a hajlott korú költő esetében. Fél órára ugyan le tudták húzni, de nem sokára ismét 40 fok­ra szökött. Ezt nevezik váltóláz­nak, amely erősen megviseli a szervezetet. Faludy György ma már jobban érzi magát. Nem jól, csak jobban. Le­gyengült teste álnok betegségről árulkodik, a lakást egyelőre el sem hagyja, arcán jó pár nehéz nap éj­szakája. Léptei még inkább lelassul­tak, gesztusai visszafogottak, hang­jából eltűnt a szenvedély. Miközben örül. A karácsonyi könyvpiacon ugyanis két új könyvvel lehet jelen. Fotóalbum az egyik, verseskötet a másik. Az albumot a Penthouse-fo- tók szerzője, Urbán Ádám készítet­te, szinte beköltözve Faludy György és Kovács Fanny életébe. Ezek a ké­pek egy boldog pár hétköznapjait láttatják. Egy élemedett korú férfi és virágzó testű szerelme hétköz­napjait, akik nem törődnek az előí­téletekkel, és csak egymásra figyel­nek. „Szőkeséged mélyében lángok ég­nek / mint minden tagodban. Szép vagy nagyon. / Azt képzelem: a Pé­ter templom minden / gyertyáját meggyújthatnák hajadon” - írja a gyengeségtől elolvadt költő. A fotóalbum nem tartalmaz verse­ket. Faludy György friss alkotásait a másik kötet, a Viharos évszázad fog­lalja magába, amelyben ötvennégy vers olvasható. Az egész évszázadot átölelő költemények között nem egy Fannyhoz, Fannyról szól, arról az érzésről, amelyet egyedül tőle kapott a költő. Van ráadás is. Egy harmadik könyv. Az átköltött Villon-versek 45. kiadá­sa, amely megegyezik az 1940-ben megjelent hetedik kiadással. Ezt ugyanis papírvágó késsel, otthon kell oldalakra bontani. Aki pedig a költőfeleség gondolatai­ra kíváncsi, az most Kovács Fanny írásaiból is ízelítőt kaphat. Most je­lent meg ugyanis A szerelem jogán című kötete, amely „egy nagyon ki­csit Gyurkáról is szól”. Könyvbemutatót sem a lábadozó óriás, sem a gondoktól terhelt költő­nő nem tartott. Kovács Fanny számára sokkal fon­tosabb, hogy félje új erőre kapjon, és ismét egészséges legyen. A gyógykezelés még nem ért véget, az erősítők hatása azonban napról napra javít Faludy György leromlott állapotán. A lakásügy persze továbbra is meg­oldatlan. Egy biztos: az „írott kincs­tárból” a Széchenyi Könyvtár is kap jó néhány darabot. Talán már kará­csonyi ajándékként. Aki egy kicsit is fogékony az élő irodalom és a határterületei iránt, nem fog csalódni Somorj ai disputa a Fórum Intézetben Hetven szerző munkája Magyar művészeti kislexikon Megjelent a Magyar művészeti kis­lexikon. A mintegy hetven szerző közreműködésével készült kiad­vány bemutatóját a Műcsarnokban tartották. Marosi Ernő művészet- történész a kötet erényének minő­sítette, hogy eredeti szócikkeket tesz közzé, s a szerzők sorában fia­tal szakemberek is vállalkoztak a korántsem könnyű lexikonműfaj követelményeinek eleget tenni. Az Enciklopédia Kiadó gondozásá­ban megjelent mintegy 430 oldalas kötet a legjelesebbnek ítélt festő­ket, szobrászokat, építészeket, fo­tóművészeket, illetve a különféle művészeti stílusirányzatokat, a leg­fontosabb művésztelepeket, alko­tói társulásokat mutatja be. Az első évszázadokra vonatkozóan kevés személynevet taglal a kötet, azok is jobbára monogramok, vala­mifajta körülírások, úgynevezett szükségnevek. Az 1600-as évektől kezdődően a nevek között számos német, olasz név is szerepel, ami arra a tényre utal, hogy a történelmi Magyaror­szág épületeit, szobrait, festménye­it és ötvöstárgyait egykoron hosz- szabb-rövidebb ideig itt tartózko­dó, vagy esetleg letelepedett mes­terek készítették. A XIX. század második felétől java­részt magyar művészek szerepel­nek a kötetben, olyanok is, akik külföldön éltek, illetve élnek, így, mintegy a történelmi kölcsö­nösség jegyében a magyar alkotók munkássága által gazdagodott a második, választott haza - például Németország vagy Franciaország - művészete. A kötet csaknem kétszáz színes reprodukciót tartalmaz. (MTI) ELŐZETESÜNK Somorja. Nem szokványos irodal­mi tanácskozás résztvevője lehet az, aki a szombatját a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet somorjai székházában tölti. Az októberben átadott épület most először biztosít helyet az irodalom hivatásos kép­viselőinek, akik Somorjai disputa címmel a szlovákiai magyar iroda­lom egy-egy érdekes vagy izgal­mas, de mindenekelőtt eleven kér­dését járják körül. A válogatott ösz- szetételű előadógárda figyelmének középpontjában a meghirdetett program szerint főként az utóbbi évek jelentős irodalmi alkotásai állnak majd, de szó lesz a fordítás­irodalomról, irodalom és sajtó, iro­dalom és oktatás kapcsolatáról is. Arról, hogy milyen indítékok ját­szottak közre az ilyen jellegű ösz- szejövetel megtartásában, s hogy mi mindenre számíthatnak az ér­deklődők, a tanácskozás szervező­jét, Csanda Gábort kérdeztük. „Amint a rendezvény címe is mu­tatja, a célba vett terv egy széles körű irodalmi disputa, s ha minden igaz, valóban sikerül megvitatni néhány fontos, nálunk megjelent könyvet, köztük olyakat is, melyek­nek megjelenésük idején nem volt kellő szakmai vagy olvasói vissz­hangjuk, vagy éppenséggel elsik­kadt némely olvasatuk. Sajnos, csak egynapos rendezvényt sike­rült szervezni, noha az elmúlt tíz- tizenkét évben az irodalomnak annyi megvitatásra érdemes rész­területe vált izgalmassá, a szöveg­értések és -értelmezések módoza­tairól nem is beszélve, hogy akár negyedévente tarthatnánk ilyen jellegű összejövetelt. Ennek egyik biztosítéka a néhány évvel ezelőtt fellépő új kritikusnemzedék. De ha mondjuk tíz évvel ezelőtt kezdtünk volna rendszeres, intézményes ke­retek közt szervezett disputákba, ma már az irodalomismeretünk összképe is sokkal árnyaltabb és széles körben ismertebb volna. Ami a most szombaton sorra kerü­lő somorjai disputát illeti, sokszí­nűnek és érdekesnek ígérkezik, ugyanis a legtöbb megszólított iro­dalmár, mondhatni, a szakma szí- ne-java nemcsak hogy elfogadta a meghívást, hanem bravúros elő­adással vagy irodalmi elemzéssel érkezik disputálni, ezért úgy gon­dolom, s ezt most az előadandó szövegek ismeretében mondom, hogy aki egy kicsit is fogékony az élő irodalom és a határterületei iránt, az nem fog csalódni, s remé­nyeim szerint nagyon kellemes (és remélhetően szellemes) disputá­nak lesz hallgatója. És látója is, mert látványos eseményeknek is szemtanúi leszünk, mint ahogy, úgy gondolom, magában már az sem mindennapos, ha az ember egyazon fórumon találkozhat olyan emberekkel, egymástól kor­ban, szemléletben, alkotói mód­szerben annyira eltérő írókat lát- hat-hallhat, mint Polgár Anikó, Rozno Jitka, Tőzsér Árpád, Beke Zsolt, Grendel Lajos, Korpás Ár­pád, Németh Zoltán, Benyovszky Krisztián, Csehy Zoltán, Keserű Jó­zsef, Vida Gergely, Kocur László, Sánta Szilárd, H. Nagy Péter, Elek Tibor...” A délelőtt tíz órakor kezdődő s dél­után tizenhat óráig tartó disputát, valamint az azt követő műsort a Márai Sándor Alapítvány rendezi, védnöke Huncík Péter, az alapít­vány igazgatója. A nap záróműso­raként a békéscsabai Bárka irodal­mi, művészeti és társadalomtudo­mányi folyóirat mutatkozik be; a főszerkesztő Elek Tiboron kívül je­len lesz Grecsó Krisztián, Kiss Ottc és Kiss László. Erre a Bárka-estre í rendező és a szervező szeretette vár minden somorjai és környékbe li irodalombarátot, olvasót és ér deklődőt. (kenéz) Az októberben átadott épület most először biztosít helyet az irodalom hi vatásos képviselőinek (A szerző felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom