Új Szó, 2002. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-28 / 277. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. NOVEMBER 28. Bush bocsánatot kért Szöultól Washington. Bocsánatot kért tegnap George Bush elnök a dél-koreaiaktól azért az amerikai katonák által okozott júniusi közlekedési balesetért, amelyben meghalt két dél-koreai kislány. Dél-Koreában tiltakozási hullámot indított el, hogy a múlt héten az illetékes katonai bíróság felmentette az amerikai katonákat. A két ország közötti megállapodás szerint az amerikai katonák bűnügyeiben amerikai katonai bíróságok döntenek. A tüntetők e gyakorlat megváltoztatását követelték. (MTI) Együttműködés Hágával Szkopje. A macedón hatóságok beleegyeztek abba, hogy átadják a tavalyi etnikai konfliktus idején elkövetett háborús bűnök tetteseinek ügyét a hágai törvényszéknek. Az albán szakadárok és a kormányerők közötti, hat hónapig tartó fegyveres összecsapások idején történt atrocitásokat vizsgáló szkopjei bíróság szóvivője elmondta: a helyi vizsgálatokat leállították, és hamarosan megsemmisítik a le- tartóztatási parancsot 35 gyanúsított esetében - akik feltehetően valamennyien albán nemzetiségűek - ügyüket pedig átadják a nemzetközi törvényszéknek. (MTI) Az USA kitiltotta Lukasenkót Washington. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnököt hivatalosan is nemkívánatos személynek nyilvánították az USA területén. Az amerikai külügyi szóvivő azzal magyarázta a rendkívüli lépést, hogy Fehéroroszországban továbbra sem tartják tiszteletben az emberi, valamint a demokratikus jogokat. Külön kiemelte az indokok között az EBESZ minszki irodájának bezárását, valamint azt, hogy nem engedik be az emberi jogi megfigyelőket Fehéroroszország területére. Az EU 14 tagországa - Portugália kivételével - a napokban jelentette be, hogy megtagadja a beutazási engedélyt Lukasenkótól és kormányának több tagjától. (MTI) Lukasenko azért utasította ki az EBESZ-megfigyelőket, mert azt állították, hogy tavaly csalással választották őt újra (Képarchívum) Kolumbia kiadja a drogbárót Bogota. Alvaro Uribe államfő döntése értelmében kiadják az Egyesült Államoknak a cali kartell, a hírhedt kolumbiai kábítószer-maffia egyik vezetőjét, aki április eleje óta kolumbiai börtönben ül. Victor Patino Fomeque kiadását Florida szövetségi állam kérte, mert pert akar indítani ellene kábítószer-kereskedelem és pénzmosás címén. A floridai vád szerint Fomeque húsz tonna kokain Amerikába szállításáért felelős. (MTI) Szakértők szerint Amerika már karácsonyra készen állhat az Irak elleni háborúra Németország eleget tesz a jeruzsálemi kérésnek Nem enyhülő feszültség A hadműveletek irányításával is megbízott Tom Franks tábornok kormányozná majd Irakot (Képarchívum) Berlin/Washington/Kuvait- város. Németország hozzájárul ahhoz, hogy az USA és NATO-szövetségesei egy Irak elleni háború esetén használhassák légterét és átvonulhassanak az országon. ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Gerhard Schröder kancellár mondta tegnap, miután a tájékoztatta a parlamenti pártok frakció- vezetőit arról, hogy milyen segítséget kért az USA Berlintől egy Irak elleni akcióhoz. Egyébként az USA az elmúlt hetekben hozzávetőleg ötven állam kormányánál érdeklődött aziránt, mivel tudna részt venni egy esetleges Irak elleni katonai műveletben. Hírügynökségek beszámoltak arról, hogy Schröder az említett légtérnyitáson kívül az amerikai kérések többségét elutasította. A Bush-kor- mányzat a németektől nukleáris, biológiai és vegyi fegyverek elhárítását lehetővé tevő kapacitásokat kért, továbbá katonai rendőröket szeretett volna kapni, s azt kívánta, hogy Berlin a katonai csapás után vegyen részt Irak újjáépítésében. Schröder tegnap is hangsúlyozta, hogy Németország nem fog részt venni az Irak elleni háborúban. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter tegnap hajnalban arról beszélt, hogy a német-amerikai viszony tartósan hűvös marad, s ezen az sem változtatna, ha Németország eseüeg hajlandó lenne bekapcsolódni az Irak elleni katonai akcióba. Rumsfeld szerint nem lehet egyszerűen napirendre térni afölött, ami a német választási kampány során történt. Katonai szakértők szerint az Egyesült Államok már december közepére készen állhat a háborúra. Az Öböl térségében lévő két re- pülőgép-hordozó-csoportosítás, illetve az Irak közelében állomásozó Sgyéb légierő elég az első csapásokhoz, a szárazföldi erőknek pedig két hadosztály számára elegendő nehézfegyverzetet raktároznak Ku- vaitban. Ä katonák átszállítása alig tíz napot venne igénybe, és a már ott lévő csapatokkal, a gyors reagálású hadosztályokkal, illetve a kommandókkal együtt máris jelentős - bár az egész ország megszállására messze nem elegendő - erő állna rendelkezésre a hadműveletek megindításához. Egy ilyen forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a december 8-i határidő után akár két héten belül, azaz még karácsony előtt megindul a háború. A Fehér Ház által irányított, eddig titkos végrehajtói politikaformáló csoport (Executive Steering Group) közben már a megszállás éveire dolgoz ki terveket. A US News and World Report című hetilap legfrissebb száma megírja, hogy kezdetben egy amerikai tábornok kormányozza majd Irakot. Ez a hadműveletek irányításával is megbízott Tom Franks lehet, aki jelenleg a középső parancsnokságot vezeti. Derűlátó vélemények szerint ez az időszak nem lesz hosszabb hat hónapnál, mások úgy vélik, hogy több évig is eltarthat, mire nemzetközi felügyelet mellett fokozatosan az irakiak is szerephez juthatnának. A terv csak a végső, harmadik szakaszban számol egy alkotmányozó gyűléssel, majd az USA számára is elfogadható új kormány létrejöttével. A katonai megszállás valamilyen formában akár tíz évig is elhúzódhat, s a becslések szerint évente 17-46 milliárd dollárba fog kerülni. Felmerült, hogy a költségeket részben az iraki olaj eladásából fedezzék, de ezt a javaslatot elvetették: bizonyítani kívánják, hogy a háború nem az olajkészletekért folyt. A folyamat során meg akarják akadályozni Irak szétesését, a többségi síiták és a hatalmat hagyományosan gyakorló szunniták összecsapását, illetve a kurdok elszakadását, s azt is, hogy Irán hasznot húzhasson ve- télytársa meggyengüléséből. Közben a Washington Post újabb konfliktus lehetőségét vázolta fel. Nemzetbiztonsági források szerint javaslat készült arra, hogy az USA ultimátumban követelje Szaúd- Arábiától a terroristák támogatóival szembeni hathatós fellépést. Az amerikaiak több szaúdi herceget és milliárdost gyanúsítanak azzal, hogy pénzt adnak az al-Kaidának, illetve más terrorszervezeteknek. A javaslat szerint Rijádnak csak 90 napot adnának, utána az amerikaiak egyoldalú - nem részletezett - lépése következik. (TASR, NOL) Hivatalos helyeken cáfolták a sajtóhíreket - titkosnak minősülő információk Merényletterv Putyin ellen? MNO-HlR Moszkva. Olyan információk láttak tegnap napvilágot Moszkvában, hogy pokolgépet rejtettek el Vlagyimir Putyin orosz elnök konvojának útvonalán, de „ez a feltételezés nem nyert megerősítést a környék átvizsgálása során”. Ezt Szergej Gyevjatov, az államfő biztonságáért is felelős Szövetségi Védelmi Szolgálat (FSZO) szóvivője közölte a tegnap reggeli sajtóértesülésekre reagálva. Kirill Mazurin, a moszkvai rendőrség szóvivője közleményben cáfolta az értesüléseket, s az elnöki hivatal sem rendelkezett információkkal bármiféle merénylet előkészületeiről. A Regnum című orosz hírügynökség arról számolt be rendőrségi körökre hivatkozva, hogy három fémládában mintegy negyven kilo- grammnyi robbanószert találtak azon az útvonalon, amelyen Putyin naponta közlekedik a Kreml és Moszkva melletti rezidenciája között. Oroszországban egyébként titkosnak minősülnek az államfő elleni esetleges merényletkísérel- tekre vonatkozó információk. Putyin elleni összeesküvésről eddig két alkalommal adott hírt a sajtó: az elnököt 2000-ben állítólag Szentpétervárott, a Néva parti város volt polgármestere, Anatolij Szobcsak temetésén, majd a Független Államok Közösségének jaltai csúcstalálkozóján akarták meggyilkolni csecsen terroristák. Tavaly az azerbajdzsán nemzetbiztonsági szolgálatok közölték az elnök bakui hivatalos látogatása előtt, hogy elfogtak egy Putyin elleni merényletet tervező, ugyancsak csecsen kapcsolatokkal rendelkező, iraki származású iszlám szélsőségest. Nem kerülhet vissza eredeti helyére, de a lehetőségekhez képest méltó helyet találtak Újra felállítják az aradi emlékművet MTI-JELENTÉS Bukarest. Az aradi városi tanács határozatot fogadott el arról, hogy ismét köztéren állítják fel az aradi vértanúk emlékét idéző Szabadság-emlékművet. Az ülésen elsöprő többséggel, 17 igen szavazattal 2 nem és 2 tartózkodás ellenében döntöttek arról a városrendezési tervről, amelynek keretében az emlékművet a régi városrész Tűzoltók terén fogják felállítani. Az emlékművet 1890-ben leplezték le. Az elkészítésére kiírt pályázatot Huszár Adolf nyerte, a szobrászművész halála után a munkát Zala György vette át. A szoborcsoport 33 éven át uralta Arad főterét. A trianoni szerződések után a város román vezetése a románok érzékenységére hivatkozva 1923-ban körbedeszkáztat- ta, majd 1925-ben lebontatta. 1954-ben Románia és Magyarország kormányközi egyezményt kötött a közös jelentőségű emlékművekről, a Szabadság-emlékmű tervezett visszaállítását azonban lehetetlenné tette az 1956-os magyar forradalom által kiváltott politikai hangulat. Ezt követően kerültek a bronzalakok az aradi vár sáncába, ahol - az erődítmény katonaijellege miatt - 43 éven át teljesen el voltak zárva a külvilág szeme elől. A szoborcsoport darabjai 1999 szeptemberében kerültek a minorita rendház udvarára. Az akkori román kormány egy román-magyar megbékélési emlékparkban kívánta felállítani az emlékművet. A parknak szánt telekről azonban kiderült, hogy az városi tulajdonban van, így a város sikerrel lépett fel a bíróságon a park létrehozásáról hozott kormányhatározat ellen. Patriotolc Izraelnek ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Jeruzsálem. Gerhard Schröder német kancellár bejelentette, hogy a berlini kormány eleget tesz Izrael kérésének és rendelkezésére bocsát Patriot típusú légelhárító rendszereket. A német kormányfő a Die Zeit című hetilapnak adott interjúban beszélt erről. „Ha az izraeli kormány nagyobb biztonságban érzi magát a légelhárító rendszerekkel, segíteni fogunk, mégpedig időben. Ezt kívánja történelmi és erkölcsi kötelességünk. Izrael állam és polgárainak biztonsága számunkra kiemelkedően fontos” - közölte a kancellár, nyomatékosítva, hogy az amerikai fejlesztésű Patriot esetében kimondottan védelmi fegyverről van szó. Izrael már 1991-ben, az öböl-háború idején is alkalmazott amerikai Patriotokat, amelyek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények. Német sajtóhírek szerint Izrael, ugyanúgy, mint a kilencvenes évek elején, attól tart, hogy Irak egy esetleges, ellene irányuló katonai műveletet Izraelen próbál majd megtorolni. Peter Struck német védelmi miniszter kedden úgy nyilatkozón, hogy Izrael általános formában már régebben felvetette a Patriotok szállításának ügyét, de a konkrét kérés a múlt héten futott be Berlinbe. Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke a Der Tagesspi- egelnek adott interjújában úgy vélte, hogy az izraeli kérés „a normális állapotok irányába tett újabb lépés a két állam között”. A német belpolitikában az izraeli megkeresés és az arra adott pozitív válasz abban az összefüggésben is felvetődik, hogy Németország mennyire lesz - a most ismert elutasító magatartás ellenére - mégis részese egy esetíeges Irakra mérendő katonai csapásnak, (o-o) Harci helikopterekkel támadták Hán-Juniszt Betlehemben az idén sem lesz karácsony TASR-HiREK Betlehem/Jeruzsálem. „Betlehemben, ahol Jézus született, az elmúlt évhez hasonlóan az idén sem tartják meg a hagyományos karácsonyi ünnepeket. A várost ugyanis az izraeli hadsereg ismét elfoglalta és december végéig zárt katonai övezetté nyilvánította” - jelentette be tegnap Jasszer Arafat palesztin elnök. Szerinte ez a lépés rendkívüli mértékben növeli a feszültséget, s mint hozzátette: olyan nemzetközi bűntettről van szó, amelyről a világ hallgat. Izraeli harci helikopterek tegnapra virradóra támadták a Gázai övezet déli részén lévő Hán-Juniszt. Palesztin biztonsági források szerint két izraeli Apache helikopter öt rakétát lőtt ki a településre, eltalálva egy házat és egy iskolát. Röviddel a támadás előtt palesztinok aknagránátokkal lőtték a közelben lévő Neve Dekalim zsidó telepet. Előzőleg az izraeli légierő a ciszjordániai Dzsenín melletti menekülttáborban rakétával megölte a palesztin szélsőségesek két helyi vezetőjét. Az egyik palesztin az Arafat vezette Fatah mozgalomhoz kötődő al-Aksza Mártírjainak Brigádjaihoz, míg a másik az iszlám radikális Hamász fegyveres szárnyához tartozott. Rasmussen figyelmeztette a tagjelölt országokat Az EU-bővítés határairól ÖSSZEFOGLALÓ Koppenhága. Az uniós bővítést támogató Romano Prodi EB-elnök egy dán lapban tegnap azt fejtegette, hogy a bővítésnek is van határa. „Törökország nincs felkészülve az uniós tagságra, Oroszország túlságosan nagy, Grúzia és Új-Zéland pedig túl messze van” - sorolta Prodi, hozzátéve, csodálkozik azon, hogy az EU- ban még nem kezdődött el a vita arról, hol vannak a bővítés határai. Anders Fogh Rasmussen, az EU-el- nökséget ellátó Dánia miniszterelnöke tegnap figyelmeztette a tagjelölt országokat, hogy ne próbálják „a végsőkig facsarni a citromot” a csatlakozási zárótárgyalásokon. Rasmussen intelme a finn és svéd kollégájával folytatott megbeszélése után hangzott el. „Ha ezek az országok nem tanúsítanak elegendő kompromisszumkészséget, akkor kimaradhatnak ebből a bővítési fordulóból, és várhatnak egészen 2007-ig, amíg az EU befejezi a tárgyalásokat a két utolsó kelet-európai jelölttel, Romániával és Bulgáriával” - mutatott rá a dán kormányfő. (TASR, MNO) MEGKÉRDEZTÜK Berényi József külügyi államtitkárt Ön most épp kétoldalú tárgyalásokat folytat Koppenhágában dán politikusokkal, főleg Bertel Haardel Európa-ügyi és integrációs miniszterrel. Miért éppen vele? Régóta ismerem a miniszter urat, ezért gondoltam, hogy az uniós csatlakozás még nyitottnak tűnő pénzügyi kérdéseiben megpróbálok lobbizni Szlovákia érdekében. nulni. Vagyis a mostani ajánlatnak épp a fordítottját szeretnénk, hogy a legteljesebb mértékben és hatékonysággal használhassuk ki ezeket a pénzeket. Szóba került az az elvárásunk is, hogy a támogatásokat 2004-ben egész évre, tehát január 1-től kapjuk, de a befizetéseink csak május 1-től, azaz nyolc hónapos időtartamra legyenek kötelezőek. Akkor az első témakör bizonyára a közvetlen agrártámogatások ügye volt. Ami a sokat vitatott kezdeti 25 százalékot illeti, aligha van remény a növelésére, viszont a 10 éves átmeneti időszak lerövidítésére még lehet esély, tovább kell róla tárgyaim. Brüsszel kedden a magasabb mezőgazdasági kvóták mellett pluszpénzt ajánlott a vidékfejlesztésre. Ennél többet már aligha kaphatunk. Most a strukturális alapokkal foglalkoztunk, átcsoportosítást szeretnénk elérni, úgy, hogy az első évben meríthető összegből vegyenek le és utalják át a 2. évre. Mi még nem vagyunk hozzászokva ehhez a rendszerhez, bele kell taKét héttel a koppenhágai EU- csúcs előtt aligha lehet új dolgokat kiharcolni. Érdekességként elmondom: szót emeltem annak érdekében, hogy az EU Szlovákia számára is ismerje el a „Tokaji” márkanév használatát. A miniszter úr több megoldást is említett, azzal, hogy otthon vitassuk meg és válasszuk ki a legjobbat. Ami a kérdést illeti: a tárgyalások folyamatosak lesznek egészen a csúcs kezdetéig, december 12-ig. Szerintem a tagjelöltek szerencséje, hogy ebben a fontos félévben Dánia az EU soros elnöke, ők mindent megtettek a mi érdekünkben, ennek is köszönhető, hogy ma jobb a helyzet, mint például két hete volt. (-nák)
