Új Szó, 2002. szeptember (55. évfolyam, 203-227. szám)

2002-09-19 / 218. szám, csütörtök

Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2002. SZEPTEMBER 19. Az idei AGROKOMPLEX-en Aranysarló-díjat kapott a Somorjai Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet 35—45 % nedvességtartalmú kukorica is betakarítható Csallóközi idill a Zoboralján LENGYEL LAJOS Az állatokat úgy készítették elő, ahogy azt a nívós nemzetközi állatkiállításokon látni lehet. Az AGROKOMPLEX-en az állat- tenyésztési kategóriában a leg­több díjat ti nyertétek. Minek az eredménye ez a szép siker? Két éve készültünk erre a kiállí­tásra. Szerettünk volna Valami újat, egyénit bemutatni, ezért az állatainkat is úgy próbáltuk elő­készíteni, ahogy azt a nívós nem­zetközi állatkiállításokon látni le­het. Úgy tűnik sikerült, és ezt a szakmai bizottságok is értékel­ték. A holstein-tenyésztők szövet­ségének keretén belül hat szar­vasmarhát állítottunk ki. A fél­éves üszők kategóriájában egy el­ső és egy ötödik helyezést, a fe­jőstehenek kategóriájában máso­dik és harmadik helyezés, az egy­éves üszők kategóriájában ötödik és hatodik helyezés értünk el. A Szlovák Húsmarha-tenyésztők Egyesületén belül tíz charolais (ejtsd.: sarolé) fajtájú állatot mu­tattunk be (három tehenet borjá­magával hozta a másikat. Igazi csapatmunka volt, ahol minden­ki, úgymond belevitt apait-anya- it. A kollégák még most is emle­getik a befejező munkákat, ami­hússzeleteket. A laikusok és a szakemberek egyaránt elégedet­ten nyugtázták a minőséget. Olasz, kanadai és egy osztrák szakmai csoport is degusztálta a rostonsült somorjai charolais- marhahúst. Érdekességként el­mondható, hogy még két fanati­kus vegetáriánus se tudott ellen­állni a csábító hússzeleteknek. A kóstolón kívül naponta felve­zettétek a díjazott állataitokat, és nagy sikerrel mutattátok be működés közben az úgyszintén Aranysarló-díjat nyert Ján Krajcovic által gyártott, hús­marhatartáshoz használatos modern technológiai elemeket. Hogyan jött létre ez az együtt­működés? Elmondható, hogy a húsmarha- tenyésztés ma még gyerekcipőben jár Szlovákiában. A tenyésztők még alig ismerik azokat a techno­lógiákat és zootechnikai módsze­reket, melyek lényegesen csökken­tik a költségeket, javítják a munka- biztonságot, megkönnyítik az álla­tokkal való manipulációt stb. Erre szerettük volna felhívni a figyel­met, és a technológiai elemeket élő állatokkal, működés közben bemutatni. Ján Krajcovic vállalko­zása nálunk élen jár a húsmarha­tartáshoz szükséges technológiák fejlesztésében és gyártásában. Ter­mékeinek mintegy nyolcvan száza­lékát az EU-s piacokon értékesíti. Ezekkel Franciaországban talál­koztam először, s katalógusból szerzett cím alapján vettem fel vele a kapcsolatot. Nagyon pontos, vi­dám ember, első nekifutásra „vette az ötletet”, és így sikerült a közös produkció. A szövetkezet állattenyészeté­nek eddigi legsikeresebb be­mutatkozása volt az idei Agro- komplexen való szereplés... Az ünneplés elmaradt, illetve egy későbbi időpontban, valamikor szeptemberben kerül majd meg­rendezésre, mivel alig történt meg az értékelés, pár órával a ki­állítás nyilvános megnyitója előtt a Dunán kihirdették az árvízké­szültséget, és az egész csapat ké­szültségben volt. Veszélybe került a charolais farmunk Vajkán a Kis- Csallóközben. Meg kellett tervez­ni és szervezni a farm kitelepíté­sét. Az örömöt feszült várakozás váltotta fel. Mindenki aggódott, szerencsére a nagy víz levonult úgy, hogy nem kellett a vajkai far­mot kitelepíteni. A csallóközi házikóban üzleti partnereiket is fogadták. val és négy fiatal tenyészbikát), ezek állatkollekcióként szerezték meg az első helyet. A vásár fődí­ját, az Aranysarlót pedig a charolais törzstenyészet komplex bemutatásáért kaptuk. A charolais törzstenyészet pre­zentációja keretében az állato­kon kívül modern technológiai elemek is bemutatásra kerül­tek, egyúttal a bemutató szer­ves része volt egy kis legelő, egy kis bikaistálló, egy kis nád- fedeles házikó és sok- sok regi­onális jellegű régiség. Mond­hatnánk úgy is, hogy egy kis csallóközi idillt varázsoltatok ide, a Zoboraljára... Amikor megszületett a döntés ar­ról, hogy önálló expozíciót ho­zunk létre, eldöntöttük, hogy megpróbálunk jellegzetes képet adni arról a régióról, ahol őseink dolgoztak és mi is élünk. Ahogy beindult a munka, szinte magától jött össze minden. Az egyik ötlet kor zuhogó esőben három napon át éjjel-nappal dolgoztunk. A megnyitóra végül a somorjai hon­ismereti múzeum igazgatója ren­dezte összhangba a sok eredeti régiséget. A jellegzetes nádfedelű csalló­közi házikóban az üzleti tár­gyalások mellett az ízletes charolais-marhahús degusz- tációkra is sor került. Milyen volt a laikusok és a szakma vé­leménye? Másodszor vállalkoztunk arra, hogy megízleltessük a charolais- marhahúst az emberekkel, és fel­hívjuk a figyelmet a különbsé­gekre a minőségi marhahús és az ún. marhahús között. Először 1997 egy szakmai napon rendez­tünk kóstolót Somorján, ahol a húsokat főtt állapotban értékel­tük és hasonlítottuk össze. Az idei nyitrai kóstolón előbb nyers állapotban vizuálisan, majd ros- tonsültet ízlelgetve értékeltük a Húsmarhatartáshoz használatos technológiai elemeket is bemutattak. Marián Dukes felvételei idei nyitrai Agrokomplex nemzetközi mezőgazda- sági- és élel­miszeripari kiállításon az állatenyésztési kategóriában a Somorjai Kék Duna Szövetkezet is Aranysarló-díjat kapott. A szakvásár legrangosabb díján kí­vül még két első helyezést, egy második és egy harmadik díjat is sikerült szereznie. Ebből az alka­lomból Pomichal Istvánnal, a szö­vetkezet állattenyésztési ágazatá­nak vezetőjével beszélgettünk. Finn technológia ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ kukorica takarmá­A nyozási célokra va­ló kihasználásában különféle eljárások ismertek. A hazai piacon egyelőre még újnak számító feldolgozási technológia, a finn Aimo Kortteen Konepaja Ab cég által kifejlesztett Murska elnevezé­sű technológiai eljárás legfonto­sabb jellemzőit nemrégiben a Limagrain cég szakmai rendezvé­nyén Balázs László, a nagymegyeri Agritechnika igazgatója ismertette az agrárszakemberek előtt. Szakemberek vizsgálatai alapján megállapítást nyert, hogy a leg­több gabonafélének, köztük a ku­koricának is akkor a legmagasabb a tápanyagtartalma, amikor az érésben levő növény nedvességtar­talma 35-45 % körüli. További száradáskor a nedvességtarta­lommal együtt tápanyagtartalmá­nak egy része is csökken. S minél gyorsabban történik ez a szára­dás, annál nagyobb mértékű a táp­anyagcsökkenés is. Ennek a felis­merésnek az alapján dolgozták ki azt a takarmánykészítési eljárást, amely a gabonafélékből készített takarmány előállításakor az alap­anyagot nem darálja, hanem csu­pán összezúzza, s így a lehető legnagyobb mérték­ben megőrzi a benne levő táp­anyagokat. A zúzott kukori­cából készített szilázsba így akkor kerül a mag, amikor a legtöbb táp­anyagot tar­talmazza. A kukorica betakarítás utáni fel­dolgozásának egyik legjelentő­sebb költségtétele a termékszárí­tásra jutó fajlagos energiaráfordí­tás. A Murska technológia ennek csökkentésére kínál megoldást, nevezetesen azzal, hogy a kifej­lesztett módszer révén akár 35— 45 % nedvességtartalmú kukorica is betakarítható, és szárítás nélkül a rendszerhez tartozó konzerváló­szerek révén jó minőségű tartós ta­karmány készíthető. Sőt, mi több, egy újabb csomagolástechnológiai eljárással kibővítve ez a takar­mány immár becsomagolva piaci áruként is értékesíthetővé válik. A technológiai eljárás alapja a zú­zógép, amely a betakarított kuko­ricát képlékeny anyaggá zúzza, amit megfelelő konzerválószerek­kel kezelve hagyományos silógöd­rökben, vagy az egyre inkább ter­jedőben levő új tárolási eljárással hatalmas fóliazsákos tárolóban, esetenként a Vítkovice-i típusú si­lótornyokban is hosszabb távon raktározni lehet. Balázs László tá­jékoztatása szerint a kukorica zú­zását célszerű a betakarítás hely­színén, közvetlenül a kombájn mellett elvégezni, ezzel is megaka­dályozva a káros penészgombák elszaporodását. A Murska techno­lógia erre a célra hordozható zú­zógépet fejlesztett ki, van azonban elektromos motorral működő stacionáris változata is. Amint megtudtuk, nálunk mintegy más­fél tucat gazdaságban alkalmaz­zák már ezt a módszert, amellyel mintegy 5 ezer hektárról takarít­ják be a kukoricát. Az alkalmazók számára lehetővé teszi a 2—3 héttel korábbi betaka­rítást, ezáltal a kései (akár az 500- as FAO számú) kuko­ricafajták ter­mesztését, amely je- , lentős to­rn e g h o - zam-növe- kedést eredményez­het, vagy kedvező kör­nyezeti fel­tételek ese­tén korai siló­kukoricafajták másodvetés- ben való ter­mesztését, pél­dául triticálé má­jusi betakarítása után. Ráadásul a rend­szer nem egycélú, tehát a nedves ku­korica betakarítása után évközben a szá­raz takarmány darálásá­ra, zúzására is kihasznál­ható. sz Kukoricatermesztési szaknap Ekecsen A hazai fajtakínálat részletes bemutatója ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az Ekecs-Apácaszakállasi Me­zőgazdasági Szövetkezet, amely többek között már évti­zedek óta saját kísérleti parcel­láin vizsgálja és prezentálja a hazai kukoricafajták gazdag kínálatát, a hagyományokhoz híven az idén szeptember 25- én rendezi meg a kukoricater­mesztők szaknapját, amelyen a meghatározó kukorica vető­magokat forgalmazó cégek mellett a növényvédő szerek és mezőgazdasági gépek hazai forgalmazói is felvonultatják termékeiket, gépeiket, beren­dezéseiket. (r) Illusztrációs felvétel A' A A A KK » > 0 !.< l [< AZ ÚJ SZÓ A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom