Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-14 / 262. szám, szerda

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 14. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 45. számában feltett kérdésre a helyes válasz: tüdőanthrax. E héten az 500-500 koronát özv. Fodor Gyuláné dió­szegi, Lengyel József somorjai és Nagy Kálmán lekéri olvasónk nyerte. Gratulálunk! Kiállítás Albert István képeiből Párkány. A Városi Galériában ma 16 órakor kerül sor Albert Ist­ván Krisztus és követői című kiállításának ünnepélyes megnyitó­jára. A kiállítást, amely december harmadikáig látható, Cséfalvay Pál esztergomi kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója nyitja meg. (vkmj SZÍNHÁZ ___________________POZSONY___________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Werther 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kardhal (amerikai) 16.45,18.45,20.45 MLADOSŤ: Bal­ladák £cseh) 15.30, 17.30 Szerelem a szerelem? (svéd) 20 CHARLIE CENTRUM: Amélie csodálatos élete (francia) 18, 20.15 Evolúció (amerikai) 18 Lovagregény (amerikai) 20 Lázadók és sze­retők (cseh) 18 Blöff (amerikai) 17 Számokba fojtva (angol) 20 Táj ködben (görög-francia-olasz) 19.30 KASSA DRUŽBA: Pearl Harbor - Égi háború (amerikai) 16, 19.15 TATRA: Balladák (cseh) 16,18,20 CAPITOL: Kardhal (amerikai) 15.45,18, 20.15 ÚSMEV: Tudatlan tündérek (olasz-francia) 14 Moulin Rouge (amerikai) 16,18, 20 OÉL-SZLOVÁKIA LÉVA-JUNIOR: Sötétkék világ (cseh) 16.30,19 SLOVAN: A prágai ötös (cseh) 19 GYŐR PLAZA: A.I. - Mesterséges értelem (amerikai) 13 Corelli kapitány mandolinja (amerikai-angol-francia) 20 Halálos iramban (ameri­kai) 13.15, 15.30, 17.45, 20 Horrorra akadva 2 (amerikai) 14, 16, 20 Jurassic Park 3. (amerikai) 14.15 Kardhal (amerikai) 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 Kémkölykök (amerikai) 14 Kutyák és macskák (amerikai) 13, 14.45, 16.30, 18.15 Moulin Rouge (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Neveleden hercegnő (amerikai) 18, 20 A panamai szabó (amerikai-írj 15.30, 17.45, 20 A sár­kány csókja (amerikai-francia) 16, 18 A szajré (amerikai) 14.45, 17.15, 19.45 Tök állat (amerikai) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Üvegtigris (magyar) 16.15, 18.15, 20.15 A MAGYAR INTÉZET PROGRAMJA Szilágyi N. Sándor előadása AJÁNLÓ Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézete egy éve indítot­ta be a Komenský Egyetem Magyar Tanszékével a Comenius vendég­előadások rendezvénysorozatát. A tanszék elsősorban tanárképzés­sel, továbbá a magyar mint idegen nyelv oktatásval és doktorandusz- képzéssel foglalkozik, ám a „kis tanszéknek” nincs és nem is lehet minden szakterületen munkatár­sa. Olyan fontos tudományterüle­tekre, mint a pszicholingvisztika, generatív grammatika, reformkori magyar irodalom, XX. századi ma­gyar irodalom, irodalomelmélet hív meg a Magyar Intézet vendég- előadókat, akik a Komenský és a Nyitrai Konstantin Egyetemen tar­tanak havonta előadásokat. A no­vember 19-i előadás meghívott előadója Szilágyi N. Sándor, a ko­lozsvári Babes-Bolyai Egyetem do­cense. A doktoranduszoknak szánt, 14.20-kor kezdődő előadás címe A nyelvi kategorizáció kogni­tív nyelvészeti megközelítésben. A másik, 16.50-kor kezdődő előadás, Miért metaforikus a nyelvünk, s miért nem lehet más? címmel, el­sősorban az egyetemi hallgatók­nak szól. Szilágyi N. Sándor mind­két előadását a Komenský Egye­tem Magyar Tanszékén tartja, (m) Magyar-szlovák műemlékvédelmi megállapodás Több pénz Petőfi szobrának felújítására ÚJ SZÓ-HÍR az önkormányzat) járul hozzá. Idén tíz tervezet szerepel az alá- Pozsony. Magyarország idén csak- írandó megállapodásban: az Agg­nem 19 millió forintot (kb. 3,2 mii- . telek-Domica Nemzeti Park terü- lió korona), Szlovákia pedig mint- létén található építészeti örökség egy 4,6 millió koronát fordít a két nyilvántartásba vétele; a festett állam „közös kulturális identitá- fakazettás mennyezetű és falfest- sát” jelképező szlovákiai műemlé- ményes templomok feltérképezé- kek felújítására, illetve egyes épí- se; a borsi reneszánsz (Rákóczi-), tészeti értékek számbavételére, a zselízi Esterházy- és a csúzi kas- Milan Kňažko és Rockenbauer Zol- tély, a deáki katolikus templom, a tán, Szlovákia, illetve Magyaror- tőketerebesi Andrássy- és az illa- szág kulturális minisztere erről vai-klobusici Baross Gábor-mau- csütörtökön Budapesten írnak alá zóleum, a szepsi tájház-kovács- tárcaközi együttműködési megái- műhely és a ligetfalui Petőfi-szo- lapodást. A két minisztérium ta- bor felújítása, illetve állagmegőr- valy is kötött hasonló egyezményt, zése. A magyar fél nemrégiben A közösen finanszírozott munká- egyről másfél millió forintra emel- latokhoz hazai részről mindig az te azt az összeget, amellyel idén a adott ingatlan tulajdonosa (példá- Petófi-szobor restaurálásához já- ul a műemlékvédelmi hivatal vagy rul hozzá, (korp) A Kaviár és lencse a Tháliában: fontos lenne markánsabb vonalat húzni a színészkedő figura és a valódi figura közé Mindenkinek a maga skatulyáj a Várady Béla m. v., Pólós Árpád, Petrik Szilárd és Gombos Ilona m. v. az előadás egyik jelenetében (Pavol Duchyňa felvétele) A hiba az én készülékemben lehet. Riadtan figyelem ma­gam, körülöttem mindenki remekül mulat, a színészek is láthatóan élvezik a szerepü­ket. A Kaviár és lencse jól megírt, pörgős vígjáték, sőt kicsit több is annál. A rende­zés is korrekt. Mégsem ragad magával a dolog. JUHÁSZ KATALIN A „perfetto” az lenne, ha valóban a hatvanas évek Nápolyában érez- ném magam, nem azt figyelném, ki hogyan alakítja a szerepét, hanem magukat a figurákat élvezném. Mert azok valóban élvezhetőek: a Kaviár és lencsét 1957-ben úgy si­került megírnia egy olasz szerzőpá­rosnak, hogy a közönség 2001-ben se unatkozzon, folyamatosan kap­kodhassa a fejét, illetve foghassa a hasát. A Madáchban annak idején 600-szor ment a darab Tolnay Klá­rival, Kiss Manyival, Pécsi Sándor­ral, a küencvenes években pedig egész Európában reneszánszát élte, nálunk a pozsonyi Nová Scénán aratott zajos sikert, legutóbb pedig október végén Eperjesen. A színészek domboríthatnak, lu­bickolhatnak. A karakterek régi vígjátéki ismerőseink, és bár az alaphelyzet tragikomikus, inkább a komikum kerekedik felül. Jobb is nevetni, mint sírni ott, ahol a csa­ládfő lopásból tartja fenn a famíli­át. Azaz vigyázat, meg ne sértsük Leonida Papagattót (Pólós Árpád), ő nem akármilyen tolvaj: főfoglal­kozású hívadan vendég. Kifogásta­lan öltözetben bukkan fel rangos társadalmi eseményeken, úri lako­dalmakon, ahol nejlonzacskókkal preparált zsebeibe süllyeszt ezt-azt a svédasztalról. Hol kaviárt, hol lencsét. A szajrét aztán pénzzé te­szi a környéken, vagy családjával eteti meg. Ä pereputtyból csak Ma­tilde (Cs. Tóth Erzsébet) dolgozik, vécésnéni a színházban. Ez is briliánsán megírt szerep, lehet ben­ne például tudálékosan idézgetni a Hamletból és innen-onnan, vala­mint összefüggéseket keresni a színház és a való élet között. Matil­de úgy csipegeti össze a műveltsé­gét, mint Leonida a kaviáros szendvicseket. A családanya, Vale­ria (Kövesdi Szabó Mária) a sült galambra vár; lányuk, Fiorella (Kollárik Lucia) romantikus lélek, korabeli olasz slágerekbe menekül; fiuk, Roberto (Zetyák György) pe­dig maratoni táncversenyekről igekszik elhozni a fődíjat, kevés si­kerrel. A házban rendszeresen fel­bukkan az élelmes, jég hátán is megélő, vagány szomszéd (Dudás Péter), aki el-elcsippent ezt-azt, a család nótagjait is vinné, ha tehet­né. Aztán kezdődnek a bonyodal­mak, Leonida minden eddiginél na­gyobb fába vágja a fejszéjét, és gyors iramban sodródik az esemé­nyekkel. A nemzetközi helyzet fo­kozódik: összesen tizenöt szereplő Az előadás legüdébb figu­rája az Antonio szomszé­dot alakító Dudás Péter. vonul fel a három felvonás alatt, a bérelhető szenilis nagypapától egé­szen a bőröndből kibújó „halott” inasig. Nem mesélem el, tessék megnézni. Szegvári Menyhért vendégrende­ző, akinek a Kakuk Marci szeren­cséjét és A néma leventét is kö­szönhetjük (mindkét előadás em­lékezetes volt), nem sokat szőrö­zött a szereposztással: a legké­zenfekvőbb megoldásokat válasz­totta, azaz ki-ki megkapta a szá­mára otthonos szerepet. Ennek tudvalévőén az a veszélye, hogy a színész rutinból kezd el játszani, megjelenik a jól bevált mimika, hanghordozás és testtartás, sok­szor látott megoldások, azaz a skatulya-szindróma. Persze hálás vagyok a látottakért, ezért remél­hetőleg nem tűnik kekeckedésnek, ha azt mondom: több merészséget vártam. Nem is tudom, kezelhető- e vígjátékként egy olyan darab, amelyben a puszta megmaradá­sért, a napi betevőért, a villany- számlára valóért harcol a család­fő, amelyben a küátástalan hely­zet idődenségét szimbolizálandó az egyeden vekkert is zaciba csap­ják, amelyben az ügyességen, talá­lékonyságon múlik, reggeliznek-e másnap, vagy sem. Leonida Papa- gatto tragikomikus figura, bitang nehéz eljátszani. Jellemformálás­ra a fordulatos cselekmény miatt amúgy sincs sok idő, tömör jel­lemportrékba kell beférni, a vé­gére mindenki olyan marad, ami­lyen az elején -volt, kivéve a két főszereplőt. A fokozatosan hűlő párkapcsolat is csak néhány jól el­csípett pillanatban kap hangsúlyt, pedig a rendező a beharangozó sajtótájékoztatón azt ígérte, rá lészen világítva a két főszereplő viszonyára. Az előadás legüdébb figurája az Antonio szomszédot alakító Dudás Péter, aki pillanatok alatt vált át vagány amorózóból gyáva kutyussá, legyeskedik, som­polyog, és tisztán látni, mikor ma­gabiztos, és mikor játssza szerepe szerint a magabiztost. Cs.Tóth Er­zsébetnek is elhittem az olasz szenyorát, és nem csak akkor, amikor spagettit falt. Mivel a tör­ténet csavarásaiból kifolyólag so­kan akarnak szerepjátszással má­sokat becsapni, fontos lenne mar­kánsabb vonalat húzni a színész­kedő figura és a valódi figura kö­zé, ezzel is árnyalva a harsánysá- got. A társulat új tagja, a végzős konzervatorista Kollárik Lucia bizalomgerjesztőén mutatkozott be a romantikus tinilány szerepé­ben, finom rezdülései is vannak, a másik új szerzemény, Zetyák György viszont, sértődés ne essék, vegyes érzelmeket keltett bennem szlovák akcentusával és állandó vigyorával. Gadus Erika díszlete telitalálat, ola­szos és kopottas, nagyanyáink kre- dencével, jobb helyeken rég kido­bott fotelekkel. A jelmezek szintén sokat lendítenek a darabon, csak­úgy, mint a korabeli slágerek, me­lyek közé véletíenségből újabb kel­tezésű dal is keveredett. Áki szóra­kozni akar, ne hagyja ki ezt az elő­adást, és felejtse el apró kifogásai­mat, sono una miserere persona. Közös projekten dolgozik egy diezi és egy strasbourgi szakközépiskola, valamint a šlapanicei és a somorjai gimnázium Önálló munkára neveli a diákokat RÁCZViNCE Somorja. Három oktatási intéz­mény képviselőinek egy héten át tartó találkozója kezdődött tegnap a Somoijai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban. A közös, nevelési- művelődési jellegű tervezet kere­tében a program somorjai koordi­nátora, Haluška Viola a a németor­szági Diezben működő Berufsbil­dende Schule képviseletében Erich Brücköt, a csehországi šlapanicei gimnáziumból pedig Dalibor Ho- ráčeket látja vendégül. Az együtt­működő iskolák közül a negyedik partner, a strasbourgi Lycee Jean Rostand képviselője, Therese Ga­bel, aki egyben a projekt francia koordinátora, szervezési okok mi­att nem tudott ellátogatni Somor- jára. A németek által kezdeményezett közös munka három éve tart, a somorjai gimnázium diákjai tavaly augusztusban kapcsolódtak be, idén már a második projektévüket kezdhették el. Az idei projektév té­mája a tolerancia, az erőszak és a hátrányos megkülönböztetés elle­ni fellépés. A közös munkanyelv az angol és a német, ezáltal a diákok számára, akik a munka során esz­közként használják a nyelvet, lehe­tőség nyílik az idegen nyelv gya­korlására. Mivel a kapcsolatot szá­mítógépen tartják, alkalmuk van a számítógépes ismereteik bővítésé­re is, fejleszthetik kreativitásukat és feladatmegoldó készségüket. A projekt keretében videofilmét ké­szítettek városukról, melyhez a forgatókönyet is saját maguk írták. A koordinátorok minden évben ta­lálkoznak egy közös munkameg­beszélésen, melyen kiértékelik az elmúlt évet, és meghatározzák a következő projekt témáját. A tava­lyi találkozó Strasbourgban volt. A mostani találkozón értékelik a projekt keretében eddig kifejtett tevékenységüket, egyeztetik to­vábbi terveiket, megbeszélik a har­madik projektév programját, vala­mint kialakítják a november 27- ére tervezett Comenius Nap közös eseményeit. Ezen a napon délelőtt tíz és tizenkét óra között a diezi és a somorjai iskola diákjai chat- konferencián vehetnek részt, a gimnáziumban fotókiállítást ren­deznek, és bemutatják a projekt anyagát ismertető angol-német kétnyelvű CD-ROM-ot is. Meghív­ják továbbá a környék magyar ta­nítási nyelvű alapiskoláit és a Haluška Viola, a program somorjai koordinátora Dunaszerdahelyi járás valamennyi középiskoláját. Holnap a szlovák parlament Ki­sebbségi és Emberjogi Bizottsága fogadja a projekt koordinátorait, emellett a vendégek megismer­kednek a régióval, egyebek között ellátogatnak Dunaszerdahelyre is. A közösen végzett munka és a ta­lálkozók célja elsősorban az, hogy a diákokban erősítsék a közös Eu­rópához tartozás tudatát. Tanácskoznak a projektben részt vevő iskolák képviselői (Somogyi Tibor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom