Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-08 / 231. szám, hétfő
AAAI ÁRFOLYAAAOK Valuta Árfolyam Magyar forint (100) T 16,982 Német márka - 22,256 Osztrák schilling - 3,163 USA-dollár i 47,469 Euró T 43,529 UISZO SZLOVÁKIÁI MAGYAR NAPILAP A LEGOLCSÓBB JELZÁLOGHITEL 3 VŠEOBECNÁ ÚVEROVÁ BANKA 2001. október 8., hétfő www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) • 54. évfolyam, 231. szám Legalább hat-hét célpont ellen intéztek támadást, az akcióban közvetlenül részt vett Nagy-Britannia is Megkezdődött! Amerika tegnap bombázni kezdte Afganisztánt A bombák mellett búzát is dobunk... George W. Bush amerikai elnök a televízóban jelentette be az amerikaiaknak, hogy megkezdődött az Afganisztán elleni katonai akció. (ČTK/AP-reprofotó) Washington/Kabul. „A parancsomra az Egyesült Államok hadserege megkezdte a támadást az Al-Kaida kiképzőközpontjai és katonai állások ellen” - jelentette be közép-európai idő szerint tegnap este hét órakor televíziós beszédében George Bush amerikai elnök. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A tegnap esti támadás Afganisztán fővárosa és a Kabultól délre fekvő Kandahár körüli tálibok katonai állásai és létesítményei ellen indult meg. Helyszíni beszámolók szerint először legalább három robbanás rázta meg Kandahár városát, és azonnal megszakadt az áramszolgáltatás. Egy tálib vezető beszámolója szerint a kandahári repülőtér irányítóközpontját és radarhálózatát is megsemmisítő támadás érte. A CNN szerint azonban a tálibok nem csak ezekre a berendezésekre támaszkodnak. A támadás további célpontja a pakisztáni határ közelében fekvő Dzsalalabád városa volt. Egyes információk szerint ebben a körzetben bujkálhat Oszama bin Laden, a tálibok vezére, akit a szeptemberi terroristamerényletek megszervezésével gyanúsítanak. Összesen legalább hat vagy hét helyszín ellen indult támadás Tomahawk cirkálórakétákkal, amelyeket az Arab-tengeren tartózkodó amerikai és legalább egy brit tengeralattjáróról lőttek ki. Bush elnök bejelentése szerint az első fázisban az afgán légvédelem megsemmisítése a cél. A szövetségesek úgy tervezik, hogy bevetik az ott állomásozó anyahajókról felszálló repülőgépeket is. Kanada, Franciaország és Ausztrália is részt vesz a támadásban. „Az afgánok barátai vagyunk, a mohamedánok barátai vagyuk, de a terroristák ellenségei vagyunk. A bombák mellett búzát is dobunk” - mondta a televízióban Bush, aki hozzátette, Amerika a világ egyesült akaratának támogatását élvezi és 38 állam nevében indított támadást, melyek állampolgárai New Yorkban életüket vesztették. Elemzők szerint, amint feljön a nap, az amerikaiak humanitárius segélyt juttatnak a helyszínre. Az afgán Északi Szövetség közlése szerint a talibán északra, az üzbég határra küldött tízezer embert, hogy beváltsa korábbi fenyegetését, vagyis megtámadja az országot, ha az segítséget nyújt Amerikában. Tony Blair brit miniszterelnök egy órával a támadás megkezdése után a televízióban azt mondta, „nincs nagyobb büszkeség, mint hogy számítanak ránk. Hatalmas terhet viselnek a britek, és nagy az aggodalmunk is. Büszkék vagyunk az elkötelezettségükre, tudásukra, bár tisztában vagyunk a kockázatokkal” - jelentette ki Tony Blair, aki elmondta, nincs kétségük afelől, hogy a terrortámadást az Oszama bin Laden vezette Al- Kaida hálózat hajtotta végre. Három egyformán fontos része van a támadásnak, mondta Blair, hozzátéve, hogy diplomáciai, katonai és humanitárius akcióról van szó. „Mindent elkövetünk, hogy a polgári áldozatokat elkerüljük. Ésszerűen és határozottan fogunk cselekedni, hogy gyökeresen kirtsuk az Oszama bin Laden terrorhálózatát” - mondta tegnap este nyolc órakor a brit kormányfő. „Cselekednünk kell, hogy az afgán nép minél kevesebbet szenvedjen” - tette hozzá. Blairt elmondása szerint felháborítja, hogy bin Ladent iszlám teroristának nevezik. Ők csak terroristák, az iszlám pedig egy vallás” - jelentette ki. „Ha nem halt volna meg egyetlen angol sem, akkor is cselekednünk kellett volna” - mondta Tony Blair. „Hallottam a repülőgépek hangját, majd négy hatamas robbanást”, jelentette a Reuters kabuli tudósítója, majd hozzátette: „Egy hatalmas fekete felhő keletkezik. Nagyon nagynak tűnik.” VILLÁMINTERJÚ Günter Verheugennel, az Európai Unió bővítési biztosával Lassan egy hónap telik el az Egyesült Államokat ért terrortámadások óta. Hogyan változtatták meg a szeptember 11-i események az Európai Unió kelet-európai bővítésének forgatókönyvét? Meggyőződésem, hogy a fenyegető terrorizmus máris erősen befolyásolták nemcsak az Európai Unió bővítését, hanem az integrációs folyamat egészét. Az új, globális fenyegetés nézetem szerint meggyőzi majd Európa polgárait, hogy több területen szorosabbra kell fűzniük az együttműködést - gondolok itt az igazságügyi, a belügyi vagy a rendőrségi együttműködésre. A terrorizmus elleni, tágabb értelemben vett küzdelemre van tehát szükség. Meggyőződésem, hogy az európai integráció olyan méreteket ölt majd, amilyenre eddig nem is számítottunk. Ami az egyes országok szerepét illeti, a globális fenyegetettség ráirányítja a közvélemény figyelmét az unió bővítésének alapvető céljára, amely nem a kvóták, előírások és szabályzók európai rendszerének létrehozása; a legfontosabb, hogy ezekben az országokban tartós béke és demokrácia, stabil gazdaság alakuljon ki. Ez a legtöbb, amit tehetünk azért, hogy elkerüljük a politikai, gazdasági és szociális feszültségeket, a konfliktusokat, az erőszakot és - ezek végső következményeként - a terrorizmust. Az integráció célja tehát a béke és a stabilitás. Azt pedig, hogy Európát a lehető legbiztonságosabbá tegyük, leginkább ügy tudjuk elérni, hogy kibővítjük azokat a területeket, amelyeket már stabilan működő demokrácia, prosperáló gazdaság jellemez, ahol tiszteletben tartják az emberi jogokat, és ahol a kisebbségek védelmet élveznek. (Somogyi Tibor felvétele) Az előbb a stabil demokráciát említette. Tagjelölt országként ezen kívül mire van még szüksége Szlovákiának, hogy az unió egyenrangú tagja legyen? Amit Szlovákiától elvárunk, az a politikai stabilitás, a világos elkötelezettség a demokrácia, az emberi jogok, a kisebbség- védelem és természetesen az európai értékek és célok iránt. Szlovákiában tehát erős európai szövetségesre van szükségünk. A közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, Vladimír Mečiar néppártja, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom kerül ki győztesen az egy év múlva esedékes parlamenti választásokból. Hogyan befolyásolhatja Szlovákia EU-csatlakozását egy ilyen, nagyon is valószínű . végkifejlet? Nem hiszem, hogy okos dolog lenne kommentálni egy tagjelölt ország politikai helyzetét vagy egy lehetséges választási eredményt. Bármit mondanék is, azt önöknél súlyos beavatkozásként értelmeznék, és belpolitikai csatározások eszköze lenne Szlovákiában. Ezt nem tehetem, és nem is volna bölcs dolog, (jéel) Margonyára menni nem volt mindig kockázatmentes, 1989-ben egy Svoboda-szobor avatásáról szöktek meg a kassaiak állapotban van Dessewffy Arisztid kriptája Döbbenetes ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Margonya. A magyar állam idén 500 ezer forinttal támogatta Dessewffy Arisztid honvédtábornok kriptájának rendbehozatalát. A tizenhárom aradi vértanú egyikének nyugvóhelyénél évente bensőséges megemlékezés zajlik. Dessewffy ifjú özvegye csak egy évvel a kivégzés után, a katonák megvesztegetésével tudta férje földi maradványait elhozatni Aradról és végső nyugalomra helyezni az ősi birtokon. Igyekezete csaknem feleslegesnek bizonyult, mivel az évek folyamán a családi kriptát többször feltörték a vandálok, s minden mozdíthatót elvittek. A szanaszét dobált csontokat Köteles László vezetésével 1988- ban szedték össze a környéken azok, akiknek fontos volt a szabadságharc eszméje és Dessewffy emléke. Margonyára menni sem volt mindig kockázatmentes, emlékezetes az 1989 októberében megvalósult első „tömeges” zarándokút, amikor hivatalosan a svidníki Lud- vík Svoboda-szobor avatására indult a kassai magyarokkal teli autóbusz, majd egy merész kanyarral elhagyták a konvojt, és letértek Margonyára. A dologból csak egy hiányos történelmi ismeretekkel rendelkező pártideológusnak köszönhetően nem lett nagyobb bonyodalom. A Bánfai járásban fekvő, 900 lakosú, ma már teljesen szlovák falu közössége együtt él a hagyománnyal, tudják, ki nyugszik a kriptában, gombaszedés közben hagynak is ott pár szál virágot. Alžbeta Švecová polgármester szerint évente több magyar rendszámú autó áll meg a faluban, a helyiek ilyenkor kérdezés nélkül mutatnak a domb felé. A kripta néhány éve még siralmas látványt nyújtott, szombaton azonban már felújítva várta a zarándokokat. Az ehhez szükséges 80 ezer koronát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma utalta át a Csema- doknak, a munkát egy margonyai vállalkozó végezte el. Elmondása szerint a belső tér rendbehozatala további 250-300 ezer koronát igényelne, mivel a padlózatot is ki kellenne cserélni. Addig jobb zárva tartam a kriptát, a látogatót fogadó látvány ugyanis enyhén sokkoló. A család Pány községben élő leszármazottai sem voltak még odabent, annak ellenére, hogy évente részt vesznek az ünnepségen. Dessewffy János dédapjának testvére volt az aradi vértanú, ám ebből a magyar állam sem csinál nagy ügyet, legutóbb 1972-ben hívták egy budapesti találkozóra. A kripta előtt idén Varga György kassai magyar főkonzul bevezető szavait követően Köteles László parlamenti képviselő emlékezett a szabadságharc mártírjaira. .Áldozatuk kötelez, hogy nem kéregetés, nem alkudozás, hanem alkotmányban és törvényekben rögzített jogaink számonkérése a feladatunk. Történelmünk eme viharos, jövőt meghatározó korszakának tanulsága a közös célért való széthúzás nélküli nemzeti összefogás. A forradalom szelleme őrizze meg hitünket magyarságunkban és európaiságunkban. Hitünket abban, hogy igazságosabbá, testvériesebbé és szabadabbá tudjuk tenni nemzeti közösségünk életét, egyben ugyanezt az egyenlőséget vallásra, nyelvre, bőrszínre, nemzetiségre és származásra való tekintet nélkül várjuk el szülőföldjén mindenkinek.” A kivégzett honvédtábornok 199 éve született a felvidéki Ósvacsá- kány községben. Kolár Péter, a Cse- madok kassai városi választmányának elnöke jövőre az eddigieknél nagyobb szabású ünnepséget ígér. A megemlékezésekről a 4. oldalon olvashatnak összefoglalót, (juk) piiitWAr.CM ♦ Két zsibbadt országrész között verőér lesz a híd? ♦ Mióta működött hajóhíd vagy komp Párkány és Esztergom között? ♦ Miért Mária Valéria a híd neve? ♦ Hol hangzott el először a híd újjáépítésének igénye? ♦ Milyen feladatuk volt a kassai kivitelezőknek? ♦ Kivel szeretne fellépni az újjáépült hídra Agócs Zoltán tervező, tanszékvezető egyetemi tanár? ♦ Atmehetnek-e a kirándulóbuszok a hídon? Olvasóink ezekre és egyéb kérdésekre is választ kapnak csütörtöki számunkban megjelenő nyolcoldalas, Hídavatás című színes mellékletünkben, amely számos háttérinformációt tartalmaz, továbbá megszólaltalja a híd újjáépítésének néhány főszereplőjét. Bővített kiadásban, változatlan áron a csütörtöki Új Szó! Komárom két várparancsnokra emlékezett Szombaton több százan gyűltek össze a Klapka téren, hogy a vértanúk emlékének adózzanak. Szénássy Zoltán nyugalmazott tanár beszédében kiemelte: A szabadságharc a magyar történelem legcsodálatosabb időszaka, amely hitet és reményt ad a kisebbségi sors elviseléséhez. Hiszen nem az a nép legyőzött, amelynek elveszik országát, hanem az, amelyiket hitétől fosztják meg. Akik Haynau bosszújának estek áldozatul, halálukkal tanúbizonyságot tettek arról, hogyan kell szeretni a hazát. Komárom számára is gyásznap október 6-a, hiszen a kivégzettek közt volt Török Ignác is, aki 1949 tavaszán a város parancsnoka volt. Ugyancsak Komáromban volt várparancsnok Lenkei János, aki az aradi vár börtönében megőrült, és fogaival szaggatta fel ereit. Az ő személyéről formálta Jókai Mór Baradlay Ri- chárd alakját, Petőfi pedig Lenkei százada című versében örökítette meg. Szénássy Zoltán szerint méltó tisztelgés lenne e két mártír előtt, ha a város határozatot hozna arról, hogy minden év október 6-án fekete zászlót tűznek a városházára. (vkm)
