Új Szó, 2001. szeptember (54. évfolyam, 202-224. szám)
2001-09-13 / 211. szám, csütörtök
14 Oktatás ÚJ SZÓ 2001. SZEPTEMBER 13. Pásztori Attila, Léva református lelkésze 1991-ben Erdélyből került a városba; programja a kezdetektől az volt, hogy az egyházközség alapítson, építsen iskolát Magyar egyházi gimnázium indult Léván Szeptember 3-án Léván ünnepélyes megnyitóval kezdődhetett a tanév - magyar gimnáziumban is. A református egyház által alapított és működtetett iskolában, a lévai vár tőszomszédságában tizenkilenc elsőssel indult el az oktatás. LAKATOS KRISZTINA Cöbő Sándor igazgatóhelyettes, Pásztori Attila lelkész és Nagy Béla igazgató - a gimnázium udvarára sportpályát terveznek saság pozsonyi nagykövetsége, de felsorolhatnánk a lévai református gyülekezet tagjait is, akik lehetőségeikhez mérten adományaikkal, munkájukkal oroszlánrészt vállaltak az épület átalakításából. Volt, aki könyveket hozott, volt, aki takarítani járt be... Pásztori Attila azt mondja, köszönettel tartoznak azoknak a szülőknek is, akik először szóltak az alapiskola egyik szülői értekezletén a meginduló helybeli gimnázium mellett: „Sokaknak kétségeik voltak, nem tudták, mire számíthatnak itt, lesz-e színvonal, elindul-e egyáltalán a tanítás. Ez természetes, megértjük a szülők aggodalmát. Aztán az egyik szülői értekezleten az alapiskolában felálltak hárman-négyen, és igyekeztek meggyőzni a többieket, hogy ki kék egybehangzóan azt mondják, elsősorban az motiválta őket, valamint szüleiket az iskolaválasztásban, hogy az új gimnázium helyben, illetve közel van, s nem a kon- fesszionális tényező volt a döntő. Persze a gimnázium oktatási-nevelési elvei tükrözik, és a vezetőség reményei szerint továbbviszik a több száz éves protestáns oktatás szellemiségét, a kölcsönös toleranciát, elfogadást, egy mélyen emberi magatartásforma kialakítását hangsúlyozva. Kiemelik azt is, hogy intézményüket nem tartják új iskolának, hiszen Léván 1619-től létezett valamilyen formában 'magyar nyelvű középfokú oktatás, s a most megnyílt gimnáziumot a folytonosság jegyében kívánják építeni. „Az a célunk, hogy ne csak tanítsunk, hanem neveljünk is, hogy kialakítsunk a diákjainkban egy megbízható értékrendet - fűzi hozzá Nagy Béla igazgató. - Meg szoktam kérdezni a diákjaimtól, melyek azok az értékek, amelyeket a legfontosabbaknak tartanak az életükben. Természetesen majdnem mindenki mást válaszol, más sorrendet állít fel, de az azért jól megfigyelhető, hogy nagyon sokan összekeverik a célt az eszközzel. Első helyre teszik a pénzt műit célt. A műveltség, az egészség? Keveseknek fordul meg a fejében az első helyen. Azt is meg szoktam kérdezni a gyerekektől, hogyan érzik: a vallás szabad emberré teszi, (Somogyi Tibor felvételei) vagy inkább gúzsba köti őket? A válasz általában az, hogy inkább gúzsba köt, mert a vallás által előírt szabályokat be kell tartani. Erre vissza szoktam kérdezni: melyek azok a szabályok, amelyeket, ha nem vagy hívó, nem kell betartanod? Ölhetsz? Lophatsz? Csalhatsz? A keresztyén értékrend magabiztosságot ad, segít abban, hogy gyorsan és jól tudjunk dönteA nevelési elvek tükrözik a több száz éves protestáns oktatás szellemiségét. ni. Többek között erre szeretnénk megtanítani a diákjainkat.” Pásztori Attila úgy vélekedik, az egyházi iskolák elsődleges hozadé- ka a stabilitás: „A gimnázium létrehozásakor többen felvetették, hogy sok a gimnázium a környéken. En erre csak azt tudtam mondani, igen, csakhogy alapítók jöttek, mentek, az egyházunk azonban négyszáz éve itt van, s ha most képes volt megnyitni ezt az iskolát, fenn is fogja tartani. Nekünk nem kell félnünk a kiskirályoktól, mert van nagy királyunk, akit Jézus Krisztusnak hívnak, s ő a mi stabilitásunk. Az egyház mint intézmény fel tudott támadni az eltiprásból, a megsemmisítésből, s ez azt mutatja, hogy a jövőben sem kell tartanunk semmitől. Nem a mindenkori Kerek harminc éve, 1971 szeptemberében nyílt utoljára magyar gimnáziumi osztály Léván. A következő évben az „illetékeseknek” a kötelező osztálylétszám folyamatos emelésével - 19-ről előbb 23-ra, majd miután ennyi diák még összejött, az utolsó pillanatban 24-re - sikerült kiiktatniuk a magyar nyelvű oktatás ezen láncszemét. A magyar nyelvű óvónőképzés megszűnése már a kilencvenes évek fejleménye volt - ezzel Léván elsorvadt a magyar középfokú oktatás. Pásztori Attila, Léva református lelkésze 1991-ben, Erdélyből került a városba „családegyesítés” címén - felesége szlovákiai magyar, ugyancsak lelkész. „Amikor Lévára kerültem, rögtön az első beszélgetésen mondtam a gyülekezet tagjainak, hogy vissza kell szereznünk az ingatlanjainkat, majd iskolát kell építenünk” - emlékezik a tiszteletes. A program első pontjának teljesítése sem ment simán, a református egyház bírósági végzéssel kapta vissza a lévai vár tőszomszédságában, csendes környezetben álló, impozáns épületet, melyben tavaly augusztus végéig a helyi kisegítő iskola működött. Miután az intézmény kiköltözött, megkezdődhettek az átalakítási munkálatok. Megvoltak az angyalaik... Pásztori Attila Nagy Bélát, a zselízi gimnázium igazgatóhelyettesét kérte fel, hogy igazgatóként indítsa útjára a Léván megnyitandó gimnáziumot. Mindketten azt mondják, nem volt egyszerű az alapítással járó huzavona, a kérvényezés folyamata - az előző kormány idején meg sem merték volna kísérelni -, most azonban, hogy működik a Az épületet bírósági végzéssel kapták vissza gimnázium, már csak ez a lényeg. „A jóisten nem teremtett akkora madarat, amekkorát most velem ne lehetne megfogatni - jegyzi meg Pásztori Attila, majd komolyabbra fordítja a szót: - Egy iskola alapításánál vannak jól látható emberek, azután van lobbizás. Nekünk a minisztériumig megvoltak az angyalaink, akik akkor segítettek, amikor kellett. Persze fájt, amikor megtudtuk, hányán fúrtak bennünket. Sosem gondoltam volna, hogy olyan gyönge vagyok, hogy még a kórház poklát is megjárom... De ne erről beszéljünk, hanem arról hogy sike- - rült.” Az iskolaalapítás tervét nem csak „fúrták”, segítség - és ahogy ez lenni szokott, lévén hogy gyakran a jó szándék malmai is lassan őrölnek, támogatás egyelőre puszta ígérete szintúgy - is érkezett bőven: az iskola Hollandiából kapta a bútorokat, anyagiakkal támogatta az iskolaalapítást a Rákóczi Szövetség, az Illyés Alapítvány, a Magyar Köztárküldje a lévai gimnáziumba a gyerekét, ha nem a lévaiak. Sikerült valamit elindítaniuk.” „Csak igény legyen, pénzt majd kerítünk" A lévai egyházi gimnáziumban 19 elsőssel indították el a 2001/2002- es tanévet. Egy fiú kivételével, aki a Komáromi járásból érkezett, s akit kollégiumban helyeztek el, valamennyi diák a városból és közvetlen környékéről jött. Ugyancsak szinte valamennyien két idegen nyelvet tanulnak, a gimnázium ugyanis az általános műveltség nyújtása, a főiskolára való felkészítés mellett elsősorban a nyelvoktatásra kívánja helyezni a hangsúlyt. Az iskola épületében egyelőre a távlatilag is legszükségesebb helyiségek készültek el: négy tanterem, a díszterem, a tanári, a mellékhelyiségek. Az épület teljes átalakítása még folyik, végleges állapotában nyolc tanterme, különböző szak„Felekezetre való tekintet nélkül bárkit szeretettel várunk, akinek az édesanyja magyar szót adott a szájába. Nem az a lényeg, hogy egyházi, állami vagy magángimnáziumról van-e szó, hanem hogy végre magyar gimnázium működik itt” - hangsúlyozza Pásztori Attila. Ezt a vélekedést az első osztály diákjainak szavai is megerősítik: a gyereszélfúvás lengette gatyamadzagon lógunk. Oktatási miniszterek, államfők jönnek s mennek, s mi sem leszünk itt örökké, de Léva itt van, s nekünk az itteni lakosokat kell szolgálnunk - a helybeli hagyományokból jövendőt tervező perspektívát kell kialakítanunk a gyermekek érdekében.” Léva - újra végvár Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Léva 33 ezer lakosából (a szatelitfalvakkal együtt) 6 ezren vallották magukat magyarnak. A gimnázium megnyitásával adva van a lehetőség, hogy a helyi és a környékbeli gyerekek, fiatalok az óvodától az érettségiig anyanyelvükön tanulhassanak, hiszen a városban egy magyar alapiskola és egy magyar óvoda is működik. Gö- bő Sándor, a gimnázium fiatal igazgatóhelyettese az alapiskolában is tanít. Azt mondja, idén a magyar oktatási-nevelési intézményekbe beíratott gyerekek száma emelkedő tendenciát mutat: az új tanévben az alapiskolának körülbelül 280 tanulója van, s idén két első osztály is nyílhatott, a magyar óvodában is sok év után van három csoport. Göbő Sándor úgy véli, ezek az adatok a gimnázium kiépítése szempontjából is reményekkel kecsegtetnek, hiszen a vezetőség célja az, hogy amint lesz érdeklődés, évfolyamonként két osztályt nyissanak. Érdeklődésünkre Pásztori Attila elmondja, nyolcosztályos gimnáziumról nem gondolkodtak, mert nemcsak a gimnázium érdekeit, lehetőségeit mérlegelték, hanem azt is, mi szolgálja inkább a lévai magyar nyelvű oktatás minden lépcsőfokának, így az alapiskolának a megerősödését is. Reméli, a gimnázium megnyitása pozitívan befolyásolja a magyar alapiskolába beíratott gyerekek számát, mert a szülők immár azzal a tudattal dönthetnek a magyar iskola mellett, hogy gyermekük helyben eljuthat az érettségiig. A tervezett párhuzamos osztályokhoz szükséges diákokat nemcsak Léváról, valamint a környező falvakból szeretnék a gimnáziumba vonzani, hanem elsősorban Nyitra környéke felé szeretnének nyitni, ahol nincs magyar gimnázium, s Léva lenne a legközelebbi megoldás. „Amikor elterjedt a híre, hogy megnyílik a lévai gimnázium, zselízi kollégáim közül is sokan aggódtak, hogy egymástól fogjuk elvenni a gyerekeket - meséli Nagy Béla. - Igyekeztem megnyugtatni őket, hogy Léva nem az ő vonzáskörüket érinti, inkább azoknak a gyerekeknek kínál megoldást, akik eddig szükségből esetleg szlovák középiskolát voltak kénytelenek választani. Ezenkívül most már a régióban mi vagyunk a magyar oktatás legészakibb végvára, a nyomás is ránk nehezedik majd.” A város református gyülekezete által működtetett gimnázium elsősei tantermei lesznek, valamint az egyik szárny szinte kínálja magát, hogy ott idővel a távolabbról érkező diákok kollégiumi szobáit alakítsák ki. „Csak igény legyen rá, pénzt valahol majd csak kerítünk” - jegyzi meg Pásztori Attila. Persze azért tévedés lenne azt gondolni, hogy az intézmény dúskál az anyagiakban: költségvetésből támogatott intézményként állami forrásokból a pedagógusok béreit, valamint az üzemeltetési költségeket fedezik, a további felmerülő költségeket az egyház állja. Az igazgató, Nagy Béla ugyancsak érdekes költségvetési matematikába avat be bennünket: a jövő évre állami forrásból ugyanakkora támogatást kapnak, mint a 2001-es év végének már oktató-nevelő munkával telő négy hónapjára. A költségvetésből egyelőre csak arra futja, hogy az igazgatót alkalmazzák teljes munkaidőben; a tantestületnek rajta kívül összesen kilenc tagja van, ők óraadóként dolgoznak a gimnáziumban. Annak ellenére, hogy a tanároknak ily módon más elfoglaltságaik is vannak, az egyelőre hiányos felszerelést igyekeznek ötletekkel, kreatív megoldásokkal, maximális odafigyeléssel pótolni. A gimnáziumban még nincs csengő, de az egyik tanárnő hozott egy kis karácsonyi harangot, s a diákok között akadt „csengőfelelős” is, aki rendszeresen jelzi az órák kezdetét és végét. A pedagógusok a gyerekek érdeklődése alapján szakköröket szerveznek: irodalmi színpadot, régészeti szakkört, sportköröket, informatikai szakkört, egy koreográfus pedig felajánlotta, hogy szívesen tart néptánc- vagy modemtánc-foglalkozá- sokat a gyerekeknek. Azokat az órákat, amelyek megtartására még nincs lehetőség a gimnázium épületében, a város más ponljain tartják meg: tornaterem hiányában az uszodában (télen majd a jégpályán), valamint a sportcsarnokban vannak a testnevelésórák, s amíg a gimnázium saját számítógépei nem érkeznek meg, a szomszédos kereskedelmi akadémia gépparkját használják. Egyházi iskola - stabilitás és folytonosság
