Új Szó, 2001. június (54. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-28 / 148. szám, csütörtök
8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. JÚNIUS 28. Az elkövetkező öt év nagyon fontos időszak lesz a hazai tejipar számára, amikor is kiderül, miként sikerült alkalmazkodnia az európai piaci szabályokhoz Szlovákia 1,2 milliárd liternyi tejkvótát javasol Tejüzemeinket az alacsony fokú koncentráció, a gépek, berendezések elhasználtsága jellemzi (Illusztrációs felvétel - Profit) A világgazdaság erősödő globalizációjának és a piacok megszerzéséért folytatott harc fokozódásának időszakában Szlovákia alapvető érdeke a hatékony mezőgazdasági termelés fenntartása, amely lehetővé teszi a termőterületek széles körű megművelését. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ E cél eléréséhez átgondolt mező- gazdasági és élelmiszeripari politikára van szükség, amelynek irányelveit a 2005-ig szóló agrárgazdasági koncepcióban fogalmazta meg a földművelésügyi minisztérium. E dokumentum a kormány által elfogadott, 2010-ig szóló mező- gazdasági, élelmiszeripari, erdő-, valamint vízgazdálkodási programra épül, és meghatározza az elkövetkező évtizedre vonatkozó fő célkitűzéseket. Szlovákia agrárpolitikájának stratégiai keretét - európai mintára - a többfunkciós mezőgazdaság képezi. Legfontosabb feladatai a következők:- jó minőségű, teljes tápértékű élelmiszer biztosítása a lakosság részére;-versenyképes, hatékony agrárszféra létrehozása, amely az Európai Unió keretei között, a fejlett, több- funkciós mezőgazdaságot követelő feltételek mellett is képes működni;- a hazai termelési tényezők környezetkímélő, szociálisan indokolt mértékű mezőgazdasági kihasználása, tekintettel a regionális érdekekre és összhangban a vidékfejlesztéssel. A nemzeti érdekeket és Szlovákia mezőgazdasági-élelmiszeripari politikának alapvető célkitűzéseit figyelembe véve 2005-ig az ágazat számára az alábbi stratégiai tervek fogalmazódtak meg: az agrárágazat megszüárdítása és életképessé tétele; versenyképességének növelése bel- és külföldön egyaránt; a piacszervezés megerősítése, az őstermelőknek a forgalmazói hálózatba történő fokozott bekapcsolása, a hazai termékek eladásának támogatására szolgáló közintézmény létrehozása; alkalmazkodás az EU előírásaihoz; az élelmiszerek külkereskedelmi mérlegének javítása; a mezőgazdaság részvétele a vidék és a vidéki települések fenntartásában és fejlesztésében; a hazai kutatás és szakemberképzés megerősítése. Az irányelvek, dokumentumok kidolgozása során meghatározó tényezőnek számított Szlovákia EU-s csatlakozási szándéka és ennek hatása a mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődésére. A tejtermelés és -feldolgozás Szlovákiában nagyon fontos ágazatnak számít, amely gazdasági, szociális szerepe, valamint táplálékpotenciálja miatt rendkívüli figyelemben részesül. Az elkövetkező öt év nagyon fontos időszak lesz a hazai tejipar számára, amikor is kiderül, miként sikerült alkalmazkodnia az európai piaci szabályokhoz. Versenyképességének növelése érdekében intézkedések egész sorát kell meghozni. Az őstermelésben stabilizálni kell a tehénállományt. Ehhez olyan támogatási formákat kell bevezetni, amelyek mindenekelőtt a termelékenység növekedését eredményezik a legjobb gazdálkodóknál. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, alapvető változásokra van szükség a takarmányozás terén. Mindenképpen a hasznossági mutatók progresszív növekedésére kell törekedni, még azon az áron is, ha a termelők egy része kiszelektálódik. A már említett, 2010-ig kitekintő agrárkoncepció a hegyi és hegyaljai területeken a piaci értékesítés nélküli tehéntartás támogatásával Az őstermelésben stabilizálni kell a tehén- állományt. is számol. Szlovákiai méretben a tejtermelés mindössze 31%-a származik ezekről a területekről. Viszont csak a piaci érékesítés nélküli tehéntartás terén teremtett áttekinthető, tiszta helyzet segíthet mérsékelni a folyamatos tehénállomány-csökkenést. A hatékonysággal, a tejtermeléssel és -fogyasztással összefüggésben felmerül a kérdés: mekkora tejkvótát is igényeljen Szlovákia az EU-val folytatott tárgyalások során? Az ismert adatokból, hasznossági mutatókból kiindulva Szlovákia 1,2 milliárd liternyi kvótát javasol. Ehhez feltétlenül olyan költségszintet kell elérni, amely elegendő nyereséget biztosít (a vaj és tejpor árát véve alapul). A jelenlegi rendszer, amely értelmében a nyers tehéntejre megszabott felvásárlási ár vonatkozik, nem hat ösztönzőleg az egész vertikum szerkezeti átalakítására. Megoldást jelentene a nyers tehéntej minimális árának megszabása, amely tükrözné egy átlagos termelő költségeit, és megfelelő jövedelmezőséget biztosítana számára. A tejminőség javítása - amely az egyik legfontosabb alapfeltétele a tejjel és tejtermékekkel való kereskedelemnek - szempontjából nagyon fontos lépésnek számít az STN 57 0529 „Nyers tehéntej” megjelölésű szabvány módosítása, így az már összhangban áll az európai normákkal. Jelenleg azon fáradozunk, hogy teljesítsük a szabvány azon kötelező érvényű részét, amely az automatizált mintavételre vonatkozik. Ezen irányvonal meghatározása nem öncélú: objektívebbé teszi a mintavételt, hozzájárul az adásvételi viszonyok javításához és bizonyítja, hogy a szlovákiai termelők valóban hiteles kereskedelmi partnerek. A nyers tehéntej institú- ciós értékelését végző hálózat kiépítéséhez twinning és PHARE programokból 1,3 millió eurót sikerült szereznünk. A pénzt a tej és tejtermékek minőségvizsgálatának jogharmonizációja terén kifejtett tanácsadói tevékenységre, valamint laboratóriumok kiépítésére fordítjuk. A tejtermelés és -feldolgozás terén elengedhetetlen az EU-kompatibi- lis jogszabályok meghozatala, konkrétan az állategészségügyi törvény végrehajtó rendeletéinek megalkotása. A jogi hátteret az élelmiszerekről szóló törvény, az „Élelmiszerkódex” egészíti ki. A további jogszabályok - például a mezőgazdaságról, az egészségügyi ellátásról szóló törvények amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a tejtermelést és -feldolgozást, egyetlen célt követnek: megteremteni a feltételeket Szlovákia sikeres EU-tagságához. A tejiparban elkerülhetetlen a szerkezeti átalakítás erőteljes folytatása, ami mindeddig kevéssé mutatkozott meg, annak ellenére, hogy ez az iparág egyike volt azon három termelői területnek, amely kidolgozott átalakítási tervezettel rendelkezett. A tejüzemek száma az utóbbi hat évben 40-ról 23-ra csökkent. Ezenkívül további 35 kisebb feldolgozó működik. A kihasználatlan feldolgozói kapacitások költségnövelő hatással bírnak, ezért a jövőben az ilyen üzemek nem lehetnek versenyképesek. Tejüzemeinket az alacsony fokú koncentráció, a gépek, berendezések elhasználtsága és az egyes gyártók közti jelentős teljesítménybeli különbségek jellemzik. Szerkezeti átalakításuk során figyelembe kell venni azt az uniós csatlakozásunk érdekében megfoA tejüzemek száma hat év alatt 40-ről 23-ra csökkent. galmazott alapvető célkitűzést, miszerint csökkenteni kell a fölös kapacitásokat, modernizálni kell a termelési folyamatot és növelni a versenyképességet. A tejiparnak, amelynek komoly exporttervei vannak, teljesítenie kell az EU higiéniai követelményeit, miközben a két évvel ezelőtt végzett állategészségügyi felmérés megmutatta: jelentős beruházásokra van szükség ezen a téren. Tehát a tejipar átalakítását úgy kell megvalósítani, hogy eleget tegyünk az új műszaki, higiéniai és gazdasági követelményeknek. Annak ellenére, hogy a szerkezetátalakítási tervet hat évvel ezelőtt dolgozták ki, az abban foglalt javaslatok ma is időszerűek: a 4-6 nagy, 150-200 ezer liter feldolgozási kapacitású tejgyár mellett további 5, de legfeljebb 10 középnagyságú, illetve kis tejüzem maradhat fenn, amelyek jelentős mértékben szakosodnak. Nem szigorú dogmáról van szó, hanem az optimális tejfeldolgozást és értékesítést szolgáló szakmai meglátásról. Az üzemek számát a nagyságrendi mutatókon kívül a településsűrűség és a nyersanyag hozzáférhetősége is befolyásolja majd. Mindezeket összevetve kell megvalósítani a tejipar szerkezeti átalakítását. Az említett koncentráción és szakosodáson kívül nagy figyelmet kell szentelni a diverzifikációnak és a termelés felújításának, főleg ami a csomagolást, a termékek tartósságának növelését, a nyersanyag beszállítását és a minőséget illeti. A földművelésügyi minisztérium különböző állami támogatás formájában segíteni kívánja a tejipart e célok elérésében. A brüsszeli közös tanácskozásunk során kötelezettséget vállaltunk az EU-s feltételek teljesítésére. A szerkezeti átalakítás részét képezi Szlovákia 2005- ig szóló agrárprogramjának, tehát a kormány és a parlament elé terjesztett anyagokban is gondolunk rá, másrészt besoroltuk azon tervezetek közé, amelyre a csatlakozás előtt segítséget igénylünk a SA- PARD-programból. A tejipar szerke- zetálalakítására 2005-ig 1,560 milliárd korona kell, ebből 688 millió közpénzekből, közvetlen és közvetett dotációkból, illetve SAPARD- programokból származik majd. A beruházások elsősorban a termelés modernizációjára, beleértve a higiéniai feltételek javítására (szociális berendezések, konstrukciók, gépek, berendezések cseréje) és a technikai-technológia berendezések felújítására irányulnak. A tejfeldolgozás és a tejtermékek előállítása terén elsősorban a következő területekre irányuló beruházásokat támogatjuk:- a tej alapkezelése (pasztörizáló állomások, a tej hőkezelésére szolgáló berendezések), higiéniai programok és minőségvizsgálat;- adatfeldolgozás a termelési folyamatban tapasztalt esedeges hiányosságok kiküszöbölése érdekében, információs rendszerek (a tej- feldolgozás és értékesítés logisztikájának javítása);- új, automata gépsorok felszerelése sajtok előállítására, tárolására és csomagolására;- a raktár- és hűtőhelyiségek felújítása, illetve újak építése, a tej be- és kiszállításra alkalmas járművek vásárlása (nagy kapacitású ciszternák, beleértve a hűtőrendszereket és a mintavételre szolgáló automata berendezéseket);- energetikai és klimatizációs rendszerek, szennyvíztisztítók átalakítása, illetve újak építése;- túró és más speciális termékek készítésére alkalmas technológiák átalakítása, modernizálása, illetve vásárlása;- édes és savanyú savó feldolgozására és kezelésére alkalmas - hulladék nélküli - technológiák vásárlása;- a friss tej és a tejföl töltésére alkalmas technológiák vásárlása, beleértve a palettázást;-joghurtok és más erjesztett termékek gyártására és töltésére alkalmas új, automata gépsorok vásárlása. A kitippelt körzetek: a Pozsonyi, a Dunaszerdahelyi, a Nagyszombati, a Szenici, a Privigyei, a Nyitrai, az Érsekújvári, a Tapolcsányi, a Liptó- szentmiklósi, a Türdossini, a Zsolnai, a Losonci, a Rimaszombati, a Nagykürtösi, a -Kézsmárki, a Ho- monnai, a Poprádi, a Kassai, a Nagymihályi, az Iglói, a Tóketere- besi, a Csacai, a Túrócszentmárto- ni és a Puhói járás. Elkerülhetetlen a tejipar szerkezetátalakítása (Illusztrációs felvétel - AN) Az agrártárca a jövőben is támogatja a kutatást és a publikációs tevékenységet Arany fokozatú kitüntetés a Selmecbányái vízgazdálkodási vállalatnak Visszautasított támadás Harmincöt éves jubileum ÖSSZEFOGLALÓ „A földművesek, szőlészek, gyümölcstermelők, méhészek, erdészek és vízgazdálkodási szakemberek mindig is a szlovák vidék pozitív irányú technikai, szociális és kulturális megváltoztatásának élharcosai voltak, munkájukkal és ismereteikkel megpróbálták elősegíteni az egyének és az egész társadalom felemelkedését. így volt ez a közelebbi és távolabbi múltban, és így lesz ez a jövőben is, függeüenül attól, hogy különböző rosszindulatú támadások érik őket, főleg a belpolitikai élet jobboldali beállítottságú pártjai részéről.” - Ezekkel a szavakkal reagált Pavel Koncoš, az agrártárca vezetője Miroslav Beblavýnak, a gazdasági és szociális reformok kutatóintézete munkatársának a sajtóban, televízióban és rádióban megjelent, illetve elhangzott többszöri vádaskodására. „Ivan Miklós gazdasági kormá- nyalelnöknek és Miroslav Beblavýnak, valamint a hozzájuk hasonló mezőgazdasági „szakembereknek” nem tűnik túl hatékony befektetésnek az ágazaton belül kifejtett tudományos és kutatótevékenység támogatására fordított állami dotáció, sem a kiadói munka támogatása. Miközben kiadóink jelenlegi gazdasági helyzete és a lakosság nagy részének szociális helyzete egyszerűen lehetedenné teszi a szakirodalom, a tájékoztató publikációk megjelentetését, megvásárlását. Ezért az agrárszféra dolgozóinak kutató és publikációs-nevelő tevékenységét továbbra is támogatni fogjuk az agrárágazat intézeteinek közreműködésével, függedenül attól, mi a véleményük erről a szlovák mező- gazdaság rosszakaróinak” - nyilatkozta a miniszter. ÖSSZEFOGLALÓ Pavel Koncoš földművelésügyi miniszter részvételével ünnepelték szervezetük megalakulásának 35. évfordulóját Selmecbányán a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat á.v. dolgozói. A szervezett keretek között folyó vízgazdálkodás Szlovákiában 1966. július elsejével indult, amikor is a Pozsonyi Vízügyi Igazgatóság fióküzemeiként megalakultak a folyamvidéki igazgatóságok: a dunai (pozsonyi székhellyel), a vági (pöstyéni székhellyel), a garami (besztercebányai székhellyel) és a bodrogihernádi (kassai székhellyel). Az igazgatóságok létrehozásához jelentős mértékben hozzájárult az 1965-ös dunai árvíz, amely megmutatta, hogy hatékony vízgazdálkodást csak természetes folyamvidékeken lehet folytatni, függedenül az ország adminisztratív felosztásától. Az agrártárca vezetője beszédében kiemelte, hogy az egyes vízügyi igazgatóságokat folyamatos mennyiségi és minőségi növekedés jellemzi. A meghatározó társadalmi, gazdasági változások dacára a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat az egyik legstabilabb állami cég hazánkban. Ez a vállalat 40 milliárd korona értékű vagyont, 30 ezer kilométer hosszúságú folyómedret, 300 víztározót - ebből 54 nagy, 1 millió köbméter fölötti befogadóképességű tározót - kezel, megteremd az ország energia- termelése 20 százalékának előfeltételeit és 4500 személynek biztosít állandó munkát. Az ünnepi közgyűlésen Pavel Koncoš az ágazat arany fokozatú kitüntetésében részesítette a Selmecbányái vízgazdálkodási vállalatot, hat személy ezüst-, tíz személy pedig bronz fokozatú kitüntetést kapott. Az oldal a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült