Új Szó, 2001. március (54. évfolyam, 50-76. szám)

2001-03-16 / 63. szám, péntek

Cl Politika ÚJ SZÓ 2001. MÁRCIUS 16. Schuster már jobban van Pozsony. Javul Rudolf Schus­ter egészségi állapota, a meg­fázásos tünetek fokozatosan múlnak. Szerdán már csak 37,2 fokos hőemelkedést mértek, ennek ellenére az ál­lamfő még ma is pihenni fog. Jozef Leikert elnöki sajtófő­nök elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az elnök ma dél­után már fogadja Mesut Jil- maz török miniszterelnök-he­lyettest. Schuster Luigi Dose- na pápai nunciustól is szeret­ne személyesen búcsút venni, aki ma fejezi be szlovákiai lá­togatását. (TASR) Markovié lesz a keresztapa Pozsony. Milan Markovié a pozsonyi Zichy-palotában ma megkereszteli Luba Lesnának, a Szlovák Televízió szerkesztő­jének A demokrácia elrablása avagy a SIS kulisszatitkai című könyvét. A kiadványban azo­kat az ügyeket egészíti ki, me­lyeket Lesná első könyvében felvázolt. Iijabb Michal Kovác elrablásán, Róbert Remiás meggyilkolásán, Báláz püspök lejáratásán kívül a televíziós riporter beszámol a Tiso-villá- ból eltűnt titkosszolgálati ak­tákról és privatizációs botrá­nyokról. Lesná szerint ha senki nem jár a visszaélések végére, a jövőben is fennáll az állami terrorizmus veszélye. (SITA) Kétmillióan nézik a Markíza híreit Pozsony. 2001 első hónapjai­ban jelentős növekedés volt tapasztalható a Markíza tele­vízió hírműsorainak nézettsé­ge terén, naponta kétmillióan nézik a hét órákor kezdődő híradót. Ez az előző évhez ké­pest 4,9%-os javulást jelent, a híradó nézettsége jelenleg 45% körül mozog. (TASR) Kuvaitba repül Bugár Béla Pozsony. Holnap Kuvaitba repül a Bugár Béla parlamen­ti alelnök által vezetett kül­döttség, amely vállalkozók­kal folytat tárgyalásokat. A megbeszélések témája első­sorban a perzsa-öböli konf­liktus során keletkezett károk felszámolása, amiből a szlo­vákiai cégek is kivehetnék ré­szüket. Bugárt Pavol Proko- povic és Ján Cuper kíséri, négynapos látogatásuk alatt találkoznak a kuvaiti emírrel, a trónörökössel és a kor­mányfővel is. (TASR) Bugár Béla (archívum) Már a síneket is lopják Pozsony. Három szeredi fia­talember február 10-én Vág- keresztúmál 12,5 m hosszú vasúti sínt lopott el, minek kö­vetkeztében kisiklott egy vo­nat. Sínt kisebb részekre vág­ták és 1500 koronáért adták le a fémkereskedésben. Az álta­luk okoztt kár 254182 koro­nára becsülik, közberendezés megrongálása és veszélyezte­tés címén indítottak ellenük eljárást. (TASR) A DNS-vizsgálatok elvégzését számos körülmény bonyolítja, s akkor még meg sem említettük a felmerülő kegyeleti kérdéseket Tíz éve rágódnak a barguzini csontokon A Petőfi-sírbolt megnyitása tizenkét éve húzódó, ízléste­len, számtalanszor átpoliti­zált harcnak vethetne véget, amelynek során a front két oldalán a barguzini leletet női csontváznak tartó akadé­miai szakértők (és az ő szak- véleményüket eddig elfoga­dó hivatalok), valamint a Megamorv Petőfi-expedíció Kiszely István antropológus nevével fémjelzett csoportja állt szemben egymással. LAKATOS KRISZTINA Véget vethetne, ha biztosak lehet­nénk abban, Grespik László a tudo­mányos érvek súlya alatt görnyedve érezte késztető szükségét - éppen március 15-e előtt -, hogy zöld utat engedjen a kriptanyitásnak, s az ezt követő vizsgálatnak. Ha el is tekin­tünk a sumer-magyar rokonságot „bizonyító”, vagy éppen a „Pilis a vi­lág középpontja” gondolatot fejte­gető írásaival tudományos érdeklő­dését már bizonyított Grespik indít­tatásaitól, az biztos, hogy a vizsgála­tok elvégzését számos körülmény bonyolítja. S akkor még meg sem említettük a felmerülő kegyeleti kérdéseket. Nézzük a tényeket. 1908-ban a Ke­repesi úti temető Petőfi-sírboltjá- nak létrehozásakor a család kü­lönböző helyekről összegyűjtött csontjait két koporsóban temették el: az egyikbe a szülők maradvá­nyai kerültek együvé, valamint melléjük helyezték egy fekete do­bozban Petőfi öccsének, Istvánnak a csontjait is, a másik koporsóban pedig Szendrey Júlia és a költő fia, Petőfi Zoltán csontjai keverednek. Tehát mielőtt sor kerülne a csont­mintavételre, a családtagokat kell azonosítani. További kérdés, hogy a szükséges vizsgálatokat hol végzik majd el. Mivel Magyarországon nincs a tör­téneti csontok DNS-vizsgálatára szakosodott laboratórium, Kiszely István azt a megoldást tartja elfo­gadhatónak, ha négy megfelelően felszerelt külföldi (amerikai, vala­mint angol) laboratóriumot von­nak be az azonosításba. Kiszely nem zárkózik el az elől sem, hogy magyar kutatók is kifejthessék vé­leményüket: cserébe a Hrúz Mária maradványaiból vett mintáért a mecénás Morvayék által 1991-ben a Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai Régészeti Intézetéből egy maiéves táskában NewYork-ba síbolt barguzini leletből vett mintá­kat ajánlott fel. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia - melynek szakér­tői 1990-ben, Moszkvában látták utoljára a csontvázat, s akkor egy­értelműen nőiként azonosították - mindezidáig ragaszkodott ahhoz, hogy a leletet Magyarországon he­lyezzék letétbe, s nemének megha­tározását hiteles körülmények kö­zött ismételjék meg. A csontokat ugyan azok New Yorkba szöktetése után, még 1991-ben Kiszelyék ké­résére megvizsgálta a világ e téren valószínűleg leginkább felkészült intézete, az amerikai hadsereg wa­shingtoni patológiai laboratóriu­ma, s Kiszely István szerint az ered­mények az ő elméletüket támasz­tották alá, a laboratórium vezetője viszont később annak a véleményé­nek adott hangot, hogy a csontváz nőnemű személy maradványa. A helyzet tisztázása érdekében az MTA a közelmúltban hivatalosan is megkérte a washingtoni intézettől az általuk elvégzett vizsgálat ered­ményeit. A meglepő tízévnyi vára­kozás azzal magyarázható, hogy az Akadémia az egész Barguzin- históriát a kezdetektől megalapo­zatlannak, tudományosan hitelte­lennek tartotta, éppen ezért elle­nezte a Kiszelyék által 1991-től fo­Hivatali hozzájárulás a sírfelnyitáshoz Budapest. A Főváros Közigazgatási Hivatala hozzájárult a Petőfi- család sírjának felnyitásához, tájékoztatott Grespik László, a hiva­tal vezetője. A főváros főjegyzője hatáskörének hiányosságára hi­vatkozva eddig megtagadta a hozzájárulást, ezért ennek megadá­sára ő jogosult, állítja Grespik. Felhívja a figyelmet, hogy a Tisztior­vosi Szolgálat beleegyezését is kérni kell. Még az sem egyértelmű, ki vállalja a felnyitás költségeit. Korábban a Kiszely professzor által képviselt Megamorv Petőfi Bizottság jelezte, hogy vállalja a költsé­geket, ám a sírhelyreállításról is rendelkező Fővárosi Közgyűlési rendelet alapján ez nem a símyitás kérelmezőjét terheli. A hivatal­vezető kitért arra is, hogy kizárólag a vizsgálatot végző tudósok fel­adata és szakmai kötelezettsége, hogy az a tudományos szempont­oknak megfeleljen. (MTI) Petőfi Sándor az egyetlen ismert dagerrotípián, valamint Orlai Petrich Soma festményén (reprofotók) lyamatosan szorgalmazott sírbolt­feltárást is. A szibériai Petőfi-legendának leg­újabb kori története a nyolcvanas évek közepén kezdődött, amikor egy magyarul nem tudó munkácsi újságíró, Vaszilij Vasziljevics Pigar- ja egy negyvenes évekbeli ukrán lap hasábjain találkozott egy - egyébként magyar lapokból átvett - összefoglalóval, amely Svigel Fe­renc visszaemlékezését is tartal­mazta. Svigel - állítása szerint - el­ső világháborús szibériai magyar hadifogolyként látta a költő Ili- szunszk/Iliszunszkaja településen található sírját. Pigarja információ- gyűjtése közben kiderült ugyan, hogy üyen nevű település az állító­lagos szemtanú által a költő halála­ként megjelölt időpontban, azaz 1856/57 táján Szibériában nem lé­tezett, ám a munkálatokba bevont buzgó helytörténészek alig negyven kilométerre a településtől, Bargu- zinban rábukkantak egy Petrovics- sírra. Pontosabban olyan szemé­lyekre, akik emlékeztek arra, hogy szüleik, nagyszüleik emlegettek egy annak idején ott élt és halt Petrovi- csot... Eme Petrovics magyar voltára ugyan semmi nem utalt, ám a fosz- lányos emlékek inspirációnak jók voltak. A magyar kazánkirály, Mor- vay Gyula által finanszírozott Mega­morv Petőfi-expedíció 1989-ben fel­tárta a barguzini köztemető 28 sír­ját, majd a Petőfivel antropológiai jegyekben leginkább megegyező 7- es számú csontleletben vélte megta­lálni a költő földi maradványait. Tizenkét év alatt a történet annyira túlérett, hogy egy támadhatatlan szakértői vizsgálat mindenkinek megkönnyebbülést jelentene. Már ha van ilyen. A Dzurinda-kormány teljesítménye vegyes, minden attól függ, ki nyeri a választásokat A kabinet javít a községek pénzügyi helyzetén Schengeni szomszédok? MTI-HIR Brüsszel. Szlovákia szomszédaival egyszerre szeretne csatlakozni az EU-hoz, ha nem így történne, az problémákat okoz majd, mindenek­előtt a határokkal kapcsolatban, ál­lapítja meg a La Libre Belgique. A Csatlakozom az előttem szólóhoz. Dzurinda és Verhofstadt (TASR-felv.) Akár egy fillér nélkül is építhetnek bérlakásokat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ belga kormanyto pozsonyi útjáról közölt jelentésében a brüsszeli lap emlékeztet arra, hogy Guy Verhof­stadt szorosabbá akarja tenni a Be- nelux-országok és a visegrádiak együttműködését. A szlovákok el vannak ragadtatva a kezdeménye­zéstől, mert - noha két évvel később kezdték a csatlakozási tárgyalást, mint visegrádi partnereik - amellett érvelnek, hogy a négy ország együtt váljon EU-taggá. Verhofstadt tartóz­kodik attól, hogy előrejelzésekbe bocsátkozzon, hiszen a Dzurinda- kormány tevékenységének mérlege vegyes, a fejlemények pedig függe­nek attól, ki nyeri a jövő évi válasz­tásokat. Ha Szlovákia később csatla­kozna, az mind Csehországhoz fű­ződő viszonya, mind az országban élő magyar kisebbség szempontjá­ból messzeható következményekkel járna, állapítja meg a lap. Ezért Po­zsony igyekszik, hogy ne kerüljön a schengeni határokon kívülre. Magyarország mindenesetre kész­ségét nyilvánította arra, hogy - ha az EU kéri - létrehozza a schengeni határt a szlovák határon, fűzi hoz­zá a lap, de idézi Gottfried Péter in­tegrációs államtitkárt is, aki szerint Budapest tudni szeretné, valóban szükség van-e erre. „Ez az egyik ok, hogy olyan gyakran feszegetjük a csatlakozási dátumok kérdését, en­nek ugyanis gyakorlati következ­ményei vannak” - mondta Gott­fried Péter. A lap kitér a szabad munkaerőá­ramlás kérdésére, amellyel kapcso­latban az Európai Bizottság öt lehe­tőséget teijesztett a tagországok elé. Verhofstadt olyan megoldás fe­lé hajlana, amely két verzió elemeit ötvözné. Az egyik védzáradékot irá­nyoz elő a túlzott munkaerőáramlás esetére, a másik rugalmas rendszert vezetne be, amelyben egyes tagor­szágok a többieknél gyorsabban nyithatják meg munkaerőpiacukat. Pozsony. A községek kedvezőtlen pénzügyi helyzetének javítását se­gíti elő az állami lakásfejlesztési alapról szóló törvény módosítása, melyet tegnap hagyott jóvá a kabi­net. Harna István szerint a módosí­tás rendkívül előnyös a községek számára. Az építésügyi miniszter lapunknak elmondta, a községi bérlakások építési programjának megvalósítása során tavaly azt ta­pasztalták, hogy a községek jelen­tős része nem kezdhetett építke­zésbe, mivel nem rendelkeztek az építési költségek 20 százalékával, s ez alapfeltétel. A szakminisztérium tavaly olyan pénzügyi konstrukciót alakított ki, hogy a községi bérlaká­sok költségének 50 százalékát álla­mi támogatásként folyósítják, amit a községek nem kötelesek visszafi­zetni. A költségek másik felének fe­dezésére a községek a minisztéri­um lakásfejlesztési alapjából 30 százalékot hitel formájában vehet­tek fel jutányos, 4,4 százalékos ka­mattal. A fennmaradó 20 százalé­kot pedig a községnek kellett áll­nia. A mostani módosítás ezt a fel­tételt törölte. A községek a jövőben 50 százalékot állami támogatás, 50 százalékot pedig előnyös hitel for­májában vehetnek fel. „Tehát akár egy fillér készpénz nélkül kezdhet­nek községi bérlakásokat építeni” - magyarázta Harna István. A kabi­net felvetésére a módosító javasla­tot a parlament gyorsított eljárás­ban vitatja meg. Ugyancsak az építésügyi miniszter terjesztette elő a régiófejlesztés nemzeti tervét. A középtávú stra­tégiai dokumentum 2006-ig hatá­rozza meg a kabinet régiófejleszté­si politikájának irányvonalát. Ugyancsak alapul szolgál az Euró­pai Unió csatlakozás előtti alapjai­ból (PHARE, SAPARD, ISPA), ké­sőbb, az integrációt követően pe­dig az ún. strukturális alapokból történő részesedésnek. A program megvalósítását lényegében ezen alapokból finanszírozzák majd, ugyanakkor számít a belső pénz­források mozgósításával és a kül­földi beruházásokkal is. A doku­mentum célja áttekintést adni Szlovákia régióinak helyzetéről, fejlesztésük esetleges akadályai­ról, és javaslatokat tesz azok le­küzdésére a fejlesztési prioritások és stratégiák segítségével, (szm) Működik a telefon, van villany és nyersanyag, egyelőre száz emberrel indul a gyártás Esély a hajógyár talpra állására KAMONCZA MÁRTA Komárom. A hajógyárban tegnap délelőtt 11 órától ismét van áram. A szlovák villamos művek egy né­met megrendelővel való megegye­zés után kezdte meg ismét az áramszolgáltatást a gyártás újrain­dítása érdekében. A kormány által jóváhagyott hitelgaranciának kö­szönhetően a múlt héten 2600 tonna nyersanyag érkezett a válla­lathoz, és az új Szlovák Hajógyár Rt. hozzávetőleg 100 embert alkal­mazhatott. „Azok a munkások, akik még a régi cég alkalmazásá­ban vannak, március 31-ig meg­kapják felmondásukat” - mondta lapunknak Jávorka Tamás, a hajó­gyárban működő szakszervezet vezetője. Információink szerint az új cég egyelőre 300 alkalmazott foglalkoztatásával számol, ezt a számot a jövőben, ha a termelés üteme a terveknek megfelelően alakul, növelik. A hajóépítéshez szükséges anya­gokat az előzetesen elkészített harmonogram szerint szállítják majd, tehát minden jel arra mu­tat, hogy az 1898-ban alapított hajógyárban a napokban ismét megindul a munka. A régi cég még adós a munkavállalók tavalyi és idei bérének egy részével, a dolgozók remélik, hogy az össze­get mihamarabb megkapják. Az alkalmazottak szerint most, hogy újra van villany, víz, fűtés, mű­ködnek a telefonok és a hajóépí­téshez szükséges anyag is biztosí­tott, van remény arra, hogy a gyártás mihamarabb teljes kapa­citással beindul. A járás 55 671 munkaképes lakosa közül jelenleg 15 356 munkanél­küli, közülük 11 850-en szociális segélyt kapnak. Jozef Macejko (balra) közlekedési és Harna István építésügyi miniszter a tegnapi kormányülésen (CTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom