Új Szó, 2000. május (53. évfolyam, 100-124. szám)

2000-05-05 / 103. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2000. MÁJUS 5.

TÉMA: A SPANYOL PÉLDA

A közelmúltban tizennyolc fős küldöttség vizsgálta, mennyiben alkalmazhatók nálunk a roma problémakör kezelésének spanyolországi módozatai

Teljes körű szociális tevékenységre van szükség

Benalúa Guadix. A „sziklatetőkön" antennák és kémények, a barlangnyílás előtt fehérre meszelt bejárat. A lakásokban nem csak romák élnek, az egyik nagyobbat például szállóvá alakították át.

A spanyol és a szlovák kormány közti együttműködési tervezet keretében április 9. és 16. között 18 fős szlovákiai küldöttség tanulmányozta a roma problémakör spanyolországi kezelési módozatait. A Vincent Danihel romaügyi kormány- megbízott vezette delegációban elsősorban egyes, számottevőbb roma lakosággal rendelkező települések polgármesterei voltak.

FELDOLGOZÁS

Köztük Stubendek Márta, Rimaszécs és Judita Tmfková, Sáró polgármestere. A különböző szintű illetékes államigazgatási szervek képviselői közt ott volt Angyal Béla, a kormányhivatal kisebbségi osztályának vezetője és Lelovics Andrea, a kormányhivatal PHARE-program- koordinátora. A harmadik szektort Júlia Tordová, a Partner for Democratic Chance munkatársa képviselte. Az együttműködési projektum elsősorban a madridi külügyminisztérium intézményeként tevékenykedő Spanyol Nemzetközi Együttműködési Ügynökség és Csáky Pál emberijogi, kisebbségügyi és régiófejlesztési miniszterelnök- helyettes hivatala közös fellépésével született, a tanulmányutat pedig főként a meghívó spanyolországi Roma Társulás Főtitkársága (Asociación Secretariado General Gitanos - ASGG) szervezte.

Az úrnak jelképes jelentősége mellett (éppen akkor látogatott először Szlovákiába Jósé Maria Aznar új spanyol miniszterelnök) számos kordáét eredménye is lehet. Ugyanis amit összefoglaló néven csak roma problémakörként, romakérdésként jelölünk meg, Spanyolországban is nagyjából ugyanazokat a roma közösségen belüli és össztársadalmi gondokat jelenti, mint Szlovákiában. A lényeges különbség a kezelés gyakorlatában és részben a szemléletmódban rejlik. A résztvevők szinte valamennyien azt emelték ki a legnagyobb pozitívumként, hogy a gondokat ott komplex módon igyekeznek orvosolni. A központi kabinet, a tartományi kormányok, a helyi önkormányzatok, a harmadik szektor, a roma szervezetek egymással és többek közt az EU- val is hathatósan működnek együtt. Lényeges, hogy a problematikus területeket lehetőleg összekapcsolják. Ennek példáit villantjuk fel. Lakáskérdés. A madridi Lakhatás és Szociális Integráció Intézete (I.R.I.S.) a madridi tartományi kormány közmunkaügyi, urbanisztikai és közlekedésügyi tanácsával működik együtt, egyébként a kabinetA spanyolországi romák 90 százaléka írás- tudatlan.

nek alárendelt szervezet. A Franco- diktatúra bukása után döntés született, hogy a főváros peremén, főként kunyhókban élő mintegy 38 ezer roma családot lakótömbökbe költöztetik. A felmérések kimutatták, Madrid környékén hét nagyobb telepen több mint 400 család lakott. A romáknak épített negyedek a legtöbbször közművesítetlen (nemegyszer ivóvíz nélküli) területen, építkezési engedély híján épültek. Az új lakásokba beköltözőitek gyerekei a lakótömbök közt kunyhókat emeltek. A cégekkel állami pénzen felújított épületeket a lakók néhány hónap alatt újra tönkretették. A tartományi kormány úgy döntött, nem emel több negyedet, sőt, a meglévőket is lebontatja. 1996-tól a madridi kormány az új lakótömbökben a lakások 10 százalékát romáknak biztosítja, többet nem, hogy ne alakul- janák ki nagyobb közösségek. A beköltözőitek a szociális lakás vételárába nem szállnak be, a tulajdonképpen lakásszövetkezetként működő I.R.I.S. -szel kötött bérleti szerződés alapján azonban - anyagi lehetőségeikhez mérten - bérleti díjat fizetnek. A szerződés kötelezi őket, hogy gyermekeiket rendszeresen járassák iskolába, illetve szaktan- folyamokra. A bérleti díjat nem fizetőket először írásban figyelmeztetik, ha ez nem használ, bírósághoz fordulnak, s ha az alperes ekkor sem hajlandó fizetni, egy utolsó meggyőzési kísérlet után kilakoltatják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a beköltözöttek kétharmada rendszeresen fizeti a bérleti díjat, és minden száz problematikus esetből csak egy végződik kilakoltatással. Ezenkívül az I.R.I.S vásárol is lakásokat a romáknak. A lakókat a roma szervezetek szociális tanácsadói beköltözésük előtt és után is rendszeresen látogatják.

Oktatás. Madrid nagyobbrészt romák lakta külvárosi negyedében, Vallecasban az ASGG elsősorban a munkaügyi minisztérium kezelte EU-pénzekből okatatási-képzési központot tart fenn. A negyedben a romák 85-90 százalékának alapfokú végzettsége sincs. Ezért az alapfok és szakmunkásképző közti áthidaló tanfolyamokat indítottak. A tanulással nehezebben boldoguló fiúkat például a jogosítvány megszerzésének lehetőségével ösztönzik az írás és olvasás elsajátítására. Egyes becslések szerint a spanyol- országi romák körülbelül 90 százaléka írástudatlan.

Megfontolandó példa a lakhatás és oktatás kérdésének egybekapcsolása. A lakásfelújítást például lehetőleg összekötik a szakképzéssel. Granada túlnyomórészt romák lakta Almanjayar negyedében a helyi szakmunkásképzőt az ottani roma szervezet a munkahivatal támogatásával hozta létre, a diákok szakmai gyakorlatukat többek közt saját lakótömbjeik felújításán végzik. Hazai szemmel érdekes, hogy az iskola külön vállalkozásként működtetett esztergályos műhelyében a szakmunkások 60 százaléka lány. A ta- noncok más, valamivel módosabb negyedek építkezésein is dolgoznak, így a magasabb életszínvonal lehetőségével is megismerkedhetnek. Az egyik ilyen építkezésen például a 16-25 éves fiatal diákok mind a problematikusabb negyedekből származtak, 80 százalékuk roma, a munkások csaknem fele pedig nő. Az elméleti képzés télen reggel, nyáron a délutáni szieszta idején van. A dolgozó diákok a minimálbér 75 százalékát kapják.

A roma szervezetek a nők képzésével is foglalkoznak. A granadai ROMI nőszervezet például pincémóket képez az EU támogatásával, a végzetteknek lehetőség szerint munkát keres, illetve éttermet vásárol, amit azok üzemeltetnek. A 13 ezres lélekszámú Pinos Puentében mintegy 2000 roma él, 90 százalékuk munkanélküli. Intégra néven az európai strukturális alapok finanszírozásá' ban programot indítottak egy varroda működtetésére, illetve varrónők képzésére. Az épületet az önkormányzat bérmentve biztosította. A nőknek háztartási munkákat, családnevelést is oktatnak. A végzettek egy része külön céget szeretne létrehozni, amely például a granadai szállók számára 24 órás vasalási szolgáltatásokat nyújtana, de - hogy ne higgyük ideálisnak a helyzetet - egyelőre nincs pénzük vasalókra. A részben EU pénzelte tanfolyamok végzőseinek nehezen sikerül elhelyezkedniük. A vidéki romák leggyakrabban mezőgazdasági idénymunkát végeznek, gyakran feketén, sok városlakó pedig utcai árusként vagy részmunkaidős alkalmazottként él.

A polgármesterek és a szociális munkások a különböző szintű szervek együttműködését tekintik példa értékűnek. Szlovákia hátránya, hogy egyelőre nem tagja az EU-nak.

Egy roma szakember intézi több mint tízezer társa szociális ügyeit

Az andalúziai település lágy tufába vájt barlanglakásokból áll. 3500 lakosa közül 750 roma.Negyedszázada se víz, se villany nem volt a faluban, mára vezetékes ivóvíz és szennyvízcsatorna is van. A lakások egy részét már nem lakják.

ÖSSZEÁLLÍTÁS

Mi és miként alkalmazható Szlovákiában a spanyol gyakorlatból? - ennek vizsgálata volt a tanulmányút egyik legfontosabb kérdése. A küldöttség néhány tagja erről nyilatkozik. Az esélyeket az adott település, illetve járás roma lakoságának helyzete is meghatározza, ezért a megkérdezettek azt is vázolják. A sárói polgármester kivételével valameny- nyien roma származásúak.

Jozef Sivák, Varadka polgármestere:

Községünk 176 lakosából 136 roma. 5 százalék körüli a munkanélküliség aránya. A környéken egyetlen gyár sem működik, és a mező- gazdasági üzemeket, szövetkezeteket is felszámolták. A falu lakóit a községi hivatal közhasznú munkára, a helyi úrbéri társaság idénymunkára igyekszik alkalmazni. A közhasznú munkával rendbe hoztuk a temetőt, a csatornázást, kitisztítottuk a patakok medrét és felújítottuk a községi hivatalt. Leginkább a lakáskérdés és a szociális helyzet megoldására tett törekvések tetszettek. A korábban kunyhókban élőket olcsóbb lakásokba költöztették. Nagyban segítettek nekik, mert ha figyelmeztetik is a romákat az elmaradt bérleti díj befizetésére, akkor sem dobják ki őket. Úgy vélem, ez nálunk valószínűleg megvalósíthatatlan. Tetszettek az oktatási központok, ahol a lányok például megtanulnak varrni, főzni. Nálunk ez úgy működhetne, hogy a szociális szervek az anyagiakat biztosíthatnák a közvetlenül az adott településen szervezendő tanfolyamokra. Ne a munkahivatalban legyenek, mert oda csak az állást kérvényező jut el. Ha ez a községi hivatal hatáskörébe tartozna, a tanfolyamon a település bármely lakója részt vehetne, például a fiatalabbak mellett az idősebb nők is. Nem tetszett, hogy a konkrétabb kérdéseinkre, milyen a roma lakosság vagy a munkanélküliek száma, csak hozzávetőleges adatokkal tudtak szolgálni. Jól biztosított a szakképzés. A varrónőkkel szerződést kötöttek, amelynek értelmében a tanfolyam befejezése után munkát biztosítottak nekik. Előre megegyeztek egyes vállalatokkal, hogy a végzetteket felveszik. Ezt nálunk is jó volna alkalmazni, vagyis ha a munkaügyi hivatal hegesztői tanfolyamot indít, előre egyezzen meg műhelyekkel, vállalkozókkal, s ha azoknak 10 ember kell, ennyi képzésére nyújtson be kérvényt. Mifelénk mindez elsősorban a romákat érintené, mert a falunkbéli 36 nem roma polgárnak nincs gondja a munkanélküliséggel. Itt azonban a szakképzett és még rekvalifikációs tan folyamot is végzett roma sem jut

munkához, mert ha felkeresi a vállalkozót, az ránéz, és közli, nincs szabad hely. Ha előre lenne szerződés, ez nem fordulhatna elő.

Ladislav Conka szociális munkás, Varannói Járási Hivatal:

A járás 72 ezer lakosából körülbelül 12 500 roma, vagyis ez nagyjából 13 százalékot tesz ki. A járásban körülbelül 32 százalékos a munkanélküliség, legalábbis a statisztikák szerint. A roma lakosság körében 90 százalék körüli. Kevés a munkahely, a szövetkezetekben csak idénymunkára van lehetőség. Az egyetlen iparvállalat, a cellulózt gyártó BUKOSA csődeljárás alatt áll, új munkaerőt nem vesz fel. A többi, javarészt textilipari cég összesen körülbelül 200 nőt, köztük néhány roma származásút foglalkoztat. A Roma-Zemplín kulturális szervezettel együttműködve a közelmúltban Varaimon Roma Házat nyitottunk. Ez a járás, illetve a zempléni régió roma lakosságát hivatott szolgálni, tovább- és átképzést biztosít. Ha a lakáskérdést nem kezdik el komplex módon kezelni, meggyőződésem szerint 5-6 év múlva válságos lesz a helyzet. Sacurov roma településen két lakótömb 12 lakásában összesen 358 roma él, 40-50 ember egy lakásban. Vannak többé-kevésbé alkalmazható spanyol elképzelések, főleg a képzés, a művelődés és a szociális szolgáltatások terén. Szociális lakásokat nálunk is építenek, bár kevesebb a pénz, mint az EU- tagállam Spanyolországban. Ha lenne pénzünk, talán jobban is rendeznénk a kérdést, mivel jól ismerjük a helyzetet. Figyelemre méltó, hogy megfelelő számú szociális munkást alkalmaznak. A varannói

járásban 12 500 roma szociális ügyeivel az államigazgatás részéről romaként egyedül én foglalkozom. A roma pártoknak, szervezeteknek a spanyolországi államigazgatási és helyi szervek jó együttműködéséről számolhatok be. Felkeltette az érdeklődésemet az a madridi tábor is, amelyet a Romániából érkezett romáknak alakítottak ki. Nem tanácsolnám a romáknak, hogy üyen központokban akarjanak élni, mert ez szerintem rémisztő. Kiderült, az állam nem, csak a Vöröskereszt és egy egyházi jótékonyági szervezet törődik velük.

Albert Misalko, Jurské polgár- mestere:

747 lakosunk 98 százaléka roma. A munkanélküliségi arány 99,6 százalékos. Az idei éves költségvetés 1 millió 200 ezer korona. A településen utakat építettünk, kutakat ásat- tunk, vagyis biztosítottuk az ivóvizet, szeméttárolókat helyeztünk el a faluban, elkészült a víz- és gázvezeték tervdokumentációja is. Bőrfeldolgozó szövetkezetünk van. Tűzoltócsapatot is szervezünk. Új iskolát szeretnénk, a jelenlegi épülete nem megfelelő, a gyerekek két csoportban járnak iskolába, mert évente 27-30 gyermek születik. Az óvodát is a községi hivatalban hoztuk létre. Két telepünk is van, az egyikben a patakot szeretnénk szabályozni. A romák 60-70 százaléka kielégítő szinten él, a fennmaradó egyhar- mad azonban részben kunyhókban. A pozsonyi brit külképviselettől tavaly a gyermekek étkeztetésére és egészségügyi gondozására 53, az Ekopolis Alapítványtól az egyik patak medrének kitisztítására 25 ezer koronát kaptunk. Meglepődtem, hogy Spanyolországban is vannak gondok a romákkal, bár a munka- nélküliség problémája nálunk

aggasztóbb. Felszámolásához pénz kell, nekünk pedig még a közhasznú munkára sincs. Jónak tartom a spanyol kormány és a roma szervezetek közti együttműködést. A romákat saját szervezeteik ösztönözhetik a legjobban.

Judita Tmíková, Sáró polgármestere:

1650 lakosunk 40 százaléka roma. A helyzet a munkanélküliséget üle- tően a legrosszabb, a nem romák esetében 70, a romáknál kb. 9 százalék az arány. Az ingázók messzire, Verebélyre járnak. A roma férfiak főként az építőiparban dolgoznak, ennek van hagyománya, a volt Agrostavban is ilyen alkalmazásban voltak. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ódzkodnak a munkától, valóban szeremének dolgozni, az építőiparban szerzett tapasztalataikat az idénymunkák során kamatoztatják is. Nyáron mindig javul a foglalkoztatottsági helyzet, ha részben fekete munka által is. Egyszerűen segítenek magukon, ahogy tudnak. Három szomszédos településsel együtt a Nemzeti Munkahivataltól 3 milliós támogatást szereztünk. Ezzel 60, vagyis településenként 15-15 roma mezőgazdasági idénymunkáját biztosíthatnánk, s igyekszünk majd vállalatot is kialakítani. Tervezetet dolgoztunk ki egy szaktanintézet létrehozására is. Nincs olyan problémánk, mint Spanyolországban, hogy a gyerekeket kényszeríteni kell az iskolalátogatásra. A szaktanintézet kőműveseket, ácsokat, varrónőket képezne. Ott az ilyen képzés csak 1 év, nálunk 3-4. A romáknak a tanultak hasznosíthatósága fontos szempont. A tanulóink spanyol példa alapján a középületeinken is dolgozhatnának, persze a lányok nem, ennek itt nincs hagyománya.

Az oldal anyagát összeállította: Korpás Árpád