Új Szó, 2000. április (53. évfolyam, 77-99. szám)
2000-04-29 / 99. szám, péntek
Szombat, 2000. április 29. 4. évfolyam, 16. szám Az már a nyomozás kezdeti szakaszában kiderült, hogy lényegében itt is csak egy jól megszervezett piramisjátékról van szó, amelyből csak a legelső tagok húznak hasznot Behálózva, félrevezetve és kifosztva VRABEC MÁRIA jsághirdetésekben komoly és tisztességes állásajánlatra bukkani egyáltalán nem köny- nyű dolog, hiszen jóformán csak csúcsmenedzserek és különféle csodaszerekkel házaló ügynökök iránt van kereslet. Mivel pedig a munkanélküliek túlnyomó többsége nem „stratégiai érzékkel megáldott, újításokra fogékony, három idegen nyelven beszélő és számítógépet kezelni tudó maximum 35 éves közgazdász”, marad számukra a második lehetőség, amely a teljesen átlagos képességű halandókat is átlagon felüli jövedelemmel kecsegteti. Gyanítom, hogy a pénz megkeresése mégsem lehet olyan pofonegyszerű, mert a könnyű meggazdagodást ígérő cégek csupa olyan rejtélyes hirdetést adnak fel, mint pl. „Nemzetközi vállalat azonnali belépéssel munkatársakat keres”, „Havonta 40 ezer korona heti pár órás munkával” vagy „Váljon Ón is egy éven belül milliomossá.” Sehol egy szó arról, milyen cégről van szó, mivel is foglalkozik, mit vár az alkalmazottaitól és még az elérhetőség is általában csak egy mobiltelefon száma, ahol nagyon kedves, de névtelen „szuperviz- orok, csoportvezetők és marketingfőnökök” invitálják személyes találkozóra a kedves ügyfelet. Aki, természetesen elmegy, hiszen ki is tudna ellenállni a nemzetközi üzleti karrier és a hirtelen meggazdagodás délibábjának. Pontosan így kezdődött Anna asszony története is, aki két hónap után, nem hogy milliomos nem lett, de az összes megtakarított pénze ráment a jövedelmezőnek látszó üzletre és az ígért egzotikus nyaralás helyett legfeljebb a bírósági tárgyalásra várhat. Anna asz- szony - mint sok száz sorstársa - egy újságban figyelt fel az amerikai cég szlovákiai fiókvállalatának hirdetésére, amelyben „kereskedelmi ügyvezetőket” kerestek és mivel az ügyvezető, az ugye, nem ügynök, azonnal felhívta a megadott telefonszámot. A vonal túlsó végén egy búgó hangú hölgy mindössze arra volt kíváncsi, hány éves és van-e autója, majd közölte vele, hogy nyilvántartásba vették és már másnap várják egy bemutatkozó beszélgetésre. A beszélgetésre rendhagyó módon nem a még mindig nevenincs cég épületében, hanem egy bérelt teremben került sor, de a mintegy félszáz álláskeresőnek még ez sem szúrt szemet - örültek, amikor egyenként közölték velük, hogy a kiválsztottak közé tartoznak. A kiválasztottak találkozójára egy hét múlva került sor egy még nagyobb teremben, ahol a cég főnöke végre mondta, hogy vitamin- készítmények, táplálékkiegészítők és fogyasztó keverékek forgalmazásával foglalkoznak, de itt nem arról van szó, hogy házról házra járva kínálják a termékeket, hanem a marketing egy sokkal magasabb formáját, a hálózat kiépítését végzik. Ekkor jelentek meg a színpadon a már befutott, sikeres hálózat- építők, akik egymás szavába vágva lelkendeztek arról, hogyan vettek - „hála a cégnek” - néhány hónap után autót, új lakást és hogy amióta „tagok”, már csak Hawai szigetére járnak nyaralni. Anna asszony ugyan sosem hitt a csodaszerekben és mások rábeszélésétől is irtózott, de úgy gondolta, ennyi pénz megéri a próbálkozást. Egy kicsit tétovázott még amikor megtudta, hogy az árut először meg kell vásárolnia és első osztályú minőségi cikkekről lévén szó, egy készlet a tagoknak kijáró 50 százalékos engedménynyel is 86 280 koronába kerül, de mivel társain a kétség nyomait sem láta, végül kitöltötte a jelentkezőívet. Még azon sem ütközött meg, hogy a személyi számát is fel kellett tüntetni, azt meg egyenesen természetesnek tartotta, hogy a következő találkozón - ahol a mesterség rejtelmeibe vezetik be őket - már 100 koronát kell leperkálni a belépőjegyekért - elvégre a cég képviselői megmagyarázták, hogy ez az intézkedés csak a komolytalan kíváncsiskodók kiszűrését szolgálja. 5200 korona tagsági illeték kifizetése és három, egyenként százkoronás előadás meghallgatásaa után 86 280 korona értékű áruval a tulajdonában tehát Anna asszony is a „nemzetközi tekintélyű cég” munkatársa lett és hatalmas energiával vetette bele magát a munkába. Lelkesedése azonban hamar alábbhagyott amikor rájött, hogy a magas árak miatt nagyon kevesen vesznek a csodaszerekből, magához hasonló balekot pedig, aki csaknem százezer koronát fektetne a jövendő karrierjébe, egyet sem talált - holott ez lett volna a legfőbb feladata és a pénzkeresés egyetlen hatékony módja. Furcsa módon még a termékeket az egekig dicsérő, sikeres munkatársai sem akarták tőle megvásárolni, a nyakán maradt készletet - még féláron sem -, amikor úgy döntött, hogy kilép a hálózatból. Két hónap alatt ugyanis mindössze 5330 korona értékű árun sikerült túladnia és további 11 780 korona értékű fogyasztószert saját maga próbált ki - kevés sikerrel. A többit az előzetes megállapodások szerint vissza akarta adni, de itt kezdődtek a gondok, mert a cégvezető kerek perec kijelentette, hogy mivel lejárt az a határidő, amelyen belül visszavásárolják a termékeket, nem tehet érte semmit, és ha úgy gondolja, hogy befejezte, Megeheti a vitaminjait. Anna asszony ebbe nem akart belenyugodni, ezért visszakövetelte a tagsági díj befizetéséről és az áruvásárlásról szóló számlát, amit rögtön a belépés után visszakértek tőle és akkor lepődött csak meg úgy istenigazából, amikor a cégvezető ezt is megtagadta tőle. Némi dulakodás és egykét pofon után azért mégiscsak megszerezte a saját számláit, sőt, még a cég működési szabályzatát is, amit a belépéskor valahogy „elfelejtettek kiosztani” a tagoknak, így derült ki, hogy a belépéstől számított kilencven napon belül bárki kiléphet a hálózatból és az árut is kötelesek visszavásárolni tőle, hogy a toborzó összejöveteleken (Illusztrációs felvétel) Jól megszervezett piramisjátékról volt szó nem tájékoztatták őket a valódi tevékenység mibenlétéről, és az is, hogy az áruforgalmazásról szóló információkért nem kérhetnek pénzt - még a valódi érdeklődés bizonyítékaként sem. És természetesen nem lett volna szabad külön megkérni az árát annak a kézikönyvnek sem, amely csupa arra vonatkozó jótanácsöt tartalmaz potom négyezer koronáért, hogyan kell az új tagokat megnyerni. Az alapfilozófia az, hogy a szomszédtól az alkalmi ismerősig mindenki potenciális ügyfél vagy üzlettárs, és életkor, nem valamint társadalmi kategóriák szerint még dialógusmintákat, üzenetrögzítőn hagyható példaszövegeket, minden kételyt kiforgató érvgyűjteményt, sőt olyan imázsteremtő tippeket is tartalmaz; mint a lefüggönyözött autóablakok, nőknél a kesztyűviselet, férfiaknál pedig a hölgyeknek kijáró kézcsók. Persze, mindez még nem törvényellenes, elvégre senki sem köteles belépni a hálózatba és Anna talán hagyta is volna az egészet a fenébe, mindössze önmagát okolva a naivságá- ért, ha időközben egy hasonlóan járt társa nem követ el öngyilkosságot, miután az egész vagyonát a csodaszerekre költötte. A tragikus eset után öt pórul járt díler közös beadvánnyal fordult a nyitrai járási ügyészhez, amelyben a klienseik félrevezetésével, az üzleti szabályok megszegésével és adócsalással vádolják az amerikai cég nyitrai képviseletét. Valószínű, hogy az amerikai központ sem nézi jó szemmel a nyitrai fiókvállalat alkalmazottainak ténykedését, mert azóta mindenkit biztosítottak, hogy a pénzt visszakapják még akkor is, ha nincs számlájuk - elég, ha az a tag, akitől az árut vette, kiállít számára egy igazolást. Nyitrán közben azzal védekeznek, hogy a termékek visszavásárlásának lehetőségéről csak azért nem tájékoztatták az új tagokat, mert attól tartottak, az negatívan befolyásolná őket - vagyis az ő érdekükben titkolóztak. Kérdés persze, hogy ezt majd a bíróság is elhiszi-e, mert az már a nyomozás kezdeti szakaszában is kiderült, hogy lényegében itt is csak egy jól megszervezett piramisjátékról van szó, amelyből kizárólag a legelső tagok húznak hasznot. A cég - és még sok más hasonló társaság - azóta is szüntelenül hirdet, ezért mielőtt bárki úgy dönt, hogy nem szalasztja el „élete nagy lehetőségét”, talán nem ártana egyet s mást megtudni a felkínált állásról. Megszívlelendő a következő mondat is: „Ne hagyják magukat a könnyen elérhető magas jövedelem ígérete által befolyásolni és a szerződés aláírása előtt kéijék ki egy független jogász tanácsát.” És az egészben az a legjobb, hogy ez a jó tanács a szóban forgó cég kézikönyvében olvasható... Horváth György illusztrációs felvétele Nem egy megcsalt házastárs fogad fel magányomozót gyanúja megerősítése vagy eloszlatása miatt Kész krimi - Magyarországon ZALABA ZSUZSA V onzódunk a titkokhoz. Talán csak azért, mert a rejtélyt, az ismeretlent, az ál- ■■■■■■ tálunk még fel nem tárt való (dán) ságot hordozzák magukban. Legnehezebben talán szeretteink és ellenségeink titkait viseljük, szeretnénk mihamarabb tisztán látni, és szembesülni a kegyes vagy kegyetlen valósággal. Magyarországon most kezd divatba jönni a magánnyomozói iroda működése. Nem egy megcsalt házastárs vagy bizonytalan üzletember fogad fel magányomozót gyanúja eloszlatása vagy igazolása miatt. Információink szerint több mint két tucat magánnyomozói irodából választhatnak a kíváncsi, bizonyosságot akaró ügyfelek. Népes táborukat alkotják azok az aggódó szülők is, akiknek gyermekei hosszú ideje furcsán és ellentmondásosan viselkednek, s felmerül az alapos gyanú, hogy kábítószeresek lettek. Emma és Géza három éve nyitották meg sikeres vendéglőjüket, s mivel otthonosan mozogtak a gasztronómia világában, csakhamar bővíthették és nemzetközi szintre emelhették szolgáltatásukat. Neves bélés külföldi törzsvendégeik lettek, így a vállalkozásuk is újabb és újabb befektetést igényelt. Az örömbe üröm is vegyült, hiszen míg a szülők reggeltől éjfélig dolgoztak, addig a kamaszodó fiacskájukat a nyugdíjas szomszéd bácsi tartotta szemmel, s mint kiderült, kevés sikerrel. Az unatkozó legényke be-beszólt a szomszédnak, hogy elugrik moziba vagy a McDonald’s- ba. Máskor meg csak azt hallotta az idős bácsi, hogy Kornél a haverjaival késő éjszakáig nyúzza a zenegépet, amitől zeng az egész ház. Mire a szülők felfigyeltek Kornél ijesztő viselkedésére, kapcsolatuk már annyira megromlott, hogy nem tudtak a gyermek bizalmába férkőzni. Emma egy magánnyomozótól kért segítséget, aki egy napon belül kiderítette, mi az igazság: Kornél drogozik. ,A családi problémák felkutatásán kívül foglalkozunk vállalkozók adósságbehajtási megbízásaival, családi viszálykodások esetén vagyonfelméréssel és sok egyéb információ beszerzésésvel, mások nyomába szegődésével: követéssel is. Sokfajta megbízással fordulnak hozzánk az emberek, minden felkérésre más és más eljárást alkalmazunk, egyéni stratégiákat kell felállítani” - mondja az egyik jól menő magánnyomozói iroda vezetője, aki már korábban is a rendfenntartás területén dolgozott (csak éppen a fizetéséből nem tudta tisztességesen eltartani a családját). A magyarországi magánnyomozói iroda egyik detektívjét nemrégiben azért kereste meg egy számítástechnikai berendezéseket forgalmazó cég, mert az ügyfelük hamis okiratokkal és személyi igazolvánnyal vásárolt tőlük árut, amit sem banki átutalással, sem hitelkártyával nem fizetett ki. Magánnyomozónknak két héten belül sikerült felgöngyölíteni az ügyet, a kár megtérült, őt pedig negyedmillió forint munkadíjat kapott. ,A legrázósabb ügyekhez nem is a lábunkra és a szimatunkra, hanem az agyunkra van szükség. Árainkat a megbízás jellegéhez szabjuk, óradíjunk általában ezerötszáz forint. Persze a körülmények és a korszerű munkaeszközök igénybevétele is befolyásolja a munkadíjat” - mondja az iroda vezetője, majd arról is beszámol, hogy a magyar magánnyomozóknál nem divat a fegyverviselés. A legtöbbjüknek nincs is fegyvere, holott azelőtt a rendőrségen dolgoztak (legalábbis jónéhányuk), így lehetne fegyverviselési engedélyük. A rendőrhatósági engedélyt szigorú szabályok szerint adják meg. A magyarországi törvényeknek megfelelően 1995-től lehet magánnyomozást folytatni, azelőtt ez kifejezetten tiltott tevékenységnek számított. A tények egyértelműen igazolják: szükség van az effajta munkára. Ha a rendőrség szorosan együttműködne velük, sokkal hatékonyabb lenne az igazságszolgáltatás és a rendvédelem. Talán a megoldatlan ügyekre is könnyebben derülne fény és egységesebben tudnánk fellépni a bűnözés ellen.