Új Szó, 2000. február (53. évfolyam, 25-49. szám)

2000-02-11 / 34. szám, péntek

6 Politika ÚJ SZÓ 2000. FEBRUÁR 11. Támadás egy képviselő ellen Kijev. Szerda este támadást hajtottak végre az ukrán par­lament egyik tagja, á Hro- mada frakció képviselője, Olekszandr Jeljaskevics ellen - közölte a tegnapi plenáris ülésen Viktor Siskin, a képvi­selőcsoport tagja. Beszámoló­ja szerint a „banditatáma­dást” este kilenc tájban követ­ték el a kijevi Moszkva szálló közelében, ahol a parlamenti képviselők laknak az ülés­szakok alatt. Jeljaskevics megsebesült és jelenleg kór­házban ápolják. (MTI) Választások Gibraltárban Gibraltár. Parlamenti válasz­tásokat rendeztek tegnap Gibraltárban, melynek 18 ezer szavazója van. A kis an­gol gyarmat 15 tagú törvény- hozásában az előrejelzések szerint ismét konzervatív győzelem várható. A 43 éves konzervatív Peter Caruana 1996-ban lett először a „Szik­la” miniszterelnöke. Kor­mányzása alatt Gibraltár gaz­dasága virágzásnak indult, gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség. (MTI) Belgrád hevesen cáfol Belgrád/Podgorica. Goran Matics jugoszláv tájékoztatási miniszter „képtelenségnek” nevezve határozottan vissza­utasította Stipe Mesic újon­nan megválasztott horvát el­nök azon állítását, hogy a ju­goszláviai gyilkossági hullám hátterében Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök áll, aki meg akar szabadulni cinkostársaitól. (MTI) Stipe Mesic szerint Milosevics tart azoktól, akik tanúi voltak bűntetteinek. (TA SR/AP) Lengyel miniszter váratlan halála Varsó. Tegnapra virradóra elhunyt Andrzej Zakrzewski, a lengyel kultúra és nemzeti örökség minisztere. Mivel a visegrádi négyek kulturális minisztereinek legközelebbi találkozója éppen Lengyelor­szágban lesz február 16-18. között, a vendéglátó orszá­got feltehetően az elhunyt miniszter helyettese fogja képviselni a krakkói rendez­vényen. (MTI) Pavlo Lazarenko 250 milliója Kijev. Pavlo Lazarenko volt ulörán kormányfő számláin több mint 250 millió dollár van - közölte az ukrán fő­ügyész. Szerinte már a számlák megnyitása előtt is több mint 12 millió dollárt „vágott zsebre” a volt kor­mányfő, aki jelenleg a San Franciscó-i börtönben ül és a politikai menedékjoggal kap­csolatos kérelme ügyében várja az amerikai hatóságok döntését. (MTI) Szerda este a bécsi utcán osztrákok tüntettek, tegnap a Hofburgban két diplomata demonstrálta álláspontját Rosszkor jött a soros EBESZ-elnölcség Benesi dekrétumok ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Ezer ember rendezett zajos, de erőszakmentes felvonulást szer­dán este Bécsben az ellen tiltakozva, hogy Jörg Haider szélsőjobboldali Osztrák Szabadság Pártja (FPÖ) be­került az új kormányba. A tömeg Wolfgang Schüssel kancellári irodá­ja előtt gyülekezett éjjel 10.30-kor a Ballhausplatzon, majd a parlament épületéig vonult. A tüntetők a parla­menthez érve szétoszlottak. Közben az osztrák alkancellár, az FPÖ-párti Susanne Ries-Passer ko­rábbi álláspontjával szemben azt mondta, hogy az Európai Unió kö­zös valutájának sikeréért fog dol­gozni. Korábban, még szélsőjobbol­dali ellenzéki politikusként még éle­sen ellenezte az euro bevezetését. A kancellárhelyettes elmondta, hogy az euróval szembeni három évvel ezelőtti fenntartásai nem tűntek el, de a közös valuta támogatása a kor­mányprogram része, ezért ő is tá­mogatja, és - fogalmazott - az „euro mára ténnyé vált”. Tegnap a figyelem középpontjába került egy másik hölgy is az osztrák kormányból: Benita Ferrero­Waldner külügyminiszter, egyben az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezet soros elnöke. Bécs­ben a szervezet nagykövetei előtt mondott beszédet, de ezen nem je­lent meg Franciaország és Belgium EBESZ-nagykövete. (Ez a két ország tiltakozott a leghevesebben az ellen, hogy az FPÖ bekerüljön az osztrák kormányba.) Ám a soros elnök be­széde után, a nagykövetek tanács­kozásán minkét ország képviselője elfoglalta helyét és változadanul részt vett az EBESZ szokásos mun­kájában. A külügyminiszter asszony beszédé­ben hangsúlyozta, hogy az osztrák EBESZ-elnökség egyik célja a szer­vezet és az Európai Unió, valamint az Európa Tanács együttműködésé­nek erősítése, hogy minél több feles­leges kettőződést el lehessen kerül­ni. Ferrero-Waldner újból felsorolta azokat a konkrét feladatokat, ame­lyeket Ausztria a soros elnöksége egy évére tűzött ki. Ezek: a koszovói közigazgatási választások előkészí­tése, a bosznia-hercegovinai etnikai csoportok közötti béke elősegítése, a Horvátországgal fenntartott kap­csolatok kiépítése a demokratikus választások után, a balkáni stabilitá­si paktum keretében való együttmű­ködés, a szerepvállalás a karabahi konfliktusban, a megfigyelő misz- szió Grúzia és Csecsenföld határán, és a közép-ázsiai államok különféle projektjeiben való segítségnyújtás. A beszéde utáni sajtóértekezleten Ferrero-Waldner hangsúlyozta: a francia és a belga nagykövet távol- maradását nem tekinti bizalmatlan- sági indítványnak, és nem az EBESZ munkájának bojkottját látja benne, hanem „kétoldalú lépéseket”, azaz Ausztriának címzett tiltakozást. Ám az osztrák soros elnökségre utalva hozzátette: „Aki minket gyengít, az magát a szervezetet gyengíti”. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter beszéde alatt a francia és a belga EBESZ-nagykövet tüntetőleg távol maradt. (TA SR/AP) Prága és Bécs egyeztet Prága. Ausztria az Európai Unió kibővítését nem kívánja összekap­csolni azzal a követeléssel, hogy Csehország vizsgálja felül a benesi dekrétumokat, amelyek alapján a II. világháború után mintegy há­rommillió németet telepítettek ki Csehszlovákia szudétanémet ha­tárvidékéről Németországba és Ausztriába. Erről Albert Rohan, az osztrák külügyminisztérium főtit­kára tájékoztatta tegnap Pavel Telickát, a cseh kormány európai integrációért felelős államtitkárát. Telicka telefonon hívta fel Rohant azután, hogy az új osztrák kabinet programjának eredeti tervezeté­ben ez a kérdés is szerepelt. A par­lament által elfogadott változatból azonban ez a rész már kimaradt. Osztrák részről már korábban is több ízben elhangzott a benesi dekrétumok felülvizsgálatának kö­vetelése, de Prága ezt mindannyi­szor határozottan elutasította. Prága és Bécs az utóbbi hónapok­ban intenzív kapcsolatot tart egy­mással, felvetődött az is, hogy jó lenne a két főváros között „forró drótot” létesíteni. Viszont az új osztrák kormány hivatalba lépése óta nagyon feszült lett a viszony. Prága ugyanis attól tart, hogy az új osztrák kormány lefékezheti Cseh­ország csatlakozását az unióhoz. A cseh külügyminisztérium jelezte: ha Bécs megváltoztatja eddigi kül­politikáját, akkor Prága csatlako­zik az EU szankcióihoz. (MTI) Vizsgálat az október 6-i aradi provokációk ügyében Elszántak a hatóságok Lezárult az afgán repülőgép kálváriája, az elkövetőkről kiderült: nem is terroristák Elkeseredett menekülés London. Nagy-Britannia a leghatározottabb jelét fogja adni annak, hogy nem tűri a repülőgépeltérítést, a mene­dékjog erőszak útján történő keresését - jelentette ki teg­nap a brit belügyminiszter. MTI-TUDÓSÍTÁS Jack Straw az után tett jelentést a parlament alsóházának, hogy Lon­don Stansted repülőterén hajnal­ban békés véget ért a szigetország leghosszabb gépeltérítési drámája. A belügyminiszter közölte, az afgán utasszállító gép fedélzetén tartóz­kodók közül hatvanan kértek politi­kai menedékjogot az Egyesült Ki­rályságban. Bejelentette, hogy ti­zenkilenc személyt őrizetbe vett a rendőrség, és azok, akikről kiderül, hogy közük volt a gépeltérítéshez, a brit igazságszolgáltatás előtt felel­nek majd. Straw hangsúlyozta: sze­mélyesen fog elbírálni minden me­nedékkérelmet, és jelezte, minden­kit vissza akar küldeni hazájába. ,A brit hatóságok csak azért engedé­lyezték az afgán repülőgép leszállá­sát, mert aggódtak a fedélzetén tar­tózkodók biztonsága miatt” - mondta a belügyminiszter. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Csecsenföldön a szö­vetségi erők tegnap elfoglalták Itum-Kale stratégiai fontosságú települést a déli hegyek lábánál, amit Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki tanácsadó, „csecsen- földi sajtófőnök” tegnapi moszk­vai sajtóértekezletén kiemelt ha­disikerként méltatott. A moszkvai tömegtájékoztatási eszközök sze­rint az orosz ejtőernyősök két fon­tos magaslatot is elfoglaltak az arguni szorosban. Ugyanakkor harmadik napja heves harcok dúl­nak Katir-jürt településnél, amelyben elkeseredett ellenállást Az Ariana afgán légitársaság belföl­di járatának vasárnap reggel kezdő­dött kálváriája tegnap hajnalban fe­jeződött be békésen Londonban. A gépeltérítők képviselői hajnalban lemerészkedtek a repülőgépről, és a stanstedi repülőtér hangárjában személyesen tárgyaltak követelése­ikről a rendőrség illetékeseivel. Egy órával később sértetlenül elenged­ték a 151 utas első csoporlját, majd öt óra előtt a gépen tartózkodó va­lamennyi személy, a géprablók is elhagyták az utasszállítót. A járat eltérítése egy szakszerűen megterve­zett menekülés volt. A rendőrség különválasztotta a férfiakat az aszonyoktól és gyer­mekektől, hogy egyértelműen megállapítsák, kik az eltérítők és cinkosaik. 60 személyről kiderült, hogy politikai menedékjogot kér Nagy-Britanniában, mások jelez­ték, hogy haza, vagy Pakisztánba szeretnének utazni. A brit kor­mány közölte, hogy ma charterjá­raton visszaszállítják Afganisztán­ba, ületve Pakisztánba a távozni akarókat. tanúsít egy Groznijból kitört osz­tag, amely az arguni hegyekbe igyekszik áttömi. Jasztrzsembszkij sem rejtette véka alá, hogy a szakadárok nagy vesz­teségeik ellenére ellenállnak a he­gyekben, elsősorban a vegyenói szorosban, amelyet csaknem telje­sen ellenőrzésük alá vonták már az orosz erők. Megerősítette a nagy pusztítóerejű vákuumbom­bák alkalmazását is a hegyvidéki harcokban. Jelezte: e fegyveket a szakadárok „kifüstöléséhez” szük­séges mértékben fogják bevetni. Még egy moszkvai hír: az állami duma ma zárt ajtók mögött tart meghallgatásokat a csecsen had­A gépeltérítőkkel tárgyaló biztonsá­gi illetékesek elmondása szerint az afgán belföldi járat eltérítése egy „szakszerűen megtervezett mene­külés” volt Afganisztánból, politikai menedékjog kérésének reményé­ben. Az illetékesek „intelligens, ta­nult, több nyelven, angolul is beszé­lő” személyeknek írták le a géprab­lókat, akikre egyáltalán nem illik rá a „könyörtelen terroristák” jelző. Valamennyien afgán ellenzékiek, akik családjukat is el akarták mene­kíteni Londonba vagy Frankfurtba a tálib rendszer uralmából. Erre utal a repülőgépen megtalált hatal­mas mennyiségű poggyász, illetve az is, hogy három kézifegyverrel és néhány késsel hajtották végre a gépeltérítést. Semmilyen politikai követeléssel nem álltak elő, és az utasokkal szemben fenyegetőleg csak egyetlen egyszer léptek fel rö­vid időre, amikor kedd éjszaka megszökött a pilóta és a személyzet három tagja. A fegyverek valószí­nűleg a nők poggyászában kerültek a fedélzetre, mivel az afgán nőket nem motozzák meg a felszálláskor. A gépeltérítők állítólag még azt is hajlandók voltak elfogadni, hogy a brit igazságszolgáltatás elé állnak, csak ne küldjék őket haza, Afga­nisztánba. járat ügyében. A frakciók egy ré­sze jelezte, hogy Igor Szergejev védelmi és Vlagyimir Rusajlo bel­ügyminiszternek fel kívánják vet­ni a Washington által finanszíro­zott Szabadság rádió tudósítójá­nak ügyét is. Választ kérnek arra, hogyan kerülhetett sor a múlt heti fogolycserére, amikor Andrej Babickijt - aki egyébként orosz ál­lampolgár - egy muszlim osztag kezére adták, cserébe két orosz katona szabadulásáért. Az újság­író ügyében Washington hivatalos magyarázatot kért Moszkvától, s a nyilatkozatot az orosz külügymi­nisztérium jelenleg „figyelmesen tanulmányozza”. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Az aradi rendőrség a múlt hét elején kezdett vizsgálatot a tavaly október 6-i magyarellenes provokáció ügyében. A Jumalul National című bukaresti lapban tegnap Marius Solojan, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) aradi szervezetének alel- nöke arról panaszkodott, hogy a hatóságok nagyon komolyan ve­szik a vizsgálatot. Elmondta: őt és a Nagy Románia Párt helyi vezető­it arra akarja rábírni az aradi fő­ügyész, hogy nevezzék meg a tün­tetés résztvevőit, akiket egyebek között a vallásszabadság megsér­tésével, sírgyalázással, bűncselek­ményre történő szövetkezéssel és a közrend megzavarásával vádol­nak. Az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulójára emlékező ün­nepségeket durva provokációval igyekezett megzavarni egy körül­belül száz főből álló csoport. Tag­jai román zászlók alatt magyarel­lenes jelszavakat kiabálva egész nap járták a város főutcáját és megjelentek mindenütt, ahol a magyar szabadságharc mártírha­lált halt tábornokairól megemlé­keztek. Az aradi vesztőhelyen a csoport végigfütyülte a magyar és a román himnuszt, obszcén, ma- gyargyalázó jelszavak kiabálásá­val próbált elnyomni minden szó­noklatot, a szónok nemzetiségétől függetlenül. Néhányan feltartóz­tatták azt a gépkocsit is, amelyben Dávid Ibolya igazságügyi minisz­ter utazott, aki a magyar kor­mányt képviselte a megemlékezé­seken. Nem sokkal a történtek után a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség Arad megyei szer­vezete feljelentést tett ismeretien tettesek ellen a megemlékezések megzavarása miatt, és fényképe­ket, videófelvételeket is átadott a rendőrségnek. A duma ma meghallgatást tart a csecsen hadjáratról, ezen belül a Babickij-ügyről „Kifiistölés” vákuumbombákkal Jordán döntés Kitiltották a Hamászt Kairó. Jordánia nem engedi meg, hogy területéről indítson akciókat a Hamász palesztin fegyveres szer­vezet - jelentette ki tegnap Abdel- Rauf ar-Ravabdeh jordániai mi­niszterelnök az al-Ahram című ka­irói napilapnak. „A Hamász olyan szervezet, amelyet tisztelünk és nagyra becsülünk azért, amit a pa­lesztin területeken tesz - mondta a jordániai kormányfő -, de Jordá­nia területén nincs hely nem jordá­niai szervezeteknek. Jordániai ál­lampolgárok pedig nem lehetnek külföldi szervezet tagjai.” Jordánia tavaly augusztusban be­zárta a Hamász' irodáit, az ősz fo­lyamán a szervezet négy vezetőjét is letartóztatták. Ravabdeh ugyan­akkor azt is közölte, hogy a palesz­tin származású jordániaiak haza­térhetnek, illetve Jordániában ma­radhatnak az állampolgári jogok teljes körét élvezve. Tudni kell: a palesztin eredetűek alkotják a kö­zel-keleti ország 4,8 milliós lakos­ságának többségét. (MTI) Pinochet-ügy Még alaposan elhúzódhat London. A londoni felső bíróság bírái a jövő héten döntenek arról, elrendelik:e, hogy Jack Straw bel­ügyminiszter bocsássa az érintet­tek rendelkezésére az Augusto Pi­nochet tábornok egészségi állapo­táról elkészült orvosi jelentést. Ha a bírák elrendelik a jelentés átadá­sát Spanyolországnak, Belgium­nak, Svájcnak és Franciaországnak - valamennyien kérték a volt chilei államfő-diktátor kiadatását -, a belügyminiszter várhatóan hét na­pot biztosít ezen országok számá­ra, hogy megtegyék észrevételeiket Pinochet szabadon engedése ügyé­ben. Az érintett kormányoknak jo­gában áll megtámadni brit bíróság előtt az orvosi jelentés tartalmát. Ha a londoni felső bíróság bírái úgy döntenek, hogy Jack Straw törvé­nyesen járt el, amikor nem hozta nyilvánosságra az orvosi jelentést, Belgium és az emberi jogvédő cso­portok a lordok házához fellebbez­hetnek, ahol szintén egy hosszú tárgyalási forduló kezdődik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom