Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-20 / 15. szám, csütörtök
Hl Régióink ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 20. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Tallózás a Komáromi Lapok 1897 januárjában megjelent számaiból Az újév munka programmja Az ezredik évnek ünneplésben és izgalomban gazdag napjaira - hisszük - az alkotó munkának csendes nyugodt esztendeje jő. Legalább kívánatos lenne, hogy jöjjön. Reménykedünk, bár az előjelek nem valami biztatók. A legutóbbi képviselőválasztások által felkorbácsolt hullámok még mindig nem simultak el. A szenvedélyek még izzók, az izgalom és pártoskodás mintha növekvőben volna. Minden választásnak megszokott utóhangjai ezek. A pártoskodásnak felidézett szellemei nem egyhamar szoktak nyugovóra térni. De most úgy látszik, mintha állandó tanyát szándékoznának ütni nálunk. Nem vagyunk pesszimisták. A politikai mumusoktól is csak a politikai gyermekek félnek, de közügyeink intézkedésére határozottan károsnak tartanók a politikai izgalmak állandósítását... A nép erkölcsi és anyagi jólétének fokozása szempontjából erélyes actiót kell indítani a községi olvasókörök, népkönyvtárak és hitelszövetkezetek létesítésére, a gazdasági ismereteknek alsó fokon, szélesebb körű terjesztésére, amire most már az ismétlő iskolák új tantervének erélyes keresztül vitelével igen alkalmas mód kínálkozik. Városunkat és vármegyénket egyaránt közelről érdekli a Komárom-érsekújvári vasúti összeköttetés, melynek megvalósítását minden rendelkezésünkre álló eszközzel szorgalmaznunk kell. Hasonlóan közös fontosságú a Vág- és megyénkbeli mellékfolyóinak érdekünknek megfelelő szabályozása és ezzel kapcsolatban a Vág hajózhatóvá tételének kérdésére is, melyek bizton s részben előre láthatólag napirendre kerülnek ez esztendőben. Közös érdekünk a főgymnásium létesítése is, melynek kérdésével ez évben okvetlenül el kell számolnunk. A halogatás kész veszedelem volna. Jobbra vagy balra dőljön el a dolog, de tovább nem térhetünk ki e kérdés tárgyalásától... A téli forgalmi kikötő és ezzel kapcsolatban a kisdunai vashíd is bizonyára ez év egyik kimagasló alkotása leend. Nagy érdeke itt városunknak, hogy a dunapart is - minél kevesebb áldozat árán - érdekeinknek megfelelő szabályozást nyerjen. Ez alkotások egyenkint még inkább összeségükben tagadhatatlanul nagyon üdvös kihatással lesznek vármegyénk és városunk lakossága anyagi és szellemi jólétének emelésére és jobb jövőnk alapjainak lerakására, de ezek mellett nem szabad megfeledkezünk arról sem, hogy a közgazdasági válság által legjobban sújtott kisgazdáinknak és kisiparosainknak közvetlenül is segítségére siessünk és saját erőnkből, de a köteles állami támogatás igénybe vételével is súlyos helyzetünkön enyhítsünk. 1897. január 2. Köpködő kaszinó Felhívjuk a rendőrség figyelmét egy botrányos csoportosulásra, amely naponta látható a Baross utcza végétől a Magyar-Királyig, a dunasori járdán. Nem nevezhetjük másképp, mint köpködő kaszinónak, amelynek az elitjét a bérkocsisok, a demokrácziáját a favágók és zsellérproletárjait a naplopók és titkos éjilopók teszik. Jó gyomrú ember az ott látót és halott trá- gárkodó sorfalon megbotránkozás nélkül aligha mehet végig, védtelen nők pedig még rút inzultusnak is gyakorta eltűrői. Rendet kérünk! 1897. január 9. Szerelmi dráma Városunk egyik sötét mulatóhelyén ma egy hete két lövés dördült el egymásután, egy elkeseredett csizmadia-legény pisztolyából. Az egyik golyó a bukott szeretőt találta el s a másik a részeg szerelmest fúrta át. Aki a templomban halt meg Pintér Róza szép izsai leány vasárnap vígan gondtalanul ment a misére. Mise alatt azonban a templom hajójában álló leány társai között hirtelen összerogyott és szív-szélhűdés következtében nyomban meg is halt. Anyja mindőn szeretett gyermeke élettelen testét meglátta, a köny és fájdalom egy jajszava nélkül roskadt le a földre s alig tudták életre hozni. A leányt nagy részvét mellett folyó hó 12-én délelőtt temették el. Kiszámíthatatlanok a gondviselés útjai. 1897. január 16. Válogatta: Kamoncza Márta A fiatalok beszivárogtak a központi üzemekbe, munkahelyekre, s ma már sok a közsgében a rogyadozó lakatlan ház Kis falu a (nyelv-) határon DÁNIEL ERZSÉBET A fiatalokból álló citerazenekar újjáéledt Az alapiskola diákjai színvonalas műsorral lepték meg a közönséget (A szerző felvételei) alatt szinte kiöregedett. A fiatalok beszivárogtak a központi üzemekbe, munkahelyekre, s ma már sok a közsgében a rogyadozó lakatlan ház. Az egykori nagyközség alapiskolája is a múlt rendszerben épült. Az emeletes épületet fenntartani, működtetni nem könnyű, hiszen a beutazó gyerekekkel (Beséről, Baracskáról, Felsőpélről) együtt mindkét tagozaton alig van több, mint 50 diák. A Csemadok szervezet az 1994-es év táján még valamennyire működött. Járáson túl is ismert citeraze- nekara sokat szerepelt hazai és külföldi színpadon. Majd ők is elhallgattak. A pozbai kisdiákokkal néha-néha a járási szavalóversenyen találkoztunk. Amióta megszűnt a Csemadok szervezete, Pózba községről alig hallottunk. 1998. decemberében új polgármester került a falu élére. Valent Aranka független jelöltként nyerte el a lakosok bizalmát. Nem Ids kihívás ez e kispelepülés vezető emberének. Az ősz folyamán az önkormányzat nevében egy nagyszabású rendezvényre szólt a meghívó. Az Aradi vértanúk 150. évforulója alkalmából tartottak emlékünnepélyt. A műsorban a falu apraja- nagyja szerepelt. Az óvodások kedves műsora, az alapiskolások irodalmi színpada, a fiatalok citeraze- nekara és éneklőcsoportja meglepetés volt a helybéliek és a vendégek számára is. Vendégként a veresegyházi (Magyarországról) tanítóénekkar, a folldórcsoport és a parasztzenekar lépett fel. A veresegyháziakkal régebbi kapcsolat fűzi össze őket, hiszen a 90-es évek elején egy autóbuszt kaptak a pozbaiak az akkor még nagyközségtől. (Veresegyház ma már város.) Most számítógéppel ajándékozták meg a községi hivatalt. Az ünnepség műsorának színvonala bármely városi rendezvény színvonalával vetekedett. Értve itt az óvoda és az iskola műsorát is. Az ünnepség keretében betekintést nyerhettek a helybeliek és a vendégek az iskola életébe is. Itt nyitották meg a helybéliek kézimunka kiállítását és az ügyes kezű festők, keramikusok munkáinak bemutatását. Az iskola igazgatónője Pásztor Gizella bemutatta a pedagógusokat. Hivatásuk szeretetét tükrözte az iskola légköre, a rengeteg kiállított gyermekrajz-, kézimunka, amely az épület falait díszíti állandó bemutató jelleggel. 1999-ben egy pozbai kisdiák az országos szavalóversenyen a Tompa Mihály Napokon is képviselte a járást és a faluját. Az említett ünnepségen összegyűlt nagy tömeg is bizonyítja, hogy mindennapi gondjaik mellett igénylik a kulturális életet. A polgármester asszony szeretné, ha újra alakulna á Csemadok, s a fiatalok is megtalálnák szórakozási igényeiket otthon a falujukban. Persze a legfőbb gondok egyike itt is a munkanélküliség, az iskola épületének fenntartása, a vízhálózat kiépítésének befejezése. Egy megfelelő kultúrház is kellene a falunak. Sikerül-e megvalósítani a tervekből valamit, mindez attól is függ, hogy újra élednek-e a kis közösségek, mint például a Csemadok, amely majd elviszi hírét e gyönyörű fekvésű kistelepülésnek, ahová tollforgató is ritkán kerül el. A pozbaiak vendégszeretete, tenni akarása remélhetőleg bebizonyítja, életképességüket. ozba község az érsekújvári járás északi részének azon kisközségei közé tartozik, ahol a magyarság ugyan többségben él, de körülhatárolva szlovák településekkel. A községet 1245-ben említik először az írásos emlékek, amikor Róbert Károly a községet a nemesi Baracska családnak adományozta. A legutolsó, 1991-es népszámlálás szerint a 619 lélekszámú településnek 510 magyar lakosa van. Nagyrészt református vallásúak, saját templomuk, lelkipásztoruk van. A katolikus hívek a történelmi jelentőségű búcsújáróhelynél a Szentkút-nál tartják miséiket ta- vasztól-őszig, ahová évente eljárnak a környékbeli katolikus hívek is. A település távol a központi jellegű városoktól (Érsekújvár, Surány, Léva), a szocialista 40 év FELHÍVÁS A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Karának dékánja felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a 2000/2001-es akadémiai évre az öt éves magiszteri filológiai (műfordító és tolmács) képzésben kétszakos stúdiumot nyit a következő szakpárosításokkal: szlovák nyelv - olasz nyelv, angol nyelv - német nyelv, angol nyelv - orosz nyelv, francia nyelv - angol nyelv, spanyol nyelv - angol nyelv, lengyel nyelv - francia nyelv, magyar nyelv - angol nyelv, ukrán nyelv - francia nyelv, ukrán nyelv - német nyelv, orosz nyelv - vietnami nyelv, bolgár nyelv - spanyol nyelv, fehérorosz nyelv - német nyelv, szerb nyelv - horvát nyelv. A jelentkezők csupán egy szakpárosításra jelentkezhetnek, a felvételi vizsga a megküldött tézisek alapján mindkét tárgyból írásos formában történik. A kitöltött jelentkezési íveket, életrajzzal és a középiskola elvégzését igazoló bizonyítványokkal (a mostani tanévben érettségizők ezt a felvételi napján adják át) 2000. február 29-ig kérjük elküldeni a következő címre: Filologická fakulta Univerzity Mateja Béla, Ruzová 11, 975 53 Banská Bystrica. A felvételi illetékkel és az előkészítő kurzusokkal kapcsolatos információkat a jelentkezések beküldése után kapják meg az érdeklődők. VK-30 A Hajósok Házában tartotta évzáró taggyűlését a Csemadok komáromi városi alapszervezete Folytatni kell az eddigi tevékenységet KAMONCZA MÁRTA idén is szeretnénk folytatni azokat a kezdeményezéseket, melyeket korábban kezdtünk el: kiállítások, kirándulások és egyéb rendezvények szervezését - nyilatkozta lapunknak Stubendek László, a Csemadok alapszervezetének elnöke. A mintegy 1000 tagot számláló szervezet a hét végén a Hajósok Házában tartotta évzáró taggyűlését. „Tavaly hat előadást és hét szakmai konferenciát rendeztünk. Nyolc képzőművészeti kiállítást szerveztünk a Csemadok Kossuth téri székházában. Társrendezőként részt vettünk a március 15-i, az október 6-i ünnepség szervezésében, illetve a Selye Napok és a Harmonia Sacra Danubiana elnevezésű nemzetközi egyházzenei találkozó rendezésében” - tájékoztatott az elnök. Elmondása szerint az alapszervezet anyagilag támogatta a komáromi magyar gimnáziumi oktatás 350. Kérik az olvasókat, ha van Jókairól valamilyen emlékük, jelentkezzenek! évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést, a Dúdor István emlékkiállítást, illetve a Nagy Károly Matematikai Napokat. A Csemadok városi szervezete mellett immár húsz éve eredményesen működik a Concordia vegyeskar, amely tavaly Magyarországon az énekkarok versenyében SUMMA CUM LAUDE minősítést kapott, a szlovákiai énekkarok versenyében első helyen végzett, Galántán aranykoszorús minősítést és a zsűri különdíját kapta. A Csemadok mellett ugyancsak eredményesen működik a Feszty és a Pihegő gyermeknéptánccsoport, valamint két társas tánccsoport is. „A Kossuth téri székházban tavaly ősszel találkozót szerveztünk az észak- és a dél-szlovákiai egyházak és egyházi intézmények képviselői számára” - tette hozzá Stubendek László. Az idei tervekkel kapcsolatban az elnök mindenek előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy mesemondó, Jókai Mór születése 175. évfordulója alkalmából az alapszervezet egy kiállítást rendez az író személyével kapcsolatos tárgyakról. Ezúttal kérik a lakosságot, hogy akinek Jókairól van valamilyen emléke, mely a kiállítás anyagát gazdagítaná, hozza be a Csemadok székházba. „Szervezetünk méltóképpen kíván megemlékezni a kereszténység 2000., illetve a magyar állam alapításának és a magyar kereszténységnek 1000. évfordulójáról. A Csemadok székház udvarán a Komáromi Napok rendezvénysorozat keretében szeretnénk felavatni egy, a Magyar Szent Koronát tartó turulmadarat ábrázoló kovácsoltvasból készült emlékművet, Angyal Titusz alkotását. Az év folyamán tíz képzőművészeti kiállítás szervezését tervezzük. Ezenkívül az idén szeretnénk felújítani a Csemadok székházát és a hozzá tartozó udvart úgy, hogy az méltó legyen azokhoz a megemlékezésekhez, ünnepségekhez, melyeket az említett évfordulók alkalmából szervezünk” - mondta a beszélgetés végén Stubendek László.
