Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)

2000-01-20 / 15. szám, csütörtök

Hl Régióink ÚJ SZÓ 2000. JANUÁR 20. LEPOROLT HÍRMORZSÁK Tallózás a Komáromi Lapok 1897 januárjában megjelent szá­maiból Az újév munka programmja Az ezredik évnek ünneplésben és izgalomban gazdag napjaira - hisszük - az alkotó munkának csendes nyugodt esztendeje jő. Legalább kívánatos lenne, hogy jöjjön. Reménykedünk, bár az előjelek nem valami biztatók. A legutóbbi képviselőválasztások által felkorbácsolt hullámok még mindig nem simultak el. A szenvedélyek még izzók, az izgalom és pártoskodás mintha nö­vekvőben volna. Minden választásnak megszokott utóhangjai ezek. A pártoskodásnak felidézett szellemei nem egyhamar szok­tak nyugovóra térni. De most úgy látszik, mintha állandó tanyát szándékoznának ütni nálunk. Nem vagyunk pesszimisták. A poli­tikai mumusoktól is csak a politikai gyermekek félnek, de köz­ügyeink intézkedésére határozottan károsnak tartanók a politi­kai izgalmak állandósítását... A nép erkölcsi és anyagi jólétének fokozása szempontjából eré­lyes actiót kell indítani a községi olvasókörök, népkönyvtárak és hitelszövetkezetek létesítésére, a gazdasági ismereteknek alsó fokon, szélesebb körű terjesztésére, amire most már az ismétlő iskolák új tantervének erélyes keresztül vitelével igen alkalmas mód kínálkozik. Városunkat és vármegyénket egyaránt közelről érdekli a Komárom-érsekújvári vasúti összeköttetés, melynek megvalósítását minden rendelkezésünkre álló eszközzel szorgal­maznunk kell. Hasonlóan közös fontosságú a Vág- és megyénkbeli mellékfolyó­inak érdekünknek megfelelő szabályozása és ezzel kapcsolatban a Vág hajózhatóvá tételének kérdésére is, melyek bizton s rész­ben előre láthatólag napirendre kerülnek ez esztendőben. Közös érdekünk a főgymnásium létesítése is, melynek kérdésével ez év­ben okvetlenül el kell számolnunk. A halogatás kész veszedelem volna. Jobbra vagy balra dőljön el a dolog, de tovább nem térhe­tünk ki e kérdés tárgyalásától... A téli forgalmi kikötő és ezzel kapcsolatban a kisdunai vashíd is bizonyára ez év egyik kimagasló alkotása leend. Nagy érdeke itt városunknak, hogy a dunapart is - minél kevesebb áldozat árán - érdekeinknek megfelelő szabályozást nyerjen. Ez alkotások egyenkint még inkább összeségükben tagadhatatlanul nagyon üdvös kihatással lesznek vármegyénk és városunk lakossága anyagi és szellemi jólétének emelésére és jobb jövőnk alapjainak lerakására, de ezek mellett nem szabad megfeledkezünk arról sem, hogy a közgazdasági válság által legjobban sújtott kisgaz­dáinknak és kisiparosainknak közvetlenül is segítségére siessünk és saját erőnkből, de a köteles állami támogatás igénybe vételé­vel is súlyos helyzetünkön enyhítsünk. 1897. január 2. Köpködő kaszinó Felhívjuk a rendőrség figyelmét egy botrányos csoportosulásra, amely naponta látható a Baross utcza végétől a Magyar-Ki­rályig, a dunasori járdán. Nem nevezhetjük másképp, mint köp­ködő kaszinónak, amelynek az elitjét a bérkocsisok, a demokrácziáját a favágók és zsellérproletárjait a naplopók és titkos éjilopók teszik. Jó gyomrú ember az ott látót és halott trá- gárkodó sorfalon megbotránkozás nélkül aligha mehet végig, védtelen nők pedig még rút inzultusnak is gyakorta eltűrői. Rendet kérünk! 1897. január 9. Szerelmi dráma Városunk egyik sötét mulatóhelyén ma egy hete két lövés dör­dült el egymásután, egy elkeseredett csizmadia-legény pisztolyá­ból. Az egyik golyó a bukott szeretőt találta el s a másik a részeg szerelmest fúrta át. Aki a templomban halt meg Pintér Róza szép izsai leány vasárnap vígan gondtalanul ment a misére. Mise alatt azonban a templom hajójában álló leány társai között hirtelen összerogyott és szív-szélhűdés következtében nyomban meg is halt. Anyja mindőn szeretett gyermeke élettelen testét meglátta, a köny és fájdalom egy jajszava nélkül roskadt le a földre s alig tudták életre hozni. A leányt nagy részvét mellett folyó hó 12-én délelőtt temették el. Kiszámíthatatlanok a gondvi­selés útjai. 1897. január 16. Válogatta: Kamoncza Márta A fiatalok beszivárogtak a központi üzemekbe, munkahelyekre, s ma már sok a közsgében a rogyadozó lakatlan ház Kis falu a (nyelv-) határon DÁNIEL ERZSÉBET A fiatalokból álló citerazenekar új­jáéledt Az alapiskola diákjai színvonalas műsorral lepték meg a közönséget (A szerző felvételei) alatt szinte kiöregedett. A fiatalok beszivárogtak a központi üzemek­be, munkahelyekre, s ma már sok a közsgében a rogyadozó lakatlan ház. Az egykori nagyközség alapis­kolája is a múlt rendszerben épült. Az emeletes épületet fenntartani, működtetni nem könnyű, hiszen a beutazó gyerekekkel (Beséről, Baracskáról, Felsőpélről) együtt mindkét tagozaton alig van több, mint 50 diák. A Csemadok szervezet az 1994-es év táján még valamennyire műkö­dött. Járáson túl is ismert citeraze- nekara sokat szerepelt hazai és külföldi színpadon. Majd ők is el­hallgattak. A pozbai kisdiákokkal néha-néha a járási szavalóverse­nyen találkoztunk. Amióta meg­szűnt a Csemadok szervezete, Pózba községről alig hallottunk. 1998. decemberében új polgármes­ter került a falu élére. Valent Aran­ka független jelöltként nyerte el a lakosok bizalmát. Nem Ids kihívás ez e kispelepülés vezető emberé­nek. Az ősz folyamán az önkor­mányzat nevében egy nagyszabású rendezvényre szólt a meghívó. Az Aradi vértanúk 150. évforulója al­kalmából tartottak emlékünne­pélyt. A műsorban a falu apraja- nagyja szerepelt. Az óvodások ked­ves műsora, az alapiskolások iro­dalmi színpada, a fiatalok citeraze- nekara és éneklőcsoportja megle­petés volt a helybéliek és a vendé­gek számára is. Vendégként a ve­resegyházi (Magyarországról) taní­tóénekkar, a folldórcsoport és a pa­rasztzenekar lépett fel. A veresegy­háziakkal régebbi kapcsolat fűzi össze őket, hiszen a 90-es évek ele­jén egy autóbuszt kaptak a pozbaiak az akkor még nagyköz­ségtől. (Veresegyház ma már vá­ros.) Most számítógéppel ajándé­kozták meg a községi hivatalt. Az ünnepség műsorának színvonala bármely városi rendezvény színvo­nalával vetekedett. Értve itt az óvo­da és az iskola műsorát is. Az ün­nepség keretében betekintést nyer­hettek a helybeliek és a vendégek az iskola életébe is. Itt nyitották meg a helybéliek kézimunka kiállí­tását és az ügyes kezű festők, kera­mikusok munkáinak bemutatását. Az iskola igazgatónője Pásztor Gi­zella bemutatta a pedagógusokat. Hivatásuk szeretetét tükrözte az is­kola légköre, a rengeteg kiállított gyermekrajz-, kézimunka, amely az épület falait díszíti állandó bemuta­tó jelleggel. 1999-ben egy pozbai kisdiák az országos szavalóverse­nyen a Tompa Mihály Napokon is képviselte a járást és a faluját. Az említett ünnepségen összegyűlt nagy tömeg is bizonyítja, hogy min­dennapi gondjaik mellett igénylik a kulturális életet. A polgármester asszony szeretné, ha újra alakulna á Csemadok, s a fiatalok is megtalál­nák szórakozási igényeiket otthon a falujukban. Persze a legfőbb gon­dok egyike itt is a munkanélküliség, az iskola épületének fenntartása, a vízhálózat kiépítésének befejezése. Egy megfelelő kultúrház is kellene a falunak. Sikerül-e megvalósítani a tervekből valamit, mindez attól is függ, hogy újra élednek-e a kis kö­zösségek, mint például a Csema­dok, amely majd elviszi hírét e gyö­nyörű fekvésű kistelepülésnek, ahová tollforgató is ritkán kerül el. A pozbaiak vendégszeretete, tenni akarása remélhetőleg bebizonyítja, életképességüket. ozba község az ér­sekújvári járás észa­ki részének azon kis­községei közé tarto­zik, ahol a magyar­ság ugyan többség­ben él, de körülhatárolva szlovák településekkel. A községet 1245-ben említik elő­ször az írásos emlékek, amikor Ró­bert Károly a községet a nemesi Baracska családnak adományozta. A legutolsó, 1991-es népszámlálás szerint a 619 lélekszámú telepü­lésnek 510 magyar lakosa van. Nagyrészt református vallásúak, saját templomuk, lelkipásztoruk van. A katolikus hívek a történelmi jelentőségű búcsújáróhelynél a Szentkút-nál tartják miséiket ta- vasztól-őszig, ahová évente eljár­nak a környékbeli katolikus hívek is. A település távol a központi jel­legű városoktól (Érsekújvár, Surány, Léva), a szocialista 40 év FELHÍVÁS A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Filológiai Ka­rának dékánja felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a 2000/2001-es akadémiai évre az öt éves magiszteri filológiai (műfordító és tolmács) képzésben kétszakos stúdiumot nyit a kö­vetkező szakpárosításokkal: szlovák nyelv - olasz nyelv, angol nyelv - német nyelv, angol nyelv - orosz nyelv, francia nyelv - angol nyelv, spanyol nyelv - angol nyelv, lengyel nyelv - francia nyelv, magyar nyelv - angol nyelv, ukrán nyelv - francia nyelv, ukrán nyelv - német nyelv, orosz nyelv - vietnami nyelv, bolgár nyelv - spanyol nyelv, fehérorosz nyelv - német nyelv, szerb nyelv - horvát nyelv. A jelentkezők csupán egy szakpárosításra jelentkezhetnek, a felvé­teli vizsga a megküldött tézisek alapján mindkét tárgyból írásos for­mában történik. A kitöltött jelentkezési íveket, életrajzzal és a középiskola elvégzé­sét igazoló bizonyítványokkal (a mostani tanévben érettségizők ezt a felvételi napján adják át) 2000. február 29-ig kérjük elküldeni a következő címre: Filologická fakulta Univerzity Mateja Béla, Ruzová 11, 975 53 Banská Bystrica. A felvételi illetékkel és az elő­készítő kurzusokkal kapcsolatos információkat a jelentkezések be­küldése után kapják meg az érdeklődők. VK-30 A Hajósok Házában tartotta évzáró taggyűlését a Csemadok komáromi városi alapszervezete Folytatni kell az eddigi tevékenységet KAMONCZA MÁRTA idén is szeret­nénk folytatni azokat a kezde­ményezéseket, melyeket koráb­ban kezdtünk el: kiállítások, kirándulások és egyéb rendezvények szervezését - nyilat­kozta lapunknak Stubendek Lász­ló, a Csemadok alapszervezetének elnöke. A mintegy 1000 tagot számláló szervezet a hét végén a Hajósok Házában tartotta évzáró taggyűlését. „Tavaly hat előadást és hét szakmai konferenciát ren­deztünk. Nyolc képzőművészeti kiállítást szerveztünk a Csemadok Kossuth téri székházában. Társ­rendezőként részt vettünk a márci­us 15-i, az október 6-i ünnepség szervezésében, illetve a Selye Na­pok és a Harmonia Sacra Danubiana elnevezésű nemzetkö­zi egyházzenei találkozó rendezé­sében” - tájékoztatott az elnök. El­mondása szerint az alapszervezet anyagilag támogatta a komáromi magyar gimnáziumi oktatás 350. Kérik az olvasókat, ha van Jókairól valami­lyen emlékük, jelentkezzenek! évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést, a Dúdor István emlékkiállítást, illetve a Nagy Károly Matematikai Napokat. A Csemadok városi szervezete mel­lett immár húsz éve eredményesen működik a Concordia vegyeskar, amely tavaly Magyarországon az énekkarok versenyében SUMMA CUM LAUDE minősítést kapott, a szlovákiai énekkarok versenyében első helyen végzett, Galántán aranykoszorús minősítést és a zsű­ri különdíját kapta. A Csemadok mellett ugyancsak eredményesen működik a Feszty és a Pihegő gyer­meknéptánccsoport, valamint két társas tánccsoport is. „A Kossuth téri székházban tavaly ősszel találkozót szerveztünk az észak- és a dél-szlovákiai egyházak és egyházi intézmények képviselői számára” - tette hozzá Stubendek László. Az idei tervekkel kapcso­latban az elnök mindenek előtt ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy mesemondó, Jókai Mór szü­letése 175. évfordulója alkalmából az alapszervezet egy kiállítást rendez az író személyével kapcso­latos tárgyakról. Ezúttal kérik a la­kosságot, hogy akinek Jókairól van valamilyen emléke, mely a kiállí­tás anyagát gazdagítaná, hozza be a Csemadok székházba. „Szerve­zetünk méltóképpen kíván meg­emlékezni a kereszténység 2000., illetve a magyar állam alapításá­nak és a magyar kereszténységnek 1000. évfordulójáról. A Csemadok székház udvarán a Komáromi Na­pok rendezvénysorozat keretében szeretnénk felavatni egy, a Magyar Szent Koronát tartó turulmadarat ábrázoló kovácsoltvasból készült emlékművet, Angyal Titusz alko­tását. Az év folyamán tíz képzőmű­vészeti kiállítás szervezését tervez­zük. Ezenkívül az idén szeretnénk felújítani a Csemadok székházát és a hozzá tartozó udvart úgy, hogy az méltó legyen azokhoz a megem­lékezésekhez, ünnepségekhez, melyeket az említett évfordulók alkalmából szervezünk” - mondta a beszélgetés végén Stubendek László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom