Új Szó, 2000. január (53. évfolyam, 1-24. szám)
2000-01-27 / 21. szám, csütörtök
Csütörtök, 2000. január 27. 3. évfolyam, 3. szám A hír lázba hozta a faluvezetőket, valamennyi település szerette volna elnyerni az iskola felépítésének jogát. Miközben a szomszédok versengtek, Almágyé lett az elsőség. Húsz éve szolgálja a magyar oktatást FARKAS OTTÓ A nagy szövetkezeti összevonások idején a Rimaszombati járás déli részén is fel- mmmmm merült egy korszerű magyar tannyelvű alapiskola felépítésének terve. A hír lázba hozta a faluvezetőket, szinte valamennyi település, ahol működött teljes szervezettségű MTA szerette volna elnyerni az iskola felépítési jogát. Nem volt ez másképpen Ajnácskőn és Egyhá- zasbáston sem. Miközben a két szomszéd egymással versengett, a két település között fekvő Almágy, ahol addig teljes szervezettségű alapiskola nem volt, kapta meg az építkezés jogát. A vidéken a járás döntését csöppet sem tartották meglepőnek, mert Almágy a hetvenes évek elején egyre inkább a középpontba került. 1972-ben négy falu szövetkezetének lett a központja, a vezetői pedig különböző szinteken képviselték a régiót. Agócs Lídia akkor a Besztercebányai Kerületi Tanács tagja volt. Ő így emlékszik vissza a történtekre. „Egyházasbásthoz és Ajnácskőhöz hasonlóan mi is lobbiztunk az iskoláért, bár ezt akkor mégnem így mondták. Mivel a járáson sem tudták egyértelműen eldönteni, hol lenne legjobb helye az épületnek, népességi felmérést végeztek. Almágy akkoriban dinamikusan fejlődött, mégis hosszas vita után rakták le 1975 augusztusában az alapkövet. Jól emlékszem az eseményre, mert a helyi A vidéken a járás döntését nem tartották meglepőnek, mert Almágy a hetvenes évek elején egyre inkább a középpontba került. asszonykórus tagjaként részt vettem az ünnepségen. A Járási Magasépítő Vállalatot bízták meg a kivitelezéssel, a munkálatok időben meg is kezdődtek, de 1977- ben rádöbbentek, hogy rosszul számolták ki a költségvetést: magyarán elfogyott a pénz. Ezért épült az iskola két fázisban. 1979 augusztusában, egy szombati napon ünnepélyes keretek között adták át az épületet. Itt volt a a Szlovák Nemzeti Tanács akkori elnöke, a legrangosabb kerületi és járási képviselők, stb. Valamennyien magunkénak éreztük az iskolát, a helyi kocsmáros például egy láda pezsgőt hozott, pedig akkor még nem volt maszek világ. A község, a szövetkezet ahol tudta, ott támogatta évtizedeken át az intézményt.” Mint arról korábban beszámoltunk, az iskola fennállásának 20. évfordulója alkalmából ünnepségeket rendeztek az almágyi alapiskolában. Az első napon, pénteken a diákoké volt a főszerep: az elhunyt matematika oktatók tiszteletére rendeztek emlékversenyt, amelyre meghívták a környező magyar iskolák diákjait és pedagógusait. Ezen kívül még sok érdekes versenyre került sor, amelybe bekapcsolódtak a ceredi /Magyarország/ tanulók is. Szombaton az iskola alkalmazottai és egykori alAz elnöki asztal A diákok beszámolója Az ünnepségen az iskola diákjai adtak kultúrműsort Reisz Gyula, igazgató (A szerző felvételei) kalmazottai emlékeztek az elmúlt esztendőkre. Reisz Gyula, az Almágyi Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatója ünnepi beszédében egyebek között elmondta, hogy az elmúlt húsz évben sok pedagógus tanított az iskolán, közülük négyen nincsenek az élők sorában, tizenhármán pedig nyugdíjba vonultak. Az egykori alkalmazottak közül hárman költöztek el az élők sorából és hatan nyugdíjba vonultak. Az almágyi iskolából eddig ezernél többen kerültek ki, meghaladja a százat azoknak a diákoknak a száma, akik elvégezték vagy most végzik a főiskolát illetve az egyetemet. Az intézményt jelenleg 283 tanuló látogatja. Február 18-án délután négy órakor a nagy mesemondó születésének 175. évfordulója alkalmából megszólal Komárom valamennyi templomának harangja Méltó megemlékezés a nagy mesemondóról KAMONCZA MÁRTA ázhetvenöt évvel ezelőtt, 1825. február 18-án délután négy órakor született Komáromban Jókai Mór, a romantikus magyar irodalom egyik legjelesebb képviselője. Az évforduló alkalmából, 2000. február 18-án délután négy órakor megszólal a város templomának valamennyi harangja, s kezdetét veszi a rendezvénysorozat, melyet az egész év folyamán az önkormányzat, az Országos Jókai Bizottság, a Duna Menti Könyvtár és számos társrendező szervez a város híres szülöttének tiszteletére. Arról, hogy konkrétan milyen rendezvények alkotják majd az egész éven át tartó megemlékezés-sorozatot, Zsok Gizellát, a Duna Menti Könyvtár igazgatónőjét kérdeztük. „Az évforduló napján, február 18- án a Duna Menti Könyvtár VII-es számú lakótelepén lévő főépületben kiállítás nyílik Jókai Mór műveinek első kiadásaiból. A kiállítás - melyen lesznek olyan kéziratok, fotográfiák, amelyeket eddig még nem láthatott a nagyközönség - szervezésében részt vállal a Komáromi Városi Művelődési Központ és a budapesti Országos Széchenyi Könyvtár is. A négy órai harangzúgás után lesz az ünnepi koszorúzás Jókai Mór szobránál a Duna Menti Múzeum kertjében. Az 1937-ben felállított szobor Berecz Gyula komáromi szobrászművész alkotása, melyet az évfordulóra való tekintettel tavaly res- tauráltatott Komárom városa. Egy órával később pedig a múzeum főépületében kiállítás nyílik az Az évfordulóra való tekintettel tavaly res- tauráltatták a szobrot. alapiskolás korú gyerekeknek Jókai Mórról készült rajzaiból. A rajzversenyt az egész Kárpát-medence területén hirdették ki, kiírója a budapesti Országos Jókai Bizottság. Este fél nyolckor a Komáromi Jókai Színház díszelőadásán mutatják be Jókai Mór: A kőszívű ember fiai című művét” tájékoztatott Zsok Gizella. Elmondása szerint az ünnepségsorozat következő rendezvénye április 27-én és 29-én lesz. Három helyszínen: a Duna Menti Könyvtárban, a járási hivatalban és a Tiszti Pavilon dísztermében nemzetközi konferencia lesz Jókai Mór életművének az ezredfordulóra való hatásáról. Az igazgatónő szavai szerint a szervezők ezen a fórumon mintegy 120 személy részvételével számolnak. Május harmadikán a komáromi sport- csarnok ad otthont a két város középiskolásai számára rendezett műveltségi vetélkedőjének, melynek témája Jókai élete és munkássága lesz. Nyáron pedig a tervek szerint művelődési tábort szerveznek Jókai születésének 175. évfordulója jegyében. A felújított Jókai szobor a Duna Menti Múzeum kertjében (A szerző felvétele)
